Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-01 / 302. szám
Hétfőtől hétfőig Felcserélt napok Az idén kicsit zavarban voltam a takarékossági világnap megrendezésekor. Nem arról van szó, mintha nem értenék egyet célkitűzéseivel, vagy meghirdetését feleslegesnek vélném. Sőt, magam is úgy vélem,, hogy társadalmi rendszerünkben az egyéni és közösségi takarékosságnak nagy jelentősége van! Vallom, hogy a családban, a társadalomban egyaránt kell megtervezni, hogy milyen „fejlesztésekre" törekszenek, azok anyagi alapjait hogyan biztosítják, s ebben nagy szerepe van a takarékos gondolkodásnak. Az én zavaromat a nap időpontjának megjelölése váltotta ki. Eddig úgy tudtam, hogy a takarékossági világnapot az év október hónapjának utolsó munkanapján rendezik meg. Nem is volt ezzel eddig általában semmi baj, amíg az általában a hétfőtől—péntekig terjedő napokra esett. Az idén azonban ez a nap szombat lett volna. Gondolom, a rendezők kellő megfontolás után döntöttek úgy; szabad szombat lévén, a hónap utolsó munkanapjává pénteket nyilvánították. Valószínűleg igazuk volt, hiszen a vállalatok, hivatalok, intézmények többségében a dolgozók fele nem volt munkahelyén. Ennek ellenére — és ezt nem kötözködésből említem — ez a múlt heti szombat országos méretekben igen fontos munkanap volt! Lapunk munkatársai sok helyen jártak, nagyszerű munkák végzését tapasztalták. Mindenekelőtt mezőgazdasági üzemeinkben, ahol az őszi munkák szervezett és ütemes végzése nemcsak azt követeli, hogy ne legyen szabad szombat, de néhol még vasárnap is dolgoznak. Akárcsak az őszi szállítást végző vállalatoknál. Nem szólva azokról a szocialista brigádokról, vállalati kollektívákról, akik oly nagy számban vettek részt a kommunista szombat munkaakcióiban I Nemrégiben pénteken délután látogattunk el néhány fontos munkahelyre, s azt tapasztaltuk, hogy a közelgő szabad szombatra való tekintettel sokan már jóval a munkaidő befejezése előtt eltávoztak onnan. Néhány termelési vezető úgy fogalmazott, hogy a hétfői munkanappal sem lehet a többivel azonos értékűen számolni, mondván, hogy a dolgozók egy része nehezen „rázódik bele” a munkába. Remélem, hogy a fentiekből nem következik az, hogyha esetleg egy jelentősebb rendezvény hétfőre esik majd, azt kedden tartják meg? Mitzki Ervin Simontornya: Kiállítás A szekszárdi Balogh Adóm Múzeum értékes külföldi metszeteiből kiállítás nyílt vasárnap Simontornyán. A nemrégiben újjáépült várban, a kellemesen berendezett könyvtári olvasóteremben mutatják be a színes képeket, amelyek főleg angol, német vadászati jeleneteket, természeti hangulatképeket ábrázolnak. Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Kaposvár: Karsztvizet kap a város Pisil Előadás a gyógymetszésről Ostrom a szabadalomért A nemrégiben a csornai tejipari vállalatnál lezajlott üzemi kísérletek pozitív eredménnyel zárultak, így megkezdődhetett a hazánkban újdonságnak számító sütőipari segédanyag, a ciPusztaszentgyörgynél kezdődött a csőfektetés. Fotó; Grábner Gyula Bonyhád: A szekszárdi múzeum Vö- rösmarty-emléktórgyakat, valamint régi mezőgazdasági és iparosszerszámokat kapott Bonyhádról. A fenti tárgyak csak ideiglenesen kerülnek a szekszárdi múzeum birtokába: a közeljövőben ugyanis állandó helytörténeti múzeum létesül Bonyhádon. ott találnak végleges helyet avval a Per- czel Mór emlékanyaggal együtt, amelyet a Béri Balogh Adóm Múzeum ajándékoz a bonyhádiaknak. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság fonyódi kísérleti telepén megkezdték a szennyvizes halostavak lehalászását, Á lehalászott halak — ponty, amur, pettyes- és fehérbusa — emberi fogyasztásra alkalmasak. Balatonboglár: Követ visznek az uszályok Már csak az átkelő személyhajó járatok közlekednek a Balatonon. A vízen azonban — a hűvös idő ellenére is — élénk a forgalom. A balatoni hajósok reggeltől estig követ szállítanak az északi part bányáiból a déli part építkezéseire. Az idei őszre két vállalattól kaptak megrendelést. A Somogy megyei Közúti Építő Vállalatnak Siófokra viszik a balatongyöröki mészkődolomitot. A Folyamsza- bólyozó és Kavicskotró Vállalat pedig Balatonbogláron és Almádiban végez partfal építéssel kapcsolatos munkákat. A követ ehhez Pálkövéről szállítják. Ezen az őszön a balatongyöröki kőbányát fenntartó tsz- ek lerakatot létesítettek Balo- latonbogláron: lakás- és villaépítőnek adják itt el a követ. Ha más mégrendelésük nincs, akkor ide szállítják a hajósok oz építőanyagot. Kővel megrakottan, vagy o bánya felé tartva reggeltől estig négy uszály járja a Balatont. Ezen az őszön mintegy 45—50 ezer tonna kő elszállítását tervezték: a megrendeléseket és a bányák kapacitását is figyelembe véve azonban mór most biztosra veszik, hogy ennél többet szállítanak a fagy beálltáig az északiról a déli partra. Az első „kapavágást” a Fonyód—Kaposvár között épülő regionális vízvezetéken Kraszo- nics Zoltán végezte el, egy markoló segítségével. A lánctalpas kotrót hat kilométerre Fonyódtól, Pusztaszentgyörgy mellett állították munkába. A vállalat eddig gumikerekű gépekkel dolgozott: a nagybere- ki ingovány és a sáros szántóföldek azonban csak a lánctalpast tartják meg. Az 52 kilométer hosszú vezeték és a hozzákapcsolódó fonyódi vízkivételi mű építése a legnagyobb feladat, amelyre a vállalat fennállása óta vállalkozott. A közel 800 millió forint értékű beruházás — a tervek szerint — 1981-ben készül el: a hatszáz milliméter átmérőjű csővezetéken ettől az időtől számítva naponta 15 ezer köbméter ivóvizet kap Kaposvár. Nyáron a Balatonból veszik — és megfelelő tisztítás után indítják útba — a vizet. Télen, amikor az üdülőövezetben jelentősen csökken az igény, a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű-rendszeren keresztül a nyirádi bauxitbányák kristálytiszta, kitűnő minőségű karsztvizét juttatják el Kaposvárra. A vízkivételi mű — amelynek tervei még csak most készülnek — a fonyód-bélatelepi kempingtől délre épül majd fel. Nagy teljesítményű szivattyúk dolgoznak itt, s egy csőrendszer segítségével a parttól hatszáz méterre „szívják meg" a Balatont. A tisztított — és a laboratóriumban ellenőrzött — víz az első hat kilométert acélcsövekben teszi meg a Nagyberek szélén. Pusz- taszentgyörgytöl aztán — ahol megkezdődött a csőfektetés — azbesztcement-csövekben folytatja útját a Fonyód—Kaposvár közötti vasútvonaltól keletre. Várdánál átbújik a vezeték a sínek alatt és a Jutái úton ér Kaposvárra. Itt épül fel a fogadóállomás két — egyenként ötezer köbméteres — tárolóval, laboratóriummal. Az idén körülbelül 30 millió forintot költenek el a nyolcszázmillióból. Jövőre jóval többet. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat alvállalkozókat is szerez. A szerződésben ugyanis azt vállalta, hogy 1981 őszén „kulccsal" adja át használatra a regionális vezetékrendszert. Kaposváron e nagyberuházás elkészülte után hosszú évtizedekig nem lesz gond az ivóvíz, a vezeték úgy épül, hogy ha szükség lesz rá, napi 15 ezer köbméteres kapacitását — nagyobb beruházás nélkül — a duplájára növelhetik. Fonyód . őszi lehalászás Ez az, amiről azt szokták mondani, hogy szétvetették a termet. Itt volt szombaton Hegedűs Antal és dr. Gulyás Sándor botanikus, az őszibarackfák gyógymetszésének feltalálói, és a FEK-ben előadást tartott a módszer eredményeiről. A diafilm nem hazudik, láthatta mindenki, mit tud az új módi. Csodálatosan Zalaszentgrót: Hitel a tőkés export növelésére Harminchétmillió forintos hitelt kapott Zala megye legnagyobb ipari szövetkezete, a za- laszentgróti Rekord Ruhaipari Szövetkezet. A tőkés export növelését célzó, 45 milliárd forintos országos hitelkeretből pályázat alapján nyert hitelből a zalaszentgróti szövekezet többek között az V. ötéves tervidőszakban 100 millió forinttal növeli termelési értékét, s ezen belül 50 millió forint értékű ruházati cikkel szállítanak többet tőkés piacokra. szép őszibarackfákat láttunk ládákban és a fákon, termőoszlopokat, kis rügyeket, árnyékot nem adó fákat, számos érdekes, izgalmas, a termesztő számára forradalminak számító dolgot. Az ott feltett kérdések jó része is arra vonatkozott, hogy miképpen lehet megvásárolni a szabadalmat? Délután, illetve oz előadás után ott mindjárt be lehetett lépni a Kertbarátok Országos Szövetségébe, mert ez az útja az új módszerhez való hozzájutásnak. Aki nem volt ott, az elintézheti postán is a jelentkezést, illetve a szabadalom megvételét: a cím 2013 Pomáz, Kertbarátok Országos Szövetsége. Néhány sorban jelzi belépési szándékát az illető, amire megkapja a belépési nyilatkozatot és egy csekket, amire befizet háromszáz forintot. Ez összeg felét a szövetség majdan építendő otthonára szánják, és a tagok automatikusan tagjai lesznek a Kertbarátság Háza pártoló körének is. Paks: Hajók az országúton Az 1983-ig visszafizetendő hitelből a szövetkezet jelentős beruházást valósít meg. Nyolcmillió forintért a központi telephelyüket bővítik, 11 millió forint értékű, korszerű gépparkkal szerelik fel, s 18 millió forint jut a szövetkezet forgóalapjának feltöltésére. Az 1980-ra 275 millió forintos termelési értéket elérő ruhaipari szövetkezet javarészt magyar alapanyagú termékeket szállít még nagyobb mértékben a tőkés piacokra — elsősorban a Közel-Keletre, de a fejlesztés révén növelni tudják a Szovjetunióba irányuló exportjukat is. K. G. A Sió csatorna „tatarozása” miatt országúton, különleges jármüvei szállították Balatonfüredről Paksra a Szíria által rendelt 300 lóerős kikötői vontatóhajókat. A szárazföldön járó hajók Pakstól már vizen teszik meg az utat Szíriáig. Zalaegerszeg: Citopángyártó üzem épül topón nagyüzemi gyártásának előkészítése. Az országos vizsgálat, helyzetelemzés után a leendő beruházást illetően Zalaegerszegre, a Zala megyei Tejipari Vállalatra esett a választás, tekintve, hogy a vállalat megyeszékhelyi üzemében nagykapacitású porító is működik. A több országban már elterjedt, bevált citopánt — magyarosabb nevén az új összetételű, poralakú kovászt — mindenféle kelesztett sütőipari termék gyártásánál lehet alkalmazni. Használatával a kenyér, a zsemle, a kifli és többi sütőipari termék, tartósabb, foszlósabb, ízletesebb lesz, s nem utolsósorban némileg könnyíti, gyorsítja is a készítmények előállítását. A Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hamarosan nekilát az összességében 53 millió forintos beruházásnak. Az évente 240 vagon citopánt kibocsátó üzemet javarészt magyar technológiai berendezésekkel szerelik fel. Az ország citopán szükségletének közel egynegyedét biztosító zalaeger- szeqi üzem Keszthelyről és Nagykanizsáról, az ottani tejüzemektől kapja a citopán alapanyagát, mely finomlisztből, savó- és kovászsűrítményből áll. Az elősűrített, érlelt citopán aztán a zalaegerszegi tejüzemben nyeri el végső, porított alakját. K. G. Pécsi újságíró stúdió November 22-én újra, immár hatodszor indítjuk a Pécsi Újságíró Stúdiót, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója, a Pécsi Rádió, a Dunántúli Napló Szerkesztősége és a MUOSZ Pécsi Csoportjának szervezésében. Jelentkezhetnek azok az érettségizett fiatotok, akik érdeklődnek az újságírás iránt. A foglalkozások november 22-től minden hétfőn este lesznek. Jelentkezni rövid életrajzzal lehet november 7- ig. Kérjük annak feltüntetését, hogy a televízió, a rádió, vagy az Írott sajtó szakosított szemináriumain kíván-e kéthetenként részt- venni. Az életrajzot a Dunántúli Napló címére kell beküldeni „Stúdió” jelzéssel. Azok is jelentkezhetnek, akik korábban már hallgatóink voltak. A felvétel előtt minden jelentkezővel elbeszélgetünk. A beszélgetés időpontjáról az érdeklődők levélben kapnak értesítést. Helytörténeti múzeum
