Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-25 / 24. szám

2 Dunántúlt napló 1977. január 25., kedd Mecsek Fúvósötös Magyarok a nagy­világban Az már tudott, hogy határain­kon túl is létezik magyar iro­dalom: A tv, rádió, nyitott­szellemű folyóiratok és színhá­zak útján olykor eljut hozzánk a külföldön leírt magyar szó. Zenei köztudatunk lomhább, az itthoni termésből is keveset is­mer, a külföldiről alig tud. Igaz, nehezebb a dolga. Az irodalmat, bárhoil is ter­mett magyarrá teszi a nyelv. A zene nyelve, különösen az utób­bi étizedekben nem ilyen egy­értelműen nemzeti. Ezért dicséretes a Mecsek Fú­vósötös vállalkozása: Vasárnap a Csontváry Múzeumban kül­földre szakadt magyarok mű­veiből adtak hangversenyt. A Los Angelesben élő Zádor Jenő Szvit-je (1973) a hagyo­mányokhoz erősen kötődő, pasztorál-hangulatú darabok füzére. Burjánzó melodikája gazdag fantáziáról, dúsan po­lifon dallamszövése mesterség­beli tudásról vall. Veress Sándor Fafúvós triója mellett hibás lehet a műsor­lapon szereplő 1973-as évszám. A népdal igézetében született, itt-ott Bartók-hatásokat mutató darab sokkal réqebbi, alig­hanem a 30-as évekből való. Pompás zene, de nem mérhető a jelenleg Bernben élő mester későbbi remekműveihez. Ha a koncerteket vita követ­né, Dohnányi Ernő Zongoraha­tosáról (Op. 37.) vitáztunk vol­na. Sokaknak tetszett, mások szerint nem öregbíti alkotója hírnevét ez a romantikus dísz­letek között, szecessziós mez­ben a szalonzenével flörtölő da. rab. Magam az utóbbiakkal tartok, de meggyőzni senkit se akarok. Negyvenkét évvel a mű születése, és tizenhéttel szerzője halála után kár volna ezen hajbakapni. Egészen mai zenének érzem Seiber Mátyás 1958-ban kelet­kezett Permutazioni a cinque című művét. Bonyolult ritmusú, pontszerű melodikája a hallga­tónak tűzijáték, játszani azon­ban nagyon nehéz lehet. A A Mecsek Fúvósötös győzte, mint ahogy a többi számot is kidolgozottén, érett művészettel tolmácsolta. Elismerés illeti a Dohnányi-mű előadásában köz­reműködő művészeket is: Gyér- mán István (hegedű), Horváth Csaba (mélyhegedű), Gácsik Vera (gordonka), és Simonlai Mária (zongora) magas színvo­nalon látták el feladatukat. Magyarok a nagyvilágban . . . Nemcsak Los Angelesben, Bern­ben, New Yorkban és London­ban, de a szomszédos szocia­lista országokban is élnek. Ze­néjük megismerésével még tar­tozunk — önmagunknak. Dobos L. Mezőgazdászok továbbképzése Harkányban — A legbőségesebb hozamú búzafajtákat szeretnénk meg­honosítani földjeinken kevés befektetéssel, több biztonság­gal, valamint gépesíteni a be­takarítást. Most például nagy­teljesítményű bálázókat és me­zőgazdasági gépkocsikat ren­deltünk. Idén 45 mázsás hek­táronkénti átlagtermést tervez­tünk őszibúzából: több éves át­lagunk 43 mázsa — mondja dr. Dávid Csaba, a bölcskei Rá­kóczi Tsz agrármérnöke, aki a Babarci Búzatermelési Rendszer és a Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat által szerve­zett egyhetes szakmai tovább­képzésre érkezett Harkányba, Az immár hagyományos téli kur­zus január 24-én kezdődött a BBR-hez tartozó nyolcvan téesz, állami gazdaság több mint száz szakemberének a részvételével. A búza, a borsó és maglucerna termesztésének időszerű felada­tairól, gondjairól, módszereiről 12 filmvetítéssel egybekötött előadás hangzik el. Búza, borsó, maglucerna A rendszert 1974-ben 16 ba­ranyai, somogyi és tolnai gaz­daság hozta létre 15 ezer hek­tár területen. Jelenleg búzát 50 ezer, borsót nyolcezer és maglucernát 4 ezer hektáron termeszt a nyolcvan partner­gazdaság. Közülük 13 tavaly csatlakozott. A hektáronkénti búzaátlag 1976-ban 46,23 má­zsa, míg a borsó 23,20 volt. Hatvan mázsánál nagyobb át­lagot ért el Lippó és Babarc. Tavaly harmincmillió forintért több mint nyolcvan új gépet: zetort, traktort, kombájnt sze­reztek be. A legtöbben Li beli u- lát, Kavkázt, Jubilejnaja 50-et és Bezosztaja 1-et arattak, csaknem 20 ezer hektáron. Az elmúlt évi fajtakísérleteken leg­jobban szerepelt a Novosadska Rana 2, amiből egy hektárról 78,10 mázsát gyűjtöttek be. Ezt követte a Száva 69,08, a GKF —2 65,62, a Partizanka 65,30 mázsával. Búza fajtakísérletek a BBR gazdaságaiban Magasabb termő­képességű korai fajták Szűcs Péter, a BBR osztály- vezetője: — A korai fajtákból ez évre javasoljuk újdonság­ként egyebek között a GK— 3-at, a GK Fertődi 2-t, a Mar- tonvásári 4-et, 5-öt, a Novo­sadska Rana 1, 2, 3-at, a Par- tizankát — épp magas termő- képességük miatt, öt százalé­kos hektáronkénti termésnöve­kedést szeretnénk, de öt év alatt 25 százalékos átlagho­zam-emelkedéssel számolunk. Erre lehetőség van, hiszen nyolcfajta búza magas átlag­hozama stabilizálódott. Hatvan- millió forint értékben mintegy száz különböző típusú zetort, traktort, kombájnt vásárolunk a társulás tagjainak. Eddig há­rom helyen került sor fajtakí­sérletekre, idén már hat téesz- ben kísérleteznek. Jövőre nyolc­ra emelkedik ez a szám. Ter­mészetesen nem mondhatunk le a szaktanácsadó-hálózat tö­kéletesítéséről épp a biztonsá­gos vetőmag-, vegyszer- és mű­trágyaellátás, valamint o gyors, folyamatos termesztési tapasz­talatcsere érdekében. szerint a hazai fehérjeprogram bázisa, a keverőüzemek fontos takarmány-alapanyaga lesz. Ki­elégítő ellátás várható egyéb vetőmagvakból is, így például jelentős mennyiség van raktáron lucerna vetőmagból. Csuti J. Baranyában elsőként ragadtak fegyvert Ünnepi egységgyűlést tartottak a szénbányász munkásűrök Az orvosegyetem aulájában tartotta vasárnap délelőtt ün­nepi egységgyűlését a Mecse­ki Szénbányák Steinmetz Mik­lós munkásőr zászlóalja. A so­rokban ott ültek sokan azok közül, akik húsz esztendővel ez­előtt — amikor a párt a ma­gyar munkásosztály legjobbjait fegyverbe szólította a proletár- diktatúra védelmében — első­ként léptek a sorba Baranyá­Elegendő vetőmag Bedő Zoltán, a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat termelési igazgatója a vető­magellátásról szólt. Említette, hogy nagyon keresik a világ­piacon a zöld szemű mellett a sárga szemű borsót is, ezért ér­demes lenne többet termeszte­ni. örvendetes, hogy mind több gazdaság foglalkozik takarmány vetőborsó termesztésével^ Ez a fajta borsó 1980-ra a tervek Méhészeti előadások Baranyai megye 1400 méhé­sze a téli időszakot a tavasz­tól őszig tartó idényre való fel­készüléssel tölti. A hagyomá­nyokhoz híven idén is megren­dezi a MÉSZÖV Méhész Szak- bizottsága a téli előadássoro­zatát, ahol az érdeklődők szak­mai és elméleti tudásukat bő­víthetik. A vasárnap délelőtti előadáson a méheskocsik szük­ségességéről és vásárlási lehe­tőségeiről kaptak tájékoztatást a méhészek. A megyében fel­vásárolt méz mennyiségének mintegy 70 százalékát vándor­lással Tolnában, Somogybán, Nógrádban és Bács-Kiskun me­gyében gyűjtik. A kaptárok szál­lításához rakodómunkásokat egyre nehezebb kapni, így a méheskocsis, vagy konténeres szállítás bevezetése elkerülhe­tetlenné válik. A megye méhészei 1976-ban 61 vagon mézet termeltek, zö­mét exportra. A szakcsoportok zárszámadásai most készülnek, az idei szerződéskötések a jövő hónapban történnek. Halló, Pécs! Halló, Eisenstadt! Szórakoztató műsor a barátság hullámhosszán A rádióhallgatók is részt vettek a vidám játékban Féléves előkészítő munka, vastag forgatókönyv számtalan melléklettel, kiegészítővel, több ezer méter „hangkonzerv" és még lehetne sorolni,,. Ilyen még nem volt a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójában. Szombaton este 8 és 10 között a Rádió Burgenland és a Magyar Rádió közös szórakoztató műsorát hallhattuk. — A Magyar Rádió szórakoz­tató osztályának amolyan szom­szédolása ez a műsor, — mond­Nagypapa, ne izgulj, biztosan sikerül.. A műútról letérve már da­gasztottuk a sarat. Az iskolá­ból akkor jöttek ki az alsósok. Egyikük egy idősebb férfi elé futott. — Nagypapa, ne izgulj, gon­dolok rád. Biztosan sikerül, hi­szen annyit tanultál. Károlymajor, hétfő délután egy óra. A százéves épület padjaiban szülők, nagyszülők ülnek. Csön­desen, meghatottan, tele fe­szült izgalommal. A Mindenki iskolája sorozat 7. osztályából vizsgáznak. Valamennyien a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát károlymajori üzemegységének dolgozói. Az első cigarettaszünetben már kicsit megnyugodva, felol­dódva beszélgetünk. — ötven éves vagyok, csak­nem 30 év óta gépkocsivezető, — mondja Varga László. Na­gyon fáj már a lábam, lassan abba kell hagyni a kocsizást. Gondolkodtam, hogy a nyugdí­jig még mit csináljak. Ha el­végzem a nyolc osztályt, utána gépészeti szerelő vizsgát te­szek. Á Mindenki iskolája első vizsgázói — Ha az ember nem akar szégyenkezni a többiek, meg a gyerekek előtt, akkor meg kell fogni a tanulást. Bármeny­nyire jólesne egy kisfröccs mun­ka után, nem lehet, mert este tanulni kell! Feigl Ferenc 40 évesen ült be az iskolapadba: — Heten voltunk testvérek, apám korán meghalt. Tizenkét éves koromban mór dolgoztam, most is házat építek. Nehéz a munka után leülni tanulni, Ilo­na lányom nyolcadikos, ő se­gített, — Na, meg a Kombinát is! - szól közbe Burbucs János. A könyveket ingyen kaptuk, A brigádok is vállalták, hogy amíg mi az iskolában vagyunk, elvégzik a munkát helyettünk is. Senki nem haragudott ezért ránk. A brigádvezetők is min­dig .megkérdezték, mit tanul­tunk. Hetente háromszor, itt az iskolában négyórás foglalkozá­saink voltak. A tanárokat Ma- gyarbólyból hozatta a kombi­nát, Nagyon kellett ez a tanu­lás itt az iskolában is, mert bi­zony, a televízió egy kicsit gyors. Mire elgondolkodunk rajta, elmegy a tétel, már más­ról beszélnek. Fiatal, nevetőszemű asszony Baráth Miklósné. Már két vizs­gán is túl van. A 13 vizsgázó között egyedüli nő. — De a következő félévben már többen leszünk. Tíz nő jön a brigádomból, nekik csak a nyolcadik osztályt kell elvégez­ni. — Hányadik „műszakban" ta­nult? — Nehéz lenne kiszámolni azt! Reggel hatkor keltem, megetettem az állatokat, a száz baromfit, meg a tíz disznót, utána mentemi dolgozni, A nö­vénytermesztésben vagyok bri­gádvezető, Ha hazamentem, állatokat etettem, főztem és es­te, tv-nézés helyett tanultam, — A kislányom most hatodi­kos, na, meg a tisztségek is, mégiscsak más az, ha az em­bernek legalább a nyolc osz­tálya megvan. Ha nincs ez a lehetőség, el se tudomi képzel­ni, hogy mi, károlymajoriak, meg a többi, aki nem lakik vá­rosban, vagy nagyobb faluban, hogyan jár iskolába. Már sötétedett, amikor ünne­pélyesen kiosztották a bizonyít­ványokat. Ezen a héten Baranyában több mint háromszázan vizs­gáznak a Mindenki iskolája 7. osztályának anyagából. Varga Agnes ta Bodnár István rendező. Leg­utóbb Grazzal készítettünk kö­zös műsort. Most először vidé­ki stúdió ad otthont az élő adásnak. Technikai szempont­ból is premier a kétórás, közös műsor. Eddig különváltak az adók, most végig teljesen együtt lesz a két adó. — Mi van, ha megszakad a kapcsolat? — Erre is gondoltunk. „Túl­biztosítottuk” magunkat. Az előre felvett zene- és riportbe­játszások az úgynevezett „hang- konzervek”, a pécsi és az oszt­rák stúdióban egyaránt meg­vannak. Már délután öt órakor el­kezdődött a technikai próba, majd a közös főpróba. A két­órás farsangi műsor riporterei, Rudolf Jenakowitsch és Radnóti László, már pillantásokból is értették egymást. Nyolc óra öt perckor kezde­tét vette a farsangi koktél sok zenével, riporttal, mókával. A stúdióban a gimnazista ver­senyzők léggömböt dobtak, far­sangi trombitát fújtak és papa­gájt próbáltak szólásra bírni. A hallgatók is kaptak felada­tot, így akár telefonon, akár személyesen is részt vehettek a játékban. Kovács János és fia, az Engels útról futottak be a pécsi stúdióba, hogy képesla­pokat és színes diákat hozza­nak Eisenstadtról, Ők nyerték az első díjat, az egyhetes, két­személyes eisenstadti üdülést. V. A. ban. A pécsbányai bányászok alakították meg az első mun- kásőr-egységet, s őket hamaro­san százak és százak követték. Harsonaszó, majd Dóri Ist­ván zászlóalj-parancsnok jelent és dr. Schwarcz József, a Me­cseki Szénbányák Pártbizottsá­gának titkára köszönti a felso­rakozott bányász- munkásőröket. Ezzel kezdődött az 1957 eleji megalakulás feledhetetlen nap­jaira emlékező egységgyűlés, amelynek elnökségében helyet foglalt Nagy Dezső vájár, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Földes Andrásné, a Me­gyei Pártbizottság tagja, Valkai József, a Munkásőrség Bara­nya megyei parancsnoka, Hart­mann János, a komlói Városi Pártbizottság titkára és Bogár József, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettese. Tóth Tibor zászlóaljparancsnok-helyettes is. mertette a Munkásőrség orszá­gos parancsnokának ünnepi pa­rancsát, majd az egységgyűlés résztvevői néma tiszteletadás­sal adóztak az élők sorából el­távozott munkásőrök emlékének. Dr. Schwarcz József mondott ünnepi beszédet, amelyben fel­idézte a munkásőrség megala­kulásának körülményeit. — Büszkeséggel emlékezünk arra, hogy megyénkben először éppen a pécsi bányászok ala­kítottak munkásőrszázadot — mondta. Büszkék vagyunk rájuk, az alapítókra, akik tudták, hol a helyük, s ezért kommunista öntudattal, szilárd helytállással teljesítették a párt által meg­szabott feladatot. Büszkék va­gyunk azokra, akik az alapítók közül ma is szolgálnak. A bányász munkásőrökből 1964-ben alakult zászlóalj, amely a pécsi származású hős parlamenter, Steinmetz Miklós nevét vette fel. E nevet azóta is büszkén viseli a zászlóalj, amely méltó a névadóhoz. Dr. Schwarcz József elismerését és köszönetét fejezte ki a nehéz fegyveres szolgálat mellett a munkában is példamutatóan élenjáró munkásőröknek, akik eddig is részesei voltak a me­cseki szénbányászat eredmé­nyeinek. Köszönetét mondott a leszerelő és a tartalék-állo­mányba vonuló munkásőröknek, a munkásőr-feleségeknek és édesanyáknak, akik a helytállás áldozatos segítői. Az ünnepi egységgyűlés kö­vetkező aktusaként kitüntetése­ket adtak át. A Munkásőrség országos parancsnoka a 20. év­forduló alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Batári Árpádnak és Dobszai Mihálynak, bronz foko­zatát pedig Havasi Józsefnek adományozta. 44 munkásőr kap­ta meg az 1957 óta teljesített folyamatos szolgálatért a Szol­gálati érdemérmet, 33 készen­léti tartalékállományban lévő munkásőr pedig emlékplakettet kapott. A Szolgálati érdemér­met 15 éves szolgálatért öten, 10 éves szolgálatért heten vet­ték át. Munkásőr-emlékérmet és emléklapot 30-an kaptak. A pécsszabolcsi általános iskola Török István úttörő csapatának küldöttei köszöntötték a mun­kásőröket, majd Lázár László, a KISZ KB tagja, a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottságának tit­kára mondott üdvözlő beszédet. A megyei munkásőr-parancsnok és a zászlóaljparancsnok által adományozott kitüntetések át­adása után Földes Andrásné olvasta fel az MSZMP Baranya megyei Bizottságának a mun­kásőrökhöz intézett üdvözlő le­velét. Ezután a tartalékállo­mányba vonulók nevében Pé­ter István munkásőr adta át a fegyvert az újakat képviselő Koritnik Antalnak. Az ünnepi egységgyűlés 40 új munkásőr eskütételével ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom