Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-09 / 340. szám

2 Dunantmt napiö 1976. december 9., csütörtök Munkaértekezlet a munkásőrségen Az ifjúság hazafias és hon­védelmi neveléséről, különböző akcióprogramokról — táboro­zásokról, túrák szervezéséről, tapasztalatcserékről, valamint a munkásőrség országos pa­rancsnoka 1974-ben kiadott irányelveinek megvalósításáról, a tartalmi munka további szé­lesítéséről tanácskoztak tegnap a munkásőrség megyei pa­rancsnokságán. A megbeszélé­sen Valkai József megyei mun- kásőr-parancsnok elnökölt. Ott volt Orosz Ottó, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese. Részt vettek a megyei, városi és já­rási KISZ és úttörő vezetők és a munkásőrség egység-parancs­nokai. Szőke Attiláné, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának titká­ra az 1977. évi munkára, a munkásőrséggel való együtt­működési megállapodás kiegé­szítésére tett javaslatot. Az ér­tekezleten tizenheten szólaltak fel. Ahol kevés volt az állatkár A díj 10 vagy 20 százalékát visszafizeti a biztosító Az Állami Biztosító és a ter­melőszövetkezetek november 20-ig számolnak el egymás kö­zött az idei biztosítási díjakkal, illetve a kártérítésekkel. Az Állami Biztosító Megyei Igaz­gatóságán bejelentették, hogy az idén első ízben úgynevezett kármentességi engedményt ad­nak a gazdaságoknak biztosítá­suk után, magyarul pénzt fizet­nek vissza, illetve a biztosítási díj egy részét elengedik. Azoknak az üzemeknek, ahol az idén eddig egyáltalán nem került sor állatkár kifizetésére, a befizetési díj 20 százalékát en­gedi el a biztosító, ahol a kár­hányad 50 százalék alatt ma­radt, ott a díj 10 százalékát kapják vissza engedményként. A kármentesítési engedmény kifizetésére Baranyában eddig nem került sor. A kármentesí­tési engedmény Baranya me­gyében 18 mezőgazdasági nagyüzemet érint kedvezően. 1 vállalatoknak Szebb napokat látott, poros radiátor és faeszterga, hegesz­tőpisztoly és villanymotor fo­gadja a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat pécsi szaküzletébe látogatókat A bolt melletti szűk raktárban is hasonló a kép: mérőműszerek­től a sáros betonkeverőig sok minden megtalálható. A MAGÉV pécsi részlege használt ipari gépek, műszerek, elektromotorok és gépi beren­dezések vételével és eladásá­val foglalkozik Baranya, Tolna és Somogy megyében. Kötött­ség nélkül közületektől és ma­gánszemélyektől egyaránt vá­sárolnak a műszaki használtsá­gi foknak megfelelő áron, és általában 15—20 százalékkal többért adnak el, amit termé­szetesen a pillanatnyi kereslet és kínálat is befolyásol, öten járják a három megyét, válla­latoknál, szövetkezeteknél ku­tatnak kiselejtezett, felesleges­sé vált munkagépek után. Általában néhány hét alatt gazdára talál minden, amit vá­sárol a kirendeltség: sokszor még üzemképtelen állapotban lévő gépeket (például tészta­gyártókat) is vesznek tőlük, mert újhoz nem jutnának hozzá egykönnyen. Minimális ráfordí­tással viszont a nem működői üzemképessé tehetik. Persze, különösen a szerszámgépek és esztergák kapósak, jobbára ezeket keresik. Különlegessé­gekben sincs hiány: adtak már el úthengert is, legutoljára pe- diq több mint félmillió forintért egy 156 méteres szállítószala­got vásároltak tőlük, amely az­óta már az uszályrakodást se­gíti Mohácson, örült a vevő, hogy ilyen olcsón megkapta, mert újonnan több millióba ke­rülne, ha egyáltalán hozzá le­hetne jutni. Idén a pécsi kirendeltség 9 millió forintért adott el hasz­nált gépeket. A három megye közül Baranya a legélénkebb forgalmú. Az országos vállalat jövőre alkirendeltséq létesítését tervezi Pécsett az általános mű­szaki és villamossági szaküzlet megnyitásával egyidőben. Sok fejtörést okoz a raktár­hiány: két helyiséget használ­nak jelenleg erre a célra mind­össze 250 m3 alapterülettel. Pedig nagyobb raktárra szük­3,3 millió magyar külföldön Sajtótájékoztató idegen- forgalmunk helyzetéről Idegenforgalmunk helyzeté­ről, feladatairól tartott szerdán sajtótájékoztatót Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke, az ÓIT tanácster­mében. Mint elmondta, az idei év különösen kedvezően ala­kult, 1976 első tíz hónapjában csaknem 9 millió külföldi láto­gatott az országba, 4 százalék­kal több, mint egy évvel koráb­ban. A legtöbben az elmúlt évekhez hasonlóan Csehszlová­kiából és Jugoszláviából, illetve Ausztriából és az NSZK-ból jöt­tek. Némileg visszaesett azon­ban az olasz forgalom, de nö­vekedett a lengyel turisták szá­ma. Október végéiq megköze­lítően annyi magyar állampol­gár utazott külföldre, mint ta­valy az egész év során, 3,3 mil­lió. Az idén jelentősen bővült a szállodai kapacitás is, 1050 szállodai férőhely létesült, töb­bek között a hévízi termálho­telt, az Avar szállót Tátrafüre- den és a Pannónia szállót Pé­csen adták át az idegenfor­galomnak, A tervek ismerteté­sében Szurdi István elmondta, hogy 1977-ben újabb szállo­dákkal gazdagodik turizmu­sunk, Budapesten a Hiltont, Ba- latonfüreden pedig a Neptun szállodát adják át rendelteté­sének. Emellett mintegy 3900 olcsóbb férőhellyel is bővül a vendéglátás fogadókapacitása, a kempingekben 2800-zal, a bungalowokban és a motelek­ben pedig 1100-zal többen pi­henhetnek majd, mint ebben az évben. IfiHmfean zug, mint az orgona., Ősz a tévétoronynál Tömören és mégis kecsesen nyúlik a magasba a tv-torony. Szürkül, de már ég az összes lámpa. A presszóban aligha le­hetnek sokan, a pénztáros is nyugodtan üldögél a kuckójá­ban. Őszies a forgalom. — Most már csak naponta három-négyszáz ember jön — mondja Kovács József portás — nyáron van olyan nap, hogy két és félezer ember látogatja a tornyot. — Szerintem a látogatottság nem időjárás függvénye — súqja bizalmasan a liftkezelő, Szabó Jenő bácsi. — Ha cso­portprogram van, akár a balta is csapkodhatna az égből, ak­kor is telt házunk van. Mit mondjak, gyönyörű viharban a torony. Ha szél van, zúg az egész, a bordák úgy szólnak, mint az orgona, a villámok ci- kázása is nagyon szép. — Jenő bácsi, mióta dolqozik itt? — Én kérem 1975. április el­seje óta. Márciusban mentem nyugdíjba a Volántól, ez az ál­lás meg épp nyugdíjasnak va­ló ... Ha szombat-vasárnap nem lennel Állunk a kerengőn, lent kan­deláberek, mint parányi zászló- rudak egy légifényképen. A sár­guló lombok összehajolnak az ösvények között. Repülőgépzú­gás hallik, pedig csak a hegyre kaptató busz zaját erősíti föl a magasság. Bent a presszóban, a bronz­színű üvegtáblákon csillognak a zöld és rózsaszín fények. — Téli nyitvatartás szerint dolgozunk — mondja Vincze József üzletvezető. — Tizenegy­től este hétig. Tizenkilencen vagyunk, liftes, portás, takaritó, pultos, mosogató, pincér. Nyá­ron tizenöt-húszezer forintnyi szokott lenni az átlagos napi for­galmunk. Ilyentájt meq általá­ban az ezres jön be. Sok üdítőital fogy, nyáron meg fagylalt. Nagy „fogyasztás" ritkán van. A városban sehol sem lehet olyan fagylaltot kapni, mint a mienk volt. Szegedről kaptuk, • német géppel kevertük, vizezés kizárt: ha az előírtnál több vi­zet raktunk volna a krémbe, befagy a gép. — Van-e a presszónak spe­cialitása? ségük van, hiszen közreműkö­désükkel évről évre egyre több használt munkagép cserél gazdát. Még többet is tudnának for­galmazni, ehhez viszont a vál­lalatoknak is nagyobb hajlan­dóságot kellene mutatniuk, hogy kiselejtezett készleteiket olyanok is megvásárolhassák, akik azokat még fel tudják használni. Horváth L. TÍZÉVES A GYES Egymillió anyának 30 milliárd forint segély Január elsején lesz tíz éve annák, hogy hazánkban beve­zették a gyermekgondozási se­gélyt. Az egy évtized tapaszta­latairól és a további tennivalók­ról a Munkaügyi Minisztérium­ban tájékoztatták az MTI mun­katársát. — A gyermekgondozási se­gély igen gyorsan népszerűvé vált, mivel jelentős segítséget nyújt az anyák túlterheltségé­nek csökkentésében, a családi­munkahelyi feszültségek felol­dásában, enyhítette a bölcső­dei helyhiányt s nem utolsó sorban jól szolgálja a gyerme­kek egészséges fejlődését. Éll|ÍÍ^ Egy bűvész történetei Csak ritkán „lop” No lám,, mire jó a Dunántúli Napló? A Ki mit tud? megyei döntőjén megjelent a színpa­don Fülöp Gyula pécsi bűvész, cafatokra tépte a Dunántúli Napló szombati számát, majd összegyűrte és újra egészben nyitotta ki. Aztán tölcsért for­mált belőle, tejet öntött a töl­csérbe, és a tej eltűnt. — 1975. április 17-én ismer­kedtem meg a bűvészettel egy KISZ-táborban. A CorOdini bű­vészklub egyik tagja mutatott néhány fogást, majd én is tag­ja lettem a csoportnak. Olyan műfajt ismertem még, amit ke­vesen gyakorolnak, jóllehet szó­rakoztatja az embereket, és azt is aki csinálja. — Mennyit gyakorol egy számhoz? — Sok gyakorlást igényel, unatkozni nem lehet mellette. Egyébként az illuzionista mutat­ványok híve vagyok, ezek pedig nem annyira a kézügyességet igénylik, hanem azt, hogy a produkció sokszorosan elő le­gyen készítve előadás előtt, hogy a kellékek mind a helyü­kön legyenek. Nem találtam ki új trükköt, de a maga nemében minden trükk egyedi, hisz két­szer nem lehet ugyanúgy csi­nálni. Szükség van még a ta­lálékonyságra is, főleg a „tol- vajlás” kategóriájában, ahol az emberek zsebéből kell külön­féle tárgyakat eltüntetni. — Mit szokott „lopni"? — Ezt a mutatványt csak né­ha csinálom, mivel mint mon­dottam nagy rutin, sok tapasz­talat kell hozzá. Egyébként a Belkereskedelmi Szállítási Vál­lalatnál dolgozom mint gépko­csivezető és nincs is sok mó­dom arra, hogy fellépjek. Né­ha szoktam bűvészkedni a KPVDSZ-ben. — Eddigi legnagyobb sikere? — Egyik műsorom előtt öt perccel valaki véletlenül fel­rúgta az asztalt, a bekészített kellékekkel együtt. A földről kellett játszanom, ahogy jött. Sikerült. — Legnagyobb kudarca? — Kétszáz néző előtt mutat­tam kártyatrükköket francia kár­tyával. Dermedt csend fogadta, utána pedig kiderült, hogy a kétszáz emberből senki sem is­merte a francia kártyát... Sz. P. — Hogyne: tévékoktél, ka­kaós kávé, déligyümölccsel ké­szülő lengyel vodka-különleges­ségek, gyümölcstálak. Míg elszürcsölök egy valóban kitűnő kakaós kávét, a vendég­könyvet nézegetem. A könyv­ben orosz, lengyel, bolgár, an­gol, holland, amerikai beírás. Volt itt bolgár katonai küldött­ség, a lengyel Legfelsőbb Bíró­ság delegációja, francia minisz­ter. Az egyik oldal tetején: „Köszönöm. Losonczi Pál.” Odébb egy lokálpatrióta (?) budapesti bejegyzése: „Az élet szépl A kilátás gyönyörű! Itt is lehet élni, nemcsak Pesten.” Van aztán hazafi is: „Igaz Ma­gyar szeretettel jövünk és érezük hogy ez a mi hazánk míg vér folyik ereinkben. Kíván­juk Mindanyi magyarnak, hogy boldogan éljenek és továb szé­pítsék e szép Hazát. Tóth Vil­mos, Schweiz." Azért jó, hogy szurkol nekünk, csak a helyes­írás ... Lent a torony előtt most for­dul be az utolsó busz, Monosz­lai Endre vezeti. Már régóta erre jár, szereti ezt az útvona­lat, nehezebb, de szép. Bri­gádjuk tagjai naponta váltják egymást a különböző mecseki vonalakon. — Mindig nehéz ez az út: nyáron a motor melegszik túl, télen a kocsi csúszik. De a Me­cseket nem lehet megszokni. Mi magunk kértük, hogy itt dolgozhassunk. — Milyen az őszi forgalom? — Hullámszerű. Esős napo­kon pang, aztán ha kisüt a nap, egy pillanat alatt kevés lesz a kocsi. A kanyarban megállók egy pillanatra. Eltűnt a köd; amed­dig a szem ellát, csillognak a város fényei. Kis sárga ékszer­dobozként ott lenn a dzsámi, előtte pötty a Hunyadi-szobor, odébb — ott lenn néhány kilo­méter, itt egy arasz — vörös parázsként izzik egy erős lám­pa. Gyakran szidjuk, néha ha­ragszunk rá, de gyönyörű ez a város... Szántó Péter — Tíz év alatt csaknem egy­millió anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, amelynek eddig kifizetett ösz- szege eléri a 30 milliárd forin­tot. Jelenleg is körülbelül 280 ezer anya van gyermekgondo­zási szabadságon 300—320 ezer három éven aluli és csak­nem 100 ezer óvodáskorú gyer­mekével. Egyes vélemények szerint a gyermekgondozási segély a munkaerőhiánynak egyik jelen­tős oka. Hogyan vélekedik er­ről a Munkaügyi Minisztérium? A GYES átmeneti időre ter­mészetesen elvon munkaerőt a vállalatoktól. Mégsincs igazuk azoknak, akik főként a gyer­mekgondozási szabadságnak tulajdonítják az egyes területe­ken tapasztalható munkaerő- hiányt. Az elemzések arra mu­tatnak, hogy a munkaerőprob­lémákhoz általában kismérték­ben járult hozzá a gyermekgon­dozási szabadság. A kisgyerme­kes anyák ugyanis többnyire akkor sem tudnának hosszabb ideig egyenletesen és megfe­lelően részt venni az üzemek munkájában, ha gyermekgon­dozási segély nem lenne. így viszont a szülőnők meghatáro­zott időre előre tervezhetően válnak ki a munkából, a munka menetét nem zavarják a gyer­mekek betegsége miatti alka­lomszerű hiányzások. Ugyanak­kor a kisgyermekes anyák át­meneti távolléte fokozottan ösz­tönöz a munka jobb megszer­vezésére és a műszaki fejlesz­tésre. Mindezek ellenére két­ségtelen, hogy olyan munkate­rületeken mint a textilipar, a ruházati ipar, a kereskedelem, az egészségügy, ahol zömében nőket foglalkoztatnak, az átla­gosnál nagyobb gondot okoz a gyermekgondozási szabadságon levők pótlása, helyettesítése. — Többen javasolták: a gyermekgondozási szabadságon lévő nők számára a kormány­zat tegye lehetővé, hogy a se­gély tartama alatt is végez­hessenek valamilyen munkát. E javaslatok alapján több buda­pesti nagyvállalatnál kísérletek történtek arra, hogy a gyer­mekgondozási szabadságon lé­vő nők vállalnának-e rendsze­res bedolgozói munkát. A ta­pasztalatok szerint ilyen lehe­tőségre csak igen kis hánya­duk tartana igényt. A gyermek- gondozási szabadságon lévők foglalkoztatását gyakorlatilag a vállalatok sem tartják meg­valósíthatónak. A témával a közelmúltban a kormány is fog­lalkozott, és a gyermekgondo­zási segélyt eredeti rendelteté­sében erősítette meg. Ugyan­akkor lehetővé tette, hogy a gyes-en lévő anyák más szülők három éven aluli gyermekének gondozását vállalhassák, amiért megegyezés alapján a szülők fizetnek. — Az ötéves terv időszaká­ban arra törekszünk, hogy a gyermekgondozási segély ösz- szegének vásárlóértékét meg­őrizzük, s ösztönző hatását népszerűségét a szülőnők kö­rében fenntartsuk. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb gon­dot kell fordítani a huzamo­sabb ideig gyermekaondozási szabadságon lévő anyák álta­lános és szakmai fejlődésére. A munkától és a kollektívától való tartósabb távollétük miatt ugyanis hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A gyermekgondo­zási szabadságon lévők közül csupán 2—3 ezren képezték to­vább magukat A Munkaügyi Minisztérium felhívta a munkál­tatók, a tanácsok és felhívja a közvélemény figyelmét, hogy kö­zös erőfeszítéssel az eddigiek­nél többet kell tenni az emlí­tett probléma megoldására. Segíteni kell az otthonmara­dással járó társadalmi hátrá­nyok leküzdését. Ilymódon el­érhető, hogy a gyermekgondo­zási szabadságon lévő anyák ne kerüljenek hátrányos hely­zetbe fejlődésükben csak azért mert az anyai hivatásból adó­dó kötelességüket teljesítik — hangzik a Munkaügyi Minisz­tériumban kapott tájékoztatás. Az öreg gép még nem ócskavas A MAGÉV 9 millió forintos forgalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom