Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-20 / 321. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Levelek közügyben Megszokott gyakorlat immár, hogy egy-egy készülő törvényt, a „nép okos gyülekezete” elé terjesztenek, vitára, észrevételek összegyűjtésére. Az eszmecserék „gazdájaként" a Hazafias Népfront ily módon tette korábban mintegy közszemlére a családjogi, a társadalombiztosítási törvény tervezetét — most nemrégiben pedig több mint száz vitában a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos új törvénytervezet került terítékre. Az ember — a közigazgatásban dolgozók általános tapasztalata ez — a legtöbbször nehezen fog tollat azért, hogy valamilyen ügyben bejelentést tegyen. (Nem szólva természetesen a notórius je- lentgetökről, a nézeteiket minden apró-cseprő ügyben kifejtükről, vagy a kifejezetten bé- kétlenekről, akik szívesen keresnek a kákán is csomót.) Az emberek többsége csak nagyon mély, feszitő belső kényszerre ir meg egy levelet, tesz még oly közérdekű bejelentést. Nem mondható jónak ez a hú- zódozás, esetenként közöny; viszont megkülönböztetett figyelmet kiván valamennyi közérdekű jelzés, figyelmeztetés. Akkor is, ha első megítélésre személyes jellegű panasznak látszik. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előadói jól tudják: a hozzájuk érkező bejelentések közül igen sok „indul” egyéni természetű panasznak — a vizsgálat befejeztével viszont közérdekű, kisebb vagy nagyobb közösséget érintő, esetleg kifejezetten társadalmi érdek ellenében ható visszásságot leplez le. Lehetne erre jónéhány példát is megemlíteni. Közülük most csupán egy: Bács megyében kisebb, bejelentett szabálytalanságot vizsgáltak egy gazdaságban a népi ellenőrök, s „menet közben” derült ki, hogy a társadalmi tulajdon súlyosan károsodott. Ha nincs bejelentés a „kis ügyben”, ha az apró szabálytalanságra senki nem hívja fel a figyelmet, akkor a komoly vétség is büntetlen maradt volna. A közérdekű bejelentések gondos kezelése, kellő kivizsgálása, a panaszokkal kapcsolatos körültekintő elemző munka tehát nagyon is közérdekű. Még akkor is, ha — s ezért is fontos a lelkiismeretes vizsgálat — nem mindegyik bejelentés „ül”; ha találhatók bennük pontatlanságok, túlzások is. Végső céljuk túlnyomó többségben a segíteni akarás, ha csupán egyetlen ember védelméért születtek is. Hosszú évek jól bevált gyakorlata immár, hogy a különböző szervek a közérdekűnek számitó bejelentéseket megvizsgálják s nem dobják olva- satlanul papírkosárba a levelet akkor sem, ha feladójuk „elfelejtette" a nevét feltüntetni. (Vitát kavart ennek kapcsán: vajon a névtelen levelekben foglaltakat szükséges-e kivizsgálni? Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy a „névtelenség” nem jelent feltétlenül valótlan közlést, hanem sokszor az esetleges helyi megtorlástól való félelem tart vissza a névaláírástól. Javaslatuk tehát, hogy ne szerepeljen ilyen megkötés a törvényben.) A törvény egyébként — az eddigi gyakorlatot is szentesítve — védelmet kíván nyújtani a közérdekű bejelentő személyének, meg kívánja óvni minden retorziótól. Várkonyi Margit Urho Kekkonen látogatása a székesfehérvári tsz-ben Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísérete pénteken ellátogatott a székes- fehérvári Vörösmarty Termelő- szövetkezetbe. A finn vendégeket vidéki útjára elkísérte Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes és dr. Matusek Tivadar, a 'Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A finn államfő tiszteletére zászlódíszbe öltözött gazdaság bejáratánál pirosnyakkendős úttörők virágokkal köszöntötték Kekkonen elnököt, akit dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke és a termelőszövetkezet vezetői fogadtak. Tőke Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a vendégeket a mintegy 3300 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet munkájáról. Elmondotta, hogy terméseredményeik meghaladják az országos átlagot. Fő mezőgazdasági terményük a búza és a kukorica, s jelentős zöldségkertészettel is rendelkeznek. Tehenészetük évi tejhozama tehenenként eléri a 3500 litert. Az idén 500 ezer broyler-csirkét és pecsenyekacsát nevelnek, s évente 5000 hízott sertést értékesítenek. A termelőszövetkezethez 140 hektáros halastó is tartozik, ebben az idén 27 va- gonnyi halat termeltek. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a baromfikeltetőt, s az egyik tehenészetet, közben számos kérdést tettek fel; érdeklődtek a termelőszövetkezet tevékenységéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A közvetlen hangulatú találkozón a termelőszövetkezet elnöke Kovács Margit keramikus- művész öreg halászt ábrázoló alkotását nyújtotta át a finn államfőnek, aki viszonzásul finn acéltállal kedveskedett vendéglátóinak. Urho Kekkonen örömét fejezte ki, hogy ellátogathatott az ősi Székesfehérvár egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetébe. Elismeréssel szólt tevékenységéről, elért eredményeiről, s további sikereket kívánt sokoldalú munkájáhcr. Elismerését, köszönetét szocialista brigádnaplóba írt sorokkal is kifejezte. Intézkedések a vasút tehermentesítésére Pénteken dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár elnökletével a minisztériumban ülést tartott a Központi Szállítási Tanács, amely a vasút fuvarozási gondjainak enyhítéséről, az év végi csúcsforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges intézkedésekről tárgyalt. Az államtitkár megállapította, hogy az utóbbi hetekben, főleg az exportfeladatok növekedése miatt a vasút nem tudta kielégíteni a fuvarozási igényeket. A nehéz helyzettel számoltak ugyan, a korábbi szállítási elmaradásokat azonban egy hónap alatt nem tudják pótolni, hiszen kapacitásuk nem növekedett, A MÁV jelenleg naponta 2—3 ezer vagonnal kevesebbet tud kiállítani a szükségesnél. Hangsúlyozta az államtitkár azt is, hogy még a jelenlegi helyzetben sem látszik indokoltnak, célszerűnek valamilyen vasúti szállítási korlátozás bevezetése. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy a torlódó feladatok is megoldhatók, a feszültségek enyhíthetők a közúti közlekedés — a Volán és a közületi gépkocsik - fokozottabb bevonásával. Ezért a minisztérium a KSZT javaslata alapján kötelezte a Volánt, hogy a vasútról közútra terelhető áruk fuvarozását soron kívül vállalja el, s felajánlották a lehetőséget, hogy egyebek között cukrot, lisztet, papírt, zsákolt műtrágyát és a könnyűipari üzemek napi 1-5 vagonnyi áruját a következő hetekben elsősorban közúton továbbítsák rendeltetési helyére. A cukorrépa fuvarozással kapcsolatos feladatait a vasút eddig rendben végrehajtotta, a tervek szerint naponta mintegy 25 ezer tonna répát fuvarozott a gyárakba. Az igény azonban az utóbbi időben 30 ezer tonnában állandósult. A többletigény kielégítésére ugyancsak a Volánt kérték fel. Az ülésen a Volán képviselője beszámolt arról, hogy a Volán-vállalatok október végé- ig hatmillió tonnával több árut továbbítottak, mint egy évvel korábban, A Volán a következő hetekben még ennél többre is képes, hiszen kocsiállományát a fuvaroztatók megbízásai alapján két műszak helyett még most is csak 11 órán át foglalkoztatják. Befejeződött a KGST- tagországok növényvédelmi és karantén konferenciája A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága növényvédelmi és karantén konferenciáját november 16. és 18. között Budapesten tartották. A tanácskozáson részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia küldöttsége./ Megtárgyalták a növényvédelmi karantén szervezet tevékenységét és korszerűsítését, valamin,.' a gazdasági, módszerfejlesztési és technológiai kérdéseket. A tanácskozás résztvevői pénteken szakmai programon vettek részt Heves megyében és a gyakorlatban tanulmányozták a karanténes szállítás magyar tapasztalatait. Pénteken délután Egerben, a Heves megyei Növényvédő Állomás székházában tartották a konferencia záróülését, ahol aláírták a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvet. Dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője ez alkalommal elmondotta, a tagországok képviselői megállapodtak abban, hogy a karantén módszert a közeljövőben felülvizsgálják és a korszerű követelmények figyelembevételével módosítják. Döntöttek abban is, hogy a KGST tagországok növényvédelmi és karantén konferenciáját három év múlva ismét ösz- szeh ívják. Csorba Győzőt köszöntötték Baranya és Pécs vezetői Csorba Győző kétszeres József Áttila-díjas költőt köszöntötték 60. születésnapja alkalmából Pécs és Baranya vezetői tegnap délelőtt a megyei tanács klubjában, A meghitt hangulatú ünnepségen ott volt Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, Szentirányi József, a Pécsi Városi Pártbizottság titkára, Papp Imre, a pécsi Városi Tanács elnökhelyettese, valamint a megye és Pécs város művelődésügyi vezetői és irodalmi életének képviselői. Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese mondott köszöntő és köszönő szavakat, abból a gondolatból kiindulva, hogy Pécs irodalmi életét ma már nehezen tudnánk elképzelni Csorba Győző személye és munkássága nélkül. — A pécsi irodalmi életben ő a mérték és a minőség — mondotta Takács Gyula, — mérték a jó értelemben vett európaiságában, a városhoz való hűségében, a művészi igazság keresés és színvonal szigorúságában. Köszönjük egész munkásságát, verseit, műfordításait, azt a szerkesztői, tanítói munkát és közművelődési tevékenységét, amelyet évtizedek óta városunkban végez. Kívánjuk, hogy az az alkotói kiteljesedés és termékenység, amelynek az utóbbi esztendőkben örömmel voltunk tanúi, még sokáig tartson. A jelenlévők jókívánságaira, a város és a megye tisztelgő köszöntésére válaszul Csorba Győző nemcsak köszönő szavakat mondott, de azt is, hogy igazi, költőhöz illő válasznak majd azokat a verseit, műfordításait tekintsék, amelyek ezután születnek. Magyar-szovjet színesfémipari egy üttm ű ködés Pénteken befejeződött a Nehézipari Minisztérium és a Szovjetunió Színesfémkohászati Minisztériuma színesfémipari együttműködési munkacsoportjának 10. ülése, amelyen dr. Kapolyi László nehézipari miA Pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépisko la tanulói szakmai gyakorlaton vesznek részt az építkezéseken. Az elvégzett munka fejében a Baranya megyei Építőipari Vállalat szakmai és anyagi segítséget nyújt a tanulók képzéséhez. A képen: másodévesek panelépület alapozását végzik. Erb János felvétele niszterhelyettes és A. Vologyin, az össz-szövetségi Alumínium- ipari Egyesülés elnöke vezette a tárgyalásokat. Megvitatták a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény teljesítésének soron lévő feladatait, és jóváhagyták a műszaki-tudományos együttműködés jövő évi munkatervét. Megtárgyalták a Mány—Nagyegyháza környéki együttes bauxit- és szénlelőhely legcélszerűbb hasznosításának lehetőségeit, és a részletek kidolgozása érdekében három témában irányoztak elő közös vizsgálatokat. A nehézipari minisztériumban tartott záróértekezleten megemlékeztek a 30 évvel ezelőtt alapított MASZOBAL működéséről. A MASZOBAL, vagyis a Magyar—Szovjet Bauxit— Alumíniumipari RT. 1946-ban jött létre, amikor az eredetileg német tőkeérdekeltségű magyarországi vállalatok szovjet tulajdonba mentek át. A Szovjetunió 1954-ben vegyesvállalati tulajdonjogát a Magyar Nép- köztársasáq kormányára ruházta át. A MASZOBAL működésének időszakában épült újjá a magyar alumíniumipar, befejeződött az Almásfüzitői Timföldgyár, az Inotai Alumíniumkohó és más jelentős létesítmények építése. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 321, szám 1976. november 20., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
