Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-22 / 21. szám

2 Dunantiiit naplö 1977. január 22., szombat FILM Á kard Ki volt „Zyrni és Fran- chopansi"? E két névre bukkant Jékely Zoltán egy bécsi műkereskedő árverési katalógusában, mely egy kivégzőkardot kínál. A köl­tő rádöbben, hogy Zrínyi Péterről és Fangepán Fe­rencről, a Wesselényi-féle összeesküvés két résztvevő­jéről lehet szó, és versében így kesereg: „De, hogy ne­vük sem tudják leírni s nyomtatni híven Becs váro­sában — ettől vérük ott Bécsújhelyben meg-újra felforr..." A versből kide­rül : ezen az árverésen azt a kardot kínálták, amellyel az összeesküvőket Bécsúj­helyen háromszáz éve kivé­gezték. Dömölky János filmrendező e tényből kiin­dulva elképzelte: mi történt volna, ha egy magyar tu­rista meglátván az árveré­si katalógust, fölismerve a kard történelmi jelentősé­gét, valamilyen módon megvásárolná és hazahoz­ná? így született meg A kard című új magyar film­szatíra ötlete, és Csurka István írói segítségével ma­ga a film. A filmbeli turista, Böjti Sándor, a Belvízlevezető Vállalat igazgatóhelyette­se, a megbízható — ahogy egy filmbeli felettese mond­ja róla — felső-középszin­tű vezető több-hetesre ter­vezett nyugat-európai kőr­útjának harmadik napján eladja a Volkswagenjét és a fényképezőgépét. Schil- lingre váltja összes valutá­ját, és egy brazil milliomos elől megveszi a kardot. A gondok akkor kezdődnek, amikor a bécsi gyors egyik másodosztályú kocsijában a határra érkeznek. — Hol a kocsija? — kérdi a vá­mos teljes joggal. S majd­nem ilyen joggal hitetlen­kedik, amikor Böjti meg­mutatja a csorba pallost. Hiszen a kard külsőre elég jelentéktelen, a vámos sze­rint biztos, hogy nem ér annyit, mint egy Volkswa­gen ... S ha ér annyit? Ak­kor is devizabűntett, vám­határ-túllépés: szóval rend­őrségi ügy. S megindul a lavina: a múzeumoknak nincs szükségük a kardra, csak akkor vehetnék meg, ha kapnának „fentről” eqy telefont. Bojtiékat minden­ki csalónak, jobb esetben hibbantnak nézi. Miért vál­lalja mégis ezt a főhős? A film egyrészt Böjti ma­gatartását nagyítja föl, aki felismeri azt a pillanatot, amikor döntése, cselekvése — egy magyar történelmi műkincs megmentésével — nemzeti érdeket, értéket szolgál. Nem számol a rajta csattanó következmé­nyekkel. Sorsa egy kicsit a „nehéz emberekével” ro­kon. A film szatirikus éle el­sősorban a hivatalok, szer­vek, intézmények munkája felé fordul. Végsősoron majd mindenütt jóindula­túnk Bojtival. Csakhogy a szabályok, intézmények fel­készületlenek az átlagos­tól elütővei, a nem meg­szokottal, a személyessel való találkozásra. A film­ben a humor és társa­dalomkritika e tőről fakad. E kard-példázatnak hibá­ja, hogy nem eléggé sú­lyos, mint nemzeti-történel­mi relikvia ahhoz, hogy a főhős megszállottságát hi­telesítse, és a nézőt mel­lette elkötelezze. Szeren­csére, ezt a hiányt Hau- mann Péter alakítása a fő­szerepben feledteti. Rend­kívül gazdag arcjátékkal, igen kifejező gesztusokkal formálja e korántsem egy­síkú főhőst igen esendő, egyszerű emberré. S. A. M ég az 1976/77. évi megyei akcióprog­ram végrehajtása folyik a megye KISZ-szervezeteiben, de már elkészült az 1977/78. évre szóló is, mely ez év májusától jelöli meg az if­júkommunisták egy éves feladatait. A jelenlegi mozgalmi év zárásához még visszavon­nak a február 1—május 15. között lebonyolításra kerülő értékelő és vezetőségvá­lasztó —, illetve az akció- programot megvitató, elfo­gadó taggyűlések ás az új mozalmi évre érvényes tag­sági igazolványok átadása. Március 15—április 4. kö­zött zajlanak a FIN *77 ese­ményei, májusig tart a po­litikai képzési év is. Mit tartalmaz a KISZ KB az 1977/78-as mozgalmi évre szó­ló akcióprogramjának bara­nyai kiegészítése? Külön-külön készült a dolgozó és a tanuló fiatalok KISZ-szervezetei részé­re, de a két alapvető rétegen belül figyelembe vette a továb­bi differenciálódást is. Alap­vetően tartalmazza a KISZ KB akcióprogramjának teljesítése érdekében a megye sajátossá­gából és KISZ-életéből adódó elvégzendő feladatokat, melye­ket a megyei küldöttgyűlés ha­tározott meg, rögzíti az alsóbb KISZ-szerveknek az ajánlásokat és a feladatokat, valamint a rendezvényeket és a találkozó­kat. Legfontosabb a gazdasági munkát segítő tevékenység. Alapvető kötelesség: becsület­tel, legjobb képesség szerint dolgozni és tanulni. Segíteni kell a MÉV V. üzem beruházá­si és a Mecseki Szénbányák rekonstrukciós munkáit, az EIVRT Sopiana gyára beruházását és az üzemeltetését biztosító szak­ember gárda kialakítását, a la­kóhelyhez kapcsolódó létesít­mények, gyermekintézmények, játszóterek építését, és a sza­kosított állattenyésztő telepek hozamainak növelését. A má­jusban sorrakerülő gazdaság- politikai nagyaktíva a legfon­tosabb megyei feladatokat tár­gyalja. Az Alkotó Ifjúság pályázaton belül meghirdetik az „Egy kol­lektíva — egy alkotás" akciót, melyre főleg az üzem- és mun­kaszervezéssel foglalkozó pá­lyaműveket várják, A KISZ ra­darral a gazdasági feladatok megoldásáért verseny, de a Fiatal Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsa és a megalakí­tandó fiatal agrár szakemberek klubjai is a gazdasági eredmé­nyeink javítását célozzák. A KISZ védnökségektől a húsprog­ram megvalósítását várják, de a számítástechnikai program ke­retében játékos vetélkedőt is szerveznek „Mit kell tudni a számítástechnikáról?" címmel. Társadalmi munlkaakciókkal és kommunista műszakokkal 1,5 millió forint értékű munka el­Társadalmi akciók, kommunista műszakok végzését tervezik, gyermekintéz­mények fejlesztésére és a fel­szereltségük javítására. Meghir­detik a hagyományossá vált őszi-nyári betakarítási versenyt, megszervezik mintegy 4600 ton­na vas- és fémhulladék össze­gyűjtését. A környezetvédelem terén meghirdetik a Kulturált mezőgazdasági és major moz­galmat és az őszi környezet- védelmi héten minden KISZ-tag elültet egy facsemetét. Részt- vesznek a nyári önkéntes építő táborokban, nemzetközi megyei építőtábort is szerveznek ahová a testvérmegyék tanulóit is meghívják. Szigetváron a léte­sítendő termálvizes palántane­velő és hajtatótelep létrehozá­sára és Pécsett a 400 szemé­lyes középiskolai kollégium építésének segítésére hoznak létre építőtábort. Lesznek megyei tanulmányi és sokoldalúsági versenyek. Megszervezik a Szakma Kiváló tanulója versenyt, a szakmun­kástanuló majálist, a szakmák történetének és a Termelőszö­vetkezetünk múltja és alapítói témakörök feldolgozását. Az egyetemisták és főiskolások se­gítik a szakmunkásképzést, ide­gennyelvi vetélkedőkön vesznek részt. Szakmai klubokat hoznak létre, így létrejön a „kistaná- rok" és a „végzősök" klubja is. Politikusabban, aktívabban. A politikai képzést tovább foly­tatják, tovább erősítik a test­vérkapcsolatokat a Ivoviakkal és a szliveniekkel. Tömegpoli­tikai rendezvényeik közül ki­emelkedik a FIN és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseménysorozata. Szeptember­ben megrendezik a megyei if­júmunkás napokat, előtte az üzemi, termelőszövetkezeti, ÁFÉSZ- és élelmiszeripari fia­talok napját. Előtérbe kerül a hazafias és honvédelmi neve­lés, a munkakapcsolatok elmé­lyítése az MHSZ-szel és a fegy­veres erőkkel. Az Edzett ifjúságért mozga­lom célja, hogy minden ifjúsági rendezvény, tábor és közös megmozdulás állandó elmévé válják a sport, a mozgás: a testnevelés, a tömegsport és a turisztika, táborozás. Taninté­zeti és üzemi közös sportprog­ramokat is szerveznek, használ­ják egymás létesítményeit. Él­sportolók és sportvezetők él­ménybeszámolókon és fórumo­kon vesznek részt. Az ifjúsági turizmus fejlesztése, a munka­helyi és óra közi testnevelés be­vezetése, a különféle tömeg­sport kupák kiírása is mind a testmozgás tömegméretűvé vá­lását kívánják biztosítani. Fontos feladatuk lesz a szak­munkásképzés és a közműve­lődés területén. Legfontosabb célkitűzés, hogy a nyolc álta­lánost el nemvégzett KISZ-ta- gok — és más fiatalok is- foly­tassák tanulmányaikat. A tanuló fiatalok segítik a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását, megalakítják a kollégisták ba­ráti körét és a diákszolgálatot. Ez utóbbi a segítségre szoruló idősek, a sokgyerekes csalá­dok és a szociális otthonok tá­mogatását jelenti. M. L. A Legfelsőbb teljes ülése Pénteken a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága dr. Szakács Ödön elnökletével teljes ülést tartott. A tanácsko­záson — a Legfelsőbb Bíró­ság bíráival együtt — részt vett, illetve felszólalt Czinege Lajos, vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész, dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi ál­lamtitkár, dr. Kamara János vezérőrnagy, belügyminiszté­riumi államtitkár. Nagy György, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese, dr. Nyíri Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője. Jelen voltak a katonai bíróságok elnökei, valamint több megyei bíróság elnöke is. A teljes ülés meghozta a Legfelsőbb Bíróságnak a bűn- cselekmények elkövetésével kapcsolatos súlyosbító és eny­hítő körülmények értékeléséről szóló — 12. számú — irányel­vét. A részletes és az ország Bíróság valamennyi bíróságára kötelező irányelv arra hivatott, hogy elő­mozdítsa a büntetéskiszabási gyakorlat egységesebbé tételét. Az irányelv szövegét — teljes terjedelmében — a Magyar Közlönyben megjelentetik. Megtárgyalta és elfogadta a teljes ülés a Legfelsőbb Bíró- róság katonai kollégiumának működéséről előterjesztett be­számolót. Megállapította, hogy a katonai kollégium a beszá­molási időszak négy éve alatt kifejtett ítélkező és elvi irányító tevékenységével jelentősen se­gítette a fegyveres erők és a fegyveres testületek belső rend­jének és fegyelmének további szilárdítását. Az Elnöki Tanács nevében dr. Szakács Ödön a teljes ülé­sen átnyújtotta dr. Erdős Béla legfelsőbb bírósági tanácsel­nöknek — nyugállományba vo­nulása alkalmából — a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Teljesítik a vasúti szállításokat Szocialista brigád­vezetők tanácskozása Az 1977. évi szállítások ma­radéktalan és pontos teljesíté­sét határozták el a MÁV Pécsi Igazgatóság szocialista brigád- vezetőinek tegnap Pécsett meg­tartott területi tanácskozásán, öt dél-dunántúli megye 815 vasutas szocialista brigádjának tízezer dolgozóját 106 küldött képviselte. A MÁV ebben az évben a tervek szerint 134 millió tonna árut továbbít. A Pécsi Igazga­tóság szállítási terve 17,6 mil­lió tonna. A jobb informáltság érdekében a szállító szocialista brigádok vezetői rendszeresen felkeresik a fuvarozókat, hogy az előszállítási kezdvezmények igénybevételére kérjék azokat. Újdonság, hogy ezt a kedvez­ményt a korábbinál több árura terjesztették ki és júniusig ér­vényes. Az 1975. évi, kedvező szintet akarják elérni a szállí­tásban, ugyanis a tavalyi év eredményei nem túl kielégí- tőek. Éjszakai és hétvégi kom­munista műszakokat szervez­nek, hogy egyenletes legyen az árutovábbítás. Vállalták, hogy nem lesz kocsiállás, mert idő­ben és gyorsabban rakodnak és így a vagonkihasználós is nő. Ezen kívül több rossz kocsit ja­vítanak ki — szintén kommu­nista műszakban — elsősorban az őszi forgalomban. Növelik a kocsifordulási időt is. Gondot okoz, hogy jónéhány alkatrészből az ellátás akado­zik és a javítások átfutási ide­je nagy. Különösen a felújított gőzmozdonyok munkábaállítása késik. Kérték, hogy a vasúti pályán dolgozók munka- és szociális körülményei javulja­nak. A pályamunkások zöme 40 —50 éves, sokan még a nyolc osztályt sem végezték el. Alap­szintű munkahelyi képzésük emiatt fontos. Nehéz fizikai munkát végeznek, épp azért új, modern kisgépek könnyíthetnék munkájukat. A fiatalok ezt a munkakört nem választják, pe­dig népszerűsítésére, sőt a he­lyi munkaerőtoborzásra is mind­inkább gondolni kell. Javasol, ták, hogy kedvezőbb lehetősé­geket biztosítsanak a 18. év alatti fiatalok foglalkoztatására. A tanácskozáson részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgató-helyettese, Kaj- csa József, a Vasutasok Szak- szervezete Központi Vezetősé­gének titkára. A kérdésekre dr. Szabó Tibor igazgató válaszolt. Megválasztották a húsz kül­döttet, akik a Vasutas Szocia­lista Brigádvezetők márciusi IV. országos tanácskozásán vesz­nek részt. Csuti J. Bemutatjuk a Zathureczky kamaraegyüttest Á közös muzsikálás A decemberi Csontváry-mati- nén léptek először a város nyil­vánossága elé. Corelli Kará­csonyi concerto grosso-ját ját­szották művészeti gimnazisták, a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának hgllgatói — ösz- szesen tizenhármán, és figye­lemre méltó technikai felké­szültséggel párosult természe­tes muzikalitásukkal arattak nagy sikert. Három éve dolgoz­nak együtt. Bach h-moll szvit­jének alkalmi előadására ké­szültek, s a közös muzsikálás öröme tovább is összetartotta őket. Az alkalmi társulásból együttes lett. — Corelli művének megszó­laltatása csak első lépés volt azon az úton, melyet magunk elé tűztünk — mondja Barth István Liszt-díjas fuvolaművész, az együttes művészeti vezetője. — Célunk Corelli valamennyi Concerto grosso-jónak megta­nulása. Ezen nemes barokk mu­zsikában való elmélyülés és bi­zonyos szólistai-zenekari jártas­ság megszerzése a darabok ér­tékeinek megismerésén túl kü­lönösen alkalmas az együttes játék- és az egyéni képesség- kibontakoztatására egyaránt. — Tegnap este a kamara- zenekar négy tagja adott hangversenyt az Amatőrök fó­ruma rendezvénysorozaton... — Ez a koncert az iskolai munkában és a nyári Fertődi Zenei Táborban régebben meg­tanult művekből állt össze. Az Amatőrök fóruma sorozatban való fellépés annak ellenére, hogy hivatásos muzsikusnak ké­szülőkről van szó, fontos, mert csak a szereplés jelent igazi visszajelzést a végzett munká­ról. Az egész vonószenekarral öröme egyelőre nem tervezünk hang­versenyeket; mintegy hat éves felkészülési időt irányoztunk elő önmagunknak. — Ez komoly műhelymunkát jelenthet... — Igen. A művek megtanu­lása alatt egyformán számítunk mindannyiunk ötleteire, elgon­dolásaira, s a technikai meg­valósítás is közös erőfeszítés eredménye. — A jövő? — Az említett szakmai cél­kitűzéseken kívül szeretnénk meghívni a városunkban élő neves előadóművészeket olyan versenyművek előadására, me­lyek kísérete a kamarazenekar profiljára illik. Ezenkívül sze­retnénk, ha a Pécs városi KISZ Bizottság magáénak vallhatná az együttest. — kircsi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom