Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-01 / 302. szám
A ba rkasia Hilft anyoba]őké a jöuö Hány év alatt lehet egy nyelvet megtanulni? Magyar hajók a világtengereken Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával Tengerünk nincs, de flottánk igen. Az utóbbi évtizedekben több európai ország létrehozta a világtengereket járó hajóparkját, így többek között Svájc és Csehszlovákia is. Hazánk tizenhat kisebb és nagyobb befogadó képességű hajója menetrendszerűen járja a nagy vizeket a hozzánk irányuló import és tőlünk induló export szállítmányokkal. A MAHART a tenqeri, a folyami és a tavi hajózás gazdája, jelentős szerepet vállal az áru- fuvarozásból. De mit ígér a több mint ötezer embert foglalkoztató nagy vállalatnak az 1980-ip tartó tervidőszak? Többek között erről és a hazai hajózást szorító gondokról beszélgettünk Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával.- A MAHART hogyan veszi ki részét a hazai szá/litási feladatokból?- A kormány részéről többször is elhangzott, hogy a MAHART vállaljon nagyobb részt az itthoni áruszállításból. Az érvényben lévő tarifák viszont nem ösztönzik a szállítókat a nagyobb megbízások adására. Ennek ellenére — ha nem is a kívánalmaknak megfelelően — 1950 óta több mint megkétszereződött a hazai forgalmunk: az elmúlt esztendőben például 2,1 millió tonna árut továbbítottunk. A közlekedési ágazaton belül a MAHART-ra a szállítási arány 5-6 százaléka iut, ami nem tekinthető kielégítőnek.- A dunai hajózás fellen- dittésére nagy hatássál lesz a nyolcvanas évek közepén megnyitandó Duna-Majna-Rajna csatorna, amely összeköti a Fekete-tengert az Északi, valamint a Keleti-tengerrel. Következésképp a dunai csatornarendszer is szerves részévé válhat a magyar hajózásnak.- Ennek megfelelően egyik fő feladatunknak tekintjük a DMR csatorna megnyitására való felkészülést. így a környező államok hajózási szervezeteivel kialakítottuk az optimális méretű, a Dunán és a Rajnán is hajózható egységeket: létrejöttek a Du na-Eu répa típusú uszályok és hajók, ugyanígy tipizáltuk a különböző felszereléseket. Ugyanakkor nem tisztázódtak méq a csatornán való áthaladás feltételeivel összefüggő kérdések, amihez államközi megegyezések szükségesek.- A vizi szállítás önköltsége alacsony. Élőmunka, energia és beruházás igénye jóval alatta van a vasúti, illetve a közúti fuvarozásénak. Ugyanakkor kikötői rekonstrukcióra alig-alig költöttünk az utóbbi években: holott a DMR csatorna közelgő megnyitása is szükségessé tenné a fejlesztést.- A kikötői elmaradottság egyik alapvető oka a kialakult infrastruktúrában keresendő. Továbbá befolyásoló tényező az is, hogy vízi útMódosul az állami nyelvvizsga Nagyobb súlyt kap a beszédkészség Hány év alatt lehet megtanulni egy idegen nyelvet? — A ráfordított időtől függ — mosolyog dr. Sipőczy Győző, az Állami Vizsgabizottság elnöke. —• Ugyanúgy nem lehet erre a kérdésre pontos választ adni, mint ahogy arra sem, mi az „egyedüli, üdvözítő" módszer a nyelvtanulásban. — Mégis! — Sok tényezőből tevődik össze, és figyelembe keli venni a tanuló személyiségét is. Talán úgy foglalnám egybe: legfontosabb a biztos nyelvtani háttérés a beszédkészség fejlesztése, rádió, magnó hallgatása, társalgás és akinek lehetősége van, legalább néhány hetet töltsön az adott országban, Ugyancsak fontos a tanfolyamokon való részvétel, mert a magántanulás igen lassú, nagyon erős akaratot követel. S ami a legrosszabb: nincsen kontrollálási lehetőség. Növelni a szókincset, fejleszteni a beszédkészséget, ez a fő cél. jelenleg még ezzel a módszerrel „süllyesztik" el Pécs szemetét. Mit tud a perugiai szemétgyár? Felhasználhatóan adja vissza a hulladékot — Ha kell, színek szerint is osztályoz — Megoldaná Pécs gondjait jaink Észak-Dél irányúak, a tranzit és a hazai szállítás viszont nagyrészt Kelet-Nyugati tengelyű. A víziközlekedés fő erejét az utóbbi években a hajók és uszályok fejlesztésére összpontosította: a kikötői rekonstrukció lesz a következő lépés. A fejlesztési koncepciót kialakítottuk. 1980 utána Duna mentén, Baja és Mohács kikötőinek bővítése, a Tiszán pedig a szegedi, a szolnoki és a komorói kikötők rekonstrukciója szerepel az elképzelések között. Természetesen az óriási tőkehiány miatt a megvalósítás csak több lépcsőben végezhető el. Itt kívánom megjegyezni, hogy az érintett városok — elsősorban Mohácsra gondolok - is kezdeményezőként léphetnének fel: ezt indokolja a mohácsi körzet vonzása, a mezőgazdaság és az ipari üzemek sokasága.- Az utóbbi időben mind több szó esik a balatoni hajópark elöregedéséről. Kérem, beszéljen az ezzel kapcsolatos fejlesztési elképezelésekröl!- Még ebben a tervidőszakban megkezdődik a folyami és a balatoni flotta rekonstrukciója. A Duna, illetve a Tisza négy egységet, a Balaton pedig hat hajót kap. A tavi személyhajózást illetően ez azt jelenti, hogy 1980-ra tizenöt százalékkal több utast szállíthatunk mint jelenleg.- A tengerhajózás a MAHART legdinamikusabban fejlődő ágazata. Várható-e, az egységek számának növelése?- Flottánk az elmúlt esztendőben 335 ezer tonna árut továbbított. Hajóparkunk befogadó képessége eléri a hetvenezer tonnát. A fejlesztés továbbra is dinamikus; - a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ebben a tervidőszakban öt hajót vásárolunk Lenqyelországtól. A két 11 500 és három darab 3 700 tonnás tengerjárókat 1977-ben bo- csájtják vízre: ezzel ötven százalékkal nő kapacitásunk.- Hajós berkekben nagy érdeklődés nyilvánul meg a tengeri és folyami áru továbbítást forradalmasitá bárkaszál- litó hajózás iránt.- Még folynak az egyeztető tárgyalások o cseh, bolgár, szovjet és magyar szervek között a rendszer kialakításával kapcsolatban. Ennek ellenére a Szovjetunió már meg is rendelte azt a két nagy befogadóképességű anyahajót a finnektől, amelyek a Duna torkolatától indulnak majd várhatóan a tervidőszak végén. A rendszer lényegesen meggyorsítja a szállítást. A 800-1300 tonnás bárkák lecsorognak a torkolati-tengeri kikötőbe, ahol a hidraulikus liftek az anyahajó valamelyik fedélzetére emelik az áruval teli bárkákat. Amelyek így folytatják tovább útjukat . ., Salamon Gyula Ugo Dagnino, a perugiai Cecchini-cég műszaki igazgatója és Erio Franchi kereskedelmi osztályvezető furcsa dolgokat mondottak bevezetésül. Én bóknak vettem, ők viszont nem annak szánták. — Sok helyütt jártam Európában — mondta komolyan a műszaki igazgató — de ilyen tiszta várost, mint Pécs, keveset láttam. És a szemét lerakása is oly szakszerű, hogy nyugodtan példát vehetnének róla szerte a világon. Megegyeztünk abban, hogy városunk piszkos annak, aki beszemeteli, a köztisztasági szakember viszont azonnal meglátja, hogy micsoda gonddal takarítják? — Világviszonylatban súlyos gond a szemét, hulladék eltüntetése — mondotta Ugo Dagnino. — Általában valahol lerakjá.k a szemetet. Ennek három következménye van:szeny- nyezi a levegőt, a talajvizet, és a kijelölt hely megtelik, más helyet kell nézni. Ez bizony Pécsett is igen nagy gondot jelent. A kénesúti lerakóhely talán még három esztendőre elegendő, s a közelben nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megfelelő helyet találni. Pécsett járt a Cecchini- cég két képviselője — ez a cég negyven éve foglalkozik a városi hulladék „eltüntetésével", s a próbálkozások, kísérletek egyértelműen azt diktálták, hogy a városi hulladékot nem kell eltüntetni. Felhasználhatóan vissza kell adni iparnak, mezőgazdaságnak. A gondolat logikus, gondoljunk a falusi hulladék felhasználására: az ételmaradékot feletetik az állatokkal, a papírt eltüzelik, a salakkal felszórják télen a síkos utat. Miért ne lehetne ugyanezt nagy méretekben megcsinálni? — Több helyütt hamvasztás- sal kísérleteznek, amiből hőenergiát nyernek. Ez vajon nem jó megoldás? — Egyrészt egy csomó felhasználható anyagot megsemmisítenek, másrészt a tökéletlen égés további szennyezést eredményez, aztán nem mindent lehet elégetni... Új megközelítésre volt szükség. Elemeztük a városi hulladék ösz- szetételét, és így alakítottuk ki modellüzemünket, amely Peru- giában három éve működik, most kaptunk megbízást a bővítésére, Rijekában pedig nemsokára megkezdjük az építését. Rómában is üzemel egy ilyen válogatóüzem. És már mutatja is, képekkel illusztrálva, mit tud a „szemétgyár”? A beérkező nagyobb darabokat — a hulladék huszonöt százalékát — eltüzelik, az üzem innen biztosíthatja saját energiaszükségletét. Tovább pedig mechanikus, válogatással bálázzák a papirost, őrlik, és „pasta di carta”, papírpaszta készül belőle. így adják vissza a papíriparnak. A műanyagokat külön bálázzák, a fémet tömörítik, az étkezési hulladékot — hagymahéj, szalonnabőr — lisztté őrlik, majd granulálják. Igen értékes tápként kerül vissza a felhasználóhoz. Az üvegeket összetörik, s ha kell, hát színek szerint is tudják osztályozni. Mindent, amit behoznak, autoklávokban sterilizálnak. Tisztán, felhasználhatóan kerül vissza tehát a szemét iparba, mezőgazdaságba. Perugiá- ban, amely Pécshez hasonló nagyságú város, most napi kétszáz tonnásra bővítik az üzemet — ekkora szemétválogató Pécs és Komló gondjait legalább harminc évre megoldaná. Pécs esetében azért is külön érdemes gondolkodni róla, hiszen speciális helyzetben van. közelében mindenütt víznyerő területek vannak, ahová szemetet lerakni nem szabad. Egy ilyen üzem létesítése tehát nem pusztán gazdasági számít- gatások függvénye . .. Gondoljunk a nemrégen napvilágot látott Környezetvédelmi Törvényünkre is. Kampis Péter — Előadásában arról szólt a TIT Bartók klubjában, hogy módosul az állami nyelvvizsga. — A javaslatot most vitatják meg az Oktatásügyi Minisztériumban és valószínűleg jövőre vezetik be. A mostani nyelvvizsgának két hibája van. Az írásbeli feladatok jelentik a döntő többséget, a közép- és felsőfokú vizsgakövetelmények pedig gyakorlatilag egybeolvadnak, azonosak. — Az új tervezet szerint? — A középfokú írásbeli vizsgánál csak idegen nyelvből kell magyarra fordítani és egy, eddig nem használt tesztet kitölteni. A kérdőív eltér a szokásostól, nem csupán a kiválasztásra épülne, hanem variált feladatokat, nyelvtani példamondatokat is tartalmazna. — A szóbelin először egy irányított beszélgetésre, majd 3—4 perces, önálló elbeszélésre kerül sor. Utolsó erőpróbaként egy olvasott idegen nyelvű szöveget kell maqyarul értelmezni. Ezzel egycsapásra megváltozna az eddigi osztályozási rendszer is. Értékelnék a beszédértést, a lexikai ismereteket, a nyelv- helyességet, a kiejtést és a megértést. így összesen hét osztályzat átlaga döntene a vizsgázó „sorsáról". — Mennyiben változik a vizsga anyaga? — A felsőfokú vizsga írásbeli anyaga nem változik meg. A szóbelin az irányított beszél- gettés és az önálló beszámoló után az olvasott idegen nyelvű szöveg részletes ismertetése következik magyarul, majd ennek fordítottját is elvégzik a vizsgázók. Véqül egyszeri hallás után elmondják egy idegen nyelvű cikk, részlet tartalmát, természetesen magyarul. — Mit tekintenek sikeres vizsgának? —Ha az osztályzatok átlaqa hármas, már megkapják a középfokú „képesítést”. A felsőfokú vizgán négyes szintet kell elérni. Bár a kétfajta vizsgára külön kell majd jelentkezni, aki a felsőfokon közepesre vizsgázik, az is megkapja a középfokú minősítést. Fordítva ez természetesen nem lehetséges. — Mikor lehet vizsgázni? — A vizsgázást már most folyamatossá tettük, vagyis októbertől júniusig lehet jelentkezni. — A tanfolyamokon a régi módszerek szerint készítik fel a hallgatókat, nem okoz nehézséget az átállás? —Hangsúlyozom, az átállás lényege a helyes arány megteremtése az írás- és a szóbeliség között, nem pedig az, hogy többet kell tudni. Addig is, amíg a régi vizsgarendszer lesz érvényben, azt kérném a tanároktól, hallgatóktól egyaránt, kicsit többet foglalkozzanak a beszédkészséggel. Remélem, akkor nem fordul elő ez a tcbbízben is megtörtént eset: a bizottság elnöke az idegen nyelven közölte a vizsgázóval, hogy a választott nyelvből felsőfokú bizonyítványt szerzett. A vizsgázó szó nélkül lépett az ajtóhoz, megfordult és sápadtan megkérdezte magyarul: „Tessék mondani, átmentem?" .. . Barlahidai Andrea Hétfői □