Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-03 / 304. szám

1976. november 3., szerda Dunantmt napló Moszkvába utazott dr. Maróthy László Kedden dr. Maróthy László­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével ifjúsági dele­gáció utazott Moszkvába a szocialista országok ifjúsági ve­zetőinek konzultációjára. A küldöttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Szűcs Istvánná, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének fő­titkára és a KISZ KB több ve­zetője búcsúztatta. Jelen volt Felix Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. •é TIRANA: Az Albán Munka­párt 7. kongresszusának küldöt­tei kedden Enver Hodzsa első titkár beszámolójának második részét hallgatták meg. A köz­ponti bizottság első titkára hét­fői, többórás beszédének foly­tatásaként az ország belpoliti­kai és gazdasági helyzetét és külpolitikai elképzeléseit ismer­tette. Visszavonultak a rhodesiai csapatok Harminchat órás „gerillael­lenes harc” utón a Mozambik területére behatolt rhodesiai csapatok kedden visszatértek állásaikba. Az akció során — mint az AP hírügynökség a rhodesiai biztonsági erőkhöz közelálló forrásokrc#«IW5tkozva jelentette — a vadászgépekkel és helikopterekkel támogatott gyalogsági és lovassági egysé­gek hét „gerilla-kiképző tábort” leromboltak és több száz állító­lagos gerillát megöltek. A rhodesiai veszteségekről egyelőre nem érkezett hír. A hivatalos mozambiki hír- ügynökség — mint ismeretes — hétfőn beszámolt arról, hogy a rhodesiai csapatok va­sárnap reggel nagyszabású in­váziót indítottak, és két mo­zambiki tartományba behatol­tak. Gaza és Tete tartományok­ban a mozambiki erők felvet­ték a harcot a benyomulókkal. A rhodesiai kormány szóvivője viszont tagadta, hogy invázió­ról lenne szó, és azt állította, hogy a nagyszabású akció, akárcsak augusztusban, a Mo- zambikból kiinduló gerillatevé- kenyséq felszámolását célzó kí­sérlet. + GENF: Értesülések szerint Rhodesia függetlenné válásá­nak időpontja állt a genfi kon­ferencia keretében kedden foly­tatott kétoldalú konzultációk középpontjában. Államcsíny Burundiban A kelet-afrikai Burundi Köz­társaságban hétfőn a hadsereg megbuktatta Michel Micombe- ro elnököt és átvette a hatal­mat — jelentették be közle­ményben az új katonai veze­tők. A kis ország egész terü­letére érvényes kijárási tilal­mat rendeltek el este 6 órától hajnali 5-ig. A helyi rádió je­lentése szerint a hatalom-át­vétel vértelen volt és az or­szágban az élet a megszokott módon zajlik. A külvilággal a telefonösszeköttetés mindössze rövid időre szakadt meg. A helyi rádióban felolvasott közlemény személy szerint sen­kit nem nevezett meg a hata­lomátvétel vezetőjeként. Az új katonai vezetők kijelentették, hogy azért mozdították el tiszt­ségéből az elnököt, mert „nem volt képes hatalmát a nép ér­dekében gyakorolni". A köz­lemény szerint „az ország poli­tikai és gazdasági helyzete sú­lyosan megromlott és hatal­maskodtak az elnök oltalmát élvező népellenes csoportok”. Nemcsak az elnököt, hanem a fegyveres erők vezérkari fő­nökét is elmozdították. A kor­mányt és az uralkodó párt szer­veit megfosztották hatalmától. Az ügyek intézését a különbö­ző minisztériumok főosztályve­zetőire bízták. ♦ PEKING: A Kínai Baráti Társaságok Szövetsége és a Kínai-Szovjet Baráti Társaság kedden délután filmkoktélt ren­dezett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 59. évforduló­ja alkalmából. A rendezvényen a baráti társaságok szövetségé­nek és a Kínai-Szovjet Baráti Társaságnak több vezető sze­mélyisége vett részt: jelen volt "Túlsztylkov pekingi szovjet nagy­követ és a követség számos munkatársa. Fegyveres bankrablás Belgrádban Amerikai stílusú banditatá­madás zajlott le kedden reggel Belgrádban. Két felfegyverzett bűnöző a főváros központjában behatolt egy bankba és 800 ezer dinárt elrabolva megpró­bált elmenekülni. A bank mel­lett lévő bolt egyik alkalmazott­ja megkísérelte feltartóztatni a két banditát, mire ezek fegy­verükből tüzet nyitottak rá és megsebesítették. A belügyi szerveknek az egyik bűnözőt néhány perccel a bűn- cselekmény elkövetése után si­került elfogniok, a másik a pénzzel együtt mepróbált gép­kocsin megszökni. A rendőrség azonban gyorsan nyomára akadt és a bandita, miután bi­zonyossá vált számára, hogy nem tud egérutat nyerni, ön­gyilkos lett. Az október 6-án hatalomra került katonai junta megkezdte a „felforgatónak'' minősített irodalom nyilvános megsemmisítését Thaiföldön. Nemcsak a könyvesboltokból, hanem a lakásokból is összeszedik a haladó irodalmat, s a náci időkre emlékeztető ha­talmas máglyákon égetik el könyvek tízezreit----------------------------«----------------------------­Fe gyveres ellenállás Thaiföldön Hanoiba megérkeztek az első jelentések a thaiföldi hazafiak fegyveres ellenállásáról. Ezek­ből kiderült, hogy a hazafiak si­kerei máris jelentősek és hogy bátor ellenállásuk tovább gyen­gíti az amerikai lakáj puccsis­ták eddig is ingatag pozícióit. A thaiföldi hazafiakra — mint a Nhan Dán keddi kom­mentárjában megállapítja — nyilván súlyos küzdelmek vár­nak, hiszen az amerikai agresz- szorok visszatértek Thaiföldre. Ezt a Tak Li-i katonai támasz­pont újjáépítése is bizonyítja. ♦ ♦ NYUGAT-BERLIN: A nyu­gat-berlini szenátus most nyil­vánosságra hozott összesített adatai szerint a városra vo­natkozóan a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország által meg­kötött négyoldalú egyezmény életbelépése óta eltelt 4 és fél esztendőben 14.5 millió alka­lommal látogattak nyugat-ber­lini polgárok a Német Demok­ratikus Köztársaságba, ami na­ponta átlag 10 ezer látogatót jelent. A nyugat-berlini látoga­tók többsége az NDK fővárosát keresi fel. * NEW YORK: Az ENSZ-köz­gyűlés gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó 2. sz. bizottságában felszólalt Hajnal Sándor, a magyar küldöttség tagja. Megállapította, hogy az ipar fejlesztése kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés előmozdí­tásában és jelentős tényezője a fejlődő országok gazdasági önállóságának. Hangsúlyozta, hogy hazánk kész megosztani iparfejlesztési tapasztalatait a fejlődő országokkal. ♦ DAMASZKUSZ: Izraeli hadbíróságok további terror­ítéleteket hirdettek a megszállt területeken élő arab állampol­gárok perében — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. A ciszjordániai Nabluszban negyven évi börtönbüntetésre ítélték Mohammed Szaid Jusz- szefet, mert tagja volt a Pa­lesztinái ellenállási mozgalom­nak. Lódban ugyanezzel az in­doklással húszévi szabadság- vesztésre ítéltek egy másik arab állampolgárt. Gazában tiltott fegyvertartás vádjával három, illetve 12 évi börtönre ítéltek két arabot. + MOSZKVA: Engels emlék­művet lepleztek le kedden Moszkva központjában, a hat méter magas szobrot az SZKP KB és a szovjet kormány ha­tározatára állították fel a Kro­potkin téren, nem messze a Kremltől. ♦ Sanghaj I plakátok Annak ellenére, hogy hétfőn a kínai külügyminisztérium a lényeget tekintve tagadólag reagált azokra a híresztelések­re, hogy Kínának új miniszter- elnöke, honvédelmi minisztere és parlamenti elnöke van, Sanghajban nem tűntek el a KB idevonatkozó döntéseit mél­tató feliratok. A metropolis utcáin — szem­tanúk szerint — továbbra is azt olvasni, hogy a KKP Köz­ponti Bizottsága Li Uszein- nient miniszterelnökké, Csen Hszi-lient honvédelmi minisz­terré, Je Csien-jinget pedig a parlament elnökévé nevezte ki. Pekingi megfigyelők feltéte­lezése szerint a központi bi­zottság a maga részéről eldön­tötte ugyan a kinevezések dol­gát, erre azonban még az or­szágos népi gyűlésnek is rá kell ütnie a pecsétet. Legalábbis az alkotmány értelmében. Megkezdődött az elnök- választás az Egyesült Államokban Eredmény ma reggel várható Kedden — magyar idő sze­rint a kora délutáni órákban — az Egyesült Államokban megkezdődött az elnökválasz­tás. A végeredmény várhatóan csak szerda reggelre alakul ki. A szavazók egyúttal újjává­lasztják az orszáq 435 tagú képviselőházat, továbbá a 100 tagú szenátus egyharmadát és 14 állam kormányzóját. Gerald Ford, a köztársasági és James Carter, a demokra­tapárt jelöltje helyi idő szerint kedden reggel egyaránt szülő­városában szavazott: Ford el-' nők a Michigan állambeli Grand Rapidsben, Carter a georgiai Plainsben, A két elnökjelölt, aki a hét­fő éjszakai órákig folytatta kampányát, természetesen sa­ját pártja győzelmét ígérte a választáson, amelynek sorsát — az előrejelzések szerint — kis különbség döntheti el. Az első órák tapasztalatai megerő­sítik, hogy a szavazók jelentős részét nem érdekli a választás. Utolsónak Kaliforniában zár­ják a szavazóhelyiségeket, ma­gyar idő szerint szerdán haj­nali 5 órakor, de ennél is ké­sőbben futhatnak be Alaszka és Hawaii eredményei. A nagy televízió- és rádió- hálózatok óriási apparátussal, számítógépek bekapcsolásával elemzik az eredményeket. így — adott esetben — már jóval ÍGY KEZDŐDÖTT. A New Hampshire államban lévő Di­vide Notch nevű kis üdülőhe­lyen már kedden kora hajnal­ban befejeződött a választás. Ford 13, Carter 11 voksot ka­pott, s a független jelöltként induló McCarthy szenátor egy szavazatot könyvelhet el ma­gáénak. korábban megbízhatóan előre jelezhetik majd: marad-e a Ford-kormány, vagy pedig 1977. januártól, nyolc év után ismét demokrata-párti elnök kerül a Fehér Házba. Portugál szocialisták kongresszusa Kevésbé baloldali központi bizottságot választottak A korábbinál kevésbé bal­oldali összetételű központi bi­zottságot választottak meg a Portugál*Szocialista Párt hét­főn végétért lisszaboni kong­resszusán: olyan listát hagytak jóvá, amelyen nem szerepelt Cardoso mezőgazdaságügyi miniszternek, a párt egyik leg­haladóbb vezetőjének a neve. Cardoso fontos szerepet ját­szott a földreform végrehajtá­sában és síkraszállt folytatá­sáért. Reis, a PSZP balszárnyához sorolt vezető felszólalásában megjegyezte: a szocialisták egy része attól tart, hogy pártjá­nak vezetői olyan talajra csúsz­nak, amely idegen a dolgozók érdekeitől. A PSZP heterogenitására utal, hogy a Soares nevével fémjelzett győztes listán kívül 25 százaléknyi szavazatot ka­pott a „szakszervezeti vonal” által előterjesztett másik lista. Soares záróbeszédében eré­lyes hangon utasította a „ki­sebbséget", hogy támogassa politikáját. A PSZP kongresszusán nem maradt idő a szervezeti sza­bályzat módosítására, ezért fél éven belül rendkívüli kongresz- szust tartanak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES: — kőműveseket, — panelszerelőket, — bádogosokat, — gépkocsivezetőket, — festőket, — vízszigetelőket, — villanyszerelőket, — ív- és lánghegesztőket, — segédmunkásokat, — éjjeliőröket (lehet nyugdíjas is) Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat Pécs, Szántó Kovács János u. 1. (ÉM-szállő) MUNKAERÖ-GAZDALKODÁS. Minden érdeklődő levélre válaszolunk! Levélcímünk : 7601 Pécs, Pf. 147. Ismertetés Az amerikai kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmé­ben minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. Idén ez a nap november 2. volt. Ezen a napon nemcsak elnököt és alelnököt választanak (az ún. elek- tori rendszer szerint), hanem újra­választják az egész képviselőházat, a szenátus egyharmadát és az ál­lamok kormányzóinak egy részét is. November 2-án tehát az elnök és az alelnök megválasztása, valamint a 435 tagú képviselőház újraválasz­tása mellett újraválasztanak 33 sze­nátort és 14 kormányzót is. A képviselőháznak jelenleg 290 de­mokratapárti és 145 republikánus tagja van. A szenátusban a man­dátumok megoszlása: demokrata: 62, republikánus: 38. Az államok kor­mányzói közül jelenleg 36 demok­rata, 14 republikánus. A megújítás­ra kerülő szenátusi mandátumok kö­zül jelenleg 21 demokrata, 10 re­publikánus, kettő „független". (Pon­tosabban: New York államban egy „konzervatív", Virginia államban pedig egy „független" szenátor mandátuma kerül megújításra). A megújításra kerülő 14 kormányzó tisztség közül 8 demokrata, hat pe­dig republikánus kézben van. A köztársasági párt elnökjelöltje Gerald Ford, alelnökjelöltje Robert így választanak az Egyesült Államokban Bole szenátor. A demokrata párt elnökjelöltje Jimmy Carter, alelnök­jelöltje, Walter Mondale szenátor. Az amerikai elnökválasztás két fokozatú: először államonként meg­választják az elektorokat, majd azok megválasztják az elnököt, s vele együtt az alelnököt. Minden államban (az Egyesült Államoknak jelenleg 50 állama van, s ehhez jön még a District of Co­lumbia, a főváros közigazgatási kör­zete.) Államonként annyi elektort választanak, ahány szenátora és kép­viselője az illető államnak a wa­shingtoni kongresszusban együttesen van. A legtöbb elektort, 45-őt, az idei választáson Kalifornia állam adja. 1972-ben még New York ál­lam volt az élen, 43 elektorral. (District of Columbia 3 elektort vá­laszt.) A szenátorok száma kerek 100 (minden államnak 2 szenátora van, tekintet nélkül az állam nagy­ságára és lakosainak számára). A képviselőház 435 tagú. (Az egyes államok lakosaik számának arányá­ban küldenek képviselőket a kong­resszusba.) Ez 535 elektor, s ehhez járul még 1964 óta a District of Columbia 3 elektora. November 2- án tehát összesen 538 elektort vá­lasztanak és az így megválasztott elektorok későbbi időpontban egy­szerű szótöbbséggel választják meg az elnököt és az alelnököt. A szük­séges többség 270 elektor! szavazat. Azok az elektorok, akiknek pártja az illető államban november 2-án megszerezte az abszolút többséget, december második szerdáját követő Hétfőn — az idén december 13-án — összeülnek államuk kongresszusi épületében, hogy megválasszák az elnököt és az alelnököt. Szavazatu­kat hat példányban megküldik Wa­shingtonba, ahol a szenátus elnöke 1977. január 6-án, a két ház együt­tes ülésén felbontja az elektor! tes­tületektől beérkezett szavazólapokat és kihirdeti, hogy kit választottak az Egyesült Államok elnökévé, illet­ve alelnökévé. Mindez azonban már csak forma­ság. Az elektorok ugyanis szinte minden esetben pártjuk hivatalos je­löltjére szavaznak — bár nem min­den állam alkotmánya kötelezi őket erre. Ha az elektori szavazatok többségét (270) a jelöltek eayike sem szerzi meg, akkor a képviselő­ház választja meg az új elnököt. Ha a képviselőház sem képes megegyez­ni az új elnök személyében, akkor a szenátus választ. Az új elnök 1977. január 20-án teszi le a hivatali esküt. A szenátus és a kéoviselőház taaiainak man­dátuma január 3-tól érvényes. Az Egyesült Államok elnökévé csak olyan — születésénél fogva, tehát nem honosságot szerzett — amerikai állampolgár választható, aki leg­alább 35 éves, és legkevesebb 14 éve az Egyesült Államok területén lakik. A szavazásra jogosult állampolgá­rokat a legtöbb államban az élet­kor és a lakóhely megállapítása végett választói névjegyzékbe ve­szik. A névjegyzékbe vétel alkalmá­val a választó demokratának, re­publikánusnak, vagy függetlennek vallja magát. E listák tanúsága szerint több a demokrata párti, mint a republikánus választó, és ezért a republikánus jelölt csak a függetle­nek, illetve a demokrata párti vá­lasztók egy részének szavazatával számíthat sikerre. A polgárjogi tör­vény életbe lépése óta a déli ál­lamokban jelentősen megnövekedett a lajstromozott néger választók szá­ma. Több államban vizsgának vetik alá a szavazásra jogosultakat, an­nak megállapítására, hogy az illető tud-e írni és olvasni. Ä szavazásra jogosultak alsó korhatára 18 év. Az alkotmány senkit sem kötelez arra, hogy szavazzon. Kongresszusi képviselő lehet az az amerikai állampolgár, aki betöltötte 25. életévét és legalább hét éve az Egyesült Államok területén lakik. Szenátorrá választható az az ame­rikai állampolgár, aki betöltötte 30. életévét és legalább 9 éve az Egye­sült Államok területén lakik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom