Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-08 / 8. szám
2 Dunántúli napló 1977. január 8., szombat Értékes javaslatok Kibővített ülést tartott a Sásdi járási Pártbizottság Tegnap Sásdon kibővített ülést tartott az MSZMP Sás- di járási Bizottsága. Az elnöki tisztet Devecseri József járási titkár töltötte be. Dr. Vida József járási első titkár tájékoztatta a testületet az 1976. évi gazdasági célkitűzések járási végrehajtásáról, valamint javaslatot tett az 1977. évi népgazdasági terv járási végrehajtására. Az ülésen részt vett és felszólalt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Az előterjesztéshez kilencen mondták el véleményüket, tettek javaslatot. Hangsúlyozták a termelőszövetkezeti tartalékok kihasználását. Központi gondolatot fogalmaztak meg többen, nevezetesen az emberi tényezőket, azt hogy a szakemberek kísérjék további figyelemmel a technika, a technológia, a kemizálás fokozott alkalmazását, törekedjenek az exporttermékek bővítésére, a munkaszervezésben pedig a gazdaságvezetés tovább támogassa a szocialista brigádmozgalom kibontakozását. Javaslat hangzott el a növényi melléktermékek hasznosítására, a tömegtakarmány biztosítására, valamint arra, dolgozzanak ki tervet a szervezett — úgynevezett — liba program bevezetésére több termelőszövetkezet társulásában. Felmerült egy gondolat az agrokémiai központ létesítésére, mely szintén több üzem támogatásával épülne. u m Ubü király Szokatlan tv-riport Valahogyan törpék lettek az emberek, furcsa, túl nagy csatornaszél nőtt föléjük! Vagy nem az ...? — De igen, csatornaszél — Ubü király és Poszomány kapitány (Huszár László és Harkányi János). Fotó: Kopjár Géza feleli Paál István rendező —, ahová meg ki-bebújnak, az csatorna. A patkánylét színvoKét pályázat A termékszerkezet fejlesztésére és szervezésre Egyaránt tartozik gazdaságunk jövőjének kulcskérdései közé a korszerű termékszerkezet megteremtése, s a gyakorlati szervező munkában elért eredmények minél szélesebb körben való hasznosítása. E céloktól vezéreltetve pályázatot hirdet két tudományos társaságunk. A Magyar Közgazdasági Társaság ipari szakosztálya országos pályázatot hirdet A vállalati termékstruktúra fejlesztésének módszerei és tapasztalatai címmel. A pályázatra olyan még nem publikált tanulmányok nyújthatók be, amelyek a vállalati termékstruktúra fejlesztésének módszereit és tapasztalatait konkrét példákon elemzik. A pályaművek elbírálásánál előnyben részesülnek azok a munkák, amelyek a gyakorlatban széles körűen hasznosítható módszertani, vagy egyéb javaslatokat is tartalmaznak. A pályázatok beadási határideje 1977. április 15. A pályaműveket 2 példányban, jeligésen a Magyar Közgazdasági Társaság titkárságára (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 4„ IV. em. 54.) kell eljuttatni. A beérkezett pályázatokat bizottság bírálja el. Az I. díj 10 000 forint, a II. 7000, a III. díj 5000 forint. Emellett az egyéb, értékesnek ítélt munkákat is díjazzák. A pályázat részletes feltételeit az MKT budapesti titkárságán és a megyei szervezetnél (a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat pécsi, Rákóczi úti székházában dr. Várszegi Károly társasági titkárnál) tekinthetők meg. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete Egy vállalati folyamat komplex szervezése címmel hirdet pályázatot. A pályázat bármelyik ágazatra vonatkozhat, s a téma úgy is teljesen kötetlen, hogy kiterjedhet a termelésszervezésre, az agyaggazdálkodásra, az érdekeltségi rendszerre, minden más rendszerre vagy folyamatra, módszerében pedig az értékelemzéstől a számítógépes feldolgozásig, mindent alkalmazhat. Csak a gyakorlatban alkalmazható, vagy már bevezetett eljárások értékelhetők. A pályázatok értékelésénél előnyt élveznek azok az értékes megoldások, amelyek minél több szervezetnél alkalmazhatók, a környezeti feltételeket figyelembe veszik, tartalmi és formai kidolgozásuk igényes. A pályázat benyújtásának határideje 1977. február 28. Eredményhirdetés 1977. április 15-én. A pályázat jeligés, a nevet és a címet külön lezárt borítékban kell elhelyezni. A pályázat előirányzott díjai: I. díj 5000 forint, II. díj 3000, III. díj 2000 forint. A pályázatokat az SZVT Baranya megyei szervezetéhez (Pécs, Janus Pannonius utca 11.) kell benyújtani. A részletes feltételeket illetően Pap Imre gazdasá- ai igazgató-helyettes (Pécsi Tervező Vállalat) lehet érdeklődni. Vasárnap ünnepélyes mnnkásőr .. 1 “ A Munkásőrség Pécs városijárási „Landler Jenő" zászlóalj, a megyei törzs és közvetlen alegységei január 9-én — vasárnap — délelőtt 10 órai kezdettel a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tartja a Munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából az ünnepélyes egységgyűlését. Az egységek délelőtt 8 óra 30 perckor élen a csapatzászlóval, a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekarának indulói mellett vonulnak fel az ünnepség színhelyére. A POTE aulájának folyosóján több tablót állítanak ki. Ezen bemutatják az egységek megalakulását, az elmúlt 20 év fejlődését. A kiállított anyagokat a vendégek, családtagok és a munkásőrök megtekinthetik. NNEB-vizsgálat a lakossági építőanyag-ellátásról A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén megtárgyalta a lakosság építőanyagokkal és épületgépészeti cikkekkel való ellátásának tapasztalatait. A fővárosban és nyolc megyében vizsgálták: hogyan készült fel az ipar és a kereskedelem az V. ötéves terv során várható lakossági igények kielégítésére, ezeknek hogyan tesznek eleget mennyiségben, minőségben és választékban, a kereskedelem miképpen szervezi és oldja meg az áruk terítését, értékesítését. A népgazdasági terv szerint öt év alatt 440 ezer új lakást kell felépíteni, ezen belül magánerőből 280 ezret. A Belkereskedelmi Minisztérium és a Tüzép vállalatok a magánerős lakásépítés tervtúlteljesítésével számolnak, az építőanyag- és épületgépészeti cikkeknél — változatlan árakon — évi 2—3 százalékos forgalomnövekedést várnak. Fejes Lajos vonal-menetírányító a diszpécser asztalnál. Központ amely mindent tud: a fő menetirányító Félpercenként a személy, percenként a tehervonatok helyét rögzítik A Pécsi MÁV Igazgatósághoz tartozó vasúti pálya (iparvágányok és az állomások nélkül) körülbelül 1500 kilométer, az országos hálózat egyhatoda. Ezen bonyolódik le Magyarország vasúti utasforgalmának egyötöde. Az igazgatóság területén évi átlagban naponta 350—370 teher- és több mint 400 személyvonat közlekedik. Ezeknek menetrendszerinti indítását, útját, érkezését csak nagy szervezettséggel, és ezt elősegítendő, egy szinte mindenre kiterjedő széles körű információs hálózat működtetésével lehet biztosítani. Az információs hálózat központja, legfelsőbb „csúcsa" az igazgatóMunkában a vagonjavítók ság diszpécserközpontja, amelyet a MAV-nál főmenetirányí- tó központnak neveznek. Ennek alárendelten és szintén az igazgatóság egész területére kiterjedő feladatokkal dolgozik a mozdonyirányítók és a kocsiintézők irodája. A központ mindössze néhány szobát foglal el az igazgatóság pécsi székházában, de ide összpontosul minden, ami a vasúti forgalomra vonatkozik. Semmi olyan lényeges'esemény nem történhet akár a nyílt pályán, akár az állomásokon, amiről itt néhány perc múlva ne tudnának. Az információs hálózat hierarchikus rendben épült ki: a vasútállomások jelentenek az egyes pályaszakaszok menetirányítóinak (8 menetirányító központ van az igazgatóság területén), ők pedig a főmenetirányításnak Pécsre. A szolgálatban levő főme- netirányító asztalán gyűlik ösz- sze minden lényeges adat valamennyi vasúti szerelvényről, amely az igazgatóság területén tartózkodik: vonat és mozdonyszám, a kocsik, sőt a tengelyeik száma, valamennyi állomásra vonatkozóan az érkezési és indulási idő, az esetleges késés és az oka, személyvonatok esetében az ülőhelyek és az utosok száma, a szerelvény súlya, tehervonatoknál a szállított áru fajtája, súlya. Mindezen kívül még az is, hogy a vasútállomások melyik vágányán állt meg, illetve haladt keresztül a szerelvény. Ezeket az adatokat többféleképpen is regisztrálják, így Ringli János vezető váltókezelő például grafikonon is, amelyen egy-egy vonat útját végig lehet kísérni, személyvonatoknál fél, tehervonatoknál percnyi pontossággal. Az adatoknak az összegyűjtéséhez egy megbízható üzemi telefonhálózat nyújt segítséget, amelyen Magyarország bármelyik vasútállomásával egy percen belül lehet közvetlenül kapcsolatot teremteni. Erre a közvetlen és gyors kapcsolatra most télen különösen nagy szükség van. A pályát elborítja a hó, lefagynak a kitérők és a kézikapcsolású váltók, emiatt természetesen késnek a vonatok. A biztonságos közlekedés és a menetrend betartása közül csakis az utóbbit lehet — szükségből — „feláldozni". S hogy ez az „áldozat" ne legyen túlságosan kényelmetlen az utasok számára, arról kell gondoskodni. Úgy kell elosztaniuk az összetorlódó késéseket, hogy egy-egy vonatra ne jusson aránytalanul 'sok. Természetesen bizonyos szerelvények előnyben részesülnek, mint például az expresszvonatok. Ez a munka nemegyszer valóságos zsonglőr mutatvány. nalára süllyedt emberek világa. A színpad persze még semmi. Díszlet, jelmez még valahol messze a varroda meg a festőüzem állványain. A kereső színészmozdulatok még bizonytalanok, és tulajdonképpen csak próbálgatják a játékot, az übü királyt. Mégis — ez a legszebb játék, a fantázia játéka. Erre jött be a budapesti televízió is, erre a talán képtelenségre, hogy kamerával, vagyis látványt kereső eszközzel egy éppen csak most fogamzó, lát- ványtalan játékot vegyen fel. Az operatőr biztos szeme rátapad a kamera lesőjére és megkeresi a seholsincs játékot, a színészmozdulatokban, a rideg díszletpótló elemekben. Ahogy az operatőrkar ráhajlik a kamerára, Duboritz Péter már látja a játékot. Látja a fantáziájával a színész is, Fodor Tamás riporter is, legfőképpen persze a látvány megálmodója: Paál István rendező. Tizennégy perces műsor született a televízióbeli Színházi album számára. Mi pedig lejegyeztük a nyilatkozó Paál István alapgondolatait: — Abból indulok ki, hogy ez a darab 80 éve volt avant- garde. Ha eredeti felfogásban állítanám színpadra, az kevés volna a mai nézőnek. Meg kellett tehát keresnem azt a gondolati csomópontot, amelyből kioindulva Dbüt korunk egyik lehetséges emberi magatartásformájának megtestesítőjévé tehetem. Vagyis a minden emberben lappangó kicsinyes hatalomvágyat, középszerűséget, köznapi árulási hajlamot, aztán tehetségtelenséget is. Szeretném megmutatni, hogy mi lenne, ha a rosszabbik felünk, a bennünk élő übü királyok rendeznék be a világot. Játék, játék ... a tévések fantáziája versenyben halad a színháziakéval. Remek munka Radó Gyula tv-rendező irányításával, lehet, egyedülálló műsor lesz a Magyar Televízióban. Jó az alkalom is, hiszen a magyar színházművészet 80 esztendős késéssel adózik Jarry- nak, a szerzőnek, az übü király bemutatásával. Pécsre figyel a színházi élet és Paál István szeméből, mondataiból érezzük: megint kegyetlen lesz. A Caligula emléke még belénk- borzad. A francia Antonin Artaud teremtette meg a kegyetlen színház stílusát, Paál István markánsan, de egyénien alkalmazza azt a magyar színpadon. Az eredeti szöveg eredeti értelmezése szerint übü papa - groteszk, undorító figura, de Paál István jobban belénk akarja sugalmazni ennek a középszerű diktátornak a veszélyességét. Egy jellemző pillanat: utasítás Huszár László— übü király egyetlen mozdulatához. De az utasításban benne van az egész rendezői világa: — Lacikám! A rugóskésedet magabiztos, hozzászokott, gyakorlott mozdulattal csukd be! Félelmetes kifejező eszköz: rugóskés... és magabiztos mozdulattal... Ezt akarja Paál István: féljünk a középszerűség diktatúrájától és a félelem ütőképes ellenállássá érjen bennünk. Földessv Dénes
