Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-01 / 332. szám

2 Dunantmi Tlaplö 1976. december 1., szerda Reflex Színpad Korunk fiatalságát jellemző pozitív tünetek közé sorolom politikai érzékenységüket is. Kritikus szemmel figyelik a vi­lág jelenségeit; véleményük van, reflekxiókkal kísérik a na­pi politikai élet változásait. Ezek a tükröződések, a saját élmények gondolati elemzései természetesen sokfélék. Attól függően, milyen közvetlen ha­tások érik őket, s ezek nyomán hogyan alakul világképük és világnézetük. Egy biztos; ge­nerációs méretekben az össze­hasonlítás szándéka is meg­mosolyogtató. A mai középko­rúak még csodálattal vegyes borzongással itták magukba az apák és nagyapák világhábo­rús élményeit és fő informá­ciós csatornának számított, ha a családfő felolvasta, mit ír az újság ... A mai fiatalt a tö­megközlés forrásainak özöne árasztja el. A világ eseményei­ről naponta értesülhet; nagy történelmi periódusok és ka­taklizmák tényeiről, összefüg­géseiről is első kézből és a leghitelesebb forrásokból nyer­het képet. Ami megnyugtató: a történelem alapkérdéseiben fia­talságunk jól, helyesen lát. Jó politikai érzékkel és az elnyo­mottak iránti szolidaritással. Ennek figyelemre érdemes esz­közei a mai kor gitárkíséretű politikai tömegdalai és az amatőregyüttesek irodalmi mű­sorai is. Mindkettőben vissza­térő téma — jelkép és intő jel — : Chile. Innen választott hétfő esti műsorában egy nagyon tehet­séges fiatal együttes: a zala­egerszegi Reflex Színpad is, If­júsági Ház beli vendégjátékán. Műsoruk első részében „Jönnek és mennek a léptek" címmel verses-zenés összeállítást hal­lottunk, a pódiumműsorok ha­gyományos stílusában. Irodalmi anyagát P. Neruda költemé­nyeiből válogatta az együttes művészeti vezetője, Merő Béla; zenéje pedig — két vers között egy-egy dal — az eredeti chi­lei folklór hangulatával aján­dékozott meg. Eredeti hangsze­rekkel, s a latin-amerikai dal­lam- és ritmusvilág szívderítő atmoszférája által. Eleven és üde színek uralták ezt a rövid­hangversenyt. A pengetősök zsongásában emberi vágyak, a rumba hullámzásában a partot simogató végtelen tenger, a fu­vola és a furulya föl-fölívelő tercpárhuzamában egy nép hi­tének érzései vibráltak: a biza­kodás, amit a versfüzér egyik sora így zengett: „Kelj föl testvér és szüless velem új­já . .." A második részben Luis Ad- vis „Santa Maria se iquique" c. balladaszerű politikai dalá­nak földolgozását láthattuk a politikai utcaszínházak stílusje­gyeivel: sok nagyon szép és nagyon kifejező pantomimikus mozgással, szaggatott, lendü­letes és szenvedélyektől átha­tott szövegmondással. A műsor dokumentumerejű: a dél-chilei- sóbányák munkásai 1907-ben föllázadtak: a városban csellel a Santa Maria iskolába csalták őket, ahol a katonaság 3600 nincstelen éhező munkást le­mészárolt. Erről szólt a dal rendkívül pasztikus, fény- és mozgáselemekkel átszőtt meg­jelenítése, egy kivételes képes­ségű együttes előadásában. A Reflex Színpadról még annyit: hat éve alakult, húsz tagja van: diákok, munkások, értelmiségiek. Számos országos díjat, helyezést szereztek. A Reflex Színpad Kiváló együttes, évek óta az amatőrmozgalom élvonalában. (w. e.) — A Csehszlovák Filmfőigaz- gatóság — eredményes szerep­lésükért a Karlovy Vary-i nem­zetközi filmfesztiválon — dísz­oklevéllel tüntette ki Ranódy László filmrendezőt és Törőcsik Mari színművésznőt. A díszokle­velet a csehszlovák nagykövet­ségen kedden ünnepélyes kül­sőségek között adta át dr. Vác­lav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Megoszlanak a vélemények Tegnap reggel, a húszas bu­szon két srác, kalimpáló sállal, ám feszes idegekkel tárgyalt, kézben forgatva egy meggy­piros zsebszámolót: — Úgysem engedi meg! Ti­los a suliban használni! — Maradiság! Tudom a le­vezetést, minek húzni az időt a szorzással, osztással. A tanár úr is használ logarlécet számolás helyett. íme a pedagógia forradal­ma, kicsiben, a kora reggeli buszon. Mert a technika ismét betört a tanulásba. Megjelent a zsebszámológép és a rutin­műveleteket másodpercek alatt el lehet már végezni. Hajszál­pontosan. Nincs többé dekon- centrált diák. Csak persze só- várgó, hogy: „...ha az én fa­teromnak ennyi pénze volna!" Igen, drága a számológép. Pedig a hosszadalmas szorzás;» osztás megrövidíthető vele, vil­lámgyorsan elvégzi és utána szabad idő, sport, játék, ami ugyancsak nem megvetendő pedagógiai lehetőség. Felhív­tam tanárokat, a véleményük megoszlott: — Gondolkodni úgysem tanít meg, felsőbb osztályokban pe­dig a rutinmunka terhét miért ne lehetne a géppel levenni? — Kényelmessé teszi a gye­reket, az pedig a személyiség­nevelésben hátrányos! Zsebszámológép a tanórán? Az iskolákban egyelőre tilos használni — Kérem, mi is használtunk logarlécet, nagyapáink meg a golyótologatós számológépet. A logarléc mégsem tett kényel­messé senkit. A tudományos­technikai forradalom korában gondolkodni kell megtanítani a gyereket, nem pedig a bogará­szó munkába belenyugtatni. A vita tehát kiterjed a ne­velőtestületre is. Gondolkodn tanítás... Felgyorsult élet.. Műszaki társadalom ... A gye rekek ebből persze csak azt ér zik, hogy de jó volna .. . De jó volna, ha mindenkinek volna ilyen zsebmasinája, de kelle­mesebben tanulnának! Csak- hát... a zsebmasina — drága. Végül is beszéltem Fraunholcz Mihállyal, a Baranya megyei középiskolák matematika szak- felügyelőjével : — Alapelv, hogy a gyerekek egyenlő eséllyel induljanak a tanulásban — mondta. — Aki­nek viszont zsebszámológépe van, az aránytalanul nagy előnyt nyer. Ezért az iskolában tilos a használata. Ez kialakult gyakorlat. De, ha egyszer olyan olcsó lesz, hogy minden diákot kötelezhetünk a megvásárlásá­ra, akkor nagyon korszerű, gyors eszközként használhatják majd. Földessy Dénes Közzétették a és gyümölcsfélék 1977. évre biztosított felvásárlási árait A MÉM pénzügyi főosztálya közzétette a zöldség- és gyü­mölcsfélék 1977. évi szerződéses felvásárlásánál biztosított (ga­rantált) felvásárlási árait, ame­lyek — az idevonatkozó kor­mányhatározat értelmében — a zöldségeknél átlagosan 15, a gyümölcsöknél pedig 10 száza­lékkal nagyobbak, mintáz 1976, évi tervezett árszínvonal. A zöldség és gyümölcs fel­vásárlását, termeltetését végző felvásárló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési központok, a konzerv- és hűtő­ipari vállalatok és a Hungaro- fruct a mezőgazdasági termék­értékesítési szerződésekben eze­n Magyar Tudományos Akadémia munkabizottságának ülése Pécsett Pécsett tartja soros félévi ülését az MTA Kémiai Tudomá­nyok Osztályának vegyipari gé­pészettel foglalkozó munkabi­zottsága. Tegnap délután a vendégek, dr. Beke Béla aka­démikus vezetésével a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát ke­resték fel, ahol a vegyipari gé­pész tanszék tudományos és oktató munkájával ismerkedtek, gyakorlati bemutatókon vettek részt. Ma pedig előadások hangzanak el a szemcsés, por­szerű anyagok (egyebek kö­zött a cement, a nyers foszfát és a timföld) csővezetékben, légárammal történő szállításá­val kapcsolatos 'kutatásokról. A munkabizottság látogatása az ország különböző helyein folyó kutatómunka eredményei­nek megismerését, összhangjá­nak megteremtését szolgálja. Magyar parlamenti küldöttség utazott Havannába Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével kedden magyar par­lamenti delegáció utazott Ha­vannába. A delegáció tagja Lombos Ferenc és Molnár End­re országgyűlési képviselő. A küldöttség részt vesz a Gran- ma hajó partot érésének 20-év­fordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken, valamint a kubai nemzetgyűlés első, ün­nepi ülésszakán. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Péter János, az or­szággyűlés alelnöke és Házi Vencel külügyminiszterhelyettes búcsúztatta. Ott volt Jose Anto­nio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykö­vete. Hódít a „göncön gönc MM A Centrum és Luxus Áruház szervezésében mutatták be a városi sportcsarnokban a jövő év férfi és női tavaszi divatkollekcióit. Fotó; Kopjár Géza Divatbemutató a pécsi Sportcsarnokban Ismét népszerű a lódén Két héttel a bemutató előtt minden jegy elkelt; 2300-an nézték meg a tegnap esti di­vatbemutatót a pécsi Sportcsar­nokban. Vendégünk volt Kaján Tibor karikaturista Egy hajdani kisdiák bravú­ros ügyességgel készít gúny­rajzot egy nem épp kedves ta­náráról- Az persze rajtakapja és imigyen dorgálja: — édes fiam jegyezze meg, hogy az ilyen kaján emberekre nincs szükség! — így ragadt rám már gye­rekkoromban a Kaján név, és jóllehet így ismernek ország­szerte — mondja Kalász (Ka­ján) Tibor karikatúraművész, a Magyar Karikatúra Szövetség titkára, a Tükör című hetilap főmunkatársa, akivel pécsi ki­állítása ürügyén beszélgettem. Kaján Tibor neve, kaján hu­mora közismert. Hogyan véle­kedik a karikaturista a humor­ról? — A Képzőművészeti Főisko­lán, ahova egyébként 1945- ben iratkoztam be, egyik leg­kedvesebb tanárom, Barcsay mester arra tanított, hogy nem elég csak azt rajzolni, amit látunk, azt is meg kell jelení­teni, amit tudunk róla. És ez a bölcs gondolat a karikatúrára fölöttébb vonatkozik, mert en­nek a műfajnak mindenekelőtt a dolgok mélyére kell látnia, kutatnia kell a dolgok, jelensé­gek mögött. Gyermekkorom óta rajzolok karikatúrát- A gyerek­rajzok úgy 5—6 éves korban tulajdonképpen karikatúrák. Igazán az lesz jó karikaturista, aki megőrzi a gyerekrajzok groteszk kifejezőerejét, naiv egyszerűségét, lényeglátását. Kaján Tibor már főiskolás évei alatt rajzolt az akkori­ban megszületett új Lúdas Ma- tyinak. 1950-től tizennégy éven át volt munkatársa a közked­velt vicclapnak. 1964-ben a Tü- kör-t választotta, azóta ott dol­gozik. — A magyar karikatúra-mű­vészetnek nemzetközi rangja van- Milyen nemzetközi fóru­mokon bizonyíthatja életképes­ségét ez a korhoz, napi ese­ményekhez oly rugalmasan al­kalmazkodó műfaj? — Csaknem húszéves hagyo­mányai vannak a nemzetközi karikatúra-kiállításoknak. Rend­szeres résztvevője vagyak az olasz Bordighera és a cana- dai Montreál városokban éven­te rendezett nemzetközi sereg­szemléknek, ahol általában 60 —70 ország karikaturistája sze­repel egy-egy munkájával. Kaján Tibor legsikeresebb munkáit a Corvina Könyvkiadó eddig már négy kötetben je­lentette meg, de a Corvinán keresztül 2—3 könyve külföldre is eljutott. Kaján Tibor főként kulturális témakörű karikatúráiból rende­zett kiállítását a Baranyaker pinceklubjában (Pécs, Rákóczi út 11.) tegnap délután 6 óra­kor Szőllősy Kálmán, a Városi Könyvtár igazgatója nyitotta meg. A kiállítás december 10- ig látogatható. Proksza László Nagy az érdeklődés az öltöz­ködés művészete iránt, és a di­vatot irányító szakemberek nem a „fantázia" darabok bemuta­tására törekednek —, mint a tegnapi kollekció is bizonyítot­ta —, hanem mindennapi ru­határát szépítik. A divatos öl­tözködés alapja, magunk isme­rete: nem az csinos, aki extra darabokat vesz fel, hanem aki ruhadarabjait saját egyéniségé­hez ízlésesen válogatja ki. A divatszakemberek jó tanácsa: mielőtt vásárolni megyünk, néz­zük meg magunkat a tükörben, csak azután válasszunk. A Luxus és a Centrum áruház közös divatbemutatóján felvo­nultatott ruhák egy része már kapható a pécsi Centrum áru­házban. Az idei őszi-téli újdonságok: a nadrágszoknyák, a szoknyák vonala és hossza a harmincas évek viseletét idézik. Az idő­sebb korosztály kissé idegen­kedve fogadja a lódent, mint az 50-es évek „uralkodó" da­rabját, de mégis meghódította a vásárlókat, mert az anyaga könnyű, meleg; és divatos fazo­nokban kapható. Továbbra is hódít a „göncön gönc” öltözkö­dés: a pulóver és ing viselet. A tegnap bemutatott ruhák nagy része magyar alapanya gokból készült: előtérbe került a gyapjú, a puha hatású jer­sey, és a pamut aránya nő a műszálas keverékekben. A di­vatszínek sárga, barna és zöld. A három órás vidám műsor­ban neves művészek léptek fel, G. M. két a felvásárlási árakat köte­lesek figyelembe venni és rög­zíteni. A felvásárló szervek tényleges felvásárlási árai'kata termés és a piaci helyzet közelebbi ismere­tében alakítják ki, ami azt je­lenti, hogy amennyiben a ter­més és a piaci helyzet indo­kolja, a felvásárló szervek a garantált árnál — meghatáro­zott keretösszegen belül, termé­kenként eltérő mértékben — magasabb árat is fizethetnek. A közzétett garantált felvá­sárlási árak néhány főbb ter­méknél az alábbiak szerint alakulnak. Vöröshagyma: első­osztályú, dughagymáról ter­mesztve kilogrammonként 3,80 forint, másodosztályú 3,20 forint, a magról termesztett hagyma pedig 3,20 illetve 2,80 forint. Az étkezési paradicsom ára el­ső osztályú minőségben 2,40 forint kilogrammonként a SZÖVÉRT hálózatában. A zöld­paprika belföldi felvásárlási ga­rantált ára első osztályú árunál kilogrammonként 5 forint, má­sodosztályú árunál kilogram­monként 4 forint. A zöldborsót és a zöldbabot a SZÖVÉRT ki­logrammonként 6 forintért vá­sárolja meg a vele szerződés­ben lévő termelőktől. Tanulmánykötet megyénk nemzetiségeiről Dr. Krauth János elnökletével tegnap délelőtt Pécsett, a Vá­rosi Tanács nagytermében ülést tartott a Baranya megyei Ta­nács Nemzetiségi Bizottsága. Az ülésen a bizottsági tagok mellett a nemzetiségi szakfel­ügyelők is részt vettek. A Bara­nya megyei Tanácsot Takács Gyula elnökhelyettes képvisel­te. Első és egyben fő napirendi pontként dr. Szita László levél­tárigazgató tájékoztatóját hall­gatta meg a bizottság a Bara­nya megyei Levéltárban folyó nemzetiségi helytörténeti kuta­tásokról és a nemzetiségi köz­ségi krónikaírás tapasztalatairól. A levéltár igazgatója elmondta, hogy két évvel ezelőtt jelölték meg feladatként a megyénkben élő nemzetiségek múltjának fel­tárását. Eddig e témakörről csak polgári munkák láttak napvilágot, holott a baranyai nemzetiségi lakosság múltjái, történelmét csak marxista-leni­nista szellemiségű tanulmá­nyok tükrözhetik a valóságnak megfelelően. Az első ilyen jellegű tanul­mánykötet anyaga 1977. január végére nyomdakész állapotban lesz, és a Megyei Tanács anya­gi fedezetével kerül sajtó alá. A kötet tematikáját tekintve meglehetősen sokszínű. Alapo­san elemzi — többek között — a baranyai nemzetiségi struk­túra kialakulását, a forrásanyag feltárását, a polgári naciona­lizmus álláspontjait, a Horthy- korszak településpolitikáját, a fasizmus nemzetiségeinkre gya­korolt hatását, de természete­sen nem hiányoznak belőle a téma megközelítésének népraj­zi, népművészeti vonatkozásai sem. Mindez egyben az első összefoglalása is volna annak a munkának, amelyet a levéltár végzett ezen a — levéltári ku­tatómunka szempontjából — újnak számító területen. Nem lényegtelen — és ezt a levéltár igazgatója is hangsúlyozta — az, hogy eddig erre a munkára 190 ezer forintot fordított a Megyei Tanács. Ezt követően a bizottság a Baranya megyei Tanács részé­ről a nemzetiségi kultúra támo­gatását szolgáló évenkénti 200 ezer forintos összeg elosztásá­ról, felhasználásáról döntött, majd ideiglenes bizottságot alakított a nemeztiségi műve­lődés távlati terveinek elkészí­tésére. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom