Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-09 / 310. szám

1976. november 9., kedd Dünantmi napló Gyümölcstele­pítési program A törpe almafák előnye Az egy főre jutó gyümölcsfo­gyasztás jelenleg 73,5 kilo­gramm évente, és a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően 1980-ig 90 kilo­gramm elérése a feladat. A meglévő gyümölcsösök azonban csak részben elégíthetik ki a növekvő hazai igényeket és az export-követelményeket, ezért az ötödik ötéves tervidőszakban jelentős gyümölcsöstelepítési programot hajtanak végre az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek. öt év alatt össze­sen mintegy 35 000 hektár új és a kiöregedettek pótlására szol­gáló gyümölcsöst telepítenek, és ezzel a jelenlegi 161 000 hektár megközelítően 170 000- re növekszik majd. Az új gyümölcsösök telepíté­sénél a Kertészeti Egyetem és más tudományos kutató műhe­lyek eredményeit hasznosítják, s ültetik át — a szó mindkét ér­telmében — a gyakorlatba. Az egyetem gyümölcstermesztési tanszéke egyebek mellett az al­matermesztésnél ért el sikeres minőségi fejlesztést. A hagyo­mányos erős törzsű fák helyett alacsonyabb növésű, vékonyabb törzsű almafákat alakított ki, így a tápanyag nagy része nem a törzset táplálja, hanem a gyümölcs fejlődését segíti, te­hát gazdaságosabban haszno­sul. Ezekről a törpefákról hek­táronként gyakran 400 mázsa almát is szüretelnek, 150—200 mázsával többet, mint a ha­gyományos gyümölcsösökben. Előnyei közé tartozik az is, hogy leszedésük „praktikusabb", hosszú létrák nélkül is elérhető a gyümölcs. Az egyetem tan­gazdaságán kívül többek között a dánszentmiklósi Micsurin Tsz és a Hosszúhegyesi Állami Gazdaság szüretelt az idén a néhány évvel ezelőtt telepített ilyen törpegyümölcsfákról. Gázszivárgás okozta a szolnoki robbanást Amint arról a sajtó koráb­ban hírt adott, november 2-án Szolnokon, a Tóth Ferenc utca 1—3. számú házban gázrobba­nás történt. Tizenhármán vesz­tették életüket, a 13. áldozat Tolmács Alajosné 63 éves nyug­díjas holttestét is megtalálták. A szerencsétlenség időpontjá­ban a ház lakói közül eltűnt Balázs Ferencné 64 éves nyug­díjas, akit a rendőrség keres. A romeltakarítási munkálatok befejeződtek, a tanácsi szervek hozzáláttak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatokhoz. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a robbanást a pincehe­lyiségben szivárgás következté­ben felgyülemlett földgáztelí­tettség okozta. A rendőrség a vizsgálat befejezéséről a la­kosságot tájékoztatja. Észrevételek, vélemények, javaslatok Készülődés a termelőszövetkezetek III. kongresszusára Közeledik a termelőszö­vetkezetek harmadik kongresszusa, melyet de­cember 14—15-én tarta­nak. Baranya megyében is lezajlottak azok a köz­gyűlések, amelyeken a TÓT kongresszusi irányel­veit vitatták meg. Több ezer tag kért szót és hal­latta véleményét, javasla­tát. Az elismerés mellett a problémák is hangot kaptak ezeken a közgyű­léseken, amelyeken a kongresszus segítségét, állásfoglalását kérik. Ez utóbbiakról érdeklődtünk három termelőszövetkezeti vezetőtől: Kislaki László, A pécsi Új Élet Termelőszö­vetkezet elnöke. A harmadik kongresszusnak foglalkoznia kell ár- és bér­kérdésekkel. Az ipari áraknál stabilizációra van szükség, mert oly gyakran változnak, hogy a termelőszövetkezet képtelen tervezni. Az adót például be lehet pontosan tervezni, az ipar által gyár­tott termékek ára, mindenek­előtt az alkatrészeké, egy éven belül is olyan sűrűn vál­tozik, hogy képtelenek va­gyunk költséget kalkulálni. — Kongresszusi állásfogla­lást várok 'a bérezésben és a földmegváltás kérdésében is. Bérezésnél a termelőszö­vetkezeti tagok hátrányos helyzetben vannak az alkal­mazottakkal szemben, mert év közben csak a bérük 80 százalékát kapják meg, ugyanakkor a 100 százalékos bér SZTK és egyéb terheit az előlegből kell leróniok. Az alkalmazottak 100 százalékos garantált bért kapnak. Ezt a hátrányt a háztáji gazdaság­ból nem minden tag tudja el­lensúlyozni. — A szövetkezeti földtulaj­don kialakításának, a föld megváltásának ügye is kong­resszusi téma. A termelőszö­vetkezetnek nincs erre elegen­dő pénze. Ha a gépvásárlás­hoz hasonlóan ehhez is kap­hatnánk középlejáratú hitelt, akkor ezt tervszerűen tud­nánk végrehajtani, — Ennél is fontosabb a lakásépítés. Évente 5—10 fia­talnak kellene építési köl­csönt adnunk, fejenként 80— 100 ezer forintot. A terme­lőszövetkezetnek a jelenlegi szabályzó rendszerben erre nincs évente fél-egymillió fo­rintja. Ha kaphatnánk erre bankhitelt, mint az állami vál­lalatok, akkor egyszerre több fiatalt juttathatnánk lakáshoz és a törlesztés mégsem jelen­tene a termelőszövetkezetnek akkora, tehertételt. Illut András főkönyvelő, magyarszéki Egyet­értés Termelőszövetkezet. — Vizsgálják újra felül a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek helyzetét. Ben­nünket nagyon sújt, hogy a korábban megadott üzem­anyag dotációt január 1-vel megvonták. Nálunk a hegyvi­déken az üzemanyag felhasz­nálás jóval több, mint má­sutt, emiatt különbséget kel­lene tenni. A másik prob­lémánk, hogy nem jutunk ma­gyar műtrágyához, pedig az 30 százalékkal olcsóbb. Hiá­ba rendelünk az AGROKER- nél hazai műtrágyát, mégis 90 százalékban külföldit küld. — Földjeink nagyon tagol­tok, lejtősek, nálunk a nagy­teljesítményű Steiger trakto­rokat nem lehet kihasználni, az árát sem tudnánk megfi­zetni. Mi Dutrára szakosod­tunk, ami 300 ezer forint volt, most megszűnt a gyártása s helyette 600 ezer forintos kül­földi traktort hoztak be. Ké­résünk, a kedvezőtlen adott­ságú hegyvidéki termelőszö­vetkezeteket 100—150 lóerős, közepes kapacitású traktorok­kal lássák el elérhető áron, — Fő profilunk a szarvas­marhatenyésztés, állattenyész­tés. Mivel ennek a jövedel­mezősége igen alacsony, hát­rányban vagyunk a jól jöve­delmező gabonatermelő üze­mekkel szemben. A differen­cia köztünk és közöttük to­vább növekszik. Bérezésben mint „A” von- - záskörzetű termelőszövetkezet Pécs és Komló ipari üzemei­vel kellene konkurrálnunk, hogy ne hagyjon el minket a képzett munkaerő, de a sza­bályzók nem teszik lehetővé a béremelést. Túrós Sándor, a beremendi Dózsa Termelő- szövetkezet elnöke: — A kongresszusnak feltét­lenül foglalkoznia kell a Zöld­ség- és tejtermelés jövedel­mezőségével. Mint állatte­nyésztési profilú és kertészke­dő szövetkezet hátrányban.va­gyunk a nagy gabonatermelő üzemekkel szemben, mert en­nek magas a jövedelmezősé­ge, az állattenyésztés és zöld­ségtermelésé viszont annyira alacsony, hogy a termelés bő­vítéséhez szükséges pénzesz­közöket más ágazatokból kell elvonni. Olyan termelői ár­rendszert kell kialakítani, hogy a tejtermelés és a zöldség- termelés az üzemi átlagjöve­delmet hozza meg. Meg kel­lene vizsgálni, hogy a felvá­sárló és feldolgozó vállalatok­nál képződött nyereségnek egy hányadát miképp lehetne átcso­portosítani a termelés fejlesz­tésére ezekben a kritikus ága­zatokban. — A kongresszus foglaljon állást a termelőszövetkezeti tagok táppénzkérdésében, hogy egységesítsék az ipari dol­gozókéval, hogy ne betegse­gélyt, hanem valóban táp­pénzt kapjanak a tsz-tagok is. Igaz, ez a termelőszövet­kezetre is.nagyobb terhet ró­na, nagyobb összeget kelle­ne a tagok után befizetnünk, de vállalnánk. — Rné — Tanulmányúton a Szovjetunióban Tervezőasztalon az ereszkehajtó gépsor Két év múlva üzemi próba a kuznyecki bányában A Mecseki Szénbányák üze­meiben megoldatlan a gurítok gépi erővel való kihajtása. A telepek legalább fele harminc foknál nagyobb dőlésű, nagy­részük gázkitörés-veszélyes. Ezeken a területeken a fokozott balesetveszély miatt tilos a gu­rítok kiképzése. Viszont az Modár- és állatetetők a Pécsi Vadászati Kiállításon. Keresett cikk külföldön és itthon Angol, nyugatnémet megrendelés, olasz érdeklődés Két esztendeje még kevesen gondoltak arra, hogy export- lehetőséget kínál a madár­etető. A „madáréttermekkel” megrakott kamionok a határ- állomásokon ma már nem je­lentenek „szenzációt". Tavaly mintegy 4 millió forint érték­ben szállított 25 féle, hulladék­nyírből, fenyőből és nádból ké­szített madáretetőt és odút az UNIVERZUM Szövetkezeti Közös Vállalat. A szállítmányok a Német Szövetségi Köztársa­ságba, Ausztriába, Franciaor­szágba, Svájcba kerültek. Az októberi londoni kiállítás pedig újabb sikert hozott. Az állattszeretetükről ismert szi­getlakok nagy érdeklődése kísérte a bemutatót. Négy hét­Káposztás hasé és gyümölcs­torta — A Jilk-paszta biokémiai hatása az, hogy növeli a fe­lületi feszültséget — mondta Rudolf Nándor, aki nem ké­mikus, hanem a Nádor étte­rem cukrászüzemének vezető­je. Manapság azonban ilyen ismeretek nélkül már süte­ményt sem lehet készíteni. A Jilk-paszta svéd gyártmány, tojás- és massza-szaporító, megkönnyíti a zsír és víz ele­gyedését. Azelőtt száztojá­sos massza-adag felverése géppel huszonöt percig tar­tott, a Jilk-paszta segítségé­vel háromig. A cukrászüzemben két mű­A Nádor cukrásztízem és különlegességei amm szakban harminchat ember dolgozik, és egy éjszakai ki­segítő, aki a reggeli túróso­kat, briósokat készíti elő. — Naponta feldolgozunk két és fél mázsa cukrot, két­ezer tojást, másfél mázsa lisztet, hatvan kiló margarint, hetven liter tejszínt — sorol­ja a főcukrász. — Milyen speciális anya­gokat használnak még? — Mogyorót, mandulát, déligyümölcsök közül az ana­nászkarikát, befőtteket és a holland kakaót. Éjszaka pirosodnak a sü­tőben a tepertős pogácsák, briósok, a Nádor specialitá­sa, a „sörkocsonyaként" ki­tűnő káposztás hasé. Reggel hattól a cukrászok töltik a tortaféléket, fatörzseket, desszerteket, tejszínes árukat. Ha kell, este tízkor is tudnak friss árut adni. Ellátják a Mecsek cukrász­dát (szakértők szerint itt lehet a Dél-Dunántúl Jegjobb tor­táit kapni), a Pannónia biszt­rót, a kávéházat, a Minaret és Pannónia éttermet, rá­adásnak pedig a Bem utcai kenyérboltot és a 101-es cse­megét. Napi termelésük érté­ke átlagosan harmincezer forint. — Miből fogy a legtöbb? — Fagylaltból, holland kockából, somlói galuskából. Ilyenkor ősszel nagyon kedve­lik a gesztenyés készítménye­ket, gesztenyepürét. — Specialitásaik? — Csokoládé, mogyoró, rumosdió krémszelet, a gesz­tenyeszelet, valamint a pu­dingtorta, pralinétorta. A kor­szerű táplálkozásba jobban beleillik gyümölcstorta-válasz- tékunk. Sok helyen jártunk tapasztalatcserén, dolgoztunk is, én például tizennégy hó­napig Hollandiában. Ott pél­dául desszertként csak fagy­laltot, egy-két féle tortát fo­gyasztanak. A külföldiek is tanulhatnak tőlünk. Szántó Péter tel a kiállítás után a napok­ban érkezett meg a BRENT- MILL cég rendelése. Tizenegy- ezer márkáért próbaszállítást kér 1977-re. A madáretetők propagálásához angol nyelvű prospektust is készítettek. Elő­rejelzések alapján pedig újabb vevőkre számíthatnak a pé­csiek, akik még el sem tették a brit megrendelést és máris iktathatták a nyugatnémet HECKELMANN cég ajánlatát: ha egyedárusítási jogot bizto­sítanak részére, jövőre 300 000 márkás forgalmat ígér a vál­lalatnak. Ám az olaszok is „kopogtatnak”. Csaknem 3 va- gonnyi próbaszállítást kérnek 1977-re. A madáretetők kar­rierje felfelé ível: ebből az ex­portcikkből mintegy 10 millió forint árbevételt tervez jövő esztendőre a szövetkezeti közös vállalat. A külföldi siker mellett a „madáréttermek” hazai pálya­futása is említést érdemel. A Skála Áruházban — megnyi­tása óta — félmillió forintért 25 féle madáretető és odú fogyott el. A szövetkezeti közös vállalat jelenlegi körülményei között nem tudja az igényeknek meg­felelő mértékben növelni ter­melését. Ezért üzemépületet építenek Hidason, amely csak madárvédelmi eszközöket gyárt. A tervek szerint a jövő év áp­rilisában kezdi meg termelését az új üzem. H. T. ereszke és sikló kihajtásra sincs kialakult gépi technológia. Ennek a műszaki problémá­nak a megoldásán fáradoznak a vállalat szakemberei: ezt a célt szolgálta az a tapasztalat- csere is, amelyről a közelmúlt­ban érkezett haza Hafner Hen­rik, a komlói Béta-bánya fő­mérnöke. Harmadmagával egy héten át a donyecki szénme­dencében, valamint egy moszk­vai kutató intézetben tanulmá­nyozta a Szovjetunióban alkal­mazott ereszke, sikló és gurító hajtás módszereit és azok be­rendezéseit. — Az egyik gondunk az, hogy bányászaink kénytelenek légkalapáccsal dolgozni a me­redek dőlésű telepekben. A másik, hogy 40—50 fokos dő­lésben igen nehézkes a szállí­tás, ilyenkor előkerülnek a bö- dönök. Ez a munka pedig már inkább aknamélyítéshez hason­lítható. Donyeckben hasonlóak a gondok — Egy donyecki bányában jártunk, s megállapítottuk, hogy ők is hasonló cipőben járnak — ugyanazokkal a problémák­kal küszködnek, mint mi. A Mecsekben a gázkitörés ve­szély arra kényszerít bennünket, hogy a telepeket felülről lefelé nyissuk meg. Donyeckben ezt fordítva csinálják: alulról fúr­nak fel, szinttől szintig és a bő­vítés is alulról történik. — Vágathajtó berendezéseik alkalmasak-e meredek dőlésű telepek kihajtására? — Donyeckben olyan vágat­hajtó berendezéseket láttunk, amelyekkel 20—25 fokos dőlé­sű ereszkéket hajtottak. Az egyébként vízszintes vágatban használatos szénkombójnt illet­ve rakodógépet alátámasztották és rögzítő elemekkel látták el. Ezzel a módszerrel Magyaror szág más bányáiban dolgoz­hatnának, nálunk viszont nem, mert igen ritkán képezünk ki 20 foknál kisebb dőlésű ereszké­ket. — Ezek szerint nem találták meg a keresett gépsort? — Donyeckben nem. A moszkvai Bányászati Kutató és Tervező Intézetben viszont igen. Az intézet, amely a bányabeli munkák gépesítésének megol­dásával foglalkozik, most fej­leszti ki azt a berendezést, amely már megközelíti azokat a kívánalmakat, amit a mecse­ki szénmedence támaszthat ve­le szemben. Alkalmas 35—90 fokos dőlésben — Mik a gépsor jellemzői? — A KSZ 4-es berendezés 35—90 fokos dőléstartomány­ban dolgozhat: a szénben, vagy meddőben haladó, fával biztosított ereszkék kihajtására alkalmas. Az intézet a kuznyec- kiek kérésére fejleszti ki a KSZ 4-est, amihez mairkoló helyett fúróberendezés is csatlakoztat­ható, következésképp az érc­bányákban is használhatják majd. Az első kísérleti berende­zéseket a jövő esztendőben ké­szítik el s két év múlva'kezdőd- nek a kuznyecki medencében az üzemi próbák. A berende­zés, amely egyelőre a tervező­asztalon van, felkeltette érdek­lődésünket. Ha a lebonyolítan­dó kísérletek megfelelő ered­ményt hoznak Kuznyeckben, né­hány év múlva mi is rendel­kezhetünk egy olyan gépsorral, amely sokszorta könnyebbé te­heti a bányamunkát. S. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom