Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-20 / 321. szám
2 Dunántúlt naplö 1976. november 20., szombat Építőanyag-ellátás Szarvasmarhatenyésztés Zöldség-gyümölcs felvásárlás Vizsgálati jelentésekről tárgyalt a megyei NEB Ar építőanyag és az épületgépészeti cikkek; tekintetében általában kielégítőnek ítélte meg a lakossági ellátást a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé terjesztett összefoglaló jelentés. Az országos vizsgálat részeként elkészített felmérésről lapunk egy korábbi számában részletesen írtunk már. A Baranya megyei NEB tegnapi ülésén az építőanyagipar} és kereskedelmi vállalatokra és a minőségvizsgáló intézetekre kiterjedő vizsgálat eredményének megvitatásakor számos hiányossáq is szóba került. Mint például az, hogy egyes termékekből az ellátás nem mindig folyamatost, a termékek minősége gyakran jogos panaszok forrása, időszakonként mennyiségi és választékbeli hiányok is előfordulnak, s hogy a forgalmazó vállalatok nem képviselik elég határozottan a vásárlók érdekeit, E hiányosságok, visszásságok egy része a tárolási és szállítási kapacitások elégtelenségével magyarázható. Más részük viszont az építőanyaggyártó és forgalmazó cégek mulasztásának következménye. Ezek kijavítása jobbára nem beruházási, nem pénzkérdés. A jelentések alapján o bizottság ezért a vállalatok és intézetek szervezettebb, hatékonyabb, pontosabb együttműködését célzó javaslatokat fogadott el és terjeszt fel o Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. A Baranya megyei NEB tegnapi ülésén méq két időszerű, fontos napirendi pont szerepelt Megtárgyalták a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásának Baranya megyei tapasztalatairól szóló jelentést. Ez a bizottság által elfogadott javaslatokkal együtt hamarosan a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése elé kerül megvitatásra. A másik téma o zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésének vizsgálatáról készült összefoglaló jelentés volt, amelyet mostanában az ország valamennyi megyéjében elkészítenek. D. I. információs konferencia Pécse## Befejeződött az IMDE '76 Mindennapjaink gazdasága — csak a képletesség kedvéért — nem elefántcsonttoronyban forgatja kerekeit, de: új és új értesülésekből él és akar hasznosat termelni holnap is, ma már történetesen egy kis vállalat kapcsolatai is a világgazdaság szövevényes szálú áramkörébe vezethetnek. Nem mindegy tehát, amikor valamiről döntünk — hogy holnap úgymond le ne üljünk —, menynyire friss, hasznos, a jövőbe mutató információval rendelkezünk. Van egy vélemény, miszerint a gazdasági vezetők elég nagy hányada intuíció alapján, magyarul ösztönös megérzéssel dönt, s ennek értéke elég kétes. Ezzel szemben: ma már elmélete és kiterjedt irodalma van a matematikai módszereknek, a rendszerszervezésnek, az irányításszervezésnek, a számítógépek alkalmazásának, melyeket a gyakorlat ma már egyre inkább alkalmaz is, csak még nem a legszélesebb körben. Ezzel, cím szerint: az információs módszerek és rendszerek szerepével a vállalati döntések előkészítésében (IMDE ’76) — foglalkozott az a kétnapos pécsi konferencia, melyet a Maqyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Köz- gazdasági Kara közösen rendezett, s amely tegnap zárult. A konferenciára Dél-Dunántúl- ról és Budapestről csaknem 130 olyan vezető vállalati közgazdászt és számítástechnikai szakembert hoztak össze, akik a vállalati szervezettel, az irányítás kérdéseivel, a számítás- technika alkalmazásával, a különböző vezetői döntésekhez szükséges rendszerekkel foglalkoznak. A konferencián három előadás és — felkért vállalati szakemberektől — több korreferátum hangzott el, majd vita kerekedett, miközben az elmélet úgymond megütközött a gyakorlattal. A zárszó után a nyitó előadást tartó Nyitrai Ferencné dr.-t. a Központi Statisztikai Hivatal iparstatisztikai főosztályának vezetőjét kértük meg, Miért idegenkednek a vállalatok a korszerű módszerektől? Ami a jó döntésekhez elengedhetetlen vonja meg a konferencia mérlegét. — Az előadások és a hozzászólások után az a vélemény alakult ki, hogy a vállalatoknál immár megérettek a feltételek a számítástechnika és a korszerű információs rendszerek alkalmazására. Világossá vált, hogy alkalmazásuk nem öncélú, nem azért kell rendszert szervezni, mert ez divat, hanem — mert ilyen bonyolult gazdasági életben és bonyolult körülmények között, amikoris a vállalatok külkapcsolatai erősek és szerteágazóak, nem lehet hagyományos módszerekkel dönteni, irányítani. Modern módszereket kell alkalmazni. Tegyem mindjárt hozzá — jegyezte meg Nyitrainé —, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán olyan vállalati közgazdákat képeznek, akiket felvérteznek minden ilyen ismeretanyaggal. Az egyetemen ezeket a módszereket a fiatalok gyakorolják is. üdvös lenne, ha a baranyai vállalatok alkalomadtán megkeresnék az egyetemet saját problémáikkal, s akkor élesben mehetne ez a gyakorlatozás. — A konferencián részt vevő vállalati szakemberek mit mondtak, mi akadályozza a korszerű információs módszerek és rendszerek széles körű elterjedését' a vállalatoknál? — Az egyik buktató: ehhez az kell, hogy a vállalatoktól néhány jól felkészült embert egy időre kivonjuk a termelésből és megtanítsuk az új módszerekre. Ezt nehéz megoldani. A másik nehézség: azt a szűk réteget, melynek a kezében a döntés van, tanfolyamokon kellene megtanítanunk bizonyos alapismeretekre, hogy ne féljenek az új módszerek alkalmazásától. A vállalatok ettől való idegenkedésének oka végül is az, hogy mindenki túl van terhelve a mindennapos munkával, nehéz kivenni valakit. Ennek ellenére: az áldozatot meg kell hozni. (— mz —) Vonzóbbá tenni a vasutat! Ifjúsági parlament a MÁV Pécsi Igazgatóságán A vontatópark fele már Diesel elektromos mozdony, de a villamos erőátvitel egységek és berendezések javítására nincs szakember. Egyszerűen nem folyik ilyen képzés a szakmunkásképzőkben vagy szak- középiskolákban, de a vasútnál sem. Ez sürgősen orvoslásra szorul, — mondta felszólalásában egy Diesel-lakatos. A Pécsi Vasútigazgatóság területi ifjúsági parlamentjén, ahol majd négyezernégyszáz harminc éven aluli MÁV dolgozót százhuszonöt küldött képviselt, hat megye megoldásra váró problémáiról esett szó Színes ofszettechnika Csökkenteni a zajártalmat A hazai szén-, érc-, valamint ásványbányák szakemberei részvételével rendezett országos konferencia tegnap befejezte munkáját. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület újmecsekaljai csoportja és a Mecseki Ércbányászati Vállalat kezdeményezésére több mint hetven szakember vett részt azon a kétnapos tanácskozáson, amelyen a vibrációs és zajártalmakkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. A szakemberek tegnap délelőtt a gyakorlatban ismerkedtek meg azokkal a műszaki megoldásokkal és módszerekkel amit a MÉV-nél alkalmaznak. A ll-es, lll-as, valamint a IV-es számú bányaüzemben tett látogatást követően elismerően nyilatkoztak a MÉV erőfeszítéseiről, amelyek a vibráció és zajártalom csökkentésére irányulnak. Kétszázötven nyomdamérnök és nyomdatechnikus tanácskozása kezdődött Pécsett November 7-én négyszínnyo- másos képekkel jelent meg a Dunántúli Napló. A színes ofszet napilap- és folyóiratgyártás hazai tapasztalatairól kétnapos országos tanácskozás kezdődött tegnap Pécsett kétszázötven nyomdamérnök és nyomdatechnikus részvételével a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezésében. Magyarország összes nyomdája képviselteti magát a rendezvényen. Az előadásokat a Mecseki Szénbányák Komját úti kultúrtermében, valamint az MTESZ székházban tartják. A szakmai konzultációkat üzemlátogatás követi. Baróth János, a jelenleg legkorszerűbb szövegelőállításról, a fényszedésről szól, Patak Géza, a Pécsi Szikra Nyomda üzemvezetője az ofszet napilap-gyártás tapasztalatait vázolja fel. A korszerű könyvgyártásról Libor Jenő, a debreceni Alföldi Nyomda főmérnöke tart előadást, míg Deák Gyula, a pécsi nyomda főmérnöke az új nyomda beruházásának körülményeit, Péter György, a Bu- dacolor mérnöke az ofszet-fes- tékgyártás jövőjét ismerteti. Az idei tanácskozás népszerűségére jellemző, hogy résztvevőinek a száma százzal több a tavalyinál. Cs. J. A láthatatlan kapu őre Az üvegen túl pantomim folyik. A láthatatlan rendező vezényletére percnyi pontossággal Skoda-busz érkezik a szemközti megállóba. A szobafal nagyságú ablak előtt gyűrött arcú öregember támaszkodik a papírgyűjtő husángra... Mosolyogni támad kedvem: a Szálai András út széltében-hosszá- ban feltúrva, nem sok értelme hát a hulladék összeszedésé- nek. Idebenn viszont a némajáték fordítottja játszódik. „Személytelen" hangok szólalnak meg, s a vonal túlsó végéről kérik ezt vagy azt az illetőt. Szörényi Jánosné pedig biztos mozdulattal kapcsolja a nyolcvan gomb valamelyikét... Immár negyedszázada. — A napokban mondtam fel. Körbe tárcsáztam a régi kollégákat, barátokat, köztük a Hucker Ferit, aki a férjemmel együtt dolgozott annak idején Újhegyen: valahogy úgy érzem, hogy nem mehetek el nyugdíjba búcsú nélkül. Januárban lesz huszonöt éve annak, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsára kerültem telefonközpontosnak. Ez alatt az idő alatt rengeteg embert megismertem, többségüket persze csak hangról. Kifinomult a hallásom, így aztán vagy öt esztendővel ezelőtt, mikor a posta kezelői tanfolyamot szervezett, a beszédstílusról megismertük egymást. A beszélgetést kiszámíthatatlanul megszakítják a hívások, s Gizi néni türelmet kér, kapcsol. Szinte helyére sem kerül a kagyló, máris csöngetik. Mohács jelentkezik, s közben az jut eszembe, nem a legkedvezőbb időt választottam a beszélgetésre. S mintha csak érezné, azzal folytatja, hogy a kora délelőtti órák, továbbá a hét első és utolsó munkanapja a legforgalmasabb. A telefonközpont kezelése mellett tulajdonképpen a portási feladatokat is ellátja, tudnia kell, hogy mikor, hol, milyen értekezletet tartanak: az azokra érkezőket is útba kell igazítania. Ha ideje engedi, előveszi az elmaradhatatlan kézimunkát ... — Azt kértem annak idején a férjemtől, hogy csak addig engedjen dolgozni, amíg egy öltöny ruhát veszek neki. Viccelődik is velem a rokonság: „Mami, még mindig nem sikerült megvenni azt az öltönyt?" Sokszor eszembe jut a Színház téri SZMT székház. Ott töltöttem el a fiatalságomat: a lépcsőfeljáró mellett alakították ki a portásfülkét, ami egyben telefonközpont és sokszorosító szoba is volt. Ide egy esztendeje költöztünk. Új központot kaptam és ezt a tágas, világos helyiséget. A virágok saját búj- tások, otthonról hoztam őket; jutott az irodákba is belőlük. A régi kollégáktól nehezen válók meg, de a férjem már három esztendeje vár arra, hogy én is otthon maradhassak az unokámmal, a mamával. Eztán többet segíthetek a lá- nyoméknak. Elfoglalt emberek, a vöm is úttörővezető a tanári munka mellett. Bizonyságul, nem kis büszkeséggel újságot vesz elő a fiókból, a Baranya Ifjúsága legutóbbi számát, melyben többek között a Mörcz családról írnak. Telefonközpontosnak lenni tulajdonképpen bizalmi állás. Mert Gizi néni is észreveszi, ha a kollégák közül valakinek rossz napja van, csakhát ez az ő titka marad, mint ahogy az is megakad nála, ha valaki türelmetlen. Türelem és udvariasság jellemző rá. Mert tudja, hogy a telefonkezelő az, aki csöngetésre nyitja a cég láthatatlan kapuját, S nem mindegy, milyen a fogadtatás. S. Gy. tegnap Pécsett, a PVSK csarnokban. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóság vezetője beszámolt az előző parlamenten felvetett kérések teljesítéséről, az eredményekről, a még megoldásra váró féladatokról. Különösen a személyszállítás kultúrált színvonalát, az áruszállítás hatékonyságát, a gyorsabb és jobb kocsikihasználást hangsúlyozta. Huszonketten kértek szót. Többségüket a bérkérdések foglalkoztatták: a fiatalok helytállnak a középvezető beosztásokban, de a bérükben ezt alig veszik észre. Kevés az ötven forint rangfokozati béremelés — ami csak ötévenként esedékes. A munkaköri béreket a végzett munka, és ne a munka- viszonyban töltött évek alapján állapítsák meg, a régebbi dolgozóknak pótlékokkal, a rangbérek emelésével biztosítsanak nagyobb fizetést. A pályafenntartási szakszolgálatban megszűnt a nehéz fizikai munka, de a meglévő kisgépek elavultak és nehezek, újabbakat, korszerűbbeket kérnek, és ezekhez megbízható javító bázist. Nincs elég kocsirendező — jobb anyagi és szociális helyzettel kellene vonzóvá tenni ezt a nehéz, de nélkülözhetetlen munkát. Az igazgatóság területén sok vasúti őrházban nincs villany Mikor vezetik be? Jó lenne ösztöndíjas tanuló- szerződéseket kötni a fiatalokkal, hogy még többen jelentkezzenek. A MÁV-alkalmazott halálával miért szűnik meg a csalód utazási kedvezménye? Magasabb szintű iskolai, szakmai képesítés megszerzése után miért nem tölthetnek be azonnal annak megfelelő munkakört? Megoszlottak a vélemények a felszólalások körül. Abban teljes volt az egyetértés, hogy még jobban, hatékonyabban kell dolgozni az egyre növekvő feladatok maradéktalan teljesítéséért. Dr. Szabó Tibor összegezte a felszólalásokat, majd megválasztották a 23 küldöttet az országos vasutas parlamentre. — Murányi — Teljesítik a fiatalok kéréseit Félmillióval felemelik a lakásépítési alapot Vállalati ifjúsági parlamentet tartottak november 18-án a Pécsi Kesztyűgyárban. Sántavy Csabáné elnöki megnyitója után Gyulyás József vezérigazgató tartotta meg szóbeli kiegészítőjét, majd válaszolt a 125 küldött kérdéseire, akik közel kétezer fiatalt képviseltek. Elhatározták, hogy az albérletben lakó dolgozóknak 300 forint térítést fizetnek, majd a lakásépítési alapot másfél- millió forintról kétmillió forintra emelik. Vállalati ifjúsági házat építenek az új pécsi gyártelepen, az Engel János úton. A dombóvári gyárban új KISZ- klubot hoznak létre, a vállalati óvodát pedig 75 férőhely- lyel bővítik. Ezután a résztvevők küldöttnek választották meg Rónaki Antalnét és Nagy Im- rénét, akik az iparági parlamentben képviselik a kesztyűgyár fiataljait.
