Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-15 / 346. szám
DimQntmt napló 1976. december 15., szerda II Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) rű takarékosságot, magasabb szintre emelni a szakszerűséget és a szervezettséget. A legutóbbi szövetkezeti kongresszus óta évi 1,4 millió sertés kibocsátására alkalmas korszerű sertéstelepek, 350 ezer állat befogadására szarvasmarhatelepek létesültek. Megkezdődött az erő- és munkagép- park típusváltása. A mezőgazdasági szövetkezeteknek körülbelül fele már vásárolt nagyteljesítményű, 250 lóerős szántótraktorokat és 130—150 lóerős alapgépeket. A legtöbb ágazatban korszerűsödtek a termelési eljárások. A szemestermény- és iparinövénytermelésben, a baromfitartásban és részben a sertéstartásban teret hódított az iparszerű termelés. A szövetkezetek évről évre több műtrágyát, növényvédőszert, energiát használnak fel. Néhány fontos ágazatban, mint például a búza és a kukoricatermesztésben jelentősen nőttek a hozamok. Csökkenteni a költségeket A szakosodásról szólva a beszámoló rámutatott, hogy erőteljes ütemben folytatódott a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szervezeti koncentrációja. Négy év alatt 3000-ről 1870-re csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekhez tartozó önálló gazdálkodóegységek száma, s ennek megfelelően a termelőszövetkezetek mező- gazdasági területe átlagosan 2000-ről 3500 hektárra nőtt. Javultak ezzel a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei. Ezután arról szólt, hogy a termelés növekedésének, hatékonyságának fokozatos javulása, továbbá az árak és más gazdasági szabályozók együttes hatására a két kongresszus között 13 százalékkal nőtt a mezőgazdasági szövetkezetek bruttó jövedelme. Az idén bevezetett sziqorú szabályozás a reálisan kalkulálható gazdasági eredmények mellett várhatóan mérsékli a bruttó jövedelem növekedését, a nyereség képződését. A szigorúbb, egyes elemeiben esetleq korrekcióra szoruló szabályozók és az árbegyűrűzések következtében kialakult új árarányok sem indokolják azonban teljes egészében a költséqek nagymérvű növekedését. Ezért szükséges az anyagi ráfordítások gondos mérlegelése, az elemző munka javítása. A szarvasmarhatenyésztés és a kertészeti termelés fejlesztésére tett legújabb minisztertanácsi intézkedések nyomán a megoldás új lehetőségei nyíltak meg. A mezőgazdasági szövetkezeteken a sor, hogy e lehetőségekkel éljenek. — A kongresszus előkészítése során élénk érdeklődést tapasztaltunk a magasabb követelményeket kifejező szigorúbb szabályozórendszer iránt — hangzott a beszámoló. — Érthető ez, hiszen elsősorban a szabályozórendszer közvetíti népgazdaságunk szükségleteit, s határozza meg egy-egy szövetkezet cselekvési lehetőségét. A szabályozórendszer egyes elemeinek hatását illetően voltak viták. A TOT ezeket összegezte. Figyelembe vette, hogy az irónyítószervek a szabályozórendszer hatását folyamatosan vizsgálják és idejében elvégzik a szükséges korrekciókat, ahogyan azt a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldség-gyü- mölcs-termelés, a háztáji gazdálkodás ügyében és egyéb kérdésekben hozott konkrét intézkedések is mutatják. — Pártunk XI. kongresszusának határozataiból kiindulva számítunk arra, hogy hosszabb távon még egyértelműbben közelednek egymáshoz a termelőszövetkezetek és az állami gazdálkodó szervek gazdálkodási feltételei. Ez azért szükséges, hogy a feltételek meg- teremtődésével párhuzamosan a mezőgazdasági szövetkezetekben még következetesebben érvényesíthessük az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét és elháríthassuk az állami és a szövetkezeti szektor szélesebb körű és szervezettebb együttműködését gátló akadályokat. A szövetkezetek további fejlődésének egyik alapvető feltétele, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon, és ezzel együtt a szocialista vállalat jellemző vonásai erősödjenek. Parasztságunk összes személyi jövedelmének 70—75 százaléka származik a közös gazdálkodásból. Tartalékok és lehetőségek A beszámoló ezután rámutatott az előző néhány évnek arra a fontos tapasztalatára, hogy a gazdasági fejlődésnek nagy tartalékai rejlenek a mezőgazdasági és ipari nagyüzemek szervezett együttműködésében, így a társulásokban, a termelési rendszerekben, az agráripari egyesülésekben. A beszámoló a továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott. E gazdaságok munkájában ma már nemcsak parasztságunk érdekelt, ez a falun élő munkások számára is nyitvaálló lehetőség, jövedelemkiegészítő forrás. A mezőgazdasági szövetkezetek egyre szervezettebben támogatják a háztáji termelés kiterjesztését, növelését. Ezzel jelentős mértékben segítik a lakosság ellátását, s egyben a kisüzemi eszközök kihasználását, a szövetkezeti tagság jövedelmének kiegészítését. A szövetkezeteknek tovább kell erősíteniük a közös és a háztáji szerves egységét. A szövetkezetek munkaerő- struktúrájának változásairól szólva a beszámoló rámutat, hogy a tsz-ekben ma már 140 ezer szakmunkás dolgozik, s a 240 ezer betanított munkás több mint egyharmada kifejezetten ipari jellegű munkát végez. Társadalmunk dinamikus fejlődése nyomán mezőgazdaságunk fejlődésének úgynevezett hagyományos, „kézműves” paraszti szakasza rövidebb ideig tartott, mint azt korábban feltételeztük. Sok egyszerű parasztember jutott el a szövetkezeti vezetés csúcsaira, közéletünk fórumaira. Szövetkezeteink önálló gazdálkodásának eredményei is részben ennek köszönhetők. Egyre több felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatal szakember kerül a szövetkezetekbe. A szövetkezeti vezetők döntő többsége megfelel a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy az elnököknek csaknem fele megválasztása előtt egyáltalán nem dolgozott a szövetkezetekben. Ez a szövetkezetek kádermunkájának gyengeségeire utal. Szociálpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi kongresszus vitáinak középpontjában még a nyugdíjkorhatár csökkentése és a társa- dajom biztosítás egységesítése volt. Azóta a nyugdíj-, a társadalombiztosítás egységesítése gyakorlatilag magas színvonalon megoldódott. Szocialista társadalmunk vívmánya, hogy parasztságunk a társadalom más rétegeivel azonos társadalombiztosításban részesül, s keresete sem ingadozik most már az időjárás szeszélyei szerint. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy még mindig többszázezer tsz-tag él tanyán, elnéptelenedő falvakban, az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb körülmények között. Továbbra is fontos, hogy államunk, társadalmi szerveink, szövetkezeteink' a lehetőségekhez képest enyhítsék az ilyen viszonyok között élő szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek, kulturálódási lehetőségeinek hátrányait. Fejleszteni atsz- demokráciát A szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiről szólva o beszámoló fontos feladatként említette, hogy minél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a közéletbe, ezzel fokozva felelősségérzetüket, tágítva látókörüket. Ehhez most már a szövetkezeti demokrácia intézmény- rendszerének továbbfejlesztése, a megváltozott feltételekhez igazítása is szükséges. Az eddigieknél is jobban kell építeni a szövetkezeti dolgozók közösségeire, különösen a szocialista brigádokra. Fontos, hogy e közösségek beilleszkedjenek az önkormányzati rendszerbe. Döntési, javaslattételi joqaikat minél egyszerűbben, bürokráciamentesen kell kialakítani. Nem szabad terhelni őket felesleges papírmunkával. Jogaikat és kötelességeiket a szövetkezeti közgyűlések a helyi adottságoknak legmegfelelőbben az alapszabályokban határozzák meg. A% szövetkezeti demokrácia érvényesülésének fontos feltétele a taqok megfelelő tájékoztatása. A demokrácia lényeges feltétele a testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, a megvalósulást akadályozó okok feltárása, a mulasztók felelősségrevonása is. Ezután arról szólt a beszámoló, hogy a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervei, vagyis a TOT és a területi szövetségek becsülettel igyekeztek teljesíteni feladataikat, bár munkájukban hiányosságok is vannak. A hibák kijavítása megköveteli, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban erősödjék a cselekvési egység. Ezért szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a TOT és a területi szövetségek között is, de meg kell őrizni a munka mozgalmi módszereit. A szövetkezeti törvény bővülése A beszámoló rámutatott, hogy továbbfejlesztést igényel az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetkezeti demokráciát még hatékonyabbá, az érdekképviseletet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen el kell egymástól választani a vállalati és a hatósági jellegű feladatokat, világosabban és határozottabban kell megosztani a munkát a szövetkezeti és az állami szervek között. Ezt a célt szolgálja az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály mintájának tervezete is. E tervezetek kimondják, hogy a választott testületek és az ügyintéző szervezet felépítése országos és területi szinten összhangba kerül. A vezetőtestületeket a jövőben jól elhatárolt feladatkörű társadalmi bizottságok segítik. Az ellenőrző és a nőbizottságok mellett javasolják létrehozni az ifjúsági bizottságot, a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottságot, a közgazdasági és fejlesztési bizottságot. így majd jobban érvényesülnek a rétegpolitikai és a szakmai követelmények is. A beszámoló a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséről szólva kiemeli, hogy mindenekelőtt a szocialista országok szövetkezeti és parasztszervezeteivel erősödik az együttműködés. Ezenkívül megismertették a magyar szövetkezetek tapasztalatait a fejlődő országok és a nyugat-európai országok számos paraszti, szövetkezeti szervével. A beszámoló hangsúlyozta: a munkásosztály teljes joggal várja el a termelőszövetkezeti parasztságtól, hogy éljen miniden olyan lehetőséggel, amely emelj az élelmiszerellátás színvonalát, javítja a dolgozók életkörülményeit. A termeléshez szükséges jóminőségű gépekét, anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még hatékonyabban segítsék népgazdaságunk fejlődését. — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meg van győződve — fejeződött be a beszámoló —, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek képesek a megnövekedett feladatok teljesítésére, ha jól gazdálkodnak anyagi, szellemi erőikkel, ha javítják együttműködésüket, szervezettségüket, ha bátran élnek az ösztönzés és érdekeltség, a szövetkezeti demokrácia lehetőségeivel. KÁDÁR JÁNOS: Alapvető leiadatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk ró, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása az önkéntesség tiszteletben tartásával történt, és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkásparaszt szövetség új, szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti összefogásnak szilárd alapja. A tsz-ek meghatározó szerepéről A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvan- négv százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a maqyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meahatározó szereDÜk van a közellátásban, a dolgotok elért életszínvonalának meaala- oozásában és további emelésében Mindez ékesen bbonyítia, hoqy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai eseménynek színhelye ma ez a terem. A Termelőszövetkezetek Or- száqos Tanácsának beszámolójával. Szabó elvtárs stobeM ki- eaészítőiével egyetértek, s külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozaalom fő feladataként hangsúlyozta a Magvar Szocialista Munkásáért XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a feljett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez viláqos, határozott és jó program. Szeretnék eleqet tenni megtisztelő meabízatásomnak: átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek. minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós taqsáqának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. Kedves Elvtársak! Ami az ország belső helyzetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a munkásosztály hatalma szilárd, a munkás-paraszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is megqyőzően tanúsította — mind jobban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom nemcsak gazdasági, termelési kérdés, hanem fontos politikai tényező is. A több mint kétmillió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Az egységes népgazdaság részei, számottevően hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez. Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása; forradalmi átalakulások tröténtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisárutermeléssel együttjáró individualista, egyéni, a falu határán alig túllátó látástól vakulásig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. Ez megmutatkozik abban a szilárd helytállásban, amit nehéz helyzetekben nem egyszer tanúsított, s nem kevésbé abban, hogy falun is egyre tömegesebben követik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezését, a szocialista brigódmozgalmat, amely — több felszólaló révén — itt is hallatta hangját. Az is sokatmondó tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok közel egytizede pártunk tagja, és a parasztság soraiból sokan kerültek és kerülnek a hatalom, az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. Kedves Elvtársak! Rövidesen véget ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik. Igaz, munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. A fejlődés feltételei adottak A mezőgazdasági, termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenként tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredméKS/D. NAPLÓ TELEFOTÖ A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán, kedden felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. nyes munkáért teljes elismerés illeti meg a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, mindazokat, akik a mezőgazdaság munkáját segítették. Kedves Elvtársak! A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem rossz. Az őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség- és gyümölcstermesztést, a sertéstenyésztést, az öntözés fejlesztését, a kisárutermelést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került; más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival egybevetve, egyaránt elsők vagyunk tojástermelésben, másodikok, a búza- és a kukoricatermesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a' tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behozni valónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdasáq képes ai gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglévő lehetőségeink jobb kihasználásával összefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddigi(Folytatás a 3. oldalon.)
