Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-07 / 308. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Fotó: Szokolai István VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 308. szám 1976. november 7., vasárnap Ara: 1,20 Ft Ma ÍO órakor Ünnepi koszorúzás Pécsett a központi temetőben A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom1 59. évfor­dulója tiszteletére novem­ber 7-én 10 órakor koszo- rúzási ünnepséget rendez­nek Pécsett a központi te­metőben a szovjet hősök emlékművénél. A katonai tiszteletadással történő em­lékezésen elhelyezik a ko­szorújukat az MSZMP Ba­ranya megyei és Pécs vá­rosi Pártbizottsága, a Bara­nya megyei és Pécs városi Tanács, az ifjúsági szerve­zetek, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a fegyveres testületek képvi­selői. A pécsi földben nyugvó szovjet hősök sír­jára helyezik a megemlé­kezés virágait a váíos in­tézményeinek, vállalatainak képviselői. Szocialista ünnepünk nnepeink . sorában november 7-e sa­játos helyet foglal el. Egyrészt mig a többiek a régmúlt időben fogan­tak, történelmi hagyomá­nyokból vagy évszázados szokásokból maradtak ránk, ez a legfiatalabbak egyike, másrészt olyan ünnepünk, melyben egyesül a nemzeti és az internacionalista tar­talom. Ezen a napon a vi­lág haladó népeivel, a marxizmus—leninizmus esz­méit vallókkkal együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmére em­lékezünk, a Szovjetuniót, an­nak népét köszöntjük. Ötvenkilenc év telt el az­óta, hogy az orosz munká­sok és parasztok megterem­tették a proletariátus dik­tatúráját, megkezdték a ki­zsákmányolás mentes, szo­cialista társadalom építését. Az évek múlásával, mind vi­lágosabban áll az emberi­ség előtt e történelmi je­lentőségű tett korszakalkotó hatása. Ma már nincs a vi­lágon egyetlen olyan hely, ahol az emberek ne élnének másként, mint az októberi forradalom győzelme előtt. Vonatkozik ez elsősorban a szocialista országok népei­re, de a tőkés társadalmi rendszerű országokra és nemzetekre is, akik nap­jainkban nem vonhatják ki magukat a Szovjetunió kül- és belpolitikájának egész világra kiterjedő hatása alól. Érvényes ez a megálla­pítás a Földünk nagy részét magában foglaló fejlődő or­szágokra is, az októberi forradalom győzelme nélkül nem tudták volna szétzúz­ni az imperializmusgyarma- ti rendszerét, kivívni nemze­ti függetlenségüket, sza­badságukat. Amikor hazánkban meg­ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének évfordulóját, első­sorban azokat a vívmányo­kat méltatjuk, melyek meg­határozó erejűek nemzeti fejlődésünk szempontjából. A szocialista országok kö­zössége erejének gyarapo­dását, társadalmi rendsze­reink erősödésének tényét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a világhelyzet alakulására gyakorolt hatását, az inter­nacionalizmus eszméjének térhódítását hangsúlyozzuk. Számunkra ez az ünnep elválaszthatatlan a szocia­lista építő munkától, mely­nek programját pártunk XI. kongresszusa fogalmazta meg. A célkitűzések a szor­gos hétköznapi munkában valósulnak meg, amikor em­berek tettei, helytállása, ál­dozatvállalásai nyomán nagyszerű eredmények szü­letnek. Szemünk láttára épülnek új létesítmények, közben formálódnak, átala­kulnak építői, az emberek. Gondolkodásukban, maga­tartásukban, a munkához és a társadalomhoz való viszo­nyukban válnak szocialistá­vá. Az ünnepek előtt hagyo­mányosan megmérjük, a megemlékezések alkalmából elmondjuk, leírjuk: meddig jutottunk el a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben, mit valósítottunk meg terveinkből. A mi megyei mérlegünkben most sok öröm található. Az új nyom­da, a mohácsi székgyár, a pécsi autószerviz, a Kon- zum áruház, az úi sport- csarnok, elkészült vagy épü­lő lakások ünnepünk örö­mei. Ezeket és a munkában kiemelkedő embereket mu­tatjuk be ünnepi számunk­ban. Amikor az új létesítmé­nyeket az elmúlt napokban birtokba vettük nem feled­keztünk mea az előttünk álló további feladatokról sem. z új nyomdában létrehozott fejlett technológia lehe­tővé tette, hogy a mai ün­nepen jelenhessen meg el­ső alkalommal négy színű nyomásban a Dunántúli Napló, melyet bizonyára ér­deklődéssel fogadnak majd olvasóink. A hírközlés és a nyomda dolgozói ezzel is tiszteletet kívánnak adni az októberi forradalom évfor­dulójának, mely eredmé­nyeink. vívmányaink, hazánk feilődésének történelmi for­rása. Mitzki Ervin A tartalomból KORSZERŰ ÜZEMEKKEL, GYÁRAKKAL GAZDAGODOTT PÉCS-BARANYA (3. oldal) ♦ „RÓZSADOMB" - PANELHAZAKKAL (4. oldal) # MIRE ÖSSZPONTOSÍT A MUNKAÜGYI KORMÁNYZAT? (6. oldal) # A HÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK (7. oldal) * PÉCSI SÉTA (8. oldal) A pécsi Felszabadulási Emlékmű Otthon 60 ezer embernek Megkezdődik a siklósi városrész építése Elsőként a mélyépítők települnek az új munkahelyekre 60 ezer embernek ad majd otthont — ezzel jellemzik Pécs legnagyobb lekásberuházási vállalkozását, a Siklósi város­részt, amelynek építése a jö­vő esztendőben indul. A szaná­lásmentes területre koncentrált tömeges lakásépítéssel kívánják ellensúlyozni a jövőben a vá­ros belső területeinek elkerül­hetetlen rekonstrukcióját,, ami érthetően nagy terheket ró Pécsre. A város deli peremén — Lvov-Kertvárostól délre — elhe­lyezkedő városrész tervezése az 1973-ban összeállított tervezési program alapján meghirdetett országos tervpályázattal indult. Az 1974 májusában elbírált pá­lyázat ajánlásainak figyelembe­vételével a Pécsi Tervező Vál­lalat szakemberei dolgoznak a terveken és az első — az ún. 2/I. — szakasz beépítési terve, beruházási programja már el is készült. Ez az új Keszűi út és a Sarohin tábornok útja meg­hosszabbítása által határolt te­rületre szól és itt kezdődik jö­vőre az építkezés. Ennek első kézzelfogható jele, hogy a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte mélyépítő részlegének áttelepí­tését az új területre. Két mély­építő építésvezetőség vonul fel elsőként, hogy a város ötödik ötéves tervében 85 millió fo­rintos tételként szereplő alap­közművesítést 1977 februárjá­ban elkezdje. (E programban egyébként a DÉLVIÉP is részt- vesz.) Az építők felvonulása a következő hónapokban egyre nagyobb méreteket ölt, hiszen a magasépítő építésvezetősé­geknek is le kell települniük ahhoz, hogy áprilisban az első épületek alapozását is el le­hessen kezdeni. Szó van arról, hogy oz építésvezetőségek hosz- szabb távú elhelyezését az el­ső két panelépületben oldanák meg, s ezekben kapnának a munkások is öltözőket, fürdő­ket. Ha az építkezések súly­pontja a városrész más terüle­tére helyeződik át, ezeket az épületeket rendbetéve adják át lakásokként. A Siklósi városrész 2/1. sza­kasz első ütemében — ezzel in­dul az építkezés — 300 lakás szerepel a tervben. Ebből 60 lenne az említett két felvonu­lási épületben, 150-et rendel­tetésszerűen a jövő esztendő­ben átadnak, 90 pedig áthúzó­dik a következő esztendőre. Ugyancsak a jövő esztendőben el kell kezdeni a második ütem­ben szereplő 392 lakás építé­sét is. urir A Pécsi Szikra Nyomda új üzemépülete Fotó: Molnár György

Next

/
Oldalképek
Tartalom