Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-06 / 5. szám

2 Dimőntiili Tlnplö 1977. január 6., csütörtök Visszatérő „vendégek" is vannak Növekszik a detoxikáló forgalom A detoxikólót a körhit kijózanítónak véli, ahol gyomormosással vált belé­pőt a szesztől teljesen el­ázott, mentővel vagy a rendőrségi kocsival oda­szállított páciens, és pár­száz forintja bánja reggel­re az egészet. Az Edison úti barakkok egyikében két kórterem, két férfi és három női. Tisztaság, rend. Hétköznap délután 5-től, szombaton négytől reggel fél nyolcig, vasárnap egésznap nyitva van. A napi forgalom válto­zó, a péntek—szombati erősebb. Kilenc férfiápoló, ügyeletes orvos, rendőr és takarítónő teljesít szolgá­latot. Évi forgalmunk ezren felüli és sajnos egyre nö­vekszik. Túlsúlyban a fér­fiak vannak. Feküdt ná­lunk már gimnazista, de hatvanon felüli is, Egy kijózanítás ápolási díjként százötven forint,ezt még a beszállítási költsé­ge is emeli. Vannak visszatérő „ven­dégeink" is, a csúcstartó pár év alatt harminc kijó­zanodást ért meg itt reg­gelre. Egészségügyi intéz­mény, így nem részegként, hanem mérgezett beteg­ként kezelik a páciense­ket. A rendelőben lélegez­tető és életmentő készülé­kek, gyógyszerek, injek­ciók — a kórtermekben csend és nyugalom. Min­den együtt van a mérge- zéses tünetek sikeres gyó­gyítására. A kúra maga egyszerű és hatásos. A behozott be­teget megvizsgálják — ré­szegsége nem leplez-e va­lamilyen súlyos koponya­vagy egyéb sérülést. Ha más baja nincs, azt nézik, mennyire súlyos az alko­holmérgezése. Ha veszélyes a szint, jön a gyomormo­sás lélegeztetés, vagy más e.etmentő beavatkozás. Ha nem súlyos, úgy fürdetés, nyuqtatás és fektetés jön és mély álom. Reggel éb­resztő és reggelire, tea, keksz. Az állomáson dolgozók mindent meglesznek a mérgezés megszüntetésére. A megelőzésben azonban tehetetlenek... — Murányi — A kevesebb pénz ellenére E gészséges türelmet­lenség jellemezte a Baranya megyei Közműve­lődési Bizottság tegnapi ülését. A Tudomány és Technika Házában meg­tartott tanácskozás Takács Gyula elviárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese el­nökletével zajlott le Elő­ször a közművelődési párt- határozat megvalósítási tapasztaltait, feladatait, vitatták meg. Ezúttal nem tartalmi, hanem szervezé­si kérdésekről tárgyaltak. A tanácskozás a korláto­zott anyagi lehetőségek, az új ötletek, az eddigi eredmények megbecsülése és felhasználása alapján egy kereső-kutató szellem u-alta. Bernics Ferenc, a Közműve'ődési Bizottság titkára ismertette az ötö­dik ötéves terv szoros pénz­ügyi lehetőségeit, utána pedig a közművelődési törvényt, majd megkezdő­dött a vita. Rejtő János, a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatója az anyagi erők további összpontosítását sürgette.- Nagynyáródi, hímesházi, ma­gyarszéki példákra hivatkozva bizonyította, hogy több köz­ségben lehetett volna sokolda­lú, korszerű művelődési házat építeni, ha elfogadják társnak a Moziüzemi Vállalatot. így azonban szétforgácsolódtak a százezrek, -sőt, milliók. Szentirá­nyi József, az MSZMP Pécs Vá­rosi Bizottságának titkára ki­fejtette, hogy az adott pénzügyi lehetőségek közepette a terv­ben szereplő feladatok jó megvalósítására kell töreked­ni, és nagy figyelmet fordí­tani a meglévő lehetőségek erőteljesebb kihasználására. Antal György, a Zeneművésze­ti Főiskola tagozatvezető taná­ra viszont hangoztatta, hogy tudatosítani kell a pécs-bara- nyai közművelődés eddigi ered­ményeit is, a Csontváry Mati­nét, a Munkások a képtárban sorozatot, s a művelődés? házak és a munkásképzés nem egy­szer példás kapcsolatát. Csorba Tivadar, Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetőié a pénzügyi lehe­tőségek kihasználásáról szólva jó intézkedéseket ismertetett, így elmondta, hogy a zenész­hiány, - emiatt veszélyben van a pécsi zenei és operaélet — csökkentése érdekében ösztön­díjat alapítottak. Huszonhárom lakást biztosítottak több mű­vészeti ág képviselőinek. A Pé­Hatékonyabb szervezést Több segítséget állami felügyelettől Ülést tartott á megyei közművelődési tanács esi Nemzeti Színház immár ha­laszthatatlan és igen költséges — 130 milliós — rekonstrukció­ját is igyekeznek jól előkészí­teni. Vigyázni kell ugyanis ar­ra, hogy a rekonstrukció alatt ne szóródjék szét a színház ki­alakult művésztórsadalma. Ezért szeretnék kibővíteni a kamara- színházat, s megteremteni az ottani játéklehetőséget. De megszervezik a pécsi nyári szín­házat is. Mezei József, a Népműve­lési Tanácsadó vezetője egy vizsgálat alapján felvetette a kérdést: Meddig korszerű egy művelődési létesítmény? Kide­rült, hogy új intézmények sem mindig alkalmasak a legkor­szerűbb közművelésre. Dr. Krauth János, a nemzetiségi kultúra eredményeit ismertet­te, majd Bocz József elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára emelke­dett szólásra. Figyelmeztetett arra, hogv a türelmetlenség eddig általában csak elméle- ti-targyalo-vitatko.o formában nyilvánult meg, E helyett azon­ban sürgősen tenni kell, min­den körülmények között és gyorsan megkeresni a gyakorla­ti megoldási lehetőségeket. Vé­gül Münster Ottó, a MÉSZÖV általános titkárságának veze­tője példaként állította a ta­nácskozás elé a Konzum Aru­házat, amely a megye fogyasz­tási szövetkezeteinek igen jól szervezett összefogásával 150 milliós létesítmény és az or­szág egyik legnagyobb áruhá­za lett. TIT-tel való együttműködési megállapodásra. Végül meg­határozták a Közművelődési Bizottság idei munkatervét. F. D. Fő feladat: a párttagok politikai továbbképzése Beszámoló taggyűlés a sásdi iskolában Az új esztendő napi munkái mellett az elmúlt év eredmé­nyeinek számbavétele most a legfontosabb teendő. Vállala­tok, intézmények, üzemek, gyá­rak, közösségek, párt- és tö­megszervezetek értékelik az 1976-os esztendő tapasztalatait. A sásdi .Albert István” álta­lános iskola pedagógus párt- alapszervezete vezetősége is elkészítette az 1976-os év alap­szervezeti munkájának értéke­lését és azt kedden beszámoló taggyűlésen Horváth József, a Takács Gyula elvtárs össze- foalalójában négy feladatot je­lölt meg: az aggódást tevé­keny, ütőképes, szervező mun­kának kell felváltania. A kor­látozott pénzügyi lehetőségek­nél korábban is és a jövőben is a baranyai kulturális köz­élet buzgalma az erősebb és erre azért számítani kell. To­vábbá rendkívül fontos a jó koordináció, végül erősíteni kell és mozgékonyabbá tenni az állami felügyeletet. A Közművelődési Tanács má­sodik napirendi pontja a MTESZ tevékenységét tárgyalta meg, különösen tekintettel a Az idén megkezdődnek a munkálatok Parkerdőt létesítenek a szigeti vár tövében Évszázadokon keresztül Szi­getvár legfőbb erőssége az Al­más patak és az általa gyak­ran árasztott mocsaras terület volt. A vár utolsó tulajdonosa gróf Andrássy Mihály, 1933—37 között a lecsapolt mocsár he­lyén parkerdőt telepített, mint­egy 50 hektáros területen. A parkban, ahol csak Magyaror­szágon honos növények talál­hatók, tudatosan kialakított térhatároló facsoportok, erdő­foltok, tisztások váltogatják egymást. A parkerdő a felszabadulást követően 1948-tól a Görösgali Ötlettel, segítséggel Újabb harminc bölcsődés elhelyezése Már az autóbuszból észrevet­tük az új épületrészt a pécsi Hajnóczi utcai bölcsőde udvari részén. Az emeletes épület nyi­tott teraszait beépítették és így három, egyenként 10 főt befo­gadó helyiséget nyertek. A jó ötlettel, mely a bölcső­de és a városi egészségügyi osztály dolgozóitól származik, megkeresték Tóka Jenő elvtár­sat a MÉV igazgatóját, segít­séget kérve. A munkát az Érc­dúsító üzem vállalta tavaly ok­tóber közepén. Ezután 15 mun­kás, szinte minden szabad ide­jét itt töltötte. Idejártak mű­szak előtt, műszak után és a hétvégeken. A bölcsődében sok egyéb elvégzendő munka is akadt, nemcsak a nagyablakos fog­lalkoztató, étkeztető, fektető ki­alakítása. így végezték el az eredeti vállalásukon kívül az összes helyiség melegpadlós burkolását, a szociális helyisé­gek csempézését, kisebb falki­vágásokat, átalakításokat. Az alkalmazottak régi ebédlőjét a konyhához csatolták, megte­remtve az előkészítő és a há­romfázisú mosogató berendezé­sének lehetőségét. A raktárból ebédlő lett, a tágas és száraz pincébe pedig bekerültek a tá­rolni való dolgok. A különféle munkákba a gondozónők és a szülők is „beszálltak". Az összefogás eredményekép­pen 30 apróságot vehettek fel, a színes, játékkal teli kis „pa­radicsomba”, főleg a bölcsődé­ben amúgy is szűkében álló Lvov-Kertvárosból. A bővítéssel együtt Pécs bölcsődei férőhe­lyének száma 1008-ra, a Haj­nóczi utcai bölcsődének pedig 90-re emelkedett a befogadó- képessége. A tegnapi ünnepélyes átadá­son dr. Gálti Ilona, csoportve­zető gyermekgyógyász köszön­tötte a megjelenteket, köztük Csiga Istvánt, az MSZMP Pécs városi Bizottság munkatársát, dr. Szilasi Annát, a városi ta­nács egészségügyi osztály ve­zetőjét, városi főorvost, és Tóka Jenőt, a MÉV igazgatóját. Az átadáson megjelentek az Érc­dúsító Özem tagjai, akik a bölcsőde átalakításán túl a csertői gyermekotthont, az Acsá- di utcai óvodát, a Bánki Donát úti iskolát és a Zipernovszky Gépipari Szakközépiskolát is aktívan patronálták. Az üzem és a bölcsőde dolgozóinak, va­lamint a szülői munkaközösség­nek a munkáját dr. Szilasi Anna köszönte meg, s egyben továb­bi segítségüket kérte. B. A. Állami Gazdaság, majd ké­sőbb az Erdőgazdasági Fűz­nád és Kosáripari Vállalat ke­zébe került, amely a terület egy részén fűzfavesszőt termel* és termel. Gyakorlatilag a park­erdőt 1945 óta nem művelik, nem gondozzák. Fordulatot csak az 1974-es év hozott: a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szigetvár várkörnyékét termé­szetvédelmi területté nyilvání­totta. Az akkori határozat ki­mondta, hogy a védett terület rendeltetése a jövőben „termé­szetvédelem alá vont, közjóléti park" lesz. A nagyszabású, komplex négy és félmillió forinttal szá­moló tervet 1976. december 31-I ülésén fogadta el a Mecsek- vidéki Intéző Bizottság. A leg­szükségesebb feladatok elvég­zésére máris rendelkezésre áll az önköltség több mint egyhar- mada, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jó­voltából. A tervben a követke­ző fontossági sorrendet állapí­tották meg: 1. A terület csapa­dékelvezető árokrendszerének felújítása, 2. Autóbusz és sze­mélygépkocsi parkoló építése, 3. A gépjárművek kitiltása a parkerdőből. 4. Sétautak ki­alakítása. 5. A fűzfavessző ter­melés megszüntetése. 6. Füvesí­tés, ültetvényezés. A parkrendezés fő kivitelező­je a Pécsi Állami Erdőrendező­ség lesz. A régi vár tövében elterülő park fejlesztésével el­érendő cél az, hogy a városba látogató turisták és a helybeli lakosok részére — az erdő nyújtotta lehetőségek kihaszná­lásával — pihenési, üdülési, továbbá különböző létesítmé­nyek létrehozásával mozgási, sportolási lehetőségeket bizto­sítson az új lakótelep közelé­ben. Dunai Imre pártvezetőségi tagja ismertette a párttagokkal. Körzeti iskola a sásdi, 722 ta­nulót oktat és nevel — ebből 240 a bejáró —, a négy tag­iskolájában még 81 alsótago­zatost tanítanak, összesen 823 tanulójuk van a tíz alsó-, tizen­három felső- és a négy kisegí­tő osztályukban. A napközisek­kel és a kollégistáikkal együtt 39 tanulócsoportjuk van. A ti­zenhárom községből és huszon- egynéhány településről érkező gyerekek csak délelőttösök. Ez nem kis gondot jelent az isko­la vezetésének, az 52 pedagó­gusnak és a 34 főnyi kisegítő és egyéb dolgozónak. Különö­sen nagy tehertétel nehezedik ar iskolai vezetés, a tizenöt fős pártalapszervezet és a tizenegy fős KlSZ-alapszervezetre, hogy ilyen körülmények között is ma­radéktalanul, zökkenőmentesen biztosíthassák a tanítás folya­matosságát, a nevelésközpontú iskola kialakítását. Lássuk, mit végzett a párt­alapszervezet az elmúlt évben. A taglétszám 16 fő volt, mely­ből 10 férfi és 6 nő. A második félévben új titkár vette át az alapszervezet irányítását. Az is­kola igazgatójának előterjeszté­sében megvitatták az 1976/77- es tanév fő feladatait és szer­vezési kérdéseit. Módosították az egyéni pártmegbízatásokat, elemezték az osztályfőnöki mun­ka tervezését és a világnézeti nevelés helyzetét, valamint a jelenlegi tanév I. félévének ok­tatási-nevelési, munkaszervezé­si, személyi, kinevezési, bér- és jutalmazási kérdéseit. Ezeket nem mindig követte egyértelmű határozat a tennivalók, a ha­táridők és a felelősök pontos megjelölésével, nem mindig történt meg az ezek végrehaj­tásáról, esetleges további fel­adatok meghatározásáról szóló beszámolás. A pártvezetőség az alapszervezet valamennyi tagjától több önnállóságot, kez- deményezeőkészséget, a vezető­ségtől még következetesebb munkát kér. Elismerően szólt az alapszer­vezet vezetőségének beszámoló­ja a tagság szakmai munkáján kívül végzett társadalmi tevé­kenységéről is. Van köztük munkásőr, tanácstag, népi el­lenőr, propagandista, önkéntes rendőr, tevékenykednek a HNF bizottságaiban. így járulnak hozzá a nagyközség társadalmi­politikai életének alakításához. A hozzászólók a beszámoló­val egyetértettek. Szabad Jó­zsef, a nagyközségi pártbizott­ság titkára felszólalásában jó­nak értékelte a pedagógus pártalapszervezet munkáját, fel­hívta a figyelmet többek között a párttagok politikai képzésé­nek és önképzésének fontossá­gára, mert csak így lehet az oktató-nevelő munka eredmé­nyességét tovább fokozni. Ezután a taggyűlés határoza­tot fogadott el, amelyben meg­jelölték a szakmai és politikai feladatokat, köztük a pártmeg­bízatások következetes teljesí­tését és a pártépítés további tennivalóit. M. L Terven felül 20000 tonna acél Két csapolás közötti „szünet­ben" gyűltek össze a szerda délelőtti műszakon az Ózdi Ko­hászati üzemek folyamatos acélöntőművének dolgozói. Az üzemcsarnokban megtartott munkásgyűlésen Kurta László, a gyáregység vezetője ismer­tette a martin-acélmű dolgo­zóinak elhatározását: a vasas szakszervezet fennállásának századik évfordulója alkalmá­ból a szocialista brigádok vál­lalták, hogy az idei 1 230 000 tonnás terven felül, még 20 000 tonna acélt gyártanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom