Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-30 / 300. szám

2 Dunántúlt napló 1976. október 30., szombat Dr. Ajtai Miklós Baranyában Tanácskozás Pogányban A szovjet rendszerű raké- tós jégeső-elhórító tech­nika hazai bevezetéséről a Minisztertanács ez év ja­nuárjában hozott határo­zatot. Ez előírta, hogy e rendszer kísérleti üzemét 1976. II. negyedében meg kell kezdeni. A határidő betartása nagy feladatot rótt az Or­szágos Meteorológiai Szol­gálatra és a programban érintett összes többi szerv­re. — Gyakorlatilag a feb­ruár elejétől június végéig terjedő 5 hónap alatt kel­lett megépíteni a 11 kilö­vőállomást és a Tenkes- hegyi irányítási pont léte­sítményeit — mondotta Czelna! Rudolf, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgá­lat elnöke azon a tanács­kozáson, melyet tegnap tartottak az OMSZ Köz­ponti Légkörfizikai Intézet Alkalmazott Felhőfizikai Obszervatóriumában, Po­gányban. Az első, jégeső szem­pontjából veszélyes időjá­rási helyzet július 23-án adódott, és így akkor ke­rült sor — hazánkban elő­ször — a rakétás védeke­zésre. Azóta összesen 12 alkalommal védekeztek és ennek kapcsán 134 rakétát lőttek fel. Az eredményeket össze­gező, a további feladato­kat megjelölő tanácskozá­son részt vett dr. Ajtai Miklós, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Gerebenics Imre, az Állami Biztosító vezér- igazgatója, Czégény Jó­zsef, a megyei pártbizott­ság titkára, Gyenis Pál, a pécsi járási pártbizottság első titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. Ott voltak az érintett országos hatáskörű állami szervek képviselői, a TSZ-szövetség vezetői. A Baranya megyei ta­pasztalatokról az 'Állami Biztosító részéről dr. Vám- hidy László megyei igaz­gató és dr. Wirth Endre, az OMSZ jégeső-elhárítást végző Alkalmazott Felhő­fizikai Főosztályának veze­tője adott tájékoztatót. Mindketten rögzítették, hogy a kísérleti időszak be­váltotta a reményeket. Az elmondottakhoz vé­leményt fűzött Gerebenics Imre, dr. Földvári János, Kozák Béla, az OMSZ el­nökhelyettese, Kerner Ádám, a szalántai tsz el­nöke, Nacsádi Árpád, a MÉM képviselője. Dr. Ajtai Miklós kifejtet­te: helyes volt a kezdemé­nyezés, kedvező a kormány határozata és annak vég­rehajtása, mert az adott te­rületen gazdag terméskul­túrák maradnak épen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfont Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kál­lai Gyula elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Az elnökség meghallgatta Sarlós István főtitkár beszámo­lóját a Hazafias Népfront VI. kongresszusának tapasztalatai­ról, majd megtárgyalta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szemé­lyi kérdésekben kialakított ja­vaslatait. A javaslatokat elfo­gadta. Úgy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gával közösen az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt az Elnöki Tanácsnak — a kö­zelmúltban tett — venezuelai, perui, panamai és kubai hiva­talos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások jól szolgálták a Magyar Népköz- társaság gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak fej­lesztését az említett országok­kal. A tájékoztatást az Elnöki Tanács tudomásul vette. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára Rödö- nyi Károly közlekedés- és pos­taügyi minisztert és Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisztert érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk mi­att tisztségükből felmentette. Az Elnöki Tanács Pullai Árpá­dot közlekedés- és postaügyi miniszterré megválasztotta, dr. Sághy Vilmost felmentette ál­lamtitkári tisztségéből és bel­kereskedelmi miniszterré meg­választotta. Az Elnöki Tanács dr. Katona Zoltánt, a legfőbb ügyész első helyettesét, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonu­lása miatt felmentette tisztségé­ből és dr. Lévai Tibort a leg­főbb ügyész helyettesévé kine­vezte. Határozatot fogadott el az Elnöki Tanács csapatzászló adományozásáról. A jogsza­bály meghatározza, hogy mely szervek adományozhatnak csa­patzászlót a fegyveres erők, a rendőrség és a munkásőrség alakulatai és azok tanintézetei részére. Végül az Elnöki Tanács bírá­kat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács több évti­zedes munkásmozgalmi tevé­kenysége, valamint a szocialis­ta építőmunka területén szer­zett kimagasló érdemei elisme­réseként a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta Szurdi Istvánnak. Az Elnöki Tanács a Szocialis­ta Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Rödö- nyi Károlynak, a szocialista épí­tés, a közlekedés- és postaügy területén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként. A ki­tüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Sá­ghy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetésen és az esküté­telen jelen volt Kádár János, a Pullai Árpád életrajza Pullai Árpád 1925-ben született Kecskeméten. Paraszti családból származik, szakképzettsége olajbá­nyász. 1944 óta vesz részt a mun­kásmozgalomban. A felszabadulás után a MADISZ megyei titkára volt. 1947-től a Központi Bizottság appa­rátusában dolgozott. Tanított a pártfőiskolán, majd a Debreceni Városi Pártbizottság első titkári tiszt­ségét töltötte be. 1958-tól a KISZ KB titkára, majd 1961-től 1964-ig első titkára volt. 1961-ben az MSZMP Központi Bizott­sága póttagjává, egy év múlva pedig rendes tagjává választották. 1964-től 1966-ig a Központi Bizottság osztály- vezetője volt. A párt IX. kongresz- szusán, 1966 decemberében válasz­tották a Központi Bizottság titkárá­vá. 1971 óta országgyűlési képviselő. A Magyar Szabadság Érdemrend, a Munka Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és több más kitüntetés tulajdonosa. Dr. Sághy Vilmos életrajza Dr. Sághy Vilmos 1922-ben szüle­tett Győrzsámolyon. Gazdasági és műszaki akadémiát, majd agrártu­dományi egyetemet végzett. A fel- szabadulás után vállalati főosztály- vezetőként dolgozott, ezt követően adjunktus lett a Gazdasági és Mű­szaki Akadémián. 1952—1954 között a pártapparátusban, 1954—1956 kö­zött állami hivatalokban töltött be felelős posztokat. 1957-től élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, 1963-tól az Országos Tervhivatal elnökhelyette­se volt. 1967-ben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első he­lyettesévé, 1970-ben a belkereskedel­mi miniszter első helyettesévé ne­vezték ki; 1973-tól belkereskedelmi államtitkár. A Munka Érdemrend arany foko­zata és több külföldi kitüntetés bir­tokosa. Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának el­ső titkára, Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A Minisztertanács Szurdi Ist­ván nyugalmazott belkereske­delmi minisztert az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöké­vé nevezte ki. Diákok tiz országból ■ Három vélemény ■ Tudományos gondolatok ■ Hasznos útravalók Diákok tíz országból. Alig több, mint húszévesek,, vagy még annyiak sem, de „letettek már valamit az asztalra", tu­dományos értékű gondolatok­kal megírt dolgozatot. Beszél­gettünk néhánnyal a tudomá­nyos diákköri konferenciáról, Piotr Krzyzanowski. Hosszú, elegáns lengyel fiú, ötödéves Az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet énekkara énekel zene­kari kísérettel. Vezényel: Pécsi Géza. Pécsi kórus sikere A budai várpalotában lévő Munkásmozgalmi Múzeum au­lája adott otthont szerdán dél­után a múzeumi hónap záró­eseményeként rendezett kórus- hangversenynek. Munkásfiata­lok énekeltek, azok a szakmun­kásképző intézeti énekkarok, amelyek bekapcsolódtak a 40 éve. Vándor Sándor által kez­deményezett kórusmozgalomba. Vass Lajos köszöntötte a meg­jelent vendégeket és kórusokat: a kárcagi 629. sz. szakmunkás- képző intézet, a budapesti Vá­ci úti közgazdasági szakközép- iskola, valamint a pécsi 500. sz. szakmunkásképző intézet énekkarainak tagjait. A Pécsi Géza által vezetett, nagylét­számú pécsi együttes imponáló I. F. 0. T. E. S.-tag lelt a pécsi SOS ÉLET telefonszolgálat Egységes normák International Federation of Telephonic Emergency Services — telefonsegély-szolgálatok nemzetközi szervezete, röviden: I. F. O. T. E. S., ennek lett tag­ja a pécsi SOS ÉLET telefon- szolgálat. A nemzetközi szervezet 1962- ben alakult meg Svájcban, székhelye Genf. Akkor már több országban — például Angliá­ban — sikeresen működtek a telefonszolgálatok. A sokéves működés felvetette az egyéges normák kialakításának szüksé­gét, az addig különböző meto­dikák és célrendszerek közös nevezőre hozását. A nemzetkö­zi szervezet tevékenysége elein­te csak Európára korlátozódott, de nemrégen lett tagja néhány dél-amerikai, afrikai ország és Új-Zéland. Európában szinte valamennyi ország tagja — NSZK, Franciaország, Anglia, a Skandináv és Benelux-államok, Ausztria, Olaszország, Cseh­szlovákia, Lengyelország és mot legutóbb: Pécs. Szándékosan kerülöm annak leírását, hogy Magyarország lett tagja az I. F. O. T. E. S.- nek, mert hazánkban két he­lyen működik ilyen jellegű szol­gálat, egymástól teljesen elszi­getelten: Budapesten és Pé­csett. Nálunk még nem alakult meg a telefonszolgálatok in­tézményes rendszere, nem ala­kulhatott hát meg a hazai szö­vetség, szervezet sem. És mivel a meglevők és a maguk alakí­totta normák szerint működ­nek, ennek egyelőre nincsenek is meg a feltételei. Hogy miért Pécs lett az I. F. O. T. E. S. tagja, és nem Budapest, arra egyszerű a válasz: a pécsi te­lefonszolgálat normái, metodi­kája, szervezeti felépítése és működési szabályai megegyez­nek a nemzetközileg elfoga­dott, tudományos alapokon nyugvó normákkal. Szeptember 28-án ülésezett Genfben az I. F. O. T. E. S. ama bizottsága, amely döntött a pécsi szolgálat felvételéről. Erről levélben értesítette a Ba­ranya megyei egészségügyi ve­zetést, amely az SOS ÉLET te­lefonszolgálat létrejöttéhez, és immár csaknem két esztendős sikeres működéséhez sok-sok segítséget, elvi és anyagi támo­gatást adott. E levélben mind­járt jelezték, hogy az I. F. O. T. €. S.-bizottság egyik tagja a közeli jövőben Pécsre látogat. A tagság rendkívül hasznos. A pécsi szolgálat bekerül az információk nemzetközi áram­lásába, hozzájut a legújabb tu­dományos szakirodalomhoz, személyes tapasztalatokkal gazdagíthatja tevékenységét. És mindez a további sikeres működés garanciája. — kampis — erővel, tiszta intonációval és hatalmas lelkesedéssel mutat­ta be igényesen összeváloga­tott műsorát, melynek sikeré­hez hozzájárult a zeneművé­szeti főiskola pécsi tagozata és a művészeti szakközépiskola tanáraiból, növendékeiből ala­kult zenekar alkalmazkodó kí­sérete. Különösen nagy taps­vihar fogadta Berlioz Rákóczi- indu'lójának előadását: Bánffy György mondta el művészi át­éléssel dr. Vargha Károly új szövegét, akit a közönség me­legen ünnepelt, akárcsak a pé­csi együttes számára a hang- szerelést elvégző Vavrinecz Bé­lát. Hosszantartó taps fogadta Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt, akinek Szüret c. kompozíciója ugyancsak sze­repelt a pécsi együttes műso­rán. A színvonalas, baráti han­gulatú kórustalá'lkozó Vass La­jos kezdeményezésére a kóru­sok és a közönség együttes éneklésével ért véget, —dnt— a Gdanski Műszaki Egyetemen. — Egyetemünkön van egy oceanográfiai szakkör, ennek én vagyok a vezetője — mond­ja. — Hárman jöttünk el Pécs­re, mindegyikünk egy-egy elő­adással. Egyikünk kémikus, a másik biológus, a harmadik hidrológus. Nagyszerű ez a nemzetközi konferencia, úgy érezzük, most alkalom nyílik arra, hogy átadjuk tapasztala­tainkat a testvéri országoknak, öt éve kutatjuk a pucki öblöt, annak megtisztítási lehetőségét, tudományos módszerekkel. Ja- cek Urhanszki kollégám pél­dául légi fényképezéssel vizs­gálja az öböl vízének áramlá­sát, miután festékfoltokat jut­tat a vízbe, s azok mozgása alapián többszöri fényképezés­sel következtet az áramlás se­bességére és irányára. A für­dés, vitorlázás s — ami a leg­fontosabb — a népélelmezés­ben nagy szerepet játszó hal­állomány védelme szempontjá­ból értünk el eredményeket. Munkánkat kitüntették, s a pé­csi konferencián igen nagy ér­deklődést keltett. Marina Ivanova. Egzotikus burját lány, de Moszkvában lakik., Közgazdászhallgató és magyarul is tud, mert hosszabb ideig Pesten tanult.- Egy marxista szemléletű egyetemistának talán szükség­telen is hangoztatnia, hogy a társadalmi életben milyen sze­repet tulajdonít a közgazdasági tudománynak. Jól ismerem e tudomány magyar színvonalát, s azt hiszem a résztvevő köz­gazdász növendékek sokat kap­tak ezen a rendezvényen. Ezt onnét tudom, hogy a konfe­rencia két leghasználatosabb nyelvén, a magyaron és az oro­szon, sok résztvevővel beszél­gettem. Giselle Grünwald. Határozott, magabiztos német lány Berlin­ből. A Humboldt Egyetemen biológiát tanul. — Egy hónapja tudom, hogy Pécsre jövök, s azóta izgalom­mal vártam, hogy miképpen fo­gadják majd a munkámat. Jól fogadták, s én is sok mindent tanultam. Dolgozatom a memb­ránrezgések növényeken törté­nő vizsgálatáról szólt, s diplo­mamunkának szántam. Igaz, már eddig is sikeresnek érté­kelték, odahaza ebben a tu­dományágban megnyertem az első díjat. Most azonban olyan benyomásokat kaptam, hogy részben azok alapján is a mindennapi használhatóság irányába formálhatom leendő diplomamunkámat. Először va­gyok Magyarországon, s remé­lem, nem utoljára. * Három vélemény a száz- nyolcvan dolgozat szerzőinek véleménye közül. A konferencia hangulata bizonyítja: a három vélemény jellemző a száznyolc­van egyetemistára, főiskolásra. Földessy Dénes Uj óvoda Lippón Hetvenöt kisgyereknek biztosítottak új óvodai helyet Lippón. Tegnap az épületet még csak műszakilag ad­ták ót, de a gyerekek november közepén már elfoglalhatják a tá­gas, világos termeket, használhat­ják a kis mosdókat, a tornafelsze­relést. Az új létesítményt o lippói termelőszövetkezet hat hónap alatt építette a Mohácsi Építőipari Szö­vetkezet tervei alapján. A község la­kossága pénzzel és társadalmi mun­kával segített, így elegendő volt az 1 280 000 forintos beruházás. Több ezer társadalmi munkaórában dol­goztak a helyi tsz XI. kongresszus és Április 4. brigádjai, az ivándár- dai határőrs katonái, a Mohácsi Farostlemezgyár dolgozói és a köz­ség lakói. Az óvoda a lippói közmű­velődési központhoz, a 8 tantermes iskolához és a nagy tornateremhez csatlakozik. A kicsinyek ebédjét pél­dául az iskola konyhájában készítik. A tornatermi órarendben pedig ezen­túl szerepelnek az ovisok is. Hama­rosan a központi fűtést is beveze­tik, de egyelőre olajkályhákkal fű- tenek. A lippóival egyidőben épült fel a geresdlaki és borjádi óvoda. Ezzel befejeződött a mohácsi járás óvodaépítési akciója: 1235 kisgye­reket, minden jelentkezőt elhelyez­nek a 25 körzetben; az akció során felújították és bővítették a dunafalvi, máriakéméndi, töttösi és a majsi óvodát is. Újabb felszereléseket sze­reznek be, tornaszerekkel látják el mindegyik óvodát és már tervezik mind a 25 helyen a pancsolók építé­sét is. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom