Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-11 / 10. szám

2 Dimantmt fíaplo 1977. január 11., kedd Baranyai sikerek Országos színjátszó­találkozó Siófokon Négy baranyai amatőr együt­tes szerepelt sikeresen a január 7—9. között Siófokon megren­dezett Országos Színjátszó Ta­lálkozón. Megyénket nívós pro­dukciókkal képviselte a „Pollack Mihály" Műszaki Főiskola Dran Színháza, a POTE Színpad, a Komlói Bányász Színpad és az 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Színpada. Nagy sikert aratott a dr. Szilárd István ren­dezte Gilgames, Gis, Gisgam- mas című produkció, amit nem­rég mutattak be a pécsi közön­ségnek is. A diákszínpadok szá­mára alapított Kelemen László- kategóriában csak két ezüst mi­nősítést adott ki a zsűri, ezek egyikét az 500-as intézet Vin­cié János rendezte Jónás-rockja nyerte. A Baranyában többször bemutatott produkció, a zene, a Babits-szöveg és a mozgás, valamint az énekek harmonikus együttese méltán vívta ki ezút­tal is az országos seregszemle zsűrijének elismerését. A Kom­lói Bányász Színpad működésé­ben megújulást jelent a két Pás- kándi-groteszk, amely az egyén kicsinyes világába zárkózó ma­gatartást és az ebből fakadó korlátolt szemléletet tűzi pellen­gérre. A Nagy Mihály rendezte előadás ezüst minősítést hozott a csoportnak a munkásszínját­szók Hevesi Sándor-kategóriájá- ban. Az igen nívós baranyai me­zőnyből s az országosból is ki­emelkedett a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Dran színpa­dának szerkesztett műsora: A gyermekverstől a groteszkig, a kongótól a palacsintasütőig. A mintegy másfél éve működő együttes vezetője Kristóf Péter harmadéves főiskolás. Háromta­gú együttesük az ő versmondá­sát illusztrálja zenei, ritmikai kí­sérettel, így hangsúlyozva a ver­sek poénjait, fő közölnivalóját. A mezőny egyik legjobbjának tartott Dran sok meghívást ka­pott ezzel a produkciójával. (Nevük egyébként görög szó, művészi mozgást, cselekvést je­lent.) Gállos Orsolya „Múltidő" Csaknem egy évtized munká­jának eredménye a Múltidő, Koriss Péter Balázs Béla-díjas fotóművész tematikus kiállítási anyaga, amelyet tegnap este nyitottak meg az Ifjúsági Ház galériájában. A majd fél Euró­pát bejárt kiállítást a Fotó­művészek Szövetsége bocsá­totta az Ifjúsági Ház rendelkezésére. Magyarorszá­gon kívül Finnországban, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, az NDK-ban, Bulgá­riában és Angliában mutatták be. A paraszti népszokásokat be­mutató sorozat művészi érté­kein túlmenően a krónikás sze­repét is vállalja. Hiteles képet fest a még élő paraszti hagyo­mányokról. A székely táncház vórbő, szilaj zsánerjelenetei épp­úgy Korniss világát jelentik, mint a falusi temetés drámai rituáléja a maga jellegzetes folklorisztikus kellékeivel, jele­neteivel, sokszázéves dramatur­giájával. E témában könyve is készült, Húszéves a munkásőrség Az 1977-es év Baranya megyei nagyrendezvényei (Folytatás az 1. oldalról) Két évtized történelmileg nem nagy idő, de munkában, erőfe­szítésekben, eredményekben rendkívül gazdag éveket hagy­tunk magunk mögött. A Mun­kásőrség nem szűkölködött a feladatokban, mindig verseny­ben volt a tennivalókkal, a szük­séges változásokkal, eredmé­nyeikért mindenkor, minden te­rületen következetesen meg kel­lett küzdenie. Számtalan esetben akadtak nehézségeik, de közös volt a megoldás öröme is. A pécsi vá­rosi-járási zászlóalj egészsége­sen fejlődött, lépést tartott a mindenkori feladatokkal. Nagy volt a lelkesedés, büszkén visel­ték a nehézségeket, a hosszú szolgálattal és a hetenként tar­tott kiképzésekkel bizonyították, hogy képesek elsajátítani azo­kat a tennivalókat, melyek szük­ségesek a párt által megjelölt feladatok végrehajtásához. Eredményeik elérésében és megszilárdításában, a testület fejlődésében meghatározó sze­rep, „történelmi feladat hárult” a munkásőrség alapító tagjai­ra. Az áldozatvállalásban utol­érhetetlen öregekre, idősebbek­re és fiatalokra, akiknek forra­dalmi ereje kimeríthetetlennek bizonyult, akik a nap minden percében, minden órájában kom­munista öntudattal, szilárd meg­győződéssel teljesítették a párt által meghatározott, sokszor em­berfeletti erőt kívánó tennivaló­kat. Tették azért, mert számukra világossá vált, hogy a termelő- munkában való példamutatás mellett a nép hatalmát, a szo­cialista építőmunka eredménye­it fegyverrel is meg kell védeni a néphatalom ellenségeivel szemben. Elismerésünket és köszönetün- ket fejezem ki a Városi Pártbi­zottság és a magam nevében a munkásőrség alapító tagjai­nak azért a becsületes helytál­lásért, melyet 1957-ben, s azóta is végeztek a munkásőri felada­tok ellátása terén, öntudatból, emberségből, áldozatvállalás­ból, példamutatásból jelesre vizsgáztak valamennyien. Az ünnepi megemlékezés után kitüntetéseket adtak át. Kitüntetések A Munkásőrség megalapítá­sában való részvételéért, a to­vábbi szervezéshez és a sikeres tevékenységhez nyújtott segítsé­gért a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta Huczker Ferenc, a MÉV osz­tályvezetője, ugyancsak arany fokozatot kapott Kapási Sándor szakaszparancsnok és Pusztai Lajos szakaszparancsnok he­lyettes. Ezüst fokozatot Herbst János, bronz fokozatot pedig Göncz János szakaszparancsno­kok kaptak. Az érdemérmeket Nagy György adta át. Húszéves szolgálatuk elismeréséül Szolgá­lati Érdemérmet és Emlékplaket­tet kaptak harminchármán, ti­zenöt éves szolgálatuk elisme­réseként Szolgálati Érdemérmet kaptak tizennégyen, tíz éves szolgálatért pedig negyvenhár­mán. Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot kaptak azok a lesze­relő, illetve készenléti tartalék­állományba kerülő munkásőrök, számszerint negyvenketten, akik legalább öt éves szolgálatot tel­jesítettek. A kitüntetéseket dr. Nagy József, Nagy György és Lukács János adták át. A társ fegyveres testületek ne­vében a fegyverbarátság szel­lemében Miski Béla köszöntötte az egységgyűlést. Majd a leg­ifjabbak, az úttörő munkásőrök nevében Bozóki Ferenc tanuló üdvözölte a munkásőröket, — kedves színfoltja volt az ünnep­ségnek, amikor az úttörő mun­kásőr szakasz tagjai piros szeg­fűvel kedveskedtek az alapítók­nak, és az elnökség első sorá­ban helyetfoglaló özv. Duga Jó- zsefnének és Molnár Károlyné- nak. A kitüntetettek nevében Drenkovics István mondott kö­szönetét. Ezután ismertették a megyei munkásőr egységek közötti szo­cialista versenymozgalom ered­ményeit. A legjobb önálló egy­ség címét, a vándorserleget és oklevelet harmadszor, és immár véglegesen a Pécsi Városi-Já- lási „Landler Jenő" zászlóalj nyerte el. Ezután kiváló pa­rancsnokok és kiváló munkás­őrök kapták meg kitüntetésüket — Valkai József megyei pa­rancsnoktól. Az ünnepélyes egységgyűlést köszöntötte dr. Nagy József, és felolvasta a Megyei Pártbizott­ság munkásőrökhöz intézett le­velét. A szünet után megható és ünnepélyes pillanatok következ­tek. Horváth Tibor tartalék ál­lományba vonuló munkásőr ad­ta át jelképesen a fegyvert Kol- lányi Zoltán fiatal munkásőr­Megnyílt Korniss Péter fotóművész kiállítása amelyet magyar nyelven kívül angolul (Neaven’s Bridegroom címmel), németül és franciául is kiadtak. Korniss Péter 1937-ben szü­letett. Jogásznak indult, majd érdeklődése a fotózás felé for­dult. 1960 óta fotóriporter, a Nők Lapja munkatársa. Napi munkája során került kapcsolat­ba különféle folklór együttesek­kel. Ez adott számára indítást a. paraszti kultúra megismerésére. Előbb a magyar, később a szomszédos kelet-európai orszá­gok népszokásait, a paraszti életforma múltat idéző pillana­tait örökítette meg. Munkássága elismerésekép­pen 1975-ben a filmren­dezők, operatőrök és fotósok számára alapított Balázs Béla díjjal tüntették ki. Több hazai és külföldi pályadíj után 1976- ban elnyerte az United Nation Habitat (ENSZ) nemzetközi fo­tópályázat egyik nagydíját. Korniss Péter pécsi kiállítása készülő új könyvének címét vi­seli: Múltidő. A kiállítás ünne­pélyes megnyitójára tegnap este 6 órakor került sor az Ifjúsági Ház galériájában, ahol a szer­ző is megjelent. Megnyitó be­szédet mondott Báling József, a Dunántúli Napló főszerkesztő­helyettese. Ezt követően baráti beszélgetésen találkozott Kor­niss Péter a megnyitó közönsé­gével és az érdeklődőknek be­szélt munkásságáról. P. L Fesztiválok, kiállítások, zenei programok Július l-én nyílik a VI. PIV nek, majd a csapatzászló előtt esküt tettek az új munkásőrök. Az eskütétel után személyi vál­tozásokat jelentettek be. A mun­kásőrség országos parancsnoka Kugyelka Andrást felmentette eddigi beosztása alól, egyben kinevezte a megyei kiképzési szakaszcsoport vezetőjévé. He­lyére Krivicz Gyula elvtársat ne­vezte ki a pécsi zászlóaljpa­rancsnok helyettesévé. Bóta Ist­vánt, a pécsi zászlóaljparahcs- nok ellátó-helyettesét beosztása elől felmentve, megyei anyagi­technikai szakcsoport vezetővé nevezte ki. Helyére Lieber And­rás elvtárs került. Az ünnepélyes, jubileumi munkásőr egységgyűlés az In- ternacionálé hangjaival végző­dött. — Kés és fantázia dolga a faragás. Valamit kigondolok és a kés igyekszik ezt valóraválta- ni — mondja az üzemi amatőr népművészek közelmúltban megrendezett első országos ta­lálkozóján második díjat nyert pécsi résztvevő, Szabó Ferenc. A Szigeti úti nyolcadik emele­ti „konyha-műhelyből” került ki a díjnyertes szaru ivókürt is, mely még a dunaújvárosi kiállításon díszeleg. — Dunaújvárosban egyedül ön képviselte Baranyát. — A tárlatot a SZOT ren­dezte, nem is tudtam róla, csak a június végén címemre érkező meghívóból szereztem róla tu­domást. Közel kétszázan érkeztek az első országos fórumra — éne­kesek, táncosok, előadók, kü­lönféle kiállítók, közöttük fara­gók. Szabó Ferenc barna táská­jából előkerülnek a legféltettebb darabok: ülő parasztfigurák könnyű nyírfából, vésett kobak­tökből készült mókás kulacs, velőscsontból faragott cigaret­takínáló, karcolt sótartó, gaz­dagon megmunkált szaru ivó­kürtök és az egyik „hímestojás", az áttört virágkoszorúval díszí­tett somogyi diófatányér. Ez a leheletfinom tányér 200—250 munkaróra eredménye, megér­demli o kíméletességet. Szabó Ferenc szabadidejét az alapanyagok beszerzésére és a faragásra szánja. Legmunkaigé­Hétvégi kirándulásainkat, sza­badidőnket mindnyájan szeret­nénk színesen és tartalmason eltölteni. Ehhez adnak lehető­séget azok a Baranya megyei rendezvények, melyeknek 1977. évi tervét már összeállította a Baranya megyei Tanács műve­sem fáradt az aprólékos mun­kához. Nézem a kezét. Erőtelje­sek az ujjai, imitt-amott egy fa­ragás közben szerzett sebesü­lés. — Pihentet a faragás, de­hogyis vagyok fáradt! Nem mondhatom azt, hogy gyermek­koromban kezdtem, bár bics­kám mindig volt. Tizenöt évig a Mecsek Néptáncegyüttes tagja voltam, mióta abbahagytam, idestova 11 éve, azóta faragok. Eszközeit maga készíti, mert boltban nem árusítanak megfe­lelőket. Megvette az igen cse­kély számú beszerezhető szak- irodalmat, tanulmányozta az eredeti motívumokat. A dunán­túli pásztorfaragások közül leg­jobban a somogyit kedveli. — Nem másolom a mintákat, csak a formát jegyzem meg. Hi­szen az a legszebb ebben a munkában, hogy mindig újat alkothatok. Egy darabig dolgoz­tam a népművészeti szövetke­zetnek, sakkfigurákat faragtam, azonban ez egy idő utón egy­hangúvá vált. — Szeretném megszerezni a népi iparművész címet és a két év múlva újra megrendezendő amatőr találkozón, valamint a Kapoli kiállításon díjat kapni. Ez minden faragó álma. Az álom egyszer biztosan va­lóra válik s a sokéves tánclépé­sek virágmotívumokká átlénye­gülve öltenek testet a faragott tárgyakon. Barlahidai Andrea lődésügyi osztályának közmű­velődési csoportja. A sok prog­ram között az idén is bőven akad válogatni való. A fesztiválok sorában újra ott találjuk az évek óta jól ismert és nagy érdeklődéssel kísért far­sangi programot, a mohácsi bu­sójárást. Történelmi emlékeket idéz Szigetvár a Zrínyi-ünnepsé­gekkel, öntevékeny művészeti csoportok és szólisták számára rendezik a Harkányi Nyár prog­ramjait, s réqi hagyományokat ápol a komlói bányásznap. Nemzetközi érdeklődésre rpél- tán tart számot a megyénk te­rületén működő siklósi és villá­nyi művésztelep. Hazai és kül­földi szobrászoknak, keramiku­soknak biztosít alkotóteret idén is a IX. Nemzetközi Kerámia Szimpozion Siklóson és a Villá­nyi Nemzetközi Szobrász Alkotó­telep. A művészek számára ér­tékes szakmai továbbképzést, tapasztalatcserét jelent a júni­ustól augusztusig itt töltött há­rom hónap, Baranya képzőmű­vészeti gyűjteményei pedig újabb műalkotásokkal gyara­podnak az itthagyott munkák­ból. A tervezett népművészeti ese­mények közül kiemelkednek a februártól áprilisig tartó megyei „Röpülj páva”-vetélkedők. A ré­gi szokások mellett ezúttal azok jelenkori továbbélését is bemu­tathatják a csoportok és a szó­listák. A népművészet tárgyi em­lékei — ruhák, használati tár­gyak, hangszerek — is szerepel­hetnek a versenyen a népdalok, szokások, játékok mellett. A te­levízió „Röpülj páva”-műsorába az ország 16 legjobb produkció­ját választja ki a zsűri. Pécs nyárestéit teszik majd újra hangulatossá a különféle zenei programok: júliusban a Nemzetközi Zenei Tábor, a Pé­csi Zenélő Udvarok, a Tettyei Esték és a Székesegyház hang­versenyei. Egész évben várják a látoga­tókat Baranya állandó kiállítá­sai, az ibafai pipatörténeti ki­állítástól a sellyei ormánsági múzeumig, az első bolgár had­sereg nemréq nyílt harkányi mú­zeumától az ugyancsak „újnak” számító délszláv népművészeti kiállításig a mohácsi Kossuth moziban. A Komlóra látogatók pedig a Kossuth utca 117-ben található helytörténeti és termé­szetrajzi kiállításon ismerkedhet­nek a 25 éves szocialista város múltjával. A barkácsolók ez évben is kí­sérjék figyelemmel a márciusi XII. Műszaki és Közgazdasági Propagandahónap kiadványait, kiállításait és egyéb rendezvé­nyeit. Ez a programsorozat a műszaki és közgazdasági szak- műveltség, a technikai kultúra fejlesztését célozza. E témánál hívjuk fel a figyelmet a július 1. és 10. között nyitvatartó VI. Pé­csi Ipari Vásár országos sereg­szemléjére. Pécs idén is vendégül látja a Népek Barátsága Nyári Egye­tem több országból idesereglő hallgatóit, s decemberben Har­kány ad újra otthont a IX. Téli Egyetemnek. Program lesz tehát bőven, s úgy véljük, a legkülönfélébb ér­deklődésű embereket is kielégí­tik a megye területén nyitvatar­tó kiállítások s a különféle kul­turális rendezvények. G. O. Kés és fantázia dolga Megelevenedik a fa, csont és a szaru Új típusú permetezőgép nyesebb a csont és a szaru. A vágóhídról kapott marhaszarvat, sokszor a levesből kivett ve­lőscsontot még elő is kell ké­szíteni, főzni, tisztítani, a min­tázás után pedig polírozni. A MÉV kővágószöllősi Szolgáltató özemének csoportvezető eszter­gályosa a napi nyolc óra után Új permetezőgépet konstruál­tak a veszprémi Mezőgép Vál­lalatnál RSP 3001-es jelzéssel. Ez a berendezés fontos kiegé­szítője lesz a nálunk már hasz­nálatos francia gyártmányú Heriau cukorrépa munkagép­családnak. Az újdonság jelen­tőségét bizonyítja, hogy a ma­gyarországi felhasználáson túl a gépcsaládot gyártó francia1 cég is érdeklődik iránta. A permetező újdonságból az év első negyedében 60 darabot gyártanak az iparszerű rend­szerek megrendelésére. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom