Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-06 / 5. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull napló XXXIV. évfolyam, 5. szám 1977. január 6., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gazdasági időszámításunk 1977 gazdasági programjából 7,1 milliard a vasút, 13 milliárd a szolgáltatások fejlesztésére A görcsönyi termelőszövetkezet gabonasilói. Eredményes évet zárt az AGROBER ■ Új létesítmények a mező- gazdasági üzemekben 1977-re növekedtek a tervezési igények A gazdasági tevékeny, ségre a folyamatosság, a részfolyamatok kölcsönhatása, összefüggése a jellemző. A gazdaság egyes területei, a fejlődés fő mutatói (a termelés, a fogyasztás, a beruházások, az export, az import stb.) szoros kapcsolatban állnak egymással és így naptári dátumokhoz nem kötődő, egyik évről a másikra áthúzódó egységes folyamatot alkotnak. A szocialista országokban a gazdasági folyamatok a terv- gazdálkodás körülményei között bontakoznak ki. A gazdasági tevékenység folyamatosságával szemben a népgazdasági, vállalati, tanácsi tervek naptári évre (évekre), meghatározott időtartamra vonatkoznak. A különböző időszakokra vonatkozó tervek közötti összhang biztosított. A tervek teljesítésére — többek 'között — megfelelő érdekeltségi rendszer ösztönöz. A tervek teljesítéséhez fűződő érdek, az egyoldalú naptári év szemlélet az időszak végén gyakran a gazdasági folyamatok erőltetett ütemű felgyorsulásához vezet, amelyet később a gazdasági tevékenység visz- szaesése követ. Téves lenne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy a tervidőszak végi „kiugró" teljesítmények, a termelési, forgalmazási „hajrá" a szocialista tervgazdálkodás lényegi sajátossága. Gazdasági növekedésünk azonban sohasem lehet teljesen egyenletes olyan értelemben, hogy minden fő folyamat állandóan azonos ütemben növekedjék. Ez sehol és semmilyen időben nem érvényesül. Nincs is ilyen követelmény. A viszonylag egyenletes ütemű fejlődés kritériumában egyfelől kifejezésre jut az, hogy egyes területeken a gazdasági folyamatokra jelentős hatást gyakorolhatnak gazdaságon kívüli tényezők (pl. az időjárás a mezőgazdasági termelésre, az ebből adódó anyagellátás az élelmiszeripari termelésre, egyes folyamatok alakulása szezonális jellegű), másfelől egy olyan kis országban, mint Magyarország, a' gazdaság jelentős világgazdasági hatásoknak van kitéve. A gazdálkodás jelenlegi gyakorlatában gyakran találkozunk a gazdasági folyamatok olyan mértékű ütemtelenségével, amelyek a tervgazdálkodós tartalmi követelményeivel ellentétesek és nem felelnek meg gazdasági fejlettségünk színvonalának, a gazdaságirányító szervek által biztosított feltételeknek. Különösen a tervidőszakok végén rendszeresen ismétlődő „kiugró" teljesítmények, a termelési és forgalmazási hajrá és az azt követő visszaesés szembetűnő és okoz jelentős károkat. Az ipari termelésben pl. csaknem minden év decemberében 15—20 százalékkal nagyobbak, a következő év január-februárban ezzel szemben rendszerint mintegy 10 százalékkal alacsonyabbak a teljesítmények, mint az év átlagában. A helytelen szemléletből, a gazdálkodási fogyatékossáaok- ból adódó ütemtelenségek rontiák a gazdasági hatékonyságot, fékezik a gazdasági fejlődést. A termelési, felhasználási, értékesítési hajrák hatására nő a termelés költsége (pl. a több selejt és túlóra növeli az anyag-, energia- és bérköltségeket); romlik a termékek minősége, megbízhatósága és ezáltal piaci helyzete, perspektívája; a termelők a nemzetközi piacokon lökésszerűen változó árukínálattal nehezebben tudnak a legkedvezőbb áron értékesíteni. Ezzel szemben az év eleji csökkentett tempójú munka a termelési kapacitások és a rendelkezésre álló munkaerő kihasználatlanságához vezet. Az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljai között kiemelkedő helyet foglal el a gazdasági munka hatékonyságának erőteljes fokozása és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával összhangban a fejlődés dinamizmusának fenntartása. A gazdasági növekedés egyenetlenségének mérséklése tehát az ötéves tervcélok megvalósításának egyik jelentős, eddig még nem kellően hasznosított tartaléka. 1976 elején — a korábbi évekhez hasonlóan — mérséklődtek a gazdálkodás különböző területein a teljesítmények. A teljesítmények csökkenése részben összefüggött az V. ötéves terv indulásakor végrehajtott változásoknak a vállalati magatartásra gyakorolt hatásával. A vállalatok egy részénél a módosított aazdasági szabályozók hatásainak felmérése, a tervekben és a gazdálkodásban való érvényesítése az indokoltnál lassúbb volt Késleltette a gazdálkodó szervezetek nagyobb aktivitásának kibontakozását a szocialista külkereskedelmi tárgyalások elhúzódása is. Később — az átmenet? bizonytalanság, óvatosság megszűnésével egyidejűleg — fokozatosan kibontakoztak azok a kedvező tendenciák, amelyek! a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, a gazdasági egyensúly helyreállításának és a hatékonyság javításé nők folyamatát segítik. Az 1977. évi — az ez évi elmaradásokkal megnövelt — tervfeladatok ismeretében még inkább arra van szükség, hogy a aazdasági munka lendülete tovább folytatódjék, illetve fokozódjék. Az illetékes szervek év közben nem várva meg g tervkészítés időszakát — határozatokat hoztak az állattenyésztés fejlesztésére, a zöldség- és gyümölcstermelés és -forgalmazás javítására, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési biztonságának fokozására, soron kívüli intézkedéseket tettek az aszálykárok mérséklésére. A termelés anyagi-műszaki ellátása alapvetően kielégítő. M ár 1977. január elején szervezetten, jól előkészített gyártással lehet és kell hozzáfogni a tervcélok megvalósításához. Január eleién és nem hónapokkal később A jövő évi tervcélok 12 hónapos egyenletes és lendületes munkával teljesíthetők. Január és február már nem lehetnek a további tervezés, felkészülés hónaojai; nem szabad megengedni, hoay a vállalatok teljesítményei lényegesen elmaradjanak az erőforrások, lehetőségek csökkentett mértékű kihasználása miatt •A termelés hatékonyságát nem ronthatja a termelés és az árukibocsátás ütemtelensége. Az év eleji teljesítmények növelésével, a munkaidő teljesebb és jobb minőségű kihasználásával o vállalatok a meglévő jelentős tartalékaikból ''--“Hihetnek. A vállalatoknál az irányítás és végrehajtás minden szintién az ado*t tervezési-érdekeltségi rendszer keretében n népgazdaság érdekeinek felismerése és képviselete hozzásegíthet a termelési, árukibocsátási átmeneti zavarok meaelőzéséhez, szervezett elhárításához. Ballal László, MSZMP KB oszt. vez. helyettes Magyar Államvasutak A MÁV Vezérigazgatóság 1977. évi terve, a személyforgalom további csökkenésével — a tavalyi 333,5 millió helyett 331 millió utassal — viszont valamivel több, 131, 132 millió tonna áru elszállításával számol. A személyforgalom mérséklődése nem jelenti egyben a feladatok csökkenését hiszen a nemzetközi forgalom változatlanul növekszik, s a belföldi utasoknak is nagyobb kényelmet, gyorsabb, kulturáltabb körülményeket teremtenek; javítják a menetrendszerűséget, különféle intézkedésekkel gyorsítják a forgalmat és sűrítik <V járatokat is. Gazdasági életünk szállítási igényességéből következően az árufuvarozásban is döntően a nemzetközi forgalom növekszik, az import és a tranzit 1,5—1,6 százalékkal, az export 3,2 százalékkal. Az idén összesen 7,1 milliárd forint jut a vasút fejlesztésére, ebből 3,7 milliárd forint a hálózatra, 2,3 milliárd a járművek korszerűsítésére, az állomány gyarapítására. 330 kilométer vasúti pályát hoznak rendbe, tesznek „gyorsabbá", teherbíróbbá. Folytatják például a Godisa—Szentlőrinc közötti vasútvonal korszerűsítését. A hálózatfejlesztéshez tartozik 154 kilométeren vonali, valamint 15 állomási biztosító berendezés felszerelése és 78 önműködő vasúti sorompó létesítése. A járműpark fejlesztésére jutó 2,3 milliárd forintból 55 villamos- és Diesel-mozdonyt állítanak munkába, s ezzel a korszerű vontatás arányát 91,9 százalékra növelik. A személy- forgalomra mindössze 90 személy- és büfékocsit tudnak beszerezni, a teherszállítást viszont 1650 vagon üzembehelyezésével javítják, s annak ellenére, hogy több mint 2500 kocsit kiselejteznek, bővítik a raksúly-kapacitást. A vasút fejlesztésére fordítható összegből tetemes rész jut a dolgozók munkakörülményeinek javítására, a nehéz fizikai munka gépesítésére. Szolgáltatás Az 1977. évi terv megalapozó számításai szerint a lakosságnak az idén nyújtandó szolgáltatások értéke meghaladja a 13 milliárd forintot, vagyis 7 százalékkal lesz nagyobb, mint lavaly. Az eddigieknél lényegesen gyorsabban kell bővíteni az építőipari szolgáltatásokat, változatlanul gyors ütemben fejlesztik a textiltisztítást, a háztartási gépek és berendezések javítását, a járműjavítást és a karbantartást valamint a személyi szolgáltatásokat. Az V. ötéves tervidőszakban több mint hétmilliárd forintos beruházással tovább bővítik, korszerűsítik a' szolgáltató hálózatot, amihez az állam 3,8 milliárd, a szövetkezeti közös alapok pedig egymilliórd forinttal járulnak hozzá, ugyanakkor egymilliárd forint kedvezményes hitelt is kapnak az öt év folyamán a szolgáltató vállalatok. Fontos feladat a má> megteremtett eszközök jobb kihasználása, a technológiai és egyéb előírások érvényesítése, az udvarias és kulturált kiszolgálás. 250 milliárd forint értékű olyan fogyasztási cikk van a lakosság birtokában, amelynek karbantartása, szükség szerinti javítása, a munka pontos és jó minőségű elvégzése a megrendelőnek és a népgazdaságnak egyaránt elsőrendű érdeke. Az évzáró mérleg még nem kész, a rendelkezésre álló adatok szerint az AGROBER árbevétele meghaladja a huszonöt- milliót, háromszázezer forinttal több a tervezettnél. 1976-ban 262 tervdokumentációt készítettek, főként magas- és mélyépítési munkákhoz. A 188 dolgozót alkalmazó Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat Baranya megyei Kirendeltsége mezőgazda- sági beruházások tervezésével és lebonyolításával foglalkozik. Az elmúlt esztendőben viszonylag kisebb, kiegészítő, korszerűsítő beruházásokba fektették pénzüket a mezőgazdasági üzemek. Az AGROBER tegnap befejezte az elkészült beruházások átadását. Véménden, Pécs-Remény- pusztán, Somberekén szervizműhely épült. Gödrén átadták a csaknem ezer négyzetméter alapterületű libanevelőt. Régi épületből alakította ki á szövetkezet brigádja az AGROBER tervei alapján, megközelítően egymillió forintért. Egyházasko- zóron, Mágocson vízrendezést végeztek, talait javítottak. Köl- keden a sertéstelepre bekötőút épült. Átadták a szederkényi termelőszövetkezet juhhodályát. A 600 anyajuhot befogadó ho- dályt könnyűszerkezetes megoldással tervezték. A kivitelezési munkát a szövetkezet építőbrigádja végezte. Elkészült a majsi termelőszövetkezet tömegtakarmányt gyártó üzemének utolsó egysége is. Három és fél tonna takarmánylisztet készít óránként a több mint tízmillió forintos költséggel épült üzem. Az AGROBER néhány „idegen” munkát is vállalt az elmúlt évben. Ezek közül a 40 millió forintért felépülő sörpalackozó érdemel említést A jelzések szerint rekonstrukciós munkák jellemzik majd az 1977-es évet. Sok termelőszövetkezet bejelentette terveztetési igényét, s ha az összes beruházáshoz lesz pénzügyi fedezet, valamennyi terv elkészítését nem is tudja vállalni az AGROBER, mert nincs elég kapacitása. Ennek az is oka, hogy mind kevesebb a kivitelező és emiatt a már kész munkát gyakran át kell tervezni. így volt ez a Bólyi Állami Gazdaság baromfitelepénél is. A tervek szerint a gazdaság építőbrigádja építette volna fel hagyományos eljárással. Időközben az állami gazdaság más kivitelezőt talált, aki viszont nem vállalta a hagyományos építési módot. A 40 milliós beruházást most áttervezik. Már asztalon van a baksaiak nagyteljesítményű keltetőüzeme, a szigetváriak 60 000-es tojótelepe, a bólyi és a magyar- bólyi agrokémiai telep. Idén készül el a pécsváradi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet hat tantermes iskolájának programterve. A Bólyi Állami Gazdaság növendékmarha- és három baromfitelep tervét rendelte meg. Az AGROBER 1977-re mintegy huszonhatmillió forintos árbevételt tervezett. H. T.
