Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-09 / 310. szám

DunQntmt naplö 1976. november 9., kedd Gyermán István és Gy. Vass Ágnes koncertje Ragyogó délelőtti napsü­tésben mentünk hangver­senyre, s benn o képek szépségét a barokk muzsi­ka derűje, Prokofjev szipor- kázóan szellemes zenéje aranyozta be Gyermán Ist­ván és Gy. Vass Ágnes koncertjén. Csupa két he­gedűre írott mű hanqzott el. Az azonos jellegű és összeállítású műveket egy­más után hallaatva a mu­zsika lényeqi, belső tartal­mának változatossága, a zeneszerzői karakterek kü­lönbsége kötötték le fi­gyelmünket — és ez az elő­adók nagy érdeme. Nem engedtek e csábítóan hanqszerszerű művekben al mindenről elfeledkező heqedűlés — eayébként va- rázsos — vonzásának; ze­nei megoldásaik mindig a műből fakadó leqeavsze- rűbb, azonban ezért hiteles lehetőségét követték. Virtuóz, felszabadult ka­maramuzsikálást hallhat­tunk, ahol a kieayenlített hangzás az előadók egyé­nileg szabadon megformált dallamainak valamint biz­tos ritmus- és formaérzé­küknek egyenes következ­ménye. A művészházaspár (a Filharmónia, illetve a Pécsi Nemzeti Színház ze­nekarának koncertmesterei) egységes zenei elképzelé­seiről, magasfokú zenei­technikai felkészültségről tett tanúbizonyságot ezen a koncerten. Az első és utolsó számot zonqorán kísérő Sz. Simon- fai Mária partnerként al­kalmazkodó játékával já­rult hozzá Vivaldi és Sara- sate művének iqaz megszó­laltatásához. Katona Ágnes színművész Garcia Lorca néhány versét figyelemre méltó egyszerűséggel mon­dotta el. Az egész esemény magas színvonala, egysé- gesséae külön emlékezetes marad. Kircsi László Eredményes 75 év Hetvenöt éves fennállását ünnepli a tbc-elleni küzdelem és a hazai tüdőgyógyászat ve­zető intézménye, az Országos Korányi tbc és Pulmonológiai Intézet. Ebből az alkalomból hétfőn g Magyar Sajtó Házá­ban tartott sajtóértekezleten dr. Hutás Imre professzor, az intézet igazgató-főorvosa is­mertette azt a háromnegyed­százados utat, amelynek egyik leqfontosabb állomása a tbc mint népbetegség felszámolása volt. Ennek következtében az intézet ma már figyelmét első­sorban a tbc-n kívüli krónikus tüdőbetegségek és a légző­szerv i daqanatos megbetege­dések elleni küzdelemre fordít­ja. Az Ifjúsági Ház programjából Kedden 19.00 órakor Mándo- ki László pop-disco műsorát hallgathatják meg az érdeklő­dők. Szerdán 18.30 órakor Le­pényevő olimpia címmel tarta­nak vidám vetélkedőt. Csütörtö­kön 18.30 órakor a Kodály cite- raegyüttes lesz az IH vendége. Pénteken 19.00 órakor az IH- filmklub tagjai Zolnay Pál: Fo­tográfia című filmjét tekinthetik meg. Szombaton 14.00 órától rendezik meg a KI MIT TUD? Pécs városi elődöntőjét. Vasár nap 14.00 órakor a Hatan he­tedhét országon át, 16.00 óra­kor pedig a Hogyan fogtam el az őrnagyomat? c. NDK fil­meket vetítik. 17.00 órakor ke­rül sor a lemezlovas-vetélkedő döntőjére. Szemléltető képződmény szabadtéri földrajzérákhoz Geológiai ritkaság Ófalu és Zsibrik határában Javaslata védetté nyilvánításra A Barátság-vonattal érkeztek Munkájuk védjegye: BUM Az ország második védett geológiai területét alakítják ki Ófalu és Zsibrik között, a Határpatak-völgy oldalában, a Gold-Grund-puszta közelé­ben. A védettségről szóló ja­vaslatot nemrég terjesztette az Országos Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügye­lősége a Tolna megyei Ta­nács elé. —r Az első geológiai védett te­rület a tatai Kálvária-domb, ahol jól látható a kréta idő­szaki tengerpart korallzáto­nyokkal, sőt ősember-marad­ványokra is bukkantak. A Baranya—Tolna megyei határon elterülő geológiai kü­lönlegességről, az egykori Va- riszkuszi-őshegység felszínen is előforduló részéről már a múlt század közepén K. Peters oszt­rák geológus szólott. A szá­zadfordulón Hoffmann Károly, a harmincas években Vadász Elemér, az ötvenes években pediq Jantsky Béla' ismertette. Az Alpokban sehol sem buk­kan a felszínre ez az ős­masszívum, hazánkban egye­dül csak itt, még jól látha­tó Szerbiában, Macedóniá­ban, valamint a Rodope-hegy- ségben. Pécsett, az Aradi úton rögtön az aszfalt alatt húzódik eqy darabja. A Gold-Grund közelében mindig vékony löszréteq fedte, amit legalább kétszáz mé­ter hosszan, két-három méter magasan lefejtettek és ekkora méretű geológiai szelvényt fa­ragtak a domb oldalában. A kinyitás most fejeződött be a Központi Földtani Hivatal megbízásából, A Magyar Ál­lami Földtani Intézet szakem­berei centiről centire haladva megkezdték a mintavételezést, a leírást. Három másik, de kisebb szelvényen is dolgoz­nak. A közelmúltban a Dél-du­nántúli Képzőművész Szövetség három tagú művészdelegációja utazott a lengyelországi Opelé­ba, hogy a két ország területi szervezetének képviselői meg­állapodjanak a jövő évre vo­natkozó kulturális együttműkö­désben. A megbeszélésen ma­gyar részről jelen volt Zs. Ko­vács Diana textilművész, terüle­ti szervezőtitkár, H. Barakonyi Klára grafikusművész és Bizse János festőművész a Pécsi Gra­fikai Műhely képviseletében. A tárgyalásokkal egyidőben Opo- léban rendezték meg nagy si­Dr. Szederkényi Tibor geo­lógus, a földtudományok kan­didátusa kezdeményezte a ki­bontást. Szerinte a geológiai alapszelvény anyaga mértékül szolgál földtani kutatásokhoz és Európában is ritka iskola­példa a földtörténeti ókor képződményeire. A földtörté­neti ókor kezdetéről származó kőzettömeg felszínen rendkí­vül ritka nálunk ís, különö­sen ekkora tömegben. Ebből az időből, de más jellegű kő­zetanyag a Zempléni-hegység­ben fordul elő szintén a fel­színen. Külföldi tudósok járnak évek óta a zsibriki határba, nem­rég indiai kutató fordult meg. Egy törésvonal mentén kelet­kezett 260—280 millió évvel ezelőtt a zsibriki geológiai rit­kaság. A hajdani vízszintes ré­tegek ma függőlegesen áll­nak, sőt szeszélyesen ayűrőd- tek is. A kibontott szakasz a hajdani Pamnon-tenqer partjá­nak eav szakasza és a sziget­ként álló Mecsekhez tartozott. Felfedezhetjük a selyemfé­nyű, lapokká bontható Bilite­ket, a vörös, zöld. szürke föld- páttartalmú, palásodott milo- nitot, — melynek a színe cen­tinként változik —, valamint a kristályos mészkövet. Együtt a legkiválóbb szemléltető anyag a szabadtéri földrajzórákhoz. 50x250 méteres felszínt kí­vánnak védetté nyilvánítani, az OTH gondozására bízni, ahol bánya nem nyílhat. Cél, . hogy a nagyközönség is megköze­líthesse, mert jelenleg csak földút vezet hozzá. Csupán öt­letként él, hogy elzárják a kerrel H. Barakonyi Klára gra­fikai kiállítását. Zs. Kovács Dia­na, a magyar delegáció veze­tője elmondotta, hogy a tár­gyalásokon megállapodás szü­letett a két területi szervezet között a dokumentációcserék, a képzőművészek és kiállítások cseréjének jövő évi program­jára. Előrelépést jelent a kap­csolatok bővítésében, hogy a dél-dunántúli területi szervezet megkezdte a kapcsolatfelvételt Krakkó város képzőművészeivel is. A jövő év őszétől krakkói képzőművészt is fogad a Pécsi Grafikai Műhely. P. L. Határ-pata kot a régi vasúti töltés mentén és a táj mes­terséges tóval gazdagodna. Megjegyezzük még, hogy geológiai védettségre szorul­nak Baranyában a jakabhe- gyi babásszerkövek és a Da- nicz-puszta (Kulcsos-csárda) melletti homokbánya iS. Utób­biban a Pannon-tenger üle­dékéi függőlegesen helyez­kednek el. Remélhetőleg ha­marosan védettséget nyernek a Keleti-Mecsek vulkáni he­gyei is. Pécsszabolcson mindenki is­meri a Hoffmeister kertet. A több hektáros hajdani magán arborétum tipikus példája a „Mindenkié, tehát senkié” ál­lapotnak. A 100 éves cserfákkal, szelíd- gesztenyékkel és diófákkal be­ültetett terület már 30 éve kal­lódik. A negyedholdnyi mes­terséges tavat lecsapolták és jelenleg „szeméttelepnek” Nem is tudom mi lenne ve­lünk, ha most kellene meg­építenünk a Pécs—Budapest vasútvonalat, műtárgyakkal, hidakkal, alagútafckal, bekötő szárnyvonalakkal, a körötte lé­vő településekkel, ipari ob­jektumokkal, És ha a tizen­hatszorosát kellene 50-60 Cel­sius fok hidegben, hóban, sár­ban, mocsarakon, folyókon és ember alig járta erdőkön át, igen mostoha körülmények kö­zött? A megépítendő Bajkál- Amúr vasútvonal Tajsettől az Amúr folyónál lévő Komszo- molszk városig — az „évszázad építkezése", egyszerűbben csak BAM, Egy-egy betűjére több mint ezer kilométer jut. Háromszázukat hozta onnan a Barátság vonat hazánkba, közülük 33 személyt Baranya és Pécs Iát vendégül rövid időre. V. M, Novikov, a Taj- set vátosi Komszomoi Bizott­ságának első titkára és V. Sz. használják. Szakértők szerint a kert értéke vetekszik a nemré­giben felavatott Pintér-arboré­tuméval. A park egyik végén játszótér és óvoda helyezkedik el. Társadalmi munkával, kis ráfordítással élővé lehetne va­rázsolni a kertet. Sőt, a közel­ben egy forrás is található, ami hajdan is táplálta a kis tavat. —ba— Zaharov, a Szputnyik Utazási Iroda osztályvezetője a be­szélgető partnerem,- Mikor kezdték meg a BAM építését? - érdeklődtem V, M. Novikovtól.- Már a harmincas évek­ben megkezdtük az előkészü­leteket, de közbeszólt a vi­lágháború. Újabb geoló­giai felmérések igazolták, mi­lyen gazdag energiahordozó és ritkafém lelőhelyeket rejt a hatalmas szibériai terület ezeket ki kell szabadítanunk a fogságából. Ehhez emberek, gépek kellenek és alapvetően vasút, hogy a kibányászott kincseket elszállíthassuk fel­dolgozásra. A Komszomoi — érezve a feladat nagyságát — védnökséget vállalt az épít­kezés felett. Az első önkéntes ifjúsági brigádok 1974. ápri­lisában a Komszomoi XVII, kongresszusáról indultak a BAM-ra,- Hogyan kezdődött?- Az egész Szovjetunióból annyi fiatal érkezett, hogy a „táborverő hőskorszak” leg­nagyobb gondját az ellátá­suk, elhelyezésük jelentette. Hogy mi vonzotta őket? A tenniakarás és a romantika, az átlagosnál jobb fizetés vagy a katonaság alóli fel­mentés? A nagy többséget az első kettő, de voltak, akiket az utóbbiak. Először a szak­mákhoz értőket marasztaltuk, ma már csak a Komszomoi bi­zottságok ajánlásával érkező­ket fogadjuk. Munka van bő­ven, hiszen az építkezés jel­lege is összetett. Az összlét- szám fele — közel negyven­ezer — a komszomolista. Be­csülettel dolgoznak hídépítő csapatban, építő-szerelő vona­ton, nagyobb munkaegysége­ken, erdőirtáson, építkezése­ken, Eddig harminc lakótele­pülés, több száz híd, több ezer vasúti műtárgy, kész és készülő hosszúságú vasúti pá­lya és autóút viseli kezünk nyomát. A legkorszerűbb gé­pek is segítenek, így 1983-ig sikerül befejeznünk.- Tajset a BAM kapuja, mit jelent, ha elérik a végcélt?- összetett feladatokat tel­jesítünk, A már meglévő transz-szibériai vonalon kívül — mely Tajsettől a Bajkál dé­li részén vezet és Vlagyivosz­tok a végállomása — újabb területeket kapcsolhatunk be az országos vérkeringésbe, Ja­pán és az USA felé is egy­szerűbbé válik majd az ex­portunk, egy sor olyan helyen is lesz vasút, ahol eddig még nem volt, például a Jakut Autonom Köztársaságban. A BAM a gazdasági és életkö­rülmények gyökeres megvál­tozását jelenti a távoli taj- gában.- Kik jöttek a Barátság vo­nattal Magyarországra? V, Sz. Zaharov elvtárs vá­laszol : Pécsi művészdelegáció Opoléban Csuti J. Elhanyagolt arborétum Pécsszabolcson Dr. Réder Ferenc Életében két nagyjelentőségű választása volt. Bennük az a kö­zös, hogy mindkétszer betegen döntött, s mindkétszer egészen mást választott, mint amit előt­te akart. — Nem állíthatnám—'mond­ja —, hogy „kora gyermekko­romtól” orvosnak készültem. Bármily furcsán hangzik is most, katonatiszt akartam lenni, ilyen jellegű középiskolába jártam. Egy sérülés folytán aztán több hónapot kórházi ágyon voltam kénytelen tölteni, s láttam, mi az orvos munkája. A beteges­kedés során szerettem meg ezt a hivatást, s örökre búcsút mondtam az egyenruhának. Az 1940-ben, munkáscsalád­ból született fiatalembernek et­től kezdve látszólag minden „si­mán” ment: jó eredménnyel végzett a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen, négy évig a Szi­getvári Kórház röntgen osztá­lyán dolgozott, majd a Megyei Kórház következett. Közben si­keresen szakvizsgázott, meg­nősült, három gyermekük szüle­tett. Aztán újabb betegség, s a már végleges döntés: Réder Fe­renc többé nem dolgozhat az X-sygár közelében. — Egyáltalán: miért válasz­totta annak idején a röntgen­szakorvosi hivatást? — Úgy éreztem, a diagnózi­sok nagy része a röntgenen, az ottani orvos felkészültségén mú­lik. Általában a bajok forrásá­nak kutatása megfelel hajla­maimnak. Nem mondom, hogy katonás ember, hisz ha nem említette volna, hogy az akart lenni, alig­ha látszana rajta. De mozdula­tai, szabatos fogalmazása, pon­tos időbeosztása mind a mélyre leásó embert mutatják. Reg­gel a tanácsra megy, aztán a Steinmetz Szakközépiskolába, ahol szülészet-nőgyászatot tanít az egészségügyi szakosoknak, aztán vissza a tanácsra és így tovább. Két évig a Baranya me­gyei Tanács vb egészségügyi osztályán dolgozott, majd a Komló városi Tanács megbízott egészségügyi osztályvezetője­ként. A legutóbbi tanácsülésen hivatalosan is osztályvezető, vá­rosi főorvos lett. — Feladatomnak tekintem, hogy visszaállítsam a város egészségügyi vezetésének tekin­télyét, gazda legyek ott, ahol elszoktak a gazdától. — Ez azt jelenti ... — Igen, a városi főorvos te­kintélye jórészt személyi, de tár­gyi okokból is megcsappant. De fontosabb dolgom az, hogy az egészégügy jövőre beveze­tendő integrációja keretében a Komlót érintő terveket reálisan, de maximálisan megvalósítsam. — Kategorikusan fogalmaz. Miért? — Csak olyan szempontokat vehetünk figyelembe, amely a lakosság érdekeit szolgálja. Nem szempont az, hogy A. elv­társ megszokta ezt az asztalt, B. elvtársnő nem tud együtt dolgozni C. elvtárssal. Vállal­nom kell, vállalni is fogom a népszerűtlenséget, az ilyen fel­adatok elvégzését. Ehhez azon­ban kérem a felelős párt- és állami vezetés, valamint az egészségügyi dolgozók segítsé­gét Szántó Péter — A szocialista munkaver­seny legjobbjai. Ezt minden évben meghirdetjük és azok a fiatalok, akik a legjobb eredményeket érik el — ezt a Komszomoi alapszervezetek pa­rázs vitákban döntik el — ősz­szel utazhatnak.' Tavaly az NDK, most Magyarország, jö­vőre Bulgária és 1978-ban Csehszlovákia a Barátság vo­nat végállomása. Háromszá­zan érkeztünk Budapestre ok­tóber 28-án. A mi csoportunk járt már Debrecenben, Száz­halombattán, Leninvárosban és Gödöllőn, út- és vasútépítke­zést, nagyüzemeket látogat­tunk meg és szakmai kérdé­sekben is konzultáltunk a magyar fiatalokkal. Baráti ta­lálkozókon vettünk részt, jel­vényeket és címeket cserél­tünk. Az a harmincöt szál piros szegfű — amit az Ifjú­sági Házban, a barátsági if­júsági nagygyűlésen kaptunk Pécsett — is bizonyítja, bará­tok között vagyunk, ismerik munkánkat és szorítanak si­kerünkért a baranyai KISZ- esek. Külön öröm, hogy a ma­gyar fiatalok társaságában ün­nepelhettük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. és a Komszomoi megalakulásának 58. évfordulóját. Murányi László Akik a Hírekben szerepelnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom