Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-18 / 349. szám

Punantmt napló 1976. december 18., szombat ai éé> Ét* am mm mm JÉ ma. 2 mu ülésszaka »ereje (Folytatás az 1. oldalról.) A munkaerőhelyzet nem bíz­tató. A tervezett létszámot va­lószínűleg nem lehet biztosítani. Különösen súlyos a fővárosi építőipari vállalatok helyzete; náluk évek óta csökken a lét­szám. Fontos feladat, hogy megnéz­zük: a kielégítetlen igények mennyire reálisak, hogyan il­leszkednek a népgazdasági tervbe, van-e rájuk anyagi fe­dezet a népgazdaság és a la­kosság szempontjából, milyen fontossági sorrendet kell meg­valósításukban tartanunk. A fővárosban az ötödik öt­éves tervben a felmért igény mintegy 170 milliárd forint, A kapacitás-lehetőséq ennél 5—6 milliárd forinttal kisebb. Ha­sonló a helyzet vidéken is. Mindebből következik, hogy az igényeket sorolni kell. Egyértelmű tehát, hogy a fő feladat a rendelkezésre álló le­hetőségek minél jobb kihaszná­lása, a meglévő tartalékok fel­kutatása. Hogy a fejlesztésre milyen további lehetőségek áll­nak rendelkezésre, az nagy­részt a vállalatok jobb munká­jától is függ. Gondolok itt el­sősorban a munkaerő, a beren­dezések, a gépek minél racio­nálisabb felhasználására, a korszerű szerelő jellegű, élő munkát megtakarító módszerek bevezetésére. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasználni, ha a munka feltételei folyamato­san biztosítottak. A tervteljesítés mutatói azt igazolják, hogy az építésügyi ágazat egyes szektoraiban ala­csony a termelékenység. Ha ezen a helyzeten változtatunk, nagy tartalékot aknázhatunk ki, mert becslések szerint ez az építőipari kapacitás mintegy 20—30 százalékát teszi ki. Az 1977. évi feladatok telje­sítése döntő az egész ötéves terv további alakulása szem­pontjából. Ennek a felelősség­nek tudatában az építőiparban minden területen javítani kell a munkát. Magasabb színvona­lon, fegyelmezetten kell dol­gozni a célok eléréséért — mondta Bondor József, s hoz­záfűzte: nagyon sokszor át­adunk komoly létesítményeket, amelyeket mindenki dicsér, mi­lyen szépek, milyen jók. Ami­kor viszont az építőipar szóba- kerül, rendszerint a lógósokat emlegetik, s nem azokat, akik céltudatos, komoly munkával új alkotásokat, a metrót, lakáso­kat, felüljárókat hoznak létre. Beszéde végén azokat az építőket, munkásokat, műsza­kiakat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat köszöntötte, akik nehéz körülmények között, becsületesen teljesítették fel­adatukat, s akikre bízvást szá­míthatunk a jövő évi feladatok megoldásában is. A törvényjavaslat feletti vi­tában felszólalt még Vaskó Mi­hály, (Heves megye, 2. vk.) a megyei pártbizottság első titká­ra, Klabuzai Miklós (Somogy m., 6. vk.), a siófoki Egyetértés Ter­melőszövetkezet elnöke, dr. Földvári József (Baranya megye, 4. vk.) professzor, a Pécsi Tu­dományegyetem rektora, Dö- mötörfy Sándor (Zala megye, 5. vk.), a hahóti Rákóczi Ter­melőszövetkezet főállattenyész­tője, dr. Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar megye, 2. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, Bogó Istvánná (Fe­jér megye,_ 5. vk.), zöldségter­mesztő, a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője, Fülöp László (Tolna megye, 3. vk.), a bátai November 7. Termelőszövetke­zet elnöke, Pethö István (Veszprém, 5. vk.), a MEZŐGÉP 8. számú gyáregységének gép­lakatosa. Dr. Faluvégi Lajos vita-összefoglalója A vitában felszólalásra töb­ben nem jelentkeztek, ezért az elnöklő Péter János a vitát be­zárta, s megadta a szót Falu­végi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhang­zottakat. Idézte a vita központi gon­dolatát, hogy a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesítő feladatokat hoz majd minden ágazatban. E teendőket azon­ban — az eddig szokásostól eltérően — csak úgy tudjuk megoldani, ha minden téren jól átgondoljuk dolgainkat, meq tudjuk újítani módszerein­ket. Az általános értékelésen be­lül a pénzügyminiszter részle­tesen foglalkozott azokkal a fő kérdésekkel, amelyek felszínre kerültek az országgyűlést meg­előző bizottsági üléseken, és most a plenáris tanácskozáson. E vélemény-nyilvánítási fóru­mokon csaknem 150 képviselő szólt hozzá a költségvetés ter­vezetéhez, fejtette ki gondola­tait — a további munkában hasznosítható módon. A gaz­daság irányításával, a gaz­dálkodás szervezésével kapcso­latos kritikus megjegyzések is elhangzottak. így például arról, hogy „finom" volt a megfogal­mazása a gazdálkodás egyné­mely fogyatékosságának; s arról is, hogy mintha a kelle­ténél többször hivatkoztunk volna e negatívumok — gaz­dasági, szervezési gondok, fo­gyatékosságok — kapcsán olyan külső tényezőkre, mint például az időjárás, a belvíz, külpiaci hatások. A képvisejői vita másik ál­talános tanulságaként említet­te a pénzügyminiszter, hogy sok olyan népgazdasági fel­adat áll előttünk, amelynek megoldásában felül kell emel­kedni egy ágazat, terület vagy vállalat szempontjain és na­gyobb méretű — országos — összefogásra van szükség. Egye­bek között azért, hogy ponto­san teljesíteni tudjuk a szocia­lista országokkal szembeni nem­zetközi kötelezettségeinket, s tőkés exportunkat is az eddi­ginél dinamikusabban tudjuk le­bonyolítani. A pénzügyminiszter a vita ta­nulságaként szögezte le: a fő tennivalók világosak, azok az országgyűlési vitában is meg­értésre találtak, biztosított te­hát megértetésük, elfogadásuk és támogatásuk is. Egységes a vélemény, hogy olyan szakasz következik, amikor anélkül nem tudunk előrehaladni, hogy ne lennénk az eddiginél határo- zottabbak, következetesebbek, gyakorlatibbak. Fontos követelményekről is szó esett a képviselői vitában, így a beruházások eddiginél jobb, műszaki, gazdasági szem­pontból egyaránt körültekintőbb előkészítéséről, a kivitelezői ka­pacitások minél ésszerűbb fi­gyelembe vételéről a tervező- munkában. E témák közül a pénzügyminiszter kiemelte az egészségügyi beruházásokat, megjegyezve, hogy az egész­ségügyi irányítás, a területi ve­zetés és az építőipar közös összefogása szükséges az elő­relépéshez. Az új Nemzeti Színház — egyáltalán budapesti és vidéki színházak — építését a követ­kező ötéves tervidőszakra ese­dékes feladatként említette meg; ezzel a kérdéssel komo­lyan foglalkozik a kormányzat. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az országgyűlés változta­tás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép­köztársaság 1977. évi költség- vetéséről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részle­teiben, az eredetileg beterjesz­tett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután kö­vetkezett a külügyminiszter be­számolója a nemzetközi hely­zetről és a kormány külpoliti­kai tevékenységéről. Púja Fri­gyes külügyminiszter emelke­dett szólásra. Külpolitikánk középpontjában a tartós béke és a szilárd biztonság Púja Frigyes külügyminiszter expozéját mondja Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim I — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975 márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyze­tet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: „a békés egymás mellett élés je­gyében napjainkban fordulat meqy végbe a nemzetközi hely­zetben, a hidegháború korsza­kából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, va­lamint kölcsönösen előnyös gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése felé". Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irány­zata továbbra is az enyhülés. — A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének ez év novemberében Bukarest­ben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezve a nem­zetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésre jutott. „Az ülés részvevői megelége­déssel állapítják meg — ol­vasható a tagállamok nyilatko­zatában —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező vál­tozások mentek végbe a nem­zetközi kapcsolatokban: elkez­dődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, meg­erősödik <j különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Európá­ban békés eszközökkel oldot­ták meg a második világhábo­rú utáni rendezetlen, fontos kér­déseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szi­lárd alapjaira helyezik”. Enyhülési folyamat — Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegítik azok a ki­emelkedő sikerek, amelyeket a szocializmus, a haladás, a nem­zeti függetlenség eszméje, erői az utóbbi időben elértek. A szocialista országok gazdasága és kultúrája folyamatosan fej­lődik, erejük tovább gyarapo­dik. A szocialista közösség be­folyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy mint most. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott értekezlete hozzájá­rult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelem­nek. A szocializmus, a haladás, a nemzetközi függetlenség esz­méje újabb tömegeket hódított meg, kiszélesedett a tartós bé­kéért, a szilárd biztonságért küzdők tábora. Több évtizedes fegyveres harc után győzött a Wetnami nép, és létrejött az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság. A laoszi nép éle­tében is fordulat következett be; országában megkezdődött a szocialistq társadalom alap­Púja Frigyes beszámolója jainak lerakása. Az angolai nép a szocialista országok, valamint a világ haladó erői segítségé­vel keresztülhúzta az imperia­listák és a Dél-Afrikai Köztár­saság vezetőinek — mások ál­tal is támogatott — reakciós elképzeléseit. Megalakult az Angolai Népi Köztársaság, amely a szocializmus útján kí­ván haladni. — Mindezek és más fontos események jelzik, hogy az utóbbi években számottevően erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi eny­hülés alapja. Ezen a téren a helyzet sokkal jobb, mint né­hány esztendővel ezelőtt volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tőkés országok uralkodó körei­ben is terjed a realitások felis­merése, levonhatjuk a követ­keztetést: a békés egymás mellett élés, az enyhülés fo­lyamata — ha elő is fordul­hat átmeneti megtorpanás — tartósan nem állítható meg többé. Tisztelt Oszággyűlés! — Az enyhülés elleni akciók változatosak. Megnyilvánulnak bizonyos politikai lépésekben, a szocialista és a kapitalista az európai államok széles kö­rű gazdasági együttműködésé­nek. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítaniuk a Kölcsö­nös Gazdasági Sesgítség Taná­csa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcsolatai­nak. Mint ismeretes, a KGST kilenc hónappal ezelőtt a kap­csolatok intézményesítését elő­irányzó, átfogó szerződésterve­zetet adott át a Közös Piacnak, Néhány héttel ezelőtt a KGST megkapta a Közös Piac vezető szerveinek válaszát, amely nem elégíti ki a várakozást. A Közös Piac vezető szervei csak a gaz­dasági együttműködés részkér­déseinek szentelnek figyelmet igazi problémáit nem érintik, s elutasítják a KGST javaslatá­nak lényegét jelentő kereskede­lempolitikai kérdések megvita­tását. Láthatóan ragaszkodnak a békés egymás mellett élés elvének ellentmondó diszkrimi­natív gyakoralatukhoz. — A szocialista közösség or­szágai, köztük hazánk is szá­mos javaslatot tettek a tőkés országoknak a tudományos, kul­turális, idegenforgalmi és egyéb kapcsolatok fejlesztésére. — A biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­Tanácskozik az országgyűlés. Losonczi Pál és Lázár György az ülésteremben országok közötti tárgyalások fé­kezésében, a fegyverkezési ver­seny. újbóli felszításában, az amerikai szélsőségesek elfo­gadhatatlan követeléseiben, a nyugat-német reakció aktivizá­lódásában. Se szeri, se száma azoknak a szovjet- és szocia­listaellenes lépéseknek, rágal­mazó kampányoknak, amelyeket az enyhülés ellenfelei az utób­bi években a Szovjetunió és más szocialista országok ellen kibontakoztattak. — Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben két jelentős tőkés ország, az Egyesült Álla­mok és a Német Szövetségi Köztársaság politikája. KGST javaslat a Közös Piacnak Tisztelt Országgyűlés! — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a záró­okmány elveinek és rendelke­zéseinek életképességét. — Kormányunk a szocialista közösség országainak kormá­nyaival együtt kezdettől fogva síkraszállt a Helsinkiben vál­lalt erkölcsi és politikai köte­lezettségek, a záróokmányban foglaltak egészének kölcsönös végrehajtásáért. — A béke és biztonság szem­pontjából nagy jelentősége van nyát aláíró országokban folya­matban van az 1977 nyarán sorralkerülő belgrádi találkozó előkészítése. A magyar kor­mány állásoontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben össze­gezze a záróokmány végrehaj­tásának tapasztalatait és fel­vázolja az elkövetkező évek munkájának irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsönös megértését, jó viszonyát. Sem­miképp sem lenne célravezető, ha a találkozó a vádaskodások színterévé válna, ha a záró­okmány kereteit túllépő kérdé­seket akarnának napirendre tű­zetni, s különösen nem, ha egyesek célzatos akciókkal za­varnák a találkozó légkörét. A magyar kormány azt a nézetet képviseli, hogy a belgrádi ta­lálkozó nem befejező aktusa a biztonsági értekezlet utáni te­vékenységnek; a záróokmány maradéktalan végrehajtása cél­jából Belgrad után is fenn kell tartani, sőt, tovább kell fej­leszteni az összeurópai együtt­működést. Tisztelt Országgyűlési — A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémá­ja. — A leszerelés problémakö­rének egyik legidőszerűbb kér-’ dése a közép-európai haderő- csökkentés. A Varsói Szerződés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén alap­szanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága sé károsodhat, egyik fél sé jut­hat egyoldalú katonai előnyök­höz. Ez becsületes, korrekt ál­láspont. A NATO-országok né­melyiké ennek az ellenkezőjé­ből indul ki, egyoldalú katonai előnyökre spekulál. Ez azonban nem járható út, ez oi katonai egyensúly megbomlásához ve­zetne, s nem növelné, hanem csökkentené a biztonságot, — Mint ismeretes, a Varsó? Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé ez év november vé­gén Bukarestben tartott ülésé- nek= résztvevői felhívással for­dultak az európai biztonság? és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok kormányaihoz és javasolták': vállaljanak kölcsönösen kötele­zettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen1 nukleáris fegyvert. Sajnos, a. NATO Miniszteri Tanácsai de­cember 10-én véget ért brüsz- szeli ülésén máris elutasította ezt az indítványt, pedig q ja­vaslat elfogadása nagybani csökkentené a nukleáris hábo­rú kockázatát az európai tér­ségben. Síkraszállunk a leszerelésért — A Magyar Népköztársa­ság kormánya változatlanul síkraszáll a leszerelési világ- konferencia mielőbbi összehí­vásáért. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a leszerelés problémáinak megvitatására közbeeső állomásokat — így az ENSZ-közgyűlés ezzel fog­lalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassanak. Púja Frigyes a továbbiakban arról szólt, hogy különösen fon­tos számunkra az európai bé­kére és biztonságra közvetlenül ható közel-keleti és ciprusi probléma rendezése. Sajnálat­tal állapíthatjuk meg, hogy nem történt előrehaladás a közel-keleti válság megoldásá­ban. A helyzet ma bonyolul­tabb, mint korábban volt, — A libanoni események is ezt igazolják. Az imperializmus egyes köreinek és Izraelnek a mesterkedései nem vezethettek volna ilyen tragikus következ­ményekhez Libanonban, ha sor került volna a közel-keleti vál­ság igazságos rendezésére. — Kormányunk és népünk tá­mogatja a Szovjetuniónak a genfi konferencia mielőbbi ösz- szehívására irányuló javaslatát, mert meggyőződése, hogy a közel-keleti válsáq átfogó ren­dezése csak az összes érdekelt fél, köztük a palesztinai arab nép törvényes képviselőinek a részvételével valósítható meg. Tisztelt Országgyűlés! — A mai nemzetközi viszo­nyok egyik fontos problémája egyenjogú, diszkriminációtól mentes nemzetközi gazdasági kapcsolatok létrehozása. Mi megértjük és támogatjuk a fej­lődő országok erre irányuló tö­rekvéseit. — A magyar kormány rend­kívül eredményesnek értékeli az ez év októberében Budapestien meqtartott nemzetközi fejlődé­si konferenciát Meggyőződé­sünk, hogy a fejlődő országok kedvező nemzetközi légkörben, a szilárd béke és biztonság kö­rülményei között nagyobb ered­ményeket érhetnek el, . mint egyébként. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a fej­lődő világban is erősödik az enyhülés, a leszerelés és az egyes országok qazdasági fel- emelkedése közötti összefüggé­sek felismerése. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! — A Magyar Népköztársa­ság is ai szocializmusért, a bé­kéért és a biztonságért küzdő erőkhöz tartozik. Külpolitikai törekvéseink, nemzetközi kötele­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom