Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-09 / 340. szám

Az ünnepségen óvodások adtak műsort Lépéseink a társadalom­biztosításban Kádár János elvtárs hazaérkezett Bécsből A beteljesülés folyamatának egyes állomásai emlékeztetnek bennünket ismételten az 1975- ben megalkotott társadalom- biztosítási törvény kivételes je­lentőségére. A beteljesülést természetesen nem önmaga a törvény dekla­ráció adja, hanem a végrehaj­tás gyakorlata. Ez utóbbit szol­gálja a kormány által elható-, rozott módosítás, amely a ma­ga eszközeivel tovább ritkította a társadalombiztosítási jogsza­bályi bozót sűrűjét, hogy egy­szerűbb legyen az ügyintézés. Garanciákat épített be annak érdekében, hogy egyesek, akik­nek erre hajlandóságuk van, ne tekintsék többnek a táppénzt, mint az egészséges munkát. A módosítás előírja például, hogy 1977. január 1-től, az eddigi 3 hónap helyett, egy naptári évben elért átlagkereset legyen a táppénzkiszámítás alapja, s egyes rövid idejű, kiugró kere­setek ne ösztönözzenek embe­reket arra, hogy betegség nél­kül vonuljanak hosszú idejű táppénzre. A módosításokkal emelik a kórházi ápolás idejére járó táp­pénz összegét, a légiközleke­dés dolgozóinak kedvezménye­zett nyugdíjat biztosítanak, tel­jesebbé teszik a szakszövetke­zeti tagok járadéki jogosultsá­gát, egyes öregségi nyugdijak kiszámítási módján is igazíta­nak a nyugdíjba készülők javát szolgálva. (Közös közlemény az 5. oldalon) első titkárának és feleségének, Bruno Kreiskynek és feleségé­nek virágcsokrot nyújtottak át. A kancellár és felesége Kádár Jánost a különvonathoz kísérte, amely 9 óra után néhány perc­cel gördült ki a bécsi pályaud­varról. Az osztrák—magyar ha­tárig Kádár Jánost elkísérte dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköz- társaság ausztriai nagykövete. (Folytatás az 5. oldalon) A csapadék-főgyűjtő új ágát építik Pécsett a Kodály Zoltán úton. A hegyoldalról lezúduló vizet gyűjti majd be az új csatorna. A munkákat a jövő év első felében fejezi be a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat. Seres Éva felvétele Nemzetiségi óvoda nyílt Pécsett Tegnap délután megnyílt a pécsi Kóczián Sándor utcai nemzetiségi óvoda. A nyitó ünnepségen megjelent Papp Imre, Pécs megyei város Ta­nácsának elnökhelyettese, dr. Csanálosi Sándorné, az MSZ­MP Pécs városi Bizottságának munkatársa, Lantos József, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának helyet­tes vezetője, Kovácsevics Márk, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elelnöke. Szende Béla tanszék- vezető főiskolai docens, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége titkárságá­nak tagja. Igen kellemes, jól rendezett gyermekműsor után Habó Jó­zsef, a Pécsi Építő és Tataro­zó Vállalat igazqatója mondott megnyitó beszédet: — A Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya 1975. elején kereste meg vállalatun­kat, hogy ebben az épületben egy 50 személyes óvodát ala­kítsunk ki. örömmel tettünk eleget a kérésnek, hiszen a vállalat és a művelődésügyi osztály között igen régi és jó a munkakapcsolat. Elsőnek vet­tünk részt az „Építsünk óvo­dát" akcióban és elsőnek ad­tuk át az ennek keretében fel­épült gyermekintézményt. Azóta is építészetileg rendszeresen gondozzuk szinte a város min­den óvodáját. Szocialista bri­gádjaink évente 160 ezer forint Jó munkát végeztek az építők 2,6 millió forintos beruházás értékű társadalmi munkával is szépítgetik a kisgyermekek má­sodik otthonát. — Ennek az óvodának az építését idén áprilisban kezd­tük el. Nagyon igyekeztünk, hiszen ez az intézmény külön­leges politikái célt is szolgál: a magyarországi nemzetiségiek anyanyelvi, nemzeti kultúrájá­nak ápolását segíti. Megyénk­ben és Pécsett különösen nagy lehetősége van a lenini, nem­zetiségi politika megvalósításá­nak. Közel 4 millió forint érté­kű munkával mi korszerűsítet­tük a szerb-horvát általános is­kolai diákotthont, de ott dol­goztunk a német nemzetiségi gimnáziumi tagozat épületének korszerűsítésénél is. Ez az óvo­da lehetőséget ad majd arra is, hogy a Janus Pannonius Szakközépiskola nemzetiségi óvónő szakos hallgatói gyako­rolják leendő hivatásukat. Ezek után átadta az óvodát a Pécs városi Tanács művelő­désügyi osztályának. Az átve­vő, Csorba Tivadar osztályve­zető mondott ezután beszédet: — A városi pártbizottság és a városi tanács az általános óvodafejlesztésen belül igen fontosnak tartotta, hogy a nemzetiségi kisgyerekek saját anyanyelvükön nevelődhesse­nek. Nem tettünk többet, mint azt, ami benne van az alkot­mányban és pártunk politiká­jában. Mégis igen jó érzés első alkalommal megnyitni egy ilyen intézményt. Ez az óvoda egy láncolat részeként segíti majd a szerb-horvát és német anya­nyelvi iskolai hálózat teljes ki­építését. A Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat vezetői és dol­gozói megértették ennek az in­tézménynek a célját, gyorsan és jól építették fel — mondot­ta, majd átadta az óvodát Ru- zsin Milánnak, a Pécsi Délszláv Általános Iskola igazgatójának. Az új óvoda kétcsoportos. Egyik csoportjában szerb-hor­vát, másikban német anyanyel­vű kisgyerekeket nevelnek és gondoznak. A berendezéssel együtt összesen 2 millió hat­százezer forintba került. Külön testnevelő szobát is kialakítot­tak benne. Nevelői szerb-hor­vát, illetve német anyanyelvűek. A kizárólag nemzetiségi neve­lést szolgáló gyermekintézmény­be Pécs városrészeiből és a város közvetlen környékéről hozzák be a kislányokat és kis­fiúkat. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán délelőtt látogatást tett az Új-Delhitől száz kilométerre fekvő Hissar- ban és ott megismerkedett az országos jelentőségű kutató­munkát és szakemberképzést folytató Haryana Mezőgazda- sági Egyetem tevékenységével. A magyar államfőt az egye­tem rektora vezette körül az in­tézményben, ismertetve azokat a fejlett agrotechnikai és állat- tenyésztési eljárásokat, ame­lyeknek az indiai viszonyokra való alkalmazásával megolda­ni remélik a világ második leg­népesebb és leggyorsab nép- szaporulaté országának létfon­tosságú élelmezési problémáit. Az Elnöki Tanács elnöke in­diai katonai különgépen tette meg az utat Hissarba, majd vissza a fővárosba, ahol dél­után Új-Delhi néhány neveze­tességének megtekintésével folytatódik a látogatás prog­ramja. Délután tett látogatást a ma­gyar államfőnél T. A. Pai ne­hézipari miniszter, az Indiai— Magyar Gazdasági Vegyesbi­zottság indiai tagozatának el­nöke. Este Losonczi Pál és fe­lesége az Ashoka Hotelben díszvacsorát adott Fakhruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök és felesége tiszteletére. A magyar államfő kedden kétórás négyszemközti eszme­cserét folytatott Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal. A megbeszélésről mindkét fél igen elégedetten nyilatkozott, kiemelve annak rendkívül szí­(Folytatás az 5. oldalon) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 340. szám 1976. december 9., csütörtök Ára: 80 fillér Túl nagy utat járnánk be egy kormányrendelkezés nyomán, ha most a kommentátor nyolc­vannégy esztendős tapasztala­tok nyomán érvelne és elmon­daná, mi minden történt a múlt század végi első magyar betegségbiztosítási törvény megalkotásától az 1975-ös II. törvény életbelépéséig. Azt azonban megteheti, hogy utal­jon a társadalompolitikai for­dulatra. Mindenekfölött arra szeretne emlékeztetni, hogy a polgári világ a társadalombiz­tosítást nagyon leegyszerűsítve szegényügynek tekintette. Érde­kes felidézni egy jegyzőkönyv­ből bizonyos Horváth István mi­niszteri tanácsos szavait, aki így fogalmazott az 1926 őszén tar­tott egészségügyi és társa­dalompolitikai országos érte­kezleten: „A szociálpolitikai in­tézkedések célja megelőzni a szegénységet, a szegényt pedig gazdaságilag önállóvá tenni”. Az idézett elv szerint a „jó­szívű” állam meghatározott és erősen megosztott módon — munkásoknál máshogy például, mint a tisztviselőknél — vég­eredményben segélyeket osztott a legjobban rászorultak, bete­gek, rokkantak, özvegyek, ár­vák, öregek között. A segélyek persze nem űzték messze a sze­génységet abban a korban, amikor a dolgozó emberek tel­jes keresetéből sem jutott több­re, mint szegénységre. Az 1975-ös törvény a társa­dalombiztosítást minden ma­gyar állampolgár alapvető em­beri jogává tette, korra, foglal­kozásra való tekintet nélkül. Gondolkodásunk és gyakorla­tunk szerint tehát a társada­lombiztosítás, a szociális gon­doskodás nem más, mint az ember élét- és munkakörülmé­nyeinek tökéletesítése, állandó javítása. KS, D. NAPLÓ TELEFOTÓ Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja hazaérkezett Ausztriából. A képen: Kádár János, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Kádár János felesége érkezés után a pályaudvaron. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsáqának első tit­ka --a. az Elnöki Tanács tagja befejezte Ausztriában tett két­napos hivatalos látogatását, és feleségével, valamint kíséreté­nek tagjaival szerdán kora dél­előtt az osztrák fővárosból kü- lönvonattal visszaindult Buda­pestre. Kádár Jánost Bécs magyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvarán ünnepélye­den búcsúztatták. Ott volt dr. Bruno Kreisky szövetségi kan­cellár és felesége, az osztrák kormány több tagja — köztük dr. Willibald Pahr külügymi­niszter, a Kancellári Hivatal, a Külügyminisztérium számos ve­zető munkatársa, a Bécsben akkreditált diplomáciai képvise­let több vezetője és tagja. Je­len volt a bécsi magyar koló­nia sok képviselője is. Kádár János szívélyesen el­búcsúzott a megjelent szemé­lyiségektől. A magyar kolónia úttörői a Központi Bizottság Losonczi Pal szerdai programja Indiában Látogatás a Haryana Mezőgazdasági Egyetemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom