Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-11 / 10. szám

Partnerek vagy ellenfelek? Szorult némi szellemesség is, nemcsak gúny abba az üzemi bölcsességbe, hogy a kötbért bármeddig forgácsolják, alkat­rész nem lesz belőle. Amit ké­zenfekvő úgy értelmezni, mint a vállalatok közötti kapcsola­tok sajátos ízű kritikáját, a kooperáció görbe tükrét. Saj­nos, a kritika indokolt, a gör­be tükör a valóságot mutatja. Sok a gond, s még több a buk­tató a gazdasági élet e tere­pén. Hazánkban több mint egy­millió termékfélét állítanak elő. Egymillió buktató? Ezt per­sze túlzás lenne feltételezni, azt viszont nem, hogy minél bonyolultabb, sokrétűbb a végtermékek kibocsátóinak fel­adata, annál nagyobb a ko­operáció szerepe. A zavartalan kooperációé természetesen. A szerszámgép hat-hétszáz, egy autóbusz 1800—2000 féle alkatrészt foglal magába. E cikkek egy része a kereskedel­mi forgalomban kapható áru, másik része viszont kooperáció­ban születő termék. A közúti járműgyártásban lényeges kö­telezettségekkel szereplő vál­lalatok száma meghaladja a százat, azaz elég egyetlen partner gondatlansága vagy felületessége, s máris veszély­be kerül a kilencvenkilenc társ folyamatos munkájának ered­ménye. A kooperáció tehát egyszerre üzleti tevékenység és erkölcsi felelősség, s ez utób­bi súlya még nagyobbra nő, ha a gyártó monopolhelyzet­ben van, azaz partnerei más­hová, másokhoz nem fordul­hatnak igényeikkel; esetleg pa­naszaikkal, megtehetik ezt, ám1 az már a veszett fejsze nyelé­nek errvelgetése. Arról nem be­szélve. hogy a panaszkodó, okvetetlenkedő, a jogait ko­molyan vevő cég könnyen fe­jére vonja a mulasztó, de nye­regben lévő szállító haragját, s legközelebb szerződést sem kötnek vele, „tanulja meg, nem érdemes ugrálni". Bűvös körnek tűnhet, de nem az, hanem a rendezetlen­ség és a szervezetlenség sok­szoros kölcsönhatásokkal át­itatott szövevénye. Éppen a már cikkünkben említett köz­úti járműgyártás bizonyítja be immár hónapok óta — a ko­operációs szállítások korábbi­nál rövidebb, s mégis betartott határidejével —, hogy a vál­lalatok termelési együttműkö­dése megszervezhető, kiegyen­súlyozható. Amihez kellettek minisztériumi intézkedések, ám elsősorban az szükségeltetett, hogy a cégek belássák egy­másnak, partnerek, s nem el­lenfelek. A rosszul értelmezett tekin­tély, a monopolhelyzetre tá­maszkodó magabiztosság, a kis- és nagyvállalatok méretek, s nem feladatok szerinti rang­sorolása, a szerződésszegések elsimítása külön-külön is aka­dálya, s együtt még inkább gátja a kooperációs kapcso­latok egészségessé tételének. Az előbbiekben nem szerepel­nek a kooperáció pénzügyi, technikai, technológiai ténye­zői, s szándékos az egyoldalú­ság. A tapasztalatok szerint ugyanis szemléleti, munkamód­szerbeli fogyatékosságok, felü­letességek következménye a zavarok többsége, s csak ki­sebb részük köthető az emlí­tett, megfogható elemekhez. Amiből már egyszerű levonni a következtetést: rendet tenni is elsősorban a fejekben kell, s akkor a partneri kapcsola­tokban szintén rend lesz. A dühös ellenfelek rájönnek, hogv társak, haladni nem lök­dösődve, hanem összekarolva tudnak. Jelentősen növekszik a szegedi medence gáz- és nlajtermelése A több mint egy évtizede termelő szegedi szénhidrogén medence eredményeit, s fej­lesztésének idei feladatait hét­főn sajtótájékoztatón ismertet­te Juratovics Aladár, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat szegedi üzemve­zetője. Elmondotta, hogy az olaj- és gázkitermelésre, fel­dolgozásra kezdettől beruhá­zott összeg az idei hatszáz- milliós ráfordítással együtt megközelíti a hat és félmilli- árd forintot. Elsősorban újabb környék­beli kismezák termelésbe állí­tásával, illetve újabb gázfel­dolgozó üzembehelyezésével az idén számottevően tovább növekszik a szegedi medence olaj- és gáztermelése. Az Al- győn kívüli mezők közül a leg­jelentősebbek a Szeged lakott területe alatt húzódó olaj- és gáztároló rétegek. Az ezek ki­termelésére szolgáló állandó gyűjtő-, tisztító- és egyéb be­rendezéseket hamarosan üzem­be helyezik. A város alatti olajmezőt is kitermelik Segítségükkel az idén több mint száznyolcvanezer tonna kőolaj — a múlt évi mennyiség kétszerese — kerül a felszínre a lakóházak és más objektu­mok alól. Körülbelül 90 000 tonnát ad majd az ásotthalmi kismedence, s megkezdődik a rendszeres olajtermelés Ferenc- szállás és Kiszombor határá­ban is. Ezekkel együtt a szege­di medence idei termelése meghaladja majd az egymillió hatszázezer tonnát. Az eredeti tervek szerint an­nak idején egymillió tonnás évi olajtermelésre számítottak. A földgáztermelés még na­gyobb arányban növekszik: az eredetihez számított évi két­milliárd köbméter helyett az idei termelés már megközelíti Budapestre érkezett Zija Nurijev, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese A magyar kormány meghívá­sára hétfőn Budapestre érkezett Zija Wirujevics Nurijev, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nökhelyettese. A Ferihegyi repülőtéren Hava­si Ferenc miniszterelnök-helyet­tes és dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter fogadta. Ott volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A 'Parlamentben megkezdőd­tek Havasi Ferenc és Zija Nuri­jev miniszterelnök-helyettes megbeszélései. A szovjet vendég — Havasi Ferenc társaságá­ban — látogatást tett a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban, ahol dr. Romány Pál miniszter fogadta. A baráti, szívélyes hangú megbeszélésen részt vett V. J. Pavlov nagykö­vet is. Magyar-mongol parlamenti tárgyalások Apró Antal fogadta a mongol képviselőket A mongol parlamenti küldött­ség — amely C. Dügerszüren- nek, a Nagy Népi Hurál elnök­sége elnökhelyettesének vezeté­sével hivatalos, baráti látogatá­son tartózkodik hazánkban — hétfőn a Hősök terén megko­szorúzta a Magyar Hősök Em- i lékművét A koszorúzást köve­tően az Országház Gobelin-ter­mében hivatalos tárgyalást foly­tatott az országgyűlés Péter Já­nos alelnök vezette küldöttsége és a mongol parlamenti delegá­ció. Ezt követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke hivatalá­ban fogadta a Nagy Népi Hurál küldöttségét, majd ebédet adott tiszteletére az Országház Va­dász-termében. A vendégek programjában részt vett B. Dü- gerszüren, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagyköve­te is. A mongol parlamenti küldött­ség az elmúlt hét végén Somogy megyében tett látogatást A me­gyeszékhelyen találkozott Varga Péterrel, a Somogy megyei Párt- bizottság első titkárával, Bőhm Józseffel, a Megyei Tanács el­nökével, s a megye és Kapos­vár más vezetőivel. A találkozót követően megtekintették a ka­posvári lakásépítkezéseket, s el­látogattak a ruhagyárba. A Nagy Népi Hurál küldöttsége felkereste a Kaposvári Húskom­binátot, s annak sántosi juh-hiz- laló telepét, majd megtekintet­te a Kutasi Állami Gazdaság ragybajomi hízómarha-telepét, valamint a somogysárdi ver- senylátenyésztő-telepet. a három és fél milliárd köb­métert. A gáz jelentős részét meg­tisztítva az országos távvezeték rendszerbe bocsátják, s a fo­gyasztókhoz továbbítják, más részét pedig a helyszínen fel­dolgozzák. Erre több mint nyolcszázmillió forintos költ­séggel felépült magyar—szovjet kooperációban a második gáz­feldolgozó üzem is, amely a második negyedévben megkez­di a próbatermelést. Ezzel a propán-bután gáztermelés a múlt évihez képest harminc­ezer tonnával növekszik, s így az Algyőn termelt teljes meny- nyiség mintegy tizennégymil- lió háztartási palack megtöl­téséhez lesz elegendő. Emel­lett az ugyancsak energiahor­dozónak számító stabilgazolin- termelés mintegy huszpnötezer tonnával, a vegyipari-műanyag- ipari alapanyagként szereplő izopentán-termelés is számot­tevően növekszik. Púja Frigyes Ankarában Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere hétfőn különrepü- lőgépen Ankarába érkezett. Púja Frigyes Ihsan Sabri Caglayangil külügyminisz­ter meghívására tesz hiva­talos látogatást Törökor­szágban. Ankara essenbogai re­pülőterén, amelyet a két ország állami zászlóival dí­szítettek fel, Caglayangil és a török külügyminisztérium magasrangú tisztségviselői köszöntötték a magyar ven­déget és kíséretének tag­jait. Jelen volt Kapcsos Ká­roly, a Magyar Népköztár­saság ankarai nagykövete és a követség számos mun­katársa is. Púja Frigyes a repülőtér­ről gépkocsival szálláshe­lyére, a Büyük Ankara ho­tel ba hajtatott. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára kitüntetéseket ad át veterán munkásőröknek. Erb János felvétele Hűi a munkásőrség Kitüntették a legjobbakat Esküt tettek az új munkásőrök 1957. február 18-án a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány törvényerejű rendeletben intézkedett a munkásőrség lét­rehozásáról. A rendelet megje­lenése után országszerte na­gyon rövid idő alatt, így Pécsett is megalakult a munkásőrség, melynek tagjai elsősorban az önkéntes karhatalmisták, üzemi őrségek tagjai, a párthoz, a szocializmus ügyéhez hű parasz­tok, munkások és értelmiségiek. Közöttük voltak a tanácsköztár­saság harcosai, a Horthy-fasiz- mus ellen küzdő kommunisták, a munkás, az igazgató, a tudo­mány képviselője, mindazok, akik részt vállaltak, ha szüksé­ges volt, az ellenforradalom fegyveres felszámolására. Megalakulásának tehát 20 éves jubileumát ünnepli a mun­kásőrség — ebből az alkalom­ból ünnepi egységgyűlést tar­tottak a POTE aulájában va­sárnap délelőtt a Pécsi Városi Járási „Landler Jenő" zászlóalj, megyei törzs és közvetlen alegy­sége tagjainak részvételével. Az ünnepélyes évzáró-évnyitó egy­séggyűlésen megjelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság Az új siklósi bútorgyár építési munkái befejeződtek, jelenleg_ a végzik. A tervek szerint a gőzfejlesztő kazánok próbaüzemelése gyártó csarnok gépi berendezéseinek szerelését február közepén kezdik meg. szerelők a kazánok szerelését a napokban kezdődik meg. A Szokolai felv. első titkára, Nagy György, a Munkásőrség országos parancs­nokának első helyettese, Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Czente Gyula, a Pécs Városi Tanács elnöke, Orbán István vezérőrnagy, megyei rendőrfő­kapitány, Miski Béla honvédez­redes, helyőrségparancsnok, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára, valamint a Munkás­őrség megyei vezetői: Valkai József, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Vass István me­gyei parancsnok helyettes és Sári Ferenc, a pécsi zászlóalj parancsnoka. Az elnökségben helyet foglaltak még a párt és állami szervek, gazdasági és társadalmi életünk vezető sze­mélyiségei, a társ-fegyveres tes­tületek képviselői. Délelőtt tíz órakor hangzott el a Himnusz — hétszázötven acélszürke egyenruhás munkás­őr állt az aula földszintjén fe­szes vigyázzban, a galérián pe­dig körben az ismerősök, bará­tok, hozzátartozók többszázas serege. Az ünnepség elnöke: Vass István köszöntötte a meg­jelenteket és rövid elnöki meg­nyitójában megemlékezett azok­ról a munkásőr elvtársakról, akik az alapítók között voltak, de már nem lehetnek közöttünk. Az elnöki köszöntő után az egység­gyűlés ünnepi szónoka, Lukács János lépett emelvényre. — Tisztelt egységgyűlés! Két évtizede jelentek meg először az utcákon a munkások és pa­rasztok acélszürke overallos, fegyveres alakulatai. Részvéte­lük az 1956-os ellenforradalom maradványainak felszámolásá­ban, a közrend és közbizton­ság helyreállításában, a prole­tárhatalom, a szocialista építő­munka védelmében, a szocializ­mus ügyének nagy erkölcsi erő­forrása volt a múltban, s ma­rad a jövőben is. A munkásőrséggel a párt egy teljesen új osztályszervezetet ho­zott létre a proletárdiktatúra rendszerében, amely közvetlenül kifejezésre juttatja a munkás­osztálynak azt az igényét, hogy a néphadsereg és a rendőrség mellett — társadalmi alapon — fegyveresen is részt akar venni saját hatalmának védelmében. (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 10. szám 1977. január 11., kedd Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom