Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-07 / 308. szám

2 Pundntmt ngplö 1976. november 7., vásárnál» Sári Ferencné. n Baranya megyei Pártbizottság munkatársa átveszi a kitüntetést dr. Nagy Jó­zseftől, A Baranya megyei Pártbizottságon A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 59. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap az MSZMP Baranya megyei Bizottsá­gán. Bocz József, a megyei pártbi­zottság titkára köszöntötte a részt­vevőket. ünnepi beszédet dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára mon­dott, majd kormánykilüntetéseket, ki­váló pártmunkáért emlékplaketteket, jutalmakat adott át. Az ünnepségen részt vett Czégény József, a megyei pártbizottság titkára, valamint a pártbizottság osztályvezetői. A Munka Érdemrend arany fokoza­tát kapta: dr. Molnár Ferenc, a Ba­ranya megyei Rendőr-főkapitányság Pártbizottságának titkára, Zámbó Ist­ván, a Baranya megyei Pártbizottság vb. tagja, a Bikali Állami Gazda­ság igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát kapta: Kispál Károly, a Mohácsi járási Pártbizottság csoportvezetője, Mikesi Lajos, a Mecseki Szénbányák fúrómestere, a Pécs-Vasas I. lakó­terület pártalapszervezetének titká­ra, Mónos István, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa, Sári Fe­rencné, a Baranya megyei Pártbizott­ság munkatársa, dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottsá­gának titkára. A Munka Érdemrend bronz fokoza­tát kapta: Cserna Sándor, a MÉV csapatvezető vájára, országgyűlési képviselő, pártalapszervezeti titkár, Lombosi Jenő, a Dunántúli Napló gazdaságpolitikai rovatvezetője, Pét­re József, a MÁV mohácsi állomás­főnökség raktárosa, pártalapszerve­zeti titkár, Buqár László, a nagykő- zári termelőszövetkezet elnöke, a Pé­csi járási Pártbizottság vb. tagja. Kiváló pártmunkáért emlékplakett kitüntetést kapott: András István, a drávafoki termelőszövetkezet elnöke, a Siklósi járási Pártbizottság vb. tag­ja, Baris István, a Bólyi Állami Gaz­daság munkavédelmi osztályvezetője, propagandista: Domonkos Dezsőné, a Népművészeti Szövetkezet elnöke, a szövetkezet pártbizottságának tag­ja, Dailos György, nyugdíjas vájár, a mánfai lakóterület pártalapszerve- zet titkára, Eizler Lajos, a Polgári Védelem hivatásos tisztje, alapszer­vezeti titkár, dr. Fáy Mihály, a Mo­hácsi Farostlemezgyár igazgatója, a Mohács városi Pártbizottság vb. tag­ja, Füzes Elekné. a gerényesi álta­lános iskola igazgatója, a Sásdi já­rási Pái^bizottság vb. tagja, Fischer József, a Szigetvári Állami Gazdaság gépkocsivezetője, a gazdaság párt- bizottságának tagja, Fajta Károly pártnyugdíjas, Földes Andrásné, az MSZMP BÍaranya megyei Bizottság Oktatási Igazgatóság igazgatója, Horváth József, a Pécsi városi Párt­bizottság munkatársa, dr. Iváncsics Imre, a Pécsi Tudományegyetem ta­nára, pártvezetőségi titkár, Izsáki Im­re nyugdíjas, Jávorka Lajos, a Volán 12. sz. Vállalat autószerelő csoport vezetője, a vállalati pártbizottság tagja, Kaiser Adóm, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat művezetője, pártalapszervezeti titkár, Kertész Ká- rolyné, a MÁV Pécsi Igazgatóság csoportvezetője, a MÁV Pártbizottság vb. tagja, Kiss Károly, a Nádor Szál­ló üzletvezetője, pártalapszervezeti titkár, Kroumann Lajosné, az EIVRT utókalkulációs csoportvezetője, párt- csoport bizalmi, Kiss István nyugdí­jas, Komló városi Pártbizottság mun­kabizottságának tagja, Kovács István, a Mohácsi járási Pártbizottság tit­kára; Kátai Istvánná, a Villányi Ál­lami Gazdaság kertészetének dolgo­zója, pártalapszervezeti titkár, Kun János, a Gabonafelvásárló Vállalat siklósi telepének raktárosa, pártalap­szervezeti titkár, Keresztúri György, Pécs-Bányaüzem körletvezető aknásza, az üzemi pártbizottság vb. tagja, Kecskés István, a Mecseki Szénbá­nyák építési üzemének személyzeti vezetője, pártcsoport bizalmi, Kirsch- ner András nyugdíjas, Kolonics Mi- hályné, a Baranya megyei Pártbi­zottság politikai munkatársa, Lukács Ferenc, a Pécsi Postaigazgatóság tervosztályának vezetője, pártvezető­ségi titkár. Löcher György, a király- egyházai termelőszövetkezet dolgozó­ja, alapszervi titkár. Nagy Zoltán, a MÉV IV-es bányaüzemének aknásza, az üzemi pártbizottság vb. tagja, Nesz János, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzem vájára, alapszef- vi párttitkár, dr. Nyéki Károly, a Ba­ranya megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályának vezetője, a B. m. Pártbizottság vb. tagja, Pilin- ces Józsefné, a Pécsi járási Pártbi­zottság csoportvezetője, Pataki Mi­hály nyugdíjas, Steiner László, a Pécsi Szénelőkészítő üzem pártbizott­ságának titkára, Széli Gyuláné. a Pécsi Dohánygyár MEO-sa, a gyár pártvezetőségének tagja, Szikszói Ti- borné, a dr. Hal József úti általá­nos iskola pártalapszervezetének tit­kára, Szabó Ottóné, a mohácsi TE- MAFORG Vállalat gépkezelője, alap­szervezeti vezetőségi tag, Szabó Jó­zsef, a bicsérdi pártvezetőség titká­ra, Szakái Erzsébet, a bogádmind- szenti termelőszövetkezet személyzeti vezetője, nőbizottsági elnök, Szaba­dos Mihályné pártnyugdíjas, dr. Sza­bó József, a Baranya megyei NEB elnöke, a Baranya megyei Pártbi­zottság tagja, Szili József, az SZMT titkára, a Pécs városi Pártbizottság tagja. Sztergár János nyugdíjas, Vá­mos István, a MÉV robbantási veze­tője, az üzemi pártbizottság vb. tag­ja, dr. Vida József, a Sásdi járási Pártbizottság első titkára, Weinper József, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója, a Kereskedelmi Pártbizottság vb. tagja, Wortner Ödönné, a szederkényi tsz kertészeti munkatársa, a Mohács járási Párt- bizottsán taqja. Zsibrik György, a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat komlói telepének vezetője, a pártalapszer- vezet vezetőségének taaja. Ezután Kiváló dolgozó okleveleket, pénzjutalmakat adtak át n pártalkal­mazásban eltöltött 10—15—20 éves munkaviszonyért és balesetmentes közlekedésért. A Parlamentben A Munka Érdemrend arany foko­zatát kapta: Berki József, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Válla­lat szb-titkára, Burghardt Antal,- a Mecseki Szénbányák Északi bánya és Brikett üzeme szb-titkára, Gosz- tolya Rezső, a Volán 12. sz. Vál­lalat gépkocsivezetője, a vállalat munkaügyi döntőbizottsága elnöke, dr. Jerszi István, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága titkára, ök­rös Imre, a Szakszervizetek Baranya megyei Tanácsa osztályvezetője, Rácz Gyula, a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat szb-titkára, a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége tagja. A Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát adományozták: Czeigler László­nak, a Hazafias Népfront Siklós­nagyközségi bizottság titkárának, dr. Fehér Istvánnak, a történelemtudo­mányok kandidátusának, a Pécsi Tanárképző Főiskola tamárának, Hardi Józsefnek, a szigetvári Álla­mi Gazdaság sertésgondozójának, Hirth Istvánnénak, a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat bolti pénztárosának, Holl Lajosnak, a Déldunántúli Vízügyi és Közmű­építő Vállalat igazgatójának, Jols- vai Alfonznak, a Pécsi Kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség csoportve­zetőjének, Tihanyi Lajosnénak, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetke­zet tagjának, Mokos Sándornak, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság villanyszerelőjének. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát adományozták: Balás Ferenc­nek a Pécsi Szikra Nyomda kor­rektor-csoportvezetőjének, az szb. társadalmi titkárának, Balogh Ist­vánnénak, a Pécsi Bőrgyár betaní­tott munkásának, Bugár Lászlónak, a Nagykozári Zengő Gyöngye Tsz elnökének, Héra Istvánnak, a Volán 12. sz. Vállalat Pártbizottsága tit­kárának, dr. Román Lászlónénak, a Baranya megyei Tanács vb. tovább­képzési és módszertani intézete igazgatójának. * A Munka Érdemrend bronz foko­zatát kapta: Győr János, a MÉ­SZÖV Ellenőrzési és Jogi Iroda ve­zetője. A Baranya megyei Tanácson Kormánykitüntetéseket adtak át tegnap, kiemelkedő tanácstagi mun­káért, a Baranya megyei Tanácson, amelyeket Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke adott át. Az ünnep­ségen részt vett: Megyaszai József, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Dányi Pál, Takács Gyula elnökhe­lyettesek, Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát kapta: dr. Diófási Lajos, a Pé­csi Szőlészeti és Borászati Kutató- intézet igazgatója, Komáromi Jó­zsef, a Pécsi Víz- és Csatornamű' Vállalat főkönyvelője. A Munka Érdemrend bronz foko­zata kitüntetést kapta: Bősz József, a Boly Községi Közös Tanács elnö­ke, Csór Istvánná, a nagytótfalui termelőszövetkezet nyugdíjasa, Gu­lyás Józsefné, a Pécsi Belvárosi Áruház eladója, Hortobágyi József, a Szentlászlói Községi Tanács elnö­ke, dr. Király András, a Mohácsi Járási-Városi ügyészség vezető ügyésze. KISZ- és úttörő­kitüntetések A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 59. évfordulójára tegnap délelőtt emlékeztek a pécsi Fegy­veres Erők Klubjában és adták át a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Orszá­gos Elnöksége kitüntetéseit Bara­nya és Pécs legjobb egyéni és kö­zösségi ifjúsági aktivistáinak és tisztségviselőinek, KISZ-eseknek és úttörőknek. Az elnökségben helyet foglalt Pe** tőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Sarka- di Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkai a, Piti Zoltán és Szőke Attiláné, a megyei KISZ-bizottság titkárai, Kom- lódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, Rákos János, a városi KISZ-bizottság tit­kára, Vér László, a Baranya me­gyei Úttörő Elnökség elnöke és Kutnyánszky Géza, a megyei párt- bizottság munkatársa. Sarkadi Nagy Barna ünnepi be­széde után kitüntetéseket adott át. Az alábbiak részesültek KISZ-ki- tüntetésekben: KISZ Érdemérem: Ruppert Károly és néhai Lendvai Kálmán. Ifjúságért Érdemérem: Bogdán László, Horváth János, Wunderlich József, Pozsgai János, Móricz Ottó, Szomolányi Gyula és YbT~??rnő. Kiváló ifjúsági vezető: Álló Mik- lósné, Elek Lajosné, Hancsicsák Gá­bor, Sümegi György, Vassné Forin­tos Klára, Lehel György. Notheisz József, Páter Péter és Mészáros Klára. Aranykoszorús KlSZ-jelvény: Ada- mov László, dr. Németh Tamás, Alics János, Schmidt János, Uz Györgyné, Cserfai Tibor, Bódis Jó­zsef, Jeney Isvtán, Vörös László, Decsi Tamás, Kerékgyártó István, Szőke Éva, Kostyák József, Gyu- lánszki Pál, Pfeiffer Gyuláné, Mi- helisz Teréz, Zoltai Ákos, Szőke Ká­roly, Hédi Ferenc, Nagy Sándor, Sári Józsefné, dr. Csongor Ágnes, Hirt Éva, Salamon Jolán, Konyhás László és Kerécz Tamásné. KISZ KB dicsérő oklevelét ötven­nyolc személy és harmincöt KISZ- szervezet kapta. Úttörő kitüntetésben a következők részesültek: Kiváló úttörövezető: Mosgai Mik­lós, Bernáth Lászlóné, Jedlicska Já­nos, Dárdai Ferenc és Kolics Pálné. Dicsérő oklevél: dr. Takács Jó­zsefné, Mottenheim Ferencné és Lévai Jánosné. Kiváló ifivezető: Hajdú Attila, Rugási Endre, Vágvölgyi László, Molnár Valéria és Pallós Éva. A KISZ Pécs városi Bizottság em­lékplakettjét tizenketten és jutalmát húszán vették át Komlódi Józsefné- től. Ünnepi köszöntő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az ország- gyűlés elnökének a rádióban és a televízióban szombaton este elhangzott beszéde Tisztelt Elvtársak! Csaknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megren­gette a világot, az addig egy­nek és megingathatatlannak tű­nő kapitalista világot. 1917. no­vember 7-ig úgy tűnt, hogy jö­hetnek háborúk, megbukhatnak királyok, robbanhatnak ki for­radalmak, a kapitalizmus, a kizsákmányolás, a tőke uralma változatlan marad. Az oroszor­szági kommunisták Lenin vezet­te forradalma azonban meg­rendítette a tőkés világot, meg­szakította földünket átfogó ha­talmi láncát. 1917. novemberé­vel két táborra szakadt a vi­lág. Az egyik oldalon a győztes októberi forradalom népe kezd­te meg egy olyan új, szocialis­ta társadalom építését, amely nem ismeri a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást. A másik oldalon méq megmaradt az is­métlődő válsággal küzdő kapi­talista világ, a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől meg­rettent uralkodókkal, tőkések­kel, földbirtokosokkal, gyarma­tosítókkal, akik akkor az októ­beri forradalom láttán döbben­tek rá először, hogy örök éle­tűnek hitt hatalmuk milyen vé­ges. Már akkor, 1917 őszén, és azóta is oly sokszor hangoztat­ták, hogy mindaz, ami Orosz­országban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntuda­tos dolgozók szerte a világon tudták, hogy az orosz bolsevi­kok győzelme nem marad, nem maradhat csupán Szovjet- Oroszország belső ügye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség leg­jelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország mun­kásosztályának, az elnyomott népeknek a tőkés rendszer, a kizsákmányolás elleni harcben. A kizsákmányolt milliók szerte a világon nyomban megértették, hogy az emberi történelemben először egy olyan munkás—pa­raszt állam, olyan új hatalom született, amely a dolgozók ha­talmát, a többség hatalmának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban meg­fogalmazott — „egyenlőség, testvériség, szabadság” — jel­szavának formális hangoztatá­sával szemben kizsákmányolás­tól mentes életet, békét akart teremteni, a földesúri birtoko­kat pedig a parasztok kezébe adta. A világ népei ezért te­kintették már születése pillana­tában saját ügyüknek az októ­beri forradalmat. Ezért tekintett minden elnyomott, kizsákmá­nyolt nép reménykedően, nagy szimpátiával a Szovjetunió fe­lé, erőt, hitet merítve saját har­caihoz. A nehéz polgárháborús évek után nem sok idő jutott a bé­kés építőmunkára. Az első szo­cialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, újból ki­éleződött a kapitalista világvál­ság, nőtt a háborús veszély és 1941. júniusában a hitleri Né­metország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Halálos veszély fenyegette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó hábo­rú sok szenvedést, nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldoza­tot követelt. De végül is a szovjet nép hatalmas katonai és politikai győzelmet aratott. A szovjet hadseregnek a német fasiszták feletti győzel­me Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is — ked­vező feltételeket teremtett a felszabadított országok népei számára, hogy nemzeti függet­lenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől szabadulja­nak meg, hanem egyszer és mindenkorra a tőke uralmától is. Az elmúlt három évtizedben újabb vereségek érték a kapi­talista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált ki a kapitalista rabságból. Demokratikus, népi, majd szo­cialista rendszert hoztak lét­re. Az amerikai kontinensen a kubai nép vívta meg hősies for­radalmi harcát. Felbomlott az imperializmus sok évszázados gyarmati rendszere. És ha eb­ben a nagyszerű történelmi fo­lyamatban olykor kudarcok, fáj­dalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családját, a harc még nem ért véget. A szocialista útra lépett országok sokasága újból bizo­nyítja, hogy október nemcsak a cári Oroszországot forgatta El sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történeté­ben. Az ünnepi megemlékezés ne­hezen viseli el a számok hosz- szú sorát, nem férnek el benne á statisztikák, adatok. Mégsem mellőzhetjük őket teljesen, mert o tények makacs dolgok. Nem­csak azt árulják el, hogy mit, mennyit és hogyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek va­ló termés hozama, hogyan nő az átlagos életkor és a fejek­ben a tudás. Megvalósul-e a jövedelempolitikában, a szociá­lis juttatásokban, az oktatásban és a lakáselosztásban a szocia­lizmus legfontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a munkája. Nem, a számok en­nél többről beszélnek, a szá­mok bizonyítanak! A Szovjet­unió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt héten fogadott el o legfelsőbb tanács ülése — sok tekintetben különbözik az előző tervektől. Szovjet baráta­ink a tizedik ötéves tervet a minőséq és a hatékonyság öt­éves tervének nevezik. Fő célki­tűzésük, hogy a népgazdaság szerkezetében és műszaki szín­vonalában minőségi változások történjenek, s ennek következté­ben lényegesen megváltozzon a gazdaság geész arculata. A cári Oroszország ipara 1913- ban az amerikai termelésnek mindössze 12,5 százalékát állí­totta elő. 1950-ben, a háborús károk helyreállítását követően a Szovjetunió termelése már 30 százaléka volt az Egyesült Ál­lamokénak. 1970-ben ez az arány már 75 százalékos volt, s ma túl jár a 80 százalékon. 1990-re a Szovjetunió körülbe­lül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal fog ren­delkezni, mint az elmúlt évek­ben. Új és nazdagabb lehető­ségek nyílnak a Szovjetunió Kommunista Pártja programjá­ban megfogalmazott társadal­mi és gazdasági feladatok tel­jesítésére. A forradalmi mozgalom újabb világméretű sikerei el­képzelhetetlenek lennének a szocialista világrendszer léte és internacionalista segítsége nélkül. Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy az a szé­les távlat, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom feltárt, a proletár inter­nacionalizmus jegyében fo­gant. Mi magyarok is azoknak a népeknek a sorába tarto­zunk, akik igaz barátra, segí­tő szövetségesre találtak a Szovjetunióban. Népünket a testvéri barátság szálai fűzik a Szovjetunióhoz. A sokoldalúvá vált magyar —szovjet kapcsolatoknak ha­zánk életében betöltött szere­péről a tv-nézők és rádióhall­gatók nap mint nap értesül­nek. A Szovjetunió legnagyobb gazdasági partnerünk. A ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatok évről évre jól fejlőd­nek, biztonságot, stabilitást nyújtanak építőmunkánkhoz, szocialista céljaink megvalósí­tásához. A Szovjetuniótól kap­juk a legfontosabb energia- hordozók és alapanyagok döntő többségét, iparunk mű­szaki színvonalának emelését szolgáló komplett berendezé­sek jelentős hányadát. A Szov­jetunió nagy tételű megren­delésekkel, hosszú távra szóló szakosítási és kooperációs megállapodásokkal jelentős mértékben járul hozza a ma­gyar ipar fejlesztéséhez, alap­vető gazdaságpolitikai célki­tűzéseink megvalósításához. A Szovjetunió és a szocia­lista országok békepolitikája, nemzetközi tekintélye kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy mi is és a többi szocia­lista ország a mind bonyolul­tabbá váló nemzetközi gaz­dasági helyzetben is megvaló­síthassuk szocialista céljainkat. A proletár internacionaliz­mus eszméje magában foglal­ja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját. A szocia­lizmus építése során évtizede­ken át tapasztalhattuk, hogy minden, ami békénkkel, bizton­ságunkkal, előrehaladásunkkal összefügg pártjaink, államaink, népeink testvéri együttműkö­désétől, a proletár internacio­nalizmustól kapja erejét. A testvéri pártok sikerei erősítik a nemzetközi mozgalmunkat és a nemzetközi kommunista moz­galom erősödése segíti az egyes pártok munkáját. Ebből az elvből kiindulva ítéljük el a nacionalizmus, a nemzeti el­zárkózás mindenféle formáját, az antikommunizmus és a szovjetellenesség megnyilvánu­lásait, mert mindez mozgal­munk egysége, az emberi ha­ladás ellen irányul. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját kö­szöntve megerősítjük hűségün­ket a forradalom, a marxiz­mus—leninizmus magasztos eszméihez. 1917 októberét kö­szöntve, megerősítjük barátsá­gunkat és szövetségünket a Szovjetunióval, a szocialista országok testvéri közösségével. Vállvetve küzdünk a közös cé­lok megvalósításáért a marxiz­mus—leninizmus elveinek, esz­méinek érvényesüléséért. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom szellemében a világ minden haladó gondolkodású emberével, népével együtt vál­laljuk a harcot a békéért, a népek biztonságáért, a béke­program valóraváltásáért. Ez a politika a feszültségek feloldá­sát, az országok együttműkö­dését, a világ vitás kérdései­nek tárgyalásos rendezését, a nemzetközi viszonyoknak olyan óVóJakítását -jelenti, amely a békés egymás mellett élésen és a kölcsönös előnyökön nyugszik. A nemzetközi helyzet megítélésében — a Szovjet­unióval együtt — mindig azt tartjuk mérvadónak, hogy mi­lyen mértékben sikerült előre­jutni a béke megszilárdításá­ban, a fegyverkezési hajsza megfékezésében, a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sában. A világ minden béke­szerető emberével a nagy ok­tóber szellemében küzdünk az ember felemelkedéséért, a munka becsületéért, a népek szabadságáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe alkalmá­ból üdvözletünket küldjük a dicső forradalom három nem­zedékének. önök nevében is újabb sikereket kívánunk a Szovjetunió- népeinek, a Szov­jetunió Kommunista Pá/fjának. Brezsnyev efvtárs vezette Köz­ponti Bizottságnak. Szívből kívánjuk, hogy érjenek el új si­kereket a szovjet haza ereje, tekintélye gyarapításában vég­zett áldozatos munkájukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom