Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-10 / 341. szám

2 Dunántúlt napló 1976. december 10., péntek Jubilál a POTE amatőr színpada Elsőként Babits Mihály: Jó­nás könyvét mutatták be 1966- ban, azóta több, mint kétszáz előadásuk volt. Az eltelt tíz év alatt négyszer cserélődött ki az együttes, de jónéhányan már 6—8 éve dolgoznak együtt; most huszonötén vannak. Veze­tőjük, aki egyben az alapító is, dr. Szilárd István. Nemrég érkeztek meg Deb­recenből, ahol sikeresen szere­peltek Csokonai-összeállításuk- kal, és Arrabal: Oráció című egyfelvonásosával. Külföldön, Prágában mutatkoztak be, a közeljövőben készülnek Len­gyel- és Finnországba. Üj já­tékstílust alakítottak ki: a „to­tális" színjátszást valósítják meg, a drámai szöveg, a játék, zene, ének és az artisztikus mozgás egységére törekszenek. Nem a színész egyéniségekre, hanem az együttes játékra épí­tenek. Gondjuk, hogy a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen nincs megfelelő terem az előadások­ra. A KISZ-klub elegendő kis összeállítások bemutatására, de azt már „kinőtték”. ígéretet kaptak, hogy a jövő évben az egyik előadótermet berendezik számukra. G. Zsűrizik a pécsi művelődési központ terv- pályamunkáit Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, a Bara­nya megyei Tanács és Pécs megyei Város Tanácsa ez év júliusában országos pályázatot hirdetett a pécsi művelődési központ tervezésére. A decem­ber 6-án lezárt pályázatra 25 pályamunka érkezett be. Ezek zsűrizését tegnap délután kezd­te meq a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán az ÉVM, a két tanács, a Magyar Építőművé­szek Szövetsége és az Építőipa­ri Tudományos Egyesület képvi­selőiből, valamint a meghívott szakértőkből álló zsűri. A pá­lyázat értékelése előreláthatóan vasárnap estig tart. Az ered­ményt később hozzák nyilvá­nosságra. Fóliába csomagolt húskészítmények Folytatódik a pécsi vágóhíd építése Feldolgozó- üzem, hatezer négyzet- méteren Gyorsítják a pécsi vágóhíd rekonstrukcióját. A több eszten­deje húzódó beruházás néhány fontos létesítményét: a vágó­csarnokot, a hűtőházat átadták ugyan, de még októberben is arról számoltunk be, hogy az építkezés befejezését anyagi eszközök hiánya gátolja. A Baranya megyei Áilatfor- galmi és Húsipari Vállalat most megkapta a hiányzó pénzt, folytatódhat a megye ellátása szempontjából létfontosságú húsfeldolgozó építése. A vágócsarnok és a hűtőház után csaknem hatezer négyzet- méter alapterületű feldolgozó épül három ütemben. Ennek ré­sze a vágócsarnokot és a hűtő­házat összekötő folyosó, vala­mint a befejezés előtt álló bél­tisztító, ládamosó, zsírderítő és csomagoló üzemrész. Átadása december 31-re várható, ha a munkák a terveknek megfele­lően haladnak. Rövidesen megkezdődhet a bauxitbetonból emelt épület­rész bontása. Ennek helyén épül a légkondicionált, tulajdonkép­peni feldolgozócsarnok és ké­miai laboratórium, melyek be­lépésével megteremtődnek ci feltételek: minőségileg, mennyi­ségileg az igényekhez közelebb álló készítményekre számítha­tunk. A feldolgozó harmadik üte­mére ötvennégymillió forintot A most elkészült és ótadott hűtőház 50 vagon hús tárolására alkalmas Fotó: Kopjár Géza szántak, húszmilliót egy megle­vő épület átalakítására. Ez lesz a csomagoló és árukiadó. Az új gépek közül az az öt mérleges csomagoló automata érdemel elsősorban említést, amely kiadagolja és fóliába csomagolja a felvágottakat, húskészítményeket. A korszerű csomagolás mellett a vállalat előreléphet a raktározás terüle­tén is. Szóba kerülhet a konté­neres szállítás. Ugyanakkor a beszerzésre kerülő számítógép­pel megteremtődik a rendszere­zés műszaki feltétele. Lyukkár. tyára viszik a forgalmat, prog­ramozzák a kiszámítást. A rekonstrukció befejező szakasza lehetővé teszi a ki­szolgáló egységek korszerűsíté­sét. Bővítik az élőállat felvevő­helyet. Ezáltal gyorsulhat az át­vétel és lerakodás után a gyár területén azonnal lemoshatják, fertőtleníthetik a gépkocsikat. A felújítási munkálatok fon­tos része, a szennyvíztisztítás megoldása. A meglevő ülepítő kevés, és a szabad terület is kevés már. A kis helyigényű, nagy hatásfokú tisztító terveit megrendelték Veszprémből. A szennyvíztisztító várhatóan 1978 végén lép üzembe. Az üzem­épületek elkészülte után napon­ta 2200 köbméter vizet használ fel a húsipar, ezért döntött úgy a vállalat, hogy kutat fúr a Nagyárpádi úton: naponta ezer köbméter vizet szeretne innen nyerni. H. T. Épül a második alagút Dolomitsziklákban a Mecsek alatt Tartják az előírt határidőket Dolomit rögökön járok. Sza­bálytalan rózsaszínbe játszó triászkori köveken. Immár két esztendeje annak, hogy a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének vájárjai megtörték a természet rend­jét, s fúrókalapácsaik kelepelé­se nyomán több ezer tonnányi követ termeltek ki a hetvehelyi domb alól. Négyszázhúsz méter lesz az új alagút, amely a pécs—bu­dapesti vasútvonal rekonstruk­ciójának köszönhetően valósul meg. Kaposi János építésveze­tővel a nyugati máskülönben a hetvehelyi kapuzaton lépünk az épülő alagútba. A „cső]’ szájába épített ventillátorok vijjogásának köszönhetően friss A Huszonötödik Színház Pécsett Minden eddiginél gazdagabb program Négy világrész országába 160 álvonalon Sajtótájékoztató az IBUSZ-nál Az IBUSZ ez évi eredményei­ről és az 1977-es programról tartott sajtótájékoztatót csütör­tökön Tausz János, a vállalat vezérigazgatója. Mint elmondta, idén élénk forgalmat bonyolított le az IBÜSZ. Megközelítően 200 ez­ren utaztak, illetve utaznak január elsejétől december vé- geiq az iroda szervezésében külföldre, s több mint 400 ezer külföldi vendég ismerkedett hazánk nevezetességeivel az IBUSZ kalauzolásával. A kiutazók közül legtöbben — mintegy 30 ezren — a Szov­jetunióba látoqattak, s ugrás­szerűen növekedett az angliai és a göröa—török programok iránti érdeklődés. A belföldi programok is sikert arattak, 300 ezer hazai lakos vett rész a kü­lönféle hazai túrákon. Az IBUSZ felkészült az 1977- es évre, minden eddiginél gaz­dagabb programkínálatot állí­tott össze a turisták számára, akik négy világrész 33 országá­nak 160 útvonala közül választ­hatnak. A hagyományos jól be­vált túrák mellett egész sor az újdonság. Ezek között szerepel a Szovjetunió—Mongólia, a Szovjetunió—Japán kombinált utazás, és a kéthetes földközi­tengeri haióút spanyolországi üdüléssel. Emellett Algériába, Marokkóba, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba és Vietnamba is eljuthatnak az IBUSZ turistái. A hagyományos csoportos utak mellett jónéhány autós­túrát is szervez az iroda a jövő évben. A Balkán-félszigetre, Szlovéniába és más helyekre utazhatnak autósturisták, külö­nösen érdekesnek ígérkezik a 18 napos szovjetunióbeli , „ka­landozás”, az újsorán Szocsi- ban pihenhetnek a résztvevők. A vállalat jövőre kiemelten foglalkozik a belföldi idegen- forgalom fejlesztésével. 28 üdü­lőhelyen biztosít az IBUSZ egy­két hetes pihenési lehetőséget, s 138 féle egy-kétnapos autó­busztúrát indít az ország leg­szebb tájaira, külön túrákat szervez például az arborétu­mokba. Jövőre is megrendezik a gyalogtúrával egybekötött kirándulásokat a Börzsönybe, a Bakonyba, a Gerecsébe és Vér­tesre. Újdonság, hogy júliustól szeptemberig minden szomba­ton hét végi balatoni pihenés­re invitálja az érdeklődőket az iroda, az idegen nyelvet gyako­rolni szándékozók számára pe­dig orosz, angol és német nyel­vű ismertetéssel egybekötött ki­rándulásokat szerveznek. Részlet az előadásból Seres Éva felvétele Színházi kísérlet két előadásban Az Utazó publikum ezúttal nem utazott, mert a „más” színház házhoz jött. A pécsi Doktor Sándor Művelődési Köz­pont rendezvényirodájának re­mek kezdeményezése — hogy szűkebb, értő közönség össze­hasonlíthassa a pécsivel az or­szág színházait — most így valósult meg. Nem a közönsé­get vitték el más város előadá­sára, hanem a más színházat látták vendégül. A Huszonötö­dik Színház érkezett Pécsre, s két napon át az Ifjúsági Ház­ban játszott. A rendezvényiro­da az „Utazó publikum” tag­jainak így is jegykedvezményt nyújtott, s mivel két előadás volt, Pécs színházi különleges­ségeket, kísérleteket szerető ré­tegei mindkét estén megtöltöt­ték a nézőteret. Gyurkó Lászjó Kőmíves Kele­menné c. egyéni adaptációját várták, a sokszor feldolgozott té­ma sajátos „huszonötödik szín­házi" változatát. S kaptak egy rendkívül érdekes színházi for­matanulmányt Gyurkó, aki a most bemutatott Kőmíves Kele­menné változatban elemeire szedte szét a történetet, ele­meire szétszedett hatáselemek­kel is játszhatott. A közönség egy színházi műhelyt látott, ahol kétségbe vonják a kipró­bált, bevált kifejezéseket, s mindent széttöredeznek, hihe­tetlenül elemeire bontanak, kí­váncsi mód megnézik: mi van benne. Az előadás négy művé­sze — Jobba Gabi, Bajcsay Mária, Iglódi István és Tolnai Miklós — az emberi szót is be­tűnként újra tanulva érzékelteti Gyurkó László művészetének lé­nyegét: az emberi magatartás­lehetőségek mindent elölről kezdő kutatását. A színházi különlegessége­ket kedvelő pécsi nézőrétegek mindkét előadáson meg-meg- lepődve, nagy figyelemmel kí­sérték a Kőmíves Kelemen té­ma eme változatát. Azok a pil­lanatok okoztak művészi élve­zetet, amikor az előadásban gondolatsorok mellé álltak rendkívül erős, sokszor nagyon szép kifejezésformák. Nem a Kőmíves Kelemenné történetét láthatták elsősorban, csak an­nak ürügyén egy színházi kísér­letet — műhelymunkát. Ebben a műhelymunkában gondolatso­rokat fejeznek ki, nem a széles tömegek szintjén. Ezekből a pé­csiekben talán a Jobba Gabi szájából hallott mondat marad meq legjobban: „Ha az igaz­ságot valaki ki tudja mondani, Isten is elnémul.” Vagy a lázi- tó kérdés: „Ember az ember, ha nem tehet semmit?!” A közönség aztán az Utazó publikum mozgalmát dicsérve hagyta el a nézőteret. Ez a mozgalom ad számára széle­sebb látókört és egyre inkább a kedvező összehasonlítás örö­mét. Földessy Dénes levegő jut a „vájvégen” dolgo­zó Ikatics csapathoz. Képlete­sen értendő ez esetben a váj- vég kifejezés, hiszen a lénia­egyenes alagútba a pécsi ka­puzat felől is beszűrődik a vi­lágosság. Ikotics József és társai las­san fél esztendeje a tojás ala­kú alagút oldalívének kitörésén, azaz a „cső” talpának meg­munkálásán dolgoznak. Százhuszonöt méterrel a pé­csi kapuzat előtt megtorpanok. A több mint két és fél méter magasságú, idomkőve! kirakott „vágat” lépcsőzetesen mélyül: öt méter vastagságú és ugyan­csak ilyen szélességű dolomit sziklát kell szakaszosan kirob­bantani 295 méter hosszúság­ban, hogy az alagút nyugati kapuzatát elérjék. Amely egy­ben a „cső” végleges magas­sága. Leereszkedek a talpra, ahol Simonfi György segédvájár a robbantáshoz készülődik. — Mielőtt betöltjük a robba- nóanyaqot a lyukakba, levegő­vel kifújtatom az apróbb tör­meléket. Most kevesebb lyu­kat telepítettünk, mert rézsű- sen akarjuk kiképezni a „hom­lokot”. Napi átlagban kétszer robbantunk, ami 3,6 méteres előrehaladást jelent. Egy-egy lövéssel 150—180 köbméter anyagot lazítunk meg. Fodor János munkája nem nagyon hasonlítható a hagyo­mányos kőműves tevékenység­hez. Társaival az alagút olda­lához feszülő zsaluzó palástot kezeli. — A Swing betonpumpa, a fejtáró kihajtásakor kiképzett lyukakba nyomja az anyagot, s az acél pa lástot magával von­szoló kocsit mindaddig nem görgetjük tovább, még az anyag meg nem köt. Hetente átlagosan kilenc métert hala­dunk a csapat után. Novem­berben értük el az eddigi leg­nagyobb teljesítményt: har­mincnyolc méter hosszban ké­peztük ki az alagút teljes szel­vényét. De nemcsak ez a fel­adatunk, mert mi csináljuk a „falba” épített búvófülkéket is. Eddig ötöt raktunk ki idomkő­vel. Mellesleg huszonöt méte­renként helyezünk el egy-egy „betonkalitkát”. Kifelé jövet Kaposi János megjegyzi: Tartjuk a szerződés­ben előírt határidőt, s jövő év véqére átadjuk a MÁV-nak a második mecseki alagutat is, hogy aztán hozzákezdhessünk a harmadik megépítéséhez, amelyet innen néhányszáz mé­terre fúrunk. S. Gy. Virágzik a szőmörce Jelenleg kétféle bokor is vi­rágzik több pécsi kertben. Az egyik a szabadban is élő ecet­fa — népi nevén szömörce —, melynek a gyertyalánghoz ha­sonló virágzata mély bíborszí­nű., A növény szárának érintése azonban kellemetlen,, csípős ér­zést okozhat, mert a bolyhos szőrök méreganyagot tartalmaz­nak. A másik, a bangita csak kerti dísznövény, örökzöld cser­jeféle, ami mediterrán terület­ről származik. Nálunk a kései virágzása miatt termése nem érik be, csuprán apró fehér vi­rágaival díszít. Pécsi szerző könyve Húsvizsgálat képekben cím­mel dr. Százados Imre, az Élelmiszeripari Higiéniai Ellen­őrző Szolgálat pécsi kirendelt­ségének munkatársa1 könyvet írt dr. Takács János egyetemi tanárral. A könyv 419 képpel a korszerű húsvizsgálathoz nyújt segítséget az állatorvosoknak. Február 8-án jelenik meg 8000 példányban a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom