Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-15 / 346. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 420 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló rendszerű ABC áruházat épít Egyházaskozáron a Hegyháti ÁFÉSZ, több mint hárommillió forintért. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 346. szám 1976. december 15., szerda Ara: 80 fillér A termelőszövetkezetek képesek a megnövekedett feladatok teljesítésére Megkezdődött a mezőgazdasági Kossuth téri helyzet, hétköznap ■ Tilosban várakozó gépkocsik ■ Sürgős a rendezés Kossuth tér, hétfőn délután, csúcsforgalomban. Autóbuszok, személygépkocsik, áruszállító kamionok és gyalogosok áttekinthetetlen kavargása. Az egész egy gigászi tömegbalesetre emlékeztet. A helyzet Pécsnek ebben a közlekedési gócpontjában a Konzum megnyitása óta vált „helyzetté", ami súlyosbodott az egy hete ismét felállított palánk miatt. A Bem utcai „kapu" azóta lényegesen beszűkült. A palánk előtt várakozási tilalom van, mégis sorban állnak a gépkocsik. 4 óra 5 perckor a sor élén — egészen a Bem utcánál — egy UP 11-94-es piros Skoda állt, emiatt a bejövő 39-es és a kimenni akaró 40-es csak nagy üggyel-bajjal tudta megoldani a most egyébként sem könnyű feladatot. Ugyanakkor egy Wartburg szökött be a 39-es, 40-es megállóhoz: a vezető rövid tűnődés után — mit sem törődve az útszakasz egyirányúságával és a szembejövő autóbuszokkal — elszáguldott a Fürdő utca felé. A Konzum előtt ott vannak a fizető parkolót behatároló táblák. Azokon túl — a Hal tér felé is — tilos várakozni. Csaknem az áruház kapuja előtt egy ZC 37-20-as Zsiguli-Combi állt, a túloldalon pedig egy IK 21-96-os Moszkvics. A kettő között kellett volna a kamionoknak bemenni. A sarkon — szintén tiltott helyen — még egy Trabant, egy Zsiguli és egy Fiat várakozott. A túlsó kapunál is tilos a várakozás, mégis hat kocsi parkolt ott ebben az időben. Tilosban parkoló gépkocsik a tér minden részén ... Egy rend: őr reggeltől estig osztogathatná a büntetés-cédulákat... A tér sötétedik, a három kandeláber xenon-lámpái azonban „késnek". Csak a Konzum földszintje világítja meg a tér egy részét. Ez kevés! Közben jönnek a buszok, özönlik a tömeg — minden irányban, szabályozatlanul. A városi tanács közlekedési csoportjánál láttunk egy vázlatot a téren tavasszal felfestendő zebrákról. Kérdés, hogy „megfogják-e" a tömeget? Hajnaltól éjszakáig 500 járat mozog a Kossuth téren, a naponta itt megforduló 50 ezer utas a város napi utasforgalmának csaknem egynegyede. Ide zsúfoltan érkeznek a buszok és zsúfoltan is távoznak. A tér egyetlen, félig elzárt „kapuján” nehéz bejönni is, kimenni is. Csaknem minden járat — különösen csúcsidőben — menetidejének értékes perceit tölti el ebben a „kapuban". Segíthet-e a kialakult helyzeten a tér sokat emlegetett autóbusz-mentesítése? Amíg az egész „álom-szakaszban" van, aligha. A Lenin tér még mindig nem tudja fogadni a mecseki járatokat és a 39-es körjárattá szervezése is nehéz. A jelenleg is zsúfolt Rákóczi úti megállókat aligha lehet újabb napi 250 járattal — ennyit jelent a 39-es — terhelni. A Kossuth téri zűrzavarban — ahogy Pécs .kényes közlekedési pontjain szokásos — mindenki óvatos. Mégsem lehet csak az óvatosságra hagyatkozni. Nem szabad megvárni, amíg balesetek kényszerítik ki a szigorú intézkedéseket. H. I. szövetkezetek III. kongresszusa mmamm Egymillió mezőgazdasági tsz- tag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közreműködésével kedd délelőtt 9 órakor, az Országházban megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságáank titkára, a Politikai Bizottság tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a Központi Bizottság és a Miniszter- tanács ötbb más tagja, jelen voltak az állami és társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mező- gazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Javaslatára a kongresszus résztvevői néma felállással adóztak a szövetkezeti mozgalom elhunyt vezető személyiségei, köztük Király Jenő, a zalavári Új Idők Termelőszövetkezet és Szabó Mátyás, a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet néhai elnöke emlékének. Ezután elfogadták a napirendet, amelynek alapján az országos tanács elnökének, valamint az országos tanács ellenőrző bizottsága elnökének répa és a dohány termelésében. Az egyes feladatokban tapasztalt elmaradásokat részben a szövetkezetek tervező munkájának hiányosságai idézték elő, másrészt pedig az, hogy az érintett ágazatokban a termelési színvonal és a technikai fejlesztés nem tudta kiegyenlíteni a létszámcsökkentéssel járó hátrányokat. A gazdasági ösztönzés és szabályozás egyes elemei sem segítették egyértelműen a tervcélok megvalósítását. Egyes szövetkezetek szervezési munkájának hiányossága, hogy nem mérték fel kellőképpen erőforrásaikat, a célok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Ezért a középtávú termelési előirányzatok nincsenek mindenütt arányban a feltételekkel. A lehetségesnél több munkaerővel és anyagi lehetőséggel számolnak. Az ötödik ötéves terv első évében a termelés növekedése folytatódott ugyan, de mértéke nem éri el az előirányzottat. A tervcélok és feltételek összhangját az éves tervek kidolgozásakor meg kell teremteni. Mezőgazdasági szövetkezeteink gazdasági fejlődését összességében a kedvező tendenciák jellemzik. Eredményeink igazolják, hogy mint szocialista vállalatok alkalmasak a nagyüzemi, iparszerű mezőgazdasági termelés kibontakoztatására, a korszerű, a hagyományos és a kisüzemi jellegű termelőerők együttes működtetésére, alkalmazására. Az ötödik ötéves terv időszakában megoldandó gazdasági feladatok növelik a szövetkezetek iránt támasztott követelményeket. Tervszerűbbé kell tenniük a termelést és gazdálkodást, növelni a munka hatékonyságát, fokozni az éssze- j (Folytatás a 2. oldalon.) 1 Kádár János felszólalása A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolója A beszámoló rámutat, hogy a kongresszus előkészítése során kétezer közgyűlésen csaknem egymillió résztvevő vitatta meg az országos tanács kongresszusi ajánlását és élt küldöttválasztási jogával. A közgyűléseken és a területi küldöttgyűléseken több mint tízezer felszólalás, több tízezer észrevétel és javaslat hangzott el. E vélemények szolgáltak alapul a beszámoló és a többi kongresszusi okmány megszerkesztéséhez. A szövetkezetek életének, munkájának, eredményeinek számszerűségét ismertetve a beszámoló kifejti, hogy az urbanizáció és a szocialista ipar- fejlesztés hatására mintegy 20 százalékkal csökkent ugyan a tsz-tagok és alkalmazottak száma, de így is túlhaladja az egymilliót. A mezőgazdasági szövetkezetek a közösségi élet iskolái, az anyagi, kulturális fejlődés, a szociális ellátás fontos bázisa a falun. Hatmillió hektár földön 110 milliárd forint értékű terméket állítanak elő évente. A mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják a mező- gazdasági termékek 70 százalékát, a nemzeti jövedelem 12 százalékát. A tulajdonviszonyok szocialista jellege erősödött. A legutóbbi kongresszus óta az oszthatatlan közös szövetkezeti vagyon értéke 120 milliárd forintra nőtt. Előre haladt a föld- tulajdon és a földhasználat egységesítése, erősödött a föld- hasznosítás szocialista jellege. Túlsúlyba kerültek az egyéni és csoportérdekeket a társadalmi érdekekkel egyeztető vonások, meghatározóvá vált a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Az eredmények döntő forrása az MSZMP agrárpolitikájából, bevált lenini szövetkezeti politikájából fakadó társadalmi összefogás, az úttörők áldozatvállalása, a mezőgazda- sági szövetkezetek egyre szervesebb beilleszkedése a szocialista népgazdaság rendszerébe, termelőerőik tervszerű, rendszeres fejlesztése. A mostani kongresszus legfőbb feladata, hogy meghatározza az MSZMP XI. kongresszusának határozatából, az MSZMP programnyilatkozatából, valamint a népgazdaság ötödik ötéves tervéből adódó feladatokat, felmérje a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, kezdeményezze a feladatok végrehajtását akadályozó tényezők elhárítását. A beszámoló ezután részletesen ismertette a negyedik ötéves tervben elért eredményeket, amelyek számottevőek voltak. Egyes területeken azonban elmaradásokat is tapasztaltak, például a tej, a friss zöldség, a gyümölcs, a szőlő, a cukorKS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Kedden megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Képünkön: Szabó István, a TOT elnöke kiegészíti az országos tanács jelentését szóbeli kiegészítése után együttesen vitatják meg az országos tanács beszámolóját, a határozattervezetet, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatot, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosítási tervezetét, valamint az ellenőrző bizottság jelentését. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd rátértek a napirendek tárgyalására. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szóbeli kiegészítést fűzött az országos tanács írásbeli jelentéséhez, amelyet már korábban kézhez kaptak a kongresszus résztvevői.
