Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-15 / 346. szám
1976. december 15., szerda Punomon nemin 3 Kádár János felszólalása a termelőszövetkezetek kongresszusán (Folytatás a 2. oldalról.) nél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelő- szövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazda- sági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nemrégi hajtásai a szövetkezeti melléküzemágak. Pártunk, kormányunk álláspontja ebben a kérdésben is világos. Ismeretes, hogy kezdetben a melléküzemágak rendeltetését félreértve előfordultak túlzások, nem kívánatos próbálkozások is, aligha lehetett, például, mezőgazdasági eredetű üzemágnak felfogni a parkettacsiszolást és lakkozást, a golyóscsapágy- gyártást, a nyomdaipari munkát és a hasonlókat. Ezeket helytelenítettük. Helyeselünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést, amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari feladatok ellátása, és legfőképpen saját termés élelmiszeripari feldolgozása. A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazdaságban is mind fokozottabb szükség van az ember szakismereteire, szorgalmára, fegyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsége jó felkészültséggel, felelősséggel, a tagság bizalmával jól sáfárkodva végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmények között. Most arra van elengedhetetlen szükség — és ez egyaránt érdeke a tsz-tagságnak, az egész népnek és a népgazdaságnak —, hogy a vezetés színvonalának emelésével adjanak új lendületet a fejlődésnek. Eredmények és nehézségek Tisztelt Kongresszus! A szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a szocialista mezőgazdaság másfél évtizede során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika, az erősödő termelési kedv méq a váratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság ellenál lóképességét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy húsból ma ötven százalékkal, tojásból hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség- és gyümölcsfélékből tizenöt-húsz százalékkal többet fogyaszt az ország lakossága, mint 15 évvel ezelőtt, az átszervezést megelőzően. Ez az új, szocialista mezőgazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az élet- színvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi helyzetének általános javulásával együtt javult a mezőgazdasági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkásosztályhoz. Ebben a teremben jelen vannak szép számiban a szövetkezeti mozgalom veteránjai, kipróbált harcosai és mai legjobb képviselői. Nagy dolog, hogy elmondhatjuk: azok, akik részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy munkájában, most jóleső érzéssel gondolhatnak arra, milyen rövid idő alatt mekkorát emelkedett a hajdan annyira elmaradt magyar falu, benne a szocializmus útjára lépett magyar parasztság. A magyar kommunisták és legjobb szövetségeseik, mindazok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozását kezdeményezték, és véqbevitték, most emelt fővel és tiszta lelkiismerettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak meq jövendöltek, igaznak bizonyult! * ✓ Folytatjuk agrárpolitikánkat Tisztelt Kongresszus! Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista iparosodás előrehaladásával a mezőgazdaság részaránya a népgazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatottak számát tekintve, csökken. De hadd jelentsem ki e fórumon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság jelentősége. Folytatjuk jól bevált agrár- politikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás belterjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk, az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egyséqének megteremtésére. Az általuk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosszú ideig tartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése többirányú feladat. A szövetkezeti földtulajdon részarányának növekedésén túl kifejezésre kell jutnia- a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben; a munka magasabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében; a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlődésében egyaránt. Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposain mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonások helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdetét jelenti. Ezen az úton is azonban csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan betartjuk a bevált szövetkezetpolitikánk alapelveit: az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség elvét. Helyesen értelmezni a tsz- demokráciát Kedves Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Ebben az összefüggésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi hatása. Mindemellett nem lehetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is szerepük van abban, hogy a szövetkezetekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellenőrzés, s ez itt-ott fegyelemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a közös tuTájdon megsértéséhez vezetett. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogyc szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazda- sági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lakó- és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli, — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját, úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmazza. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a demokrácia a-magasabb fokú szervezettségben is Csákokkor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott terveknek megfelelően, a választott vezetők irányításával fegyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti demokráciát helyesen így kell értelmezni. Szocialista útra tért parasztságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szerveit, a területi szövetségeket. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy tevékenységük megfelel a párt politikájának, az állami rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érdekeinek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi, megyei szövetségek szocialista rendszerünk fontos intézményeiként elősegítették a szövetkezetek törvényes és alapszabályszerű működésének megszilárdítását, a tervek teljesítését. A tsz-szö- vetségek létrehozását a gyakorlat, az élet igazolta; munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz. A termelőszövetkezeti szövetségek tevékenységét azonban fejleszteni kell. Az érdekképviseleti szervek sajátos mozgalmi eszközeikkel mindenekelőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatuknak a visszásságok, a rendellenességek megelőzését, a feltárt hiányosságok következetes megszüntetését. Jobb állami irányítást Szólni kell a termelőszövetkezetek és az állami szervek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága szándékainknak megfelelően az elmúlt években megerősödött; jogi-szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem mindenütt tartott lépést az állami irányítás. Ez a felelős irányító szervek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irányító szervek, a tanácsok egy része sem él eléggé a meglévő jogkörével, nem végzi kellő következetességgel a területi összehangolást. Ezen változtatni kell. Úgy gondoljuk, helyes, ha a termelőszövetkezetek önállóságát tiszteletben tartva a következő időkben javítjuk, jobban összehangoljuk az állami irányító szervek munkáját, növeljük ellenőrző, termelést segítő szerepüket. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó párt- és társadalmi munkáról. Biztosíthatom a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a pártszervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, mindent meg fognak tenni az előttünk álló nagy, nem könnyű, de szép feladatok megoldása érdekében. Tisztelt Kongresszus! Hazánkban a szocializmus építésének minden területén szorgos, eredményes munka folyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmutatásait. Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hatalom megingathatatlan, a népgazdaság alapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Sok sikert a szövetkezetek vezetőinek, tagságának, minden dolgozójának. Mély meggyőződésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biztos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország felépítését. ♦ Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára a KISZ-fiatalok, Rév Lajos, az OKISZ elnöke az ipari szövetkezetek, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke a fogyasztási szövetkezetek tagsága, Micsuch László, a MEDOSZ titkára pedig a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi szervezett dolgozók nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Felszólalt még Lehoczki Mihály, a ’Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, Boksái Antal, a Baksai Ezüstkalász, Juhász István, a Létavértesi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, Czigler János, a Villányi Új Alkotmány Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője, Tóth Józsefné, a Muraszemenyei Zrínyi Termelőszövetkezet főkönyvelője, Cserháti Pál, a Hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke. Kása Ferenc, a Kaposvári Kahib Hibrid Sertéstenyésztési Társulás igazgatója. Zárnod Attiláné, a Kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet jogtanácsosa, Novák Kálmán, a Gencsapáti Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke, Si- peki Zsigmondné, a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője. Kollár Józsetné, a Bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára, G/'ay Róbert, a Székkutasi Új Élet Termelőszövetkezet gépész- mérnöke, Cseke Katalin, a Dé- gi Szabadság Termelőszövetkezet tejház-kezelője, dr. Nagy Mihály, a Szili Győzelem Termelőszövetkezet, Pisák János, a Bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet elnöke, dr. Vedres Ferenc, a Kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet elnöke és Tornai Endre, a Devecseri Virágzó Termelőszövetkezet elnöke. A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa szerda reggel folytatja munkáját. Martyn Ferenc grafikái Eszéken Joszip Harangozó (balról a harmadik) megnyitja a kiállítást (Kiküldött munkatársunktól) „Baranyai útirajzok” címmel ötvenkilenc grafikáját állították ki Martyn Ferenc Mun- kácsy-díjas festőművésznek Eszéken a „Zodijak" galériában. A kiállítás megnyitására tegnap délután került sor, melyen megjelent Dejan Rebics, a Horvát Kommunisták Szövetsége Szlavónia—Baranya községek közötti pártbizottság titkára, Tröszt Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetsége titkára, Pécs megyei város Tanácsát Papp Imre elnökhelyettes és Csorba Tivadar, a művelődési osztály vezetője képviselte, jelen volt Martyn Ferencné, valamint a belgrádi magyar nagykövetség részéről Kerekes Imre és Fábik József. Joszip Harangozó, a Szlavo- nia-Baranya községek közötti tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, nagyszámú érdeklődő jelenlétében, a szépen rendezett kiállítást: Hangoztatta, hogy Martyn Ferenc mester grafikáival való találkozás nagy jelentőségű abból a szempontból is, hogy Baranya megye és Szlavónia lakossága még közelebb 'kerüljön egymáshoz, ismereteik kölcsönösen gazdagodjanak. A kiállítás képeinek segítségével a tárlat látogatói, a művészet barátai viszontláthatják a már sokuk előtt ismert baranyai tájakat, Pécs, Komló, Harkány,1 Siklós, Szigetvár, Villány, Mohács szépségeit, Beremendet és az ott lévő jugoszláv hősi temetőt. Martyn Ferenc e kiállításával — mondotta — nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kultúra és a művészet terén a két terület kapcsolatai egyre eredményesebbek legyenek. M. E. A műemlékvédelem helyzete és távlati feladatai Ne hagyjuk pusztulni kincseinket A kővógószöllősi plébános azt panaszolja, hogy a lilásvörös jakabhegyi kőből készült 150 esztendős síremléket ellopták, egy készülő ház alapjaiba került. A népi műemlékek felbecsülhetetlen értékei pusztulnak a korszerűsítés, a „városias életformát akarunk" jelszó alatt. Hármas ablak kerül a négyzetablak helyébe, üveges verandákkal zárják körül magukat, de a házon belül mit sem találunk a magasabb életformából. A tiszta szoba ma is dísz, fürdőszoba ritkaság. A konyhában zajlik ma is az élet A házak külső formáinak megtartása mellett is lehet komfortos, akár összkomfortos lakásokat is kialakítani. Igaz, a városokban sem tudunk sokszor évszázadok építészeti emlékeivel, ipari műemlékeivel mit kezdeni. A Baranya megyei Múzeumi és Műemléki Albizottság tegnapi ülése az elmondottak ellenére sem tekinthető azonban segélykiáltásnak. A műemlékvédelem helyzetéről, 15—20 esztendős távlati feladatairól olyan tanulmányt készítettek dr. Fülep Ferenc, dr. Gerő Győző, Füzes András, Maráz Borbála munkatársaikkal, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség és a Magyar Építőművészek Szövetsége Déldunántúli Csoportjának munka- bizottságával közösen, amely méltó programja lehet a megyei tanács 1977. első hónapjaiban ezzel a témával foglalkozó ülésének. Szerencsére a megye műemlékvédelmét szívükön hordozók jól tudják, mit kell tenni. A műemlékvédelem lehetőségeivel is tisztában vannak. írók, építészek, a tanácsok szakigazgatási szerveinek dolgozói, papok, muzeológusok, építészek, fotóművészek tartották tegnap fontosnak, hogy Baranya műemlékvédelmében szavukat hallassák. A nagy anyagi erőfeszítéseket igénylő javaslatok mellett olyan egyszerű dolgokról is szó esett, mint a pécsi Széchenyi téren lévő Zsolnay-kút: az előtte kijelölt parkoló miatt ugyanis a közönség számára elveszik a város egyik méltó dísze, miként a Jókai téren is hiába építették a kutat, azt legfeljebb csak az éjszakai órákban sétálók láthatják az autók miatt. A XIX—XX. század épületeire, városképeire is nagyobb figyelmet kell szentelni": A Zidi- na környék, a Tettye alja. Nyíl utca, Vilmos utca környéke, a mecseki présházak, kálváriák a helyi építészet olyan jellegét viselik, melyeket másutt sehol sem lehet megtalálni. Igaz vélemény: a műemlékvédelmet élővé, a közművelődés szerves részévé kellene tenni.' Nem elképzelhetetlen például, hogy az útmenti vendéglátóipari hirdetőtáblák mellett, vagy másutt a műemléki látnivalókra is felhívják a figyelmet. (Esztergom és Tihany környékén láttunk hasonlót.) Az OMF pécsi kirendeltségének vezetője örömmel beszélt a tanácsülés elé kerülő anyagról: együtteseket, falu és városképeket kell védeni, hosz- szútávú feladatokat, dinamikusan végrehajtható rövidtávú célokat kell kijelölni. Az OMF például a jövőben csak ott kezd kutatásokat, feltárásokat, ohol a végleges helyreállítás lehetőségei is megvannak, az egész tevékenysége különben pusztító jellegűvé válhat. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese szerint a tanácsülés programja adott, azt kell meghatározni, kire lehet ebben a mindenki számára fontos munkában számítani. Lombos! Jenő
