Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-01 / 302. szám

A ba rkasia Hilft anyoba]őké a jöuö Hány év alatt lehet egy nyelvet megtanulni? Magyar hajók a világ­tengereken Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MAHART vezér­igazgatójával Tengerünk nincs, de flottánk igen. Az utóbbi évtizedekben több európai ország létrehoz­ta a világtengereket járó ha­jóparkját, így többek között Svájc és Csehszlovákia is. Ha­zánk tizenhat kisebb és na­gyobb befogadó képességű hajója menetrendszerűen járja a nagy vizeket a hozzánk irá­nyuló import és tőlünk induló export szállítmányokkal. A MAHART a tenqeri, a folyami és a tavi hajózás gazdája, je­lentős szerepet vállal az áru- fuvarozásból. De mit ígér a több mint ötezer embert fog­lalkoztató nagy vállalatnak az 1980-ip tartó tervidőszak? Töb­bek között erről és a hazai hajózást szorító gondokról be­szélgettünk Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával.- A MAHART hogyan veszi ki részét a hazai szá/litási fel­adatokból?- A kormány részéről több­ször is elhangzott, hogy a MAHART vállaljon nagyobb részt az itthoni áruszállításból. Az érvényben lévő tarifák vi­szont nem ösztönzik a szállí­tókat a nagyobb megbízások adására. Ennek ellenére — ha nem is a kívánalmaknak megfelelően — 1950 óta több mint megkétszereződött a ha­zai forgalmunk: az elmúlt esz­tendőben például 2,1 millió tonna árut továbbítottunk. A közlekedési ágazaton belül a MAHART-ra a szállítási arány 5-6 százaléka iut, ami nem tekinthető kielégítőnek.- A dunai hajózás fellen- dittésére nagy hatássál lesz a nyolcvanas évek közepén meg­nyitandó Duna-Majna-Rajna csatorna, amely összeköti a Fekete-tengert az Északi, va­lamint a Keleti-tengerrel. Kö­vetkezésképp a dunai csator­narendszer is szerves részévé válhat a magyar hajózásnak.- Ennek megfelelően egyik fő feladatunknak tekintjük a DMR csatorna megnyitására való felkészülést. így a kör­nyező államok hajózási szerve­zeteivel kialakítottuk az opti­mális méretű, a Dunán és a Rajnán is hajózható egysége­ket: létrejöttek a Du na-Eu ré­pa típusú uszályok és hajók, ugyanígy tipizáltuk a különbö­ző felszereléseket. Ugyanakkor nem tisztázódtak méq a csa­tornán való áthaladás felté­teleivel összefüggő kérdések, amihez államközi megegyezé­sek szükségesek.- A vizi szállítás önköltsé­ge alacsony. Élőmunka, ener­gia és beruházás igénye jó­val alatta van a vasúti, illet­ve a közúti fuvarozásénak. Ugyanakkor kikötői rekonst­rukcióra alig-alig költöttünk az utóbbi években: holott a DMR csatorna közelgő megnyitása is szükségessé tenné a fejlesz­tést.- A kikötői elmaradottság egyik alapvető oka a kiala­kult infrastruktúrában kere­sendő. Továbbá befolyásoló tényező az is, hogy vízi út­Módosul az állami nyelvvizsga Nagyobb súlyt kap a beszédkészség Hány év alatt lehet megtanul­ni egy idegen nyelvet? — A ráfordított időtől függ — mosolyog dr. Sipőczy Győző, az Állami Vizsgabizottság el­nöke. —• Ugyanúgy nem lehet erre a kérdésre pontos választ adni, mint ahogy arra sem, mi az „egyedüli, üdvözítő" mód­szer a nyelvtanulásban. — Mégis! — Sok tényezőből tevődik össze, és figyelembe keli venni a tanuló személyiségét is. Talán úgy foglalnám egybe: legfonto­sabb a biztos nyelvtani háttérés a beszédkészség fejlesztése, rádió, magnó hallgatása, társal­gás és akinek lehetősége van, legalább néhány hetet töltsön az adott országban, Ugyan­csak fontos a tanfolyamokon való részvétel, mert a magán­tanulás igen lassú, nagyon erős akaratot követel. S ami a leg­rosszabb: nincsen kontrollálási lehetőség. Növelni a szókincset, fejleszteni a beszédkészséget, ez a fő cél. jelenleg még ezzel a módszerrel „süllyesztik" el Pécs szemetét. Mit tud a perugiai szemétgyár? Felhasználhatóan adja vissza a hulladékot — Ha kell, színek szerint is osztályoz — Megoldaná Pécs gondjait jaink Észak-Dél irányúak, a tranzit és a hazai szállítás vi­szont nagyrészt Kelet-Nyugati tengelyű. A víziközlekedés fő erejét az utóbbi években a hajók és uszályok fejlesztésé­re összpontosította: a kikötői rekonstrukció lesz a követke­ző lépés. A fejlesztési koncep­ciót kialakítottuk. 1980 utána Duna mentén, Baja és Mo­hács kikötőinek bővítése, a Tiszán pedig a szegedi, a szolnoki és a komorói kikötők rekonstrukciója szerepel az el­képzelések között. Természete­sen az óriási tőkehiány miatt a megvalósítás csak több lép­csőben végezhető el. Itt kívá­nom megjegyezni, hogy az érintett városok — elsősorban Mohácsra gondolok - is kez­deményezőként léphetnének fel: ezt indokolja a mohácsi körzet vonzása, a mezőgazda­ság és az ipari üzemek soka­sága.- Az utóbbi időben mind több szó esik a balatoni ha­jópark elöregedéséről. Kérem, beszéljen az ezzel kapcsolatos fejlesztési elképezelésekröl!- Még ebben a tervidő­szakban megkezdődik a folya­mi és a balatoni flotta re­konstrukciója. A Duna, illetve a Tisza négy egységet, a Ba­laton pedig hat hajót kap. A tavi személyhajózást illetően ez azt jelenti, hogy 1980-ra tizenöt százalékkal több utast szállíthatunk mint jelenleg.- A tengerhajózás a MAHART legdinamikusabban fejlődő ágazata. Várható-e, az egységek számának növe­lése?- Flottánk az elmúlt esz­tendőben 335 ezer tonna árut továbbított. Hajóparkunk befo­gadó képessége eléri a het­venezer tonnát. A fejlesztés továbbra is dinamikus; - a kormányzati intézkedéseknek kö­szönhetően ebben a tervidő­szakban öt hajót vásárolunk Lenqyelországtól. A két 11 500 és három darab 3 700 tonnás tengerjárókat 1977-ben bo- csájtják vízre: ezzel ötven szá­zalékkal nő kapacitásunk.- Hajós berkekben nagy ér­deklődés nyilvánul meg a ten­geri és folyami áru továbbí­tást forradalmasitá bárkaszál- litó hajózás iránt.- Még folynak az egyez­tető tárgyalások o cseh, bol­gár, szovjet és magyar szer­vek között a rendszer kialakí­tásával kapcsolatban. Ennek ellenére a Szovjetunió már meg is rendelte azt a két nagy befogadóképességű anyahajót a finnektől, ame­lyek a Duna torkolatától in­dulnak majd várhatóan a tervidőszak végén. A rendszer lényegesen meggyorsítja a szállítást. A 800-1300 tonnás bárkák lecsorognak a torkola­ti-tengeri kikötőbe, ahol a hidraulikus liftek az anyahajó valamelyik fedélzetére emelik az áruval teli bárkákat. Ame­lyek így folytatják tovább út­jukat . ., Salamon Gyula Ugo Dagnino, a perugiai Cecchini-cég műszaki igazga­tója és Erio Franchi kereske­delmi osztályvezető furcsa dol­gokat mondottak bevezetésül. Én bóknak vettem, ők viszont nem annak szánták. — Sok helyütt jártam Euró­pában — mondta komolyan a műszaki igazgató — de ilyen tiszta várost, mint Pécs, keve­set láttam. És a szemét lera­kása is oly szakszerű, hogy nyugodtan példát vehetnének róla szerte a világon. Megegyeztünk abban, hogy városunk piszkos annak, aki beszemeteli, a köztisztasági szakember viszont azonnal meglátja, hogy micsoda gond­dal takarítják? — Világviszonylatban súlyos gond a szemét, hulladék el­tüntetése — mondotta Ugo Dagnino. — Általában valahol lerakjá.k a szemetet. Ennek há­rom következménye van:szeny- nyezi a levegőt, a talajvizet, és a kijelölt hely megtelik, más helyet kell nézni. Ez bizony Pécsett is igen nagy gondot jelent. A kénes­úti lerakóhely talán még há­rom esztendőre elegendő, s a közelben nehéz, vagy egyálta­lán nem lehet megfelelő helyet találni. Pécsett járt a Cecchini- cég két képviselője — ez a cég negyven éve foglalkozik a vá­rosi hulladék „eltüntetésével", s a próbálkozások, kísérletek egyértelműen azt diktálták, hogy a városi hulladékot nem kell eltüntetni. Felhasználha­tóan vissza kell adni iparnak, mezőgazdaságnak. A gondolat logikus, gondoljunk a falusi hulladék felhasználására: az ételmaradékot feletetik az ál­latokkal, a papírt eltüzelik, a salakkal felszórják télen a síkos utat. Miért ne lehetne ugyan­ezt nagy méretekben megcsi­nálni? — Több helyütt hamvasztás- sal kísérleteznek, amiből hő­energiát nyernek. Ez vajon nem jó megoldás? — Egyrészt egy csomó fel­használható anyagot megsem­misítenek, másrészt a tökélet­len égés további szennyezést eredményez, aztán nem min­dent lehet elégetni... Új meg­közelítésre volt szükség. Ele­meztük a városi hulladék ösz- szetételét, és így alakítottuk ki modellüzemünket, amely Peru- giában három éve működik, most kaptunk megbízást a bő­vítésére, Rijekában pedig nem­sokára megkezdjük az építé­sét. Rómában is üzemel egy ilyen válogatóüzem. És már mutatja is, képekkel illusztrálva, mit tud a „szemét­gyár”? A beérkező nagyobb darabokat — a hulladék hu­szonöt százalékát — eltüzelik, az üzem innen biztosíthatja sa­ját energiaszükségletét. Tovább pedig mechanikus, válogatás­sal bálázzák a papirost, őrlik, és „pasta di carta”, papírpasz­ta készül belőle. így adják vissza a papíriparnak. A mű­anyagokat külön bálázzák, a fémet tömörítik, az étkezési hulladékot — hagymahéj, sza­lonnabőr — lisztté őrlik, majd granulálják. Igen értékes táp­ként kerül vissza a felhaszná­lóhoz. Az üvegeket összetörik, s ha kell, hát színek szerint is tudják osztályozni. Mindent, amit behoznak, autoklávokban sterilizálnak. Tisztán, felhasználhatóan ke­rül vissza tehát a szemét ipar­ba, mezőgazdaságba. Perugiá- ban, amely Pécshez hasonló nagyságú város, most napi két­száz tonnásra bővítik az üze­met — ekkora szemétválogató Pécs és Komló gondjait leg­alább harminc évre megolda­ná. Pécs esetében azért is kü­lön érdemes gondolkodni róla, hiszen speciális helyzetben van. közelében mindenütt víznyerő területek vannak, ahová sze­metet lerakni nem szabad. Egy ilyen üzem létesítése tehát nem pusztán gazdasági számít- gatások függvénye . .. Gondol­junk a nemrégen napvilágot látott Környezetvédelmi Tör­vényünkre is. Kampis Péter — Előadásában arról szólt a TIT Bartók klubjában, hogy módosul az állami nyelvvizsga. — A javaslatot most vitat­ják meg az Oktatásügyi Mi­nisztériumban és valószínűleg jövőre vezetik be. A mostani nyelvvizsgának két hibája van. Az írásbeli feladatok jelentik a döntő többséget, a közép- és felsőfokú vizsgakövetelmények pedig gyakorlatilag egybeolvad­nak, azonosak. — Az új tervezet szerint? — A középfokú írásbeli vizs­gánál csak idegen nyelvből kell magyarra fordítani és egy, ed­dig nem használt tesztet kitöl­teni. A kérdőív eltér a szokásos­tól, nem csupán a kiválasztásra épülne, hanem variált felada­tokat, nyelvtani példamondato­kat is tartalmazna. — A szóbelin először egy irányított beszélgetésre, majd 3—4 perces, önálló elbeszélésre kerül sor. Utolsó erőpróbaként egy olvasott idegen nyelvű szö­veget kell maqyarul értelmezni. Ezzel egycsapásra megváltozna az eddigi osztályozási rendszer is. Értékelnék a beszédértést, a lexikai ismereteket, a nyelv- helyességet, a kiejtést és a megértést. így összesen hét osztályzat átlaga döntene a vizsgázó „sorsáról". — Mennyiben változik a vizs­ga anyaga? — A felsőfokú vizsga írás­beli anyaga nem változik meg. A szóbelin az irányított beszél- gettés és az önálló beszámoló után az olvasott idegen nyelvű szöveg részletes ismertetése kö­vetkezik magyarul, majd ennek fordítottját is elvégzik a vizsgá­zók. Véqül egyszeri hallás után elmondják egy idegen nyelvű cikk, részlet tartalmát, természe­tesen magyarul. — Mit tekintenek sikeres vizsgának? —Ha az osztályzatok átlaqa hármas, már megkapják a kö­zépfokú „képesítést”. A felső­fokú vizgán négyes szintet kell elérni. Bár a kétfajta vizsgára külön kell majd jelentkezni, aki a felsőfokon közepesre vizsgá­zik, az is megkapja a közép­fokú minősítést. Fordítva ez ter­mészetesen nem lehetséges. — Mikor lehet vizsgázni? — A vizsgázást már most fo­lyamatossá tettük, vagyis októ­bertől júniusig lehet jelentkezni. — A tanfolyamokon a régi módszerek szerint készítik fel a hallgatókat, nem okoz nehéz­séget az átállás? —Hangsúlyozom, az átállás lényege a helyes arány meg­teremtése az írás- és a szóbeli­ség között, nem pedig az, hogy többet kell tudni. Addig is, amíg a régi vizsgarendszer lesz érvényben, azt kérném a taná­roktól, hallgatóktól egyaránt, kicsit többet foglalkozzanak a beszédkészséggel. Remélem, akkor nem fordul elő ez a tcbbízben is megtörtént eset: a bizottság elnöke az idegen nyelven közölte a vizsgázóval, hogy a választott nyelvből fel­sőfokú bizonyítványt szerzett. A vizsgázó szó nélkül lépett az ajtóhoz, megfordult és sápadtan megkérdezte magyarul: „Tes­sék mondani, átmentem?" .. . Barlahidai Andrea Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom