Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-08 / 8. szám
Szép példája az épületfelújitásnak Pécsett, az István téren az emeletráépítés, illetve felújítás. Az eredeti stílusában renovált ház szépen illeszkedik az utcaképbe. Erb János felvétele Keményítő gyógyszeripari A Pécsi Cipész Szövetkezetben csomagolják a belga exportra készült cipőket. Cípodiuat külföldön Útra készen az újabb szállítmány II Az ostorcsapás helye a bőrön Elkészült a mintakollekció felhasználásra Pécsről A hónap közepén kezdődik a termelés Értékes mellék- termékek is készülnek Az iv-szita kimosórendszere. finomságú, 50—75 mikronos áteresztő képességű kimosórendszert kell a gyártási folyamatba beállitaniok, amivel elérhetik a szemcseszerkezet és a fehérje javulását. A korábbi berendezések erre alkalmatlanok. A Tatabányai Szénbányák Központi Műhelyüzeme tervezte, gyártotta és szerelte fel a helyszínen az ív-szita kimosórend szereket az azokat tápláló War- man zagyszivattyúkkal együtt. A gépészeti szerelést rekordidő, -tizenhat nap alatt végezte el a nyolc tagú tatabányai szerelőbrigád Szabó Márton vezetésével. A berendezések készen állnak, jelenleg a villamos szereléseket végzik a pécsi gyár szakemberei. A három és fél milliós beruházással megvalósuló egység rövidesen teljesen elkészül és január 10 —15. között termelni kezd? Ezzel a Pécsi Keményítőgyár a 900—,000 vagon májusi morzsolt kukoricából 5600 tonna keményítőt készít — ebből 250 tonnával gyógyszerészeti alap anyag minőségűt. Melléktermékként nagy mennyiségű csírát, takarmányt — ezt osztrák exportra — és ún. kukorica „lekvárt" állít elő. A négy termelőszövetkezettől felvásárolt nagy mennyiségű kukoricából ez évre 56 milliós termelési érték előállítását tervezik, — M. L. — Érdekességként érdemes megemlíteni: a nyugatnémetek szeretik, ha a cipőn vagy a szandálon látszik, hogy bőrből készült. Vagyis kivehetők a természetes bőr velejárói, így például az ostorcsapás. A mi szabványunk ezt nem engedi meg „Halálos bűnnek" számít, ha a kész terméken felfedezhető az ostorcsapás. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet sikeresen „rajtolt” az 1977- es évben. Bár még csak január van, már ,,1978-ban gondolkodnak": elkészült a következő esztendő első negyven páros mintakollekciója, Csütörtökön küldték el Budapestre, a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalathoz, ahol bemutatják a külföldi vevőknek. A divatban lényeges változás nem várható. Magassarkú, hegyesedé, puha felsőrészből készült lábbelik hódítanak 1978-ban is. Január közepétől újabb jelentős devizamegtakarítást köszönhet a magyar gyógyszer- ipar egy pécsi gyárnak. A Kőbányai Gyógyszerárugyár teljes keményítő igényét — évi 250 tonna — kielégíti majd a rövidesen üzembe helyezendő három és félmilliós beruházással megvalósuló, nyolc tagból álló ív-szita kimosórendszer a Pécsi Keményítőgyárban. A gyár főmérnöke, Gállá Gyula elmondotta, hogy eddig hazánkban nem készült olyan minőségű keményítő, melyet a gyógyszergyárak felhasználhattak volna, így azt külföldről kellett beszerezni. A Szeszipari Vállalatok Trösztje kutatóintézete és a Pécsi Keményítőgyár kísérletezni kezdett a Kőbányai Gyógyszerárugyár biztatására. Legyártottak 50 tonna gyógyszeripari célra alkalmas keményítőt, de rájöttek, a technológia jó, csak a szemcseszerkezet nem felel meg a szabvány előírásnak. A 200—400 mikronos szűrőrendszer nagy, kisebb Német Szövetségi Köztársaság o legtöbbet, Mégsem tudják kielégíteni a nyugatnémet vevő igényét. Pedig szervezéssel, egyes műhelyek Bükkösdre telepítésével sikerült elérniük, hogy az idén kétszer annyit exportálhatnak tőkés országokba, mint 1975-ben. Január 20-ig kellene a pécsieknek elküldeniük az első tizenötezer páros tételt az NSZK- ba, Belgiumba és Hollandiába', már a jövő hét elején útnak indulhat a szállítmány, ma befejezik a csomagolást, amit a vevők igényei nehezítenek cr számnagyságok, a dobozcímkék pontos meghatározásával. Volt aki azt kérte: gumival hurkolják át a becsomagolt árut. Mindhárom országba Komfort fantázianevet viselő utcai cipőt küldenek. A Pécsi Bőrgyár termékéből, a puha box- bőrből készült lábbelinél a kék és a barna szín dominál. Igen kedvelt rumszínűtől a bordóig, sötétkéktől a drappig, sokféle színárnyalat és kombináció. A fejrészt tűzéssel, antikolással lyukasztással díszítették. A szocialista országokba szállítandó lábbelik gyártását kezdték 'meg tegnap délután a Pécsi Cipőipari Szövetkezetben. Fehér, piros, kék és sárga bőrökből szabják a lengyel boltokba kerülő női szandálok részeit. A kombinált színű, fűzött fejű szandálból húszezer párat gyártanak, Ez a modell nem okoz nehézséget a munkásoknak. A szövetkezet minden eddigi gyártmánya közül talán ez a szandál aratta a legnagyobb sikert, évek óta sláger. Mind a hazai, mind a baráti államok kereskedői rendszeresen rendelnek belőle. így van ez az idén is. A lengyel export után a szovjet lányoknak és asszonyoknak is készítenek huszonötezer párat ebből a modellből, A Szovjetunió a pécsiek egyik legjelentősebb partnere; ebben az esztendőben összesen 125 000 pár szandált és cipőt rendeltek. A szövetkezet termékeiből a nyugati országok is szívesen vásárolnak, közülük talán-a Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Import helyett hasal gyártmány Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló 1977. január 8., szombat XXXIV. évfolyam, 7. szám Ára: 80 fillér A „hírmonopóliumok“ ellen A szakemberek számítása szerint a fejlett tőkés országokból a harmadik világba érkező információ százszorosa annak az információmennyiségnek, amely az ellenkező irányba árad. Oe még azt a sekély hír- patakot is, amely az UP, AP, Reuter, AFP kábelein csordogál az ázsiai, afrikai, és latin-amerikai fővárosokból, hírügynökségek főhadiszállásain átdolgozzák, a világsajtó hasábjain hazugsággá és dezinformáció- vá változik. így „világítja meg” például a nyugati sajtó az indiai kormány azon intézkedéseit, amelyek az ország törvényes rendjének biztosítására irányulnak. A nyugati hirügynökségek befolyása a fejlődő országok politikai és kulturális életére mind ez ideig gyakorlatilag nem állt ellenőrzés alatt. Ezek az ügynökségek az információ csatornáinak 80—90 százalékával rendelkeznek, lényegében óriási agymosó gépek. 1972-ben az UNESCO XVII. ülésszakán a fejlődő országok képviselői egy olyan egyezmény kidolgozását határozták el, amely lehetetlenné tenné a kulturális gyarmatosítást. Elhatározták azt is, hogy létrehozzák az el nem kötelezett országok információs központját, A colombói csúcsértekezleten ezzel kapcsolatban hozott döntés megnyitotta a kidolgozott intézkedések gyakorlati megvalósításához vezető utat. Nyilvánvaló, hogy ezen az úton komoly politikai, szervezeti és technikai nehézségeket kell leküzdeni. Például, jelenleg csak kevés fejlődő ország rendelkezik az információ-terjesztés korszerű eszközeivel. Világos, hogy a nemzetközi „információs-monopóliumok” a maguk részéről megtesznek mindent, hogy megakadályozzák az el nem kötelezett országok saját tájékoztató rendszerének létrehozását. „Óvatosan”, de teljesen egyértelműen elítélte az információs központ létrehozásának gondolatát az UP, a Reuter vezér- igazgatója. Nyugaton propagandakampány folyik, amelynek jelszava: „az információ szabad áramlása". Am a fejlődő országok vezetése határozottan visszautasítja azt a gyakorlati tartalmat, amelyet a világ „hazugsággyárainak” szószólói helyeznek ebbe a „demokratikus” jelszóba. Hiszen ez a valóságban csak az imperialista propaganda számára jelent szabadságot. Abban az üdvözlő táviratában, amelyet L. I. Brezsnyev a Nemzetközi Újságíró Szervezet Helsinkiben szeptember végén megrendezett VII. kongresszusának részvevőihez intézett, ezt írta: „...Rendkívül élesen vetődik fel a kérdés: milyen szerepet töltenek be a tömegkommunikációs eszközök? A béke és haladás céVait szolgálják-e, vagy az országok és népek közötti viszály és bizalmatlanság mérgét terjesztik a világban". A kérdés élességét kétségtelenül felismerik Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is. Ezek az országok harcot vívnak a tájékoztatásban jelentkező imperialista expanzió ellen, az egyenjogú és egymást kölcsönösen gazdagító együttműködésért a tájékoztatásban. Nem kétséges, hogy a harc sikere a béke, az igazságosság és a haladás ügyét fogja szolgálni. H. T.
