Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-25 / 24. szám

1977., január 25., kedd Dunantmt napló 3 Honnan vegyük, ami nincs? A vitaindító kérdést töb­ben is közelítették már a lap hasábjain. Különféle válaszok születtek, ezzel együtt újabb kérdések adódtak. A kérdésre adott válaszok egyik jellemzője, hogy egy-egy gazdálkodási részterület, kérdéscsoport speciális nézőpontját tük­rözve keresték a megoldást, kiemelve a problémának azokat a vetületeit, melyek az adott szférában fonto­sak, vagy legalábbis ma annak tűnnek. Bármilyen nehéz is; az átfo­gó választ sem lehet, nem is szabad megkerülni. Nézzük most a vitaindító kérdést ilyen közelítésben, de előbb ponto­sítsuk egy kicsit. Mit tesznek a gazdálkodó egységek? A termelési tényezők (munkaerő, termelőeszközök, munkatárgvak) hatékony kom­binálásával a társadalom nö­vekvő szükségleteit mind maga­sabb szinten kielégítő terméke­ket (szolgáltatásokat) állítanak elő. Mi az, ami nincs? A terme­lés extenzív bővítéséhez szüksé­ges többlet munkaerő. Hol nincs? A gazdálkodó egységek kapuin, kerítésein kívül. A kis­sé talán körülményesre sikere­dett előkészületek után „lássuk a medvét". A hatékonyabb nagyiparé az elsőbbség Tartalékok a munkaerő termelékenyebb foglalkoztatása ba n ELSŐ VÁLASZ: ne azt vegyük, ami nincs! A termelési ténye­zők — adott fejlettségi színvo­nalnak megfelelő határok kö­zött — helyettesíthetők egymás­sal. Magyarul: a hiányzó több­let munkaerő helyett vehetünk több, korszerűbb termelőesz­közt, így a meglévő munkaerő több termék előállítására lesz képes. Nyilvánvalóan nem mind­egy például, hogy egy vasúti kocsiból szívlapáttal, vagy mar­kológéppel rakják ki a folyam­kavicsot. Az anyagmozgatás te­rületéről vett példa nem vélet­len: a munkaerő termeléke­nyebb foglalkoztatásában itt még nagyon sok tartalék van. A lényeg: növelni kell az élő­munka technikai felszereltségét. A munkaerőt kímélő technikai korszerűsítéssel, gépesítéssel helyettesíthető, ami nincs. MÁSODIK VÁLASZ: okosab­ban hasznosítsuk, amink van! Nem mindegy, hogyan kombi­nálják, milyen szervezetten mű­ködtetik a gazdálkodó egysé­gek a rendelkezésükre álló ter­melési tényezőket. Hiába a korszerű technika, a magas színvonalú gépesítés, a képzett és szorgalmas munkás, ha szer­vezetlen a munka. Akad durva példa is: néhány módosítás egy építkezés kiviteli tervén, s amit tegnap építettek, lebontják ma, hogy holnap újra felépítsék. (A beruházások területéről vett példa sem véletlen . . .) A lényeg: növelni kell a tár­sadalmi munka szervezettségét. Szervezettebb (és nem is fel­tétlenül több) munkával meg­lévő munkásaink azok helyett is dolgozhatnak, akik nincse­nek. HARMADIK VÁLASZ: onnan vegyünk, ahol több van a fel­tétlenül indokoltnál. a) Ha a gazdálkodó egysé­gek kerítésén kívül nincs sza­bad munkaerő, indokolt, hogy körülnézzünk belül. A téma — gondolom — általánosan is­mert, így címszavak is elegen­dők: munkaidő kihasználás, munkafegyelem, teljesítmény követelmények, minőségi köve­telmények — anyagi-erkölcsi ösztönzés. A lényeg: fogalma­zódjék meg világosan és pon­tosan az adott munkaterületen érvényes követelményrendszer. Az anyagi-erkölcsi ösztönzés szolgálja következetesen és min­denki számára érthetően a ter­melékeny, fegyelmezett, jó mi­nőségű munka elismerését. b) Egy korábbi vitapartner felvetette a szórványszerűen még fellelhető szabad munka­erő foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket. A felvetés a vi­szonylag alacsony technikai fel- szereltségű, minimális infra­strukturális igénnyel bíró szö­vetkezeti ipar speciális néző­pontjából indokolt. Ezt a néző­pontot azonban semmiképpen nem szabad általánosítani. A foglalkozásnak ez a módja csak átmeneti, kényszermegol­dás lehet és csakis azokat érintheti, akiknek munkába ál­lítása más, korszerűbb módon ma még megoldatlan. Amint ennek feltételei beérnek — és teszünk is, hogy ez mielőbb így legyen — a hatékonyabb szocialista nagyiparé az el­sőbbség. A lényeg: a foglalkoztatás növelése a kisüzemek szaporí­tása útján csak korlátozottan és átmenetileg alkalmazható módszer. A cél éppen nem a kisüzemek számának növelése, hanem ellenkezőleg, a szocia­lista nagyipar fejlesztése, akár a kisüzemek rovására is. c) Az sem mindegy tehát, hogy kinek a kerítésén belül van a munkaerő. Népgazdasá­gunkban tudatosan és tervsze­rűen folyik a termelési szerke­zet átalakítása. Olyan termé­kek gyártását helyezzük előtér, be, melyeket a piac (hazai és nemzetközi) igényel, melyek a korszerű színvonalat képviselik, gazdaságos szériában, hatéko­nyan és termelékenyen állítha­tók elő. A termelés szerkezeté­vel együtt változnia kell a fog­lalkoztatás szerkezetének is. Ez pedig annyit jelent; nem biz­tos, hogy mindenki jó helyen dolgozik, mert egy másik kerí­tésen belül esetleg ugyanannyi munkával iával több hasznot hajtana a társadalomnak. Ha­sonló a helyzet a munkaerőfor­rás minimális bővülésével lehe­tővé váló többletfoglalkoztatás megítélésében is. A lényeg: a munkaerő elosztását és újrael­osztását a közös érdeknek, a népgazdasági érdeknek kell alárendelni. Alapvető cél, hogy a termelésbe újonnan belépő, az egyes ágazatokban, terüle­teken felszabaduló és mozgó munkaerőt a leghatékonyabban termelő és éppen ezért fejlesz­tésre kijelölt ágazatokban, gaz­dálkodó egységeknél foglalkoz­tassák. Ennek érdekében szük­séges és indokolt az állami szabályozás eszközeinek alkal­mazása is. ki­A vitaindító kérdésre sokfé­leképpen lehetne még válaszol­ni, ha az átfogó közelítést a gazdálkodás egyes részterüle­teinek irányába mélyítenénk. E további válaszok felkutatása az adott terület gazdasági és po­litikai vezetőinek feladata. Amikor ezeket a válaszokat — előrelátásból vagy nyers kény- szerűségből — saját területün­kön kutatjuk, ne feledjünk egy fontos szempontot: a munkaerő nemcsak egyike a termelési té­nyezőknek, hanem közülük a legfontosabb. A termelés csak általa, vele valósul meg, de egyben érte is; az ember, társadalom szükségleteinek elégítéséért. dr. Geisz Mihály az MSZMP Pécs Városi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa Elfelejtett technológia Sokáig méltánytalanul mellőzött hazai technoló­giát alkalmaznak a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat építői a mohácsi kór­ház bővítésénél. A LEFT- SLAB Magyarországon saj­nos elfelejtett módszer, föl­keltette több szocialista és nyugati ország érdeklődé­sét s azt a gyakorlatban alkalmazták. A kórház új szárnyának építéséhez a technológiát jól ismerő bolgár szakem­bereket hívták meg. Jelen­leg is ők dolgoznak az épület kivitelezésében. A módszer lényege, hogy a födémeket a földön gyárt­ják le, majd együtt eme­lik őket felsőbb szintekre. Az összesen 16 millió forin­tos beruházás jövőre ké­szül el. Nincs influenza- járvány Baranyában Több a meghűléses felsőlégúti panasz A szeszélyes időjárás, a hi- degre-melegre-fordulás, a front- átvonulások megviselik egész­ségi állapotunkat, főleg ősztől- tavaszig. Jön a nátha, a köhö­gés, hőemelkedés, rossz közér­zet Megtelnek az orvosi várók, megnő a gyógyszertárak forgal­ma és híre terjed a városban, faluban egyaránt: már megint itt vannak a vírusok, dúl az influenza-járvány. Ugyanis eb­ben az időszakban hajlamosak vagyunk összetéveszteni a meg­hűlést az influenzával. A szak­emberek, a KÖJÁL, a kórházak és rendelők orvosai cáfolták Több termék a külpiacokra Lendületesen fejlődik Baranya bőr­és bőrfel­dolgozó ipara Tízezernél is többet számlál azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik a megyében bőrt vagy bőrből különféle terméket — kesztyűt, cipőt, ruhát, díszmű­vet — készítenek. Dinamikusan fejlődő bőr- és bőrfeldolgozó iparunkat 1977-ben a gyarapo­dás és az új feladatok sokasá­ga jellemzi, tegyük még hozzá, termékeinek nagy része a kül­piacokon kel el. íme, a bara­nyai bőr- és bőrfeldolgozó ipar idei elképzelése. Kitűnő' start A Pécsi Kesztyűgyár, amely a világ egyik legnagyobb kesz­tyűipari vállalatának számít, azzal a célkitűzéssel kezdte az új tervidőszakot, hogy 1976-tól folyamatosan több mint kétsze­resére növeli tőkés exportját. Az elmúlt esztendő kitűnő start­nak bizonyult. A tőkés orszá­gokban értékesített többlet 30 százalék volt 1975-höz képest. Idén további 40 százalékos nö­vekedést kívánnak elérni, an­nak reményében, hogy egy év­vel korábban teljesítik az öt esztendőre rögzített export elő­irányzatainkat: 1980 helyett már 1979-ben meglesz az évi 520 milliós érték. Az imponáló programnak na­gyon is reális alapjai vannak. A világpiacon áJlják a versenyt minőségben, választékban, szállítási fegyelemben egyaránt. A növekvő termeléshez bizto­sítják a feltételeket is. Ez év tavaszán birtokba veszik a 110 millió forint költséggel épült új kesztyűsüzemet, Pécs keleti ipa­ri övezetében. iEz negyedmillió pár termelésnövekedést ered­ményez. Mázaszászvárott létre­hozzák a vállalat hatodik üzem­egységét. Száz új gépet is vá­sárolnak. A Pécsi Kesztyűgyár történetében idén lépik túl elő­ször az évi 3 millió páros kesz­tyűtermelést. A másik fontos esemény: megkezdik az új bőrruházati üzem építését Négy évvel ez­előtt merész vállalkozásnak tűnt a profilbővítés a több mint százéves múltú kesztyűgyárban. Azóta keresett termék lett a pé­csi bőrruha is. A termelés 70 százalékát tőkés országokban adja el a vállalat. Ha a beru­házás elkészül, a bőrruházati üzem megduplázza termelését. Teljesítménye évi 100 000 „ka­bátegység" lesz. A Kesztyűgyár alapanyag el­látásban fokozott mértékben tá­maszkodik a Pécsi Bőrgyárrá. Közös anyagi érdekeltségre épülő termelési kapcsolatuk egyre intenzívebbé válik, mivel a tetszetős, jó minőségű bőrru­házati cikkeket pécsi sertésve­lúrból készítik. így közvetve is jelentős mennyiség jut a pécsi bőrből tőkés exportra, Nem&tebb bor A Pécsi Bőrgyárnak egyik legnagyobb feladata idén az 500 000 négyzetméter sertés pu­habőrt előállító üzemének be­indítása, ami lehetővé teszi a marhabőr gyártórészleg re­konstrukcióját. Ez a beruházás összefügg a hazai konfekció- ipar fejlesztésével. A Május 1. Ruhagyár bőrkonfekció üzeme is erre a fejlesztésre épül. 1977- ben 4 millió négyzetméter pu­habőr készül a pécsi bőrgyár­ban. Ha az új üzemben felfut a termelés — a tervek szerint 1978-ban — akkor ez a meny- nyiség még negyedmillió négy­zetméterrel több lesz. A tech­nológia korszerűsítése a válasz­ték bővítésére, a minőség javí­tására is módot ad. Már ez év­ben jelentősen megnő a fényes, selymes hatású, finom tapintá­sú nubuk bőrféleségek terme­lése, amit egyedül itt állítanak elő Európában. ígéretes terv: növelik a puha, kényelmes ci­pők készítésére alkalmas bőr termelését is. Figyelemre méltó, hogy a Pé­csi Bőrgyár az V. ötéves terv­ben nagymértékben nem növeli termelésének mennyiségét, vi­szont gyökeresen megváltoztat­ja termékeinek összetételét a jobb, nagyobb használati érté­kű bőrök javára. Az idei prog­ramban szerepel többek között azoknak a bőrtípusoknak a ki­alakítása is, amire a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysé­gének lesz szüksége amerikai termelési kooperációhoz. A Minőségi Cipőgyár Sziget­vári gyáregységének életében kiemelkedő esemény, hogy a közeli hetekben megkezdik az amerikai termelési együttműkö­dés keretében készülő, nagyon igényes női cipők gyártását. Ehhez másfél millió dollár ér­tékű új berendezés, gépsor ke­rül a gyárba. Az első vonal ter­melésre kész, a másodikat most szerelik, a harmadik az év vé­gén érkezik. A Szigetvári Cipő­gyár idei, csaknem 2 millió pá­ros termeléséből 750 000 párat küldenek a külpiacokra. A ha­zai vásárlók részére ugyancsak megkezdik a finom felső bő­rök, különleges anyagok fel- használásával készült, kis soro­zatú exkluzív cipők gyártását. Bővítést is tervez a cipőgyár. Szentlőrincen a tavasszal hoz­záfognak új tűzöde létrehozá­sához. Tízmillió forint költség­gel egy felhagyott gabonatá­rolót alakítanak át korszerű üzemmé, ahol 250 asszonynak, lánynak lesz munkája. Úgy szá­mítják, a gyár tüzödei munká­jának mintegy 40 százaléka itt készül majd. Továbbá korszerű feltételt teremtenek az ipari tanulók képzéséhez is Szentlő­rincen. Új cipőüzem A pécsi ipari szövetkezetek bőripari termékeinek is jó a hi­te, rangja van a nemzetközi piacon. A Kesztyű- és Bőrdísz­műipari Szövetkezet az idén több mint 600 000 pár kesztyűt varr, úgyszólván az egészet a tőkés országok cégei vásárol­ják meg. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet félmillió páros ter­melésének nagy része is a kül­piacokra kerül. A komlói Carbon Könnyűipa­ri Vállalat is mind jelentősebb szerepet játszik bőripari termé­keivel. Cipőüzemében 800 000 pár lábbeli készül idén és ter­vezik új, korszerű cipőüzem építését a bányavárosban. (Hajnalné) meg a mostani járványról kel­tett híreket az egész megye, sőt az ország területén. A tavaly ősszel megalakult 'influenzafigyelő szolgálat rend­szeresen ellenőrzi a „vírus-hely­zetet”, fokozott figyelmet fordí­tanak a rendelőkben jelentke­zett betegekre, megfázásos pa­naszaikra. Komlón a városi KÖJÁL szak­orvosa' tájékoztatott bennünket Tipikus influenza ez ideig nem fordult elő, csupán egy-két influenza-szerű megbetegedést jelentettek hetenként. Ide szá­mítanak a lázas, hurutos, köhö­I géssel, erős náthával járó tüne­tek. A mohácsi körzeti orvosi rendelőket is hasonló okok mi­att keresik fel az emberek. Kü­lönösen sokan veszik igénybe az orvosi szolgáltatást felső légúti panaszokkal. A „megfá- zási-csúcs” a városban tavaly november, december közepére tehető. A szigetvári kórház sem vett még fel influenzás beteget, szö­vődményekkel sem ápolnak senkit. A siklósi kórház és kör­zet is hasonló módon informált bennünket, sőt, ez az év ked­vezőbb, szerencsésebb, mint a tavalyi, mikoris ilyenkor már tömegesen betegedtek meg in­fluenzában. Az oltóanyagot még tavaly decemberben felhasznál­ták, beoltották az egészségügyi dolgozókat, az időseket és a sú­lyosabb betegeket. A pécsi ren­delőket is hurutos, náthás pana­szokkal keresik fel és az influen­za-gyanúsokat laboratóriumi vizsgálatnak is alávetik. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelentése szerint sem fenyegeti még Európát járványveszély, az influenza Japán és Hong-Kong területén ütötte fel a fejét. Influenzajárvány tehát jelen pillanatban nincsen, viszont o helyes, réteges öltözködéssel, vitamindús táplálkozással, ki­rándulásokkal, kellő mennyiségű pihenéssel nem árt edzeni és „felvértezni" egészségünket így a tüdőgyulladást, hörghurutot, náthát is könnyebben kerüljük el. — B. A.— Sínszedők Sínszedők dolgoznak a ta­valy ősszel megszüntetett pécs- harkányi vasútvonalon. A har­minc kilométer hosszú pálya elbontására a drávamenti Vejti tsz-szel kötött szerződést a Pé­csi Vasútigazgatóság. A MÁV- nak ugynis nem érdemes vele foglalkozni. Egyrészt sokba ke­rülne a vasút számára túlnyo­mórészt már hasznavehetetlen anyag felszedése, másrészt azt a létszámot sokkol produktívabb munkán tudják foglalkoztam, más területen. A termelőszövet­kezet viszont szívesen vállalta. A megállapodás értelmében a bontásért nem fizet a MÁV. 0- lenben a tsz rendelkezik a bon­tott anyaggal, megtartja vagy eladja. Mezőgazdasági építke­zésnél, bányászati célra ugyanis használható. A sínekből áthi­dalót, vagy karámkerítést le­lehet építeni. Az aknamélyítők, bányák is felhasználják, ahol új anyag helyettesítésére meg­felel. A csaknem száz kilométer hosszú Barcs—Nagyatád, il­letve Kaposvár—Szigetvár kö­zött megszűnt vasútvonalat is hasonló módon számolják fel még ebben az évben. Ezek bon­tására is érkezett tsz-ajánlat a MAV-hoz. Ahol a Földhivatal előírja, a felhagyott pálya helyét mező- gazdasági művelésre állítják vissza. Ahol ilyen kötelezettség nincs, a zúzottkővel ágyazott vonalat meghagyják, mivel al­kalmas belső mezőgazdasági útnak. H. L-né A Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet mintakollekciójából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom