Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-17 / 287. szám
1976. október 17., vasárnap Dtmcmtan napló 3 Határszemlék Az 1976. évi és ezt megelőző évek tavaszi határszemléinek tapasztalataiból megállapítható, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek maradéktalan hasznosítása érdekében tett intézkedések csak részben vezettek eredményre. A baranyai helyzetkéo jobb ugyan az országosnál, mégsem lehetünk elégedettek. Megyénk 1000 hektár meg- műveletlenül hagyott területének jelentős része a mező- gazdasági üzemekben — főként egyes termelőszövetkezetekben - található, de számottevő a megműveletlenül maradt magán- és személyi tulajdonban lévő, valamint tanácsi kezelésű állami földterület is. E földek megművelését csak részben akadályozták objektív körülmények, az elmaradás oka számos esetben a földhasználók mulasztására vezethető vissza. A helyi tanácsok sok esetben felületesen hajtották végre a határszemlét, illetve nem kezdeményezték a megművelést elmulasztó föld- használókkal szemben a jogszabályokban meghatározott szankciók alkalmazását. Minőségi változás a pincemunkálatokban Program négy évre ■ Felkutatni a még ismeretlen üregeket ■ Biztató kísérletek K ilencven millió forint. Pécs soha nem gazdálkodhatott eny- nyi pénzzel a pincekárok elhárítását illetően — mint az idén. Kormányzati szerveink felismerték, hogy olyan elemi csapásról van szó, amely ellen egy város hasztalan küzdene egymaga, s ezért hozták létre a feladatok szervezésére, irányítására a tárcaközi bizottságot és ezért ítélt külön 90 millió forintot Pécs megsegítésére az idei évre az Állami Tervbizottság. E támogatást nem költik el. Persze a dolog korántsem olyan drámai, mint e megállapításból gondolni lehetne. A város eleve tartalékolt ugyanis 10 millió forintot a Bányászati Aknamélyítő Vállalat telephelyének bővítésére. Ez ugyanis elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a legalább egy évtizedig tartó magát szemben, ami mind a kutatás, mind a helyreállításmegszüntetés tekintetében újat kíván. Nézzük pl. az ún. ron- csolásmentes kutatást. Az eddigi ismeretek szerint Pécs pincéinek, üregeinek csak egy — kisebbik! — része szerepel a térképeken. És a többi? Azokat hogyan lehet megtalálni? Az elmúlt években több helyileg kifejlesztett módszerrel próbálkoztak, de változatlanul a fúrásos vagy aknás kutatás a legcélravezetőbb. Csakhogy senkinek nem lehet célja, hogy a várost keresztül-kasul fúrkál- ják, s aknák mélyítésével nehezítsék az életet. Hát akkor? Nos, erre keresik a választ az idei kísérletekkel is és keresik liárdnál több az az összeg, amit a tervszerű munkálatokra kell fordítani, s csak 170 millióval szerepel a váratlanul jelentkező veszélyek megszüntetését szolgáló tartalék. Az 520 millióból 40 milliót fordítanának a tervezési feladatokra, 68 milliót a különböző kutatásokra és 412 milliót a kivitelezési munkákra. Hársfai István A sellyeiek nagyszerű példája Szociális létesítmény - társadalmi munkával Egyedülálló kezdeményezésbe fogtak a Sellyéi Költségvetési üzem dolgozói. Az elmúlt hetekben kezdték el építeni az üzem udvarán a kétszintes szociális épületet, melynek költsége közel négymillió forint. A kivitelezéshez szükséges anyagot és berendezési tárgyakat az üzem vásárolja meg. Itt alakítják ki a régóta hiányolt fürdőket, öltözőket, a tálalás ebédlőt, néhány irodát és természetesen a különböző klubhelyiségeket. A fűtést központi rendszerrel oldják majd meg. Az építkezésben mind a 112 dolgozó részt vesz. Szabad szombatokon, vasárnapokon járnak be. Nem maradnak el az üzem- nyugdíjasai sem, egész nyugdíjas brigádok jönnek segíteni, A terveket szintén társadalmi munkában készítették. Egyáltalában nem fordult elő, hogy a dolgozók elmaradoztak vagy kelletlenül jöttek volna, „A magunkét csináljuk!” — ez a jelszó. A megtakarított másfél-kétmillió forintból munkagépeket akarnak beszerezni, tehergépkocsikat, darukat, villamos betonkeverőket, fűrészeket. B. A. A Mezőgazdasáqi és Élelmezésügyi Minisztérium ezért újabb intézkedéseket tartott szükségesnek, mindenekelőtt a meqművelési kötelezettség hatósági ellenőrzésének fokozását. A jövőben a tavaszi ha- tórszemlék mellett szervezni kell őszi határszemléket is. A mostani határszemlék alapvető célja az idén nem hasznosított (meg műveletlen vaqy vetetlen maradt) földek helyszíni szemle alapián történő számbavétele, valamint a szükséges tennivalók meghatározása. Az október második és november első felében lezajló határszemle lényeqében tartalmasabb előkészítőié és segítője a tavaszi határszemléknek. Nem részletezzük azokat a tennivalókat és soronkövetkező hatósági intézkedéseket, amelyek a mező- és erdőqazdasá- gi üzemekre és más közietekre vonatkoznak az őszi határszemlék negatív megállapításaiból következően. Ezek kö- zéoirányító szerveit eligazítottuk, a tanácsi és földhivatali szervek feladatait külön is megszabtuk. A mezőqazdasáqi földingatlanok rendeltetésszerű használatának maradéktalan véqre- haitását nem lehet kampányszerűen biztosítani, csak a határszemlék időszakában szorgalmazni. Éppen ezért a földhivatalok mindenfajta hatósá- qi és szolgáltatói feladatuk ellátása során, kiemelten az ingatlannyilvántartás végrehajtásának folyamatában is kötelesek intézkedni, hogy megyénkben a „gazfoltok” mielőbb eltűnjenek. E kitűzött célt a közületek és a magánosok eddigieknél jobb hozzáállásával, megváltozott szemléletével, tevőleges segítségével — s nem kifejezett hatósági eljárással - akarjuk és lehet elérni. Dr. Berkes György, Baranya megyei Földhivatal vezetője pécsi munkákat zavartalanul el lehessen látni. Ezt a tartalékolt összeget nem lehetett elkölteni, mert a telephely bővítésének megítélésében nem sikerült közös álláspontot kialakítani. Az a nézet „győzött”, amelyik ezt a munkát fekete beruházásnak nevezte. Voltak emellett még egyéb kapacitás- problémák is, amit természetesnek foghatunk fel, ha azt vesz- szük, hogy ez az indulás éve volt — az ezzel járó gondokkal együtt. Hogy egyebet ne mondjunk: a KÉV-Metró is olyan időpontban tudott belépni, amikor már nem volt biztosítható az idei keretösszeg teljes felhasználása. Az idei évben azonban minden nehézség ellenére is minőségi változás következett be a pince-munkálatokban. A rég áhított tervszerűség, pontosabban: tervszerű megelőzés végre elfoglalta jogos helyét és ennek eredményeként folyik most módszeresen a Teréz utcai pincék rendbetétele, történt meq a Landler Jenő utcai pincék felszámolása és végeztek a korábbi évekhez kapcsolódóan újabb megerősítéseket, megszüntetéseket a Kossuth Lajos utcában. Ha majd a következő évek programját vesszük szemügyre, akkor láthatjuk, hogy a most megváltozott orány még ennél is jobban megváltozik a tervszerű munkák javára. ♦ Ebben az évben többször adtunk hírt különböző kísérletekről. Ez sokakban olyan érzést kelthetett, komolytalan dolgokra fecsérelik a nagysokára megkapott támogatást. Erről nincs szó! Arról azonban igen, hogy a tudomány Pécs pincéivel olyasvalamivel találta még jövőre is. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat most egy módszer szé- lesebbkörű alkalmazására megbízást adott. Megtörtént az NDK-ból hozott módszer kísérlete. A Mecseki Szénbányák is tartogat egy kutatási módot. Mindezek mellett megbízást adtak az Építésügyi Tájékoztatási Központnak: az egész európai (!) szaksajtóban kutasson használható módszerek után. Mindenképpen meg kell találni azt a módszert, amellyel legeredményesebben feltárhatók a város alatt rejtőző, ma még ismeretlen pincék, üregek, s ezt úgy kell tenni, hogy a város életét a legkevésbé se zavarja ! Körülbelül hasonló a helyzet a megerősítési-megszüntetési munkákat illetően is, bár itt már nagyjából ismertek az alkalmazható módszerek, sezek legtöbbje le is vizsgázott. Most már csak a tömeges alkalmazásra van szükség. ♦ Az idei év egyik fontos feladata a következő négy évre szóló program kidolgozása volt. Ez megtörtént, most már a finomítás folyik. A közeljövőben kerül ez a program a tárcaközi bizottság elé, amely aztán elkészíti javaslatát az Állami Tervbizottsáq számára. Ott dől el, megkapja-e Pécs azt az összeget, amelynek segítségével most már komoly léptekkel lehet elindulni a veszélyhelyzet felszámolásának útján. A programban foglalt feladatok végösszege 690 millió forintot tesz ki, amiből félmiiÚj ABC-áruházak Pécs ún. peremterületei kereskedelmi ellátásának megjavítása a mostani ötéves terv egyik fontos feladata, A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat három helyen szándékozik építkezni: a Hősök terén, az Engel János úton és Patacson. Mindhárom helyen ABC-áruház épülne. Legelőrehaladottabb állapotban a Hősök terén építendő ABC-áruház ügye van. A Kereskedelmi Tervező Intézet készítette el az 500 négyzet- méter alapterületű élelmiszeráruház tervét, s a beruházó rendelkezik a szükséges ösz- szeggel is. Nincs azonban méq kivitelező. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat — többirányú tájékozódás után — a Mecseki Szénbányákkal tárgyal abból a meggondolásból, hogy bányászlakta terület ellátásának javítását szolgálja az ABC-áruház építése. Megállapodás még nincs. Az Engel János úti új iparterületen, a Vadász utca torkolatánál jelölték ki az építendő, 250 négyzetméter alap- területű ABC-áruház helyét. Ennek a tervét most készítik a Polláck Mihály Műszaki Főiskolán. A tervezés érdekessége, hogy voltaképpen három üzlet részére készül egy terv, s ezt az adott helyre adaptálják majd. Ugyané terv alapján épül a Patacsra tervezett ABC-áruház, valamint egy harkányi üzlet. A Hősök terén és az Engel János úton létesítendő ABC- áruházak építésének támogatására gazdasági megállapodás jött létre a pécsi városi tanács és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat között. Eszerint a tanács 3 millió forinttal támogatja a két új üzlet építését. A patacsi ABC-áruház helyét a 6-os út mentén jelölték ki, A terület közművesítése miatt az üzlet építése valószínűleg áthúzódik a hatodik ötéves tervre, nem úgy, mint a két előbbi, amelyek megépítése ebben a tervidőszakban megtörténik. Baranyai cukorrépa Szlavóniába A jövőben is számítanak a magyar nyersanyagra A_ jugoszláviai „BELJETRANS" Vállalat 20 tonnás kamionszerel- vényei, számszerint 15, napi három fordulóval szállítják a cukorrépát Mohácsról, Sziebert-pusztáról, Magyarbólyból, Károly- majorból és Sátorhelyről. Eszékről hazafelé tartva a Mohács—Udvar közötti országúton találkoztunk az Eszék felé haladó húsztonnás kamionokkal. Naponta három fordulóban tizenöt kamion szállítja a cukorrépát a szlavóniai cukorgyárakba. Amikor először hírül adtuk, hogy megegyezés született a Baranya megyében megtermelt cukorrépának szlavóniai cukorgyárakban történő feldolgozására, sokan értetlenül fogadták ezt a kooperációt. Pedig ez a megállapodás mindkét ország, a termelő és feldolgozó üzemek közös érdeke. Hazánk konvertibilis valutát kap a kiszállított cukorrépáért, s ezen a pénzen a világpiacon képesek vagyunk a szükségletnek megfelelő mennyiségű cukrot vásárolni. Ugyanakkor közismert; a hazai cukorgyárak jelenleg nem rendelkeznek olyan kapacitással, hogy a megtermelt cukorrépát teljes egészében megfelelő időben feldolgozzák. A szlavóniai cukorgyárak várják, számítanak a Baranyából érkező szállítmányokra. Erről beszélgettünk az elmúlt héten Eszéken a Kandit Cukorgyár termelési igazgatójával, Joszif Murkoviccsal. — Az elmúlt években — tájékoztatott bennünket — korszerűsítettük a gyárat. Jelenleg napi ötszáz vagon cukorrépa feldolgozására képes. Ebből megvalósítható négyszázötven vagon feldolgozása. Úgy terveztük, hogy ezt a mennyiséget Szlavóniában tizenháromezer hektáron termelik meg, összesen valamivel több mint ötvennyolcezer vagont. így az év során hétezerötszáz vagon cukrot termelhetünk. Sajnos, elképzeléseink nem valósultak meg! Részben a kedvezőtlen időjárás következtében, másrészt bizonyos gépek hiányában nem sikerült a tervbe vett mennyiséget megtermelni. Gyárunk kapacitását csak úgy tudjuk megközelítően kihasználni, ha a másik két szlavóniai cukorgyárhoz hasonlóan hozzánk is érkezik Magyarországról cukorrépa. A megállapodás szerint húszezer vagon érkezik Szlavóniába, ebből hat és fél ezer ide Eszékre. — Milyen tapasztalatai vannak a szállításról? — Az első szállítmány Baranya megyéből szeptember 26-án érkezett, nyilvántartásunk szerint október 4-ig 508 vagonnal kaptunk. A teljes lekötött meny- nyiség ideszállítósát december 20-ig várjuk. Az október hónap a gyárban a munka csúcsideje, ebben a szakaszban kell biztosítanunk a folyamatos szállítást és feldolgozást. Elégedettek vagyunk a magyar cukorrépával, cukortartalma 15,22 százalék, ez felette van annak, amit a nálunk megtermeltnél terveztünk. Sőt, volt egy olyan nap, október 3-ón, amikor a beérkezett cukorrépa cukortartalma elérte a 16,20 százalékot! — Hogyan látja a jövőt? — Terveink szerint 1978-ban a gyárnak képesnek kell lennie a napi 700 vagon cukorrépa feldolgozására. Ezzel a meny- nyiséggel jelentősen hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy mint az ország tizenhárom cukorgyárának egyike, elősegítsük hazánk cukorigényének biztosítását. Úgy vélekedem, hogy még jó néhány évig saját erőnkből nem leszünk képesek a feldolgozás folyamatosságát és mennyiségét biztosító cukorrépát itthon megtermelni, a jövőben is szükségünk lesz a magyar nyersanyag megvásárlására. Jelenleg gondot okoz, hogy a gyárba érkező cukorrépa mennyiségének feldolgozása túl sok időt vesz igénybe, százhúsz napig tart. A jövőben szeretnénk ezt az időt lerövidíteni. Eszéki látogatásunk meggyőzött bennünket arról, hogy a közelmúltban született megállapodás valóban mindkét ország gazdaságának érdekét szolgálja. M. E. Minden malacot felvásárolnak Tavaly, mint ismeretes, mérséklődött a kistermelői sertéstenyésztési kedv, és visszaesett a kocák száma is, ami végsősoron a hizlalt állatok számának csökkenésében is lemérhető volt. A helyzet megváltoztatására egész sor központi intézkedést hoztak. Ezek hatásáról, valamint a termelést tovább ösztönző újabb őszi—téli kedvezményekről Szabó Berény, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatóhelyettese nyilatkozott:- Az idei márciusi állatszámlálás óta, amikor is a sertéstenyésztés a mélyponton volt, lényeges és örvendetes változások történtek: szeptemberre a kistermelői koca-létszám 65—68 ezerrel növekedett és elérte a korábbi legmagasabb szintet. Ennek nyomán ősszel igen erős a kistermelői kínálat a fiatal állatokból, főleg a malacokból. A tröszt vállalatai azonban maradék nélkül teljesítik, amire korábban elkötelezték magukat. A felvásárló vállalatok a korábbi években novemberben és a többi téi hónapokban nem vásároltak malacot. Az idén azonban éppen a termelők érdekében, úgy határoztak, hogy a 21 kilósnál súlyosabb malacok felvásárlását novemberben folytatják. Ugyanakkor igyekeznek ösztönözni az állatok továbbtar- tását; azoknak a termelőknek, akik az év hátralévő részében malacaikra 1977 januári és februári átadásra süldőértékesítési szerződést kötnek, a kilogrammonként 31 forintos süldő áron felül további kilogrammonkénti 3 forintos időszaki felárat is fizetnek.
