Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-17 / 287. szám

DimantQit napló 1976. október 17., vasárnap Ifjúsági parlament a BÉV-nél Több mint kétezer fiatalt kép­viselt az a hetven küldött, akik tegnap délelőtt találkoztak a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat újmecsekaljai munkásszállóján. A BÉV-nél másodízben rendezték meg az ifjúsági parlamentet, amelyen az Ifjúsági Törvény időarányos teljesítéséről, a vállalat V. öt­éves tervéről s az ifjúsági mun­kával összefüggő egyéb felada­tokról tanácskoztak. A fórumon többek között megjelent Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, Kiss Jó­zsef, az építők szakszervezeté­nek Baranya megyei titkára, Keszler Katalin, az SZMT ifjú­sági bizottságának tagja, az IVM személyzeti osztályának képviselője. Az Ifjúsági Törvény végrehaj­tásáról Nemeskéri László, a vál­lalat igazgatója tartott beszá­molót. A BÉV-nél az elmúlt napok­ban rendezték meg több mint harminc munkahelyen az ifjú­sági parlamenteket, amelyeken számos, a fiatalokat érintő kér­dést beszéltek meg. A két év­vel ezelőtt megtartott fórumo­kon a bérezés, a KISZ hatás­köre, véleményezési joga, a lakáselosztás, óvoda és böl­csődei gondok, a fiatalok beil­leszkedése, a vállalati sport­pálya építésének gondolata merült föl. Nemeskéri László beszámoló­jában részletesen kitért a ko­rábban felmerült gondok meg­oldásával kapcsolatos kérdé­sekre. Elmondta, hogy egy ki­vételével — s ez a vállalati sportpálya — számos intézke­dés született a fiatalok érdeké­ben. A vállalat V. ötéves tervéről szólva elmondta, hogy 1980-ig hatmilliárd forint értékű építési munkát végez el a BÉV. Több mint 7100 lakást adnak át: ezek közül 6850 előregyártott elemből készül. Az iskolai gon­dok enyhítését szolgálja az a nyolcvan tanterem, amelyet az általános és középiskoláknak építenek. A tervidőszakban 350 óvodai, illetve 260 bölcsődei férőhelyet létesítenek. A beszámolóból kiderült, hogy a vállalat egyik nagy gondja az általános iskolát el nem végzettek számának ál­landó emelkedése. Annak elle­nére, hogy harmadik esztende­je 40—50 fős felsőtagozatos osztályokat indítanak, még ma sem érződik annak kedvező hatása. Az igazgatói referátumot vi­ta követte, majd megválasztot­ták azokat a küldötteket, akik az iparági parlamenten képvi­selik a BÉV kétezer fiatalját. Munkás­mozgalmi emlékek Baranyában Baranya munkásmozgalmi emlékekben gazdag terület. A kőszénbányák, az aknák élő szemtanúi voltak a munkások hősi harcainak, a beszélő há­zak igen ^sok titkot őriztek meg d szervezkedéssel kapcso­latban. E házak nemi népi jel­legükkel hívják fel magukra a figyelmet. Komor tekintetük el­árulja, hogy bennük az új kor történetét formálták. A rajtuk lévő kicsi márványtáblák erről tanúskod nak. Az albizottság régi köteles­ségének tesz eleget, mikor e házakat számbaveszi, az em­léktáblákat, a szobrokat fotóz­za, gyűjti azon emlékeket, amelyek a munkásmozgalom történetének felelevenítéséhez szükségesek. Válogatott anya­got adunk közre, mely a leg­lényegesebb adatokat tartal­mazza. De nem mondunk le a teljesség igényéről sem. Ter­vünk e munkásmozgalmi emlé­kek további felderítése és a gyűjtőmunka megindítása. Ez­zel társadalmi bázisként se­gítséget adunk a legújabb ko­ri történelem hiteles adatokra támaszkodó elkészítéséhez, egy állandó baranyai munkásmoz­galmi kiállítás megalkotásá­hoz. A Petöfi-brigád alakuló helyén, lista összefogás jelképe. Csányoszrón, az internaciona- Fotó: dr. Szász A hazai növényvédő- szer-gyártás úttörője Centenáriumát ünnepli a Budapesti Vegyiművek Az eredményekhez dr. Simon Pál nehézipari miniszter gratulált Száz évvel ezelőtt vették cég­jegyzékbe ez Első Pesti Spó- dium- és Csontlisztgyár Rt.-t, ettől az időtől számítja fennál­lását a hazai növényvédőszer- gyártás megteremtésében út­törő szerepet játszó, 2400 dol­gozót foglalkoztató és immár évi 3 milliárd forintnyi értéket termelő Budapesti Vegyiművek, melyre itt Baranyában mi is megkülönböztetett figyelemmel tekintünk, s velük ünnepiünk, Ez a témája annak a kiállí­tásnak, amelyet a Baranya megyei Tanács Közművelődési Bizottságának Múzeumi és Műemléki Albizottsága készít 1976. okt. 21. ünnepi ülésére. Közös dolgunkat megkönnyítet­te a „Hősökről szólnak ...” c. füzet, mely a Baranyai Füze­tek 2, számaként jelent meg 1959-ben. Hasonlóképpen segí­tette a kutatást „Munkásmoz­galmunk harcosai” c. megyei biográfiai munka, melyet az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága adott ki 1968-ban. Részletesebb, eredeti doku­mentációkat kaptunk a „Vá­logatott dokumentumok a ba­ranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez” c. I—II—III. kötet­ben. A művelődés, szórakozás új otthona Új kollégiumi klub Mohácson Több mint félmillió forintos fej újítás ünnepi hangulat volt tegnap Mohácson a Petőfi Sándor kö­zépiskolai kollégiumban. Átad­ták rendeltetésének a több mint fél millió forintos felújítás­sal létrehozott pinceklubot. A megyei és a mohácsi városi ta­nács, a KISZ és az Állami Ifjú­sági Bizottság mintegy 430 000 forintos anyagi támogatásával és több mint 110 000 forint ér­tékű társadalmi munkával egy minden kényelemmel, szórako­zási és művelődési lehetőséggel berendezett klubbal gazdago­dott a megye első koedukált diákotthona. A tegnap délután tartott ün­nepélyen Lantos József, a Ba­ranya megyei Tanács művelő­dési osztályvezető-helyettese adta át az új létesítményt. Be­szédében méltatta azt az össze­fogást, önzetlen segítséget, amely lehetővé tette, hogy a város oktatási intézményei egy új, jól felszerelt klubbal gyara­podjanak. Ezt követően Láng János, a klub ifjúsági vezetője átvette a működési engedélyt és társai nevében ígéretet tett, hogy a klub az ifjúság neve­lését, a hasznos, tartalmas idő­töltés célját szolgálja. Vörös László, a kollégium igazgatója ezután emléklapo­kat adott át azoknak, akik leg­többet tettek a pinceklub lét­rehozásáért. K. Gy. Biológia- és történelemóra a múzeumban Állandó helytörténeti kiállítás nyílt Komlón Komló város jelentős közmű­velődési eseményére került sor szombaton délelőtt. A múzeu­mi hónap keretében a negyed- százados jubileumát ünneplő város újjáalakított,, állandó helytörténeti és természettudo­mányi anyaggal kibővített mú­zeumát avatták fel. 1955-ben nyílt meg a komlói múzeum állandó kiállítása. Ek­kor ennek anyagát főkgnt geo­lógiai, kisebb mértékben hely- történeti anyagok szolgáltatták. 1975 decemberében kezdődött meg a múzeum átépítése. Az építés és az új múzeumi anyag és kiállítás létrehozása során az alkotók arra törekedtek, hogy a közművelődést és az is­kolai tanítást elősegítő állan­dó kiállítást hozzanak létre. A múzeum anyaga két fő részre osztható. Komló termé­szetrajza az őskortól napjainkig és Komló története. A kiállítás társadalmi — történelmi része a kronológiát követve vezet el bennünket a máig. A tervezők és a kivitelezők az esztétikus környezet megteremtését és a vizualitást esetlegesen zavaró színmonotónia feloldására tö­rekedtek. Az újjáalakított mú­zeum nemcsak a közművelő­dést szolgálja, de alkalmas ar­ra is, hogy az általános és kö­zépiskolák biológia és történe­lem óráikat a múzeumban köz­vetlen illusztrálással egybeköt­ve tartsák. A honismereti mun­ka számára is sok segítséget nyújt majd az újjáalakított mú­zeum jól összeválogatott anya­ga. A 200 000 forintos átalakítás során a Komlói Szénelőkészítő üzem Vasas szocialista brigád­ja, a Kossuth-Bánya KlSZ-szer- vezete, a Komlói Városgazdál­kodási Vállalat, és a Carbon Vállalat szocialista brigádjai jelentős értékű társadalmi mun­kát végeztek. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitón Rácz Sándor, Komló vá­ros Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője méltatta a vá­ros új közművelődési intézmé­nyének jelentőségét Az ünne­pélyes megnyitón részt vett Gallusz József, az MSZMP Komló városi Pártbizottságának első titkára és Morber János, Komló városi Bizottságának ke is. V. A. Öregek szüreti bálja A Pécs I. kerületi, Csaba ut­cai öregek napközi otthoná­ban szüreti bálra csalogatta a vendégeket a harmonikaszó. A szocialista brigádmozgalom szép példáját mutatta szom­baton délután a Posta Gép­jármű és Szállítási üzemének Barátság szocialista brigádja: a napközi „öregeit” szüreti mulatságra invitálta, műsoros délutánt rendezett számukra, s az ilyenkor szokásos zsákba­macskával lepte meg őket. (Mindegyik tombola nyert.) A postás szocialista brigád Schaffer Károly vezetésével ez év elején alakult, s rövid idő alatt nagyszerű kollektívává lett. Kissé nehezen indult a teg­napi délután — mitagadás, - de a brigádtagok, amint vé­geztek a szombati szállítási feladatokkal, sorra érkeztek az otthonba. Zsebi Sándorné, a napközi vezetője egy mondat­tal jellemezte a 12 fős brigá­dot: ilyen szép és hasznos együttműködésre, tartós kap­csolatra, ami a postások és az öregek között kialakult, kevés példa akad. Restaurálják a győri Nemcsak az országnak, de Európának is egyik nevezetes műemléki objektuma a győri várban lévő székesegyház. Alapjait az államalapító Ist­ván király idejében rakták le. A templomot közben megté­pázták a történelem viharai és többször át is építették, a külső tatarozását nemrégen fe­jezték be. Jelenleg a belső hajókban dolgoznak a restau­rátorok. A székesegyház észa­ki, déli és középső hajójában Maulbertschnek, a több mint 250 évvel ezelőtt született vi­lághírű osztrák származású festőművésznek kilenc hí­res alkotása látható, több­ségükben óriási méretű fal­festmények. Maulbertsch fes­tette a fekete márványba fog­lalt fő oltárképet is. A Képzőművészeti Alap res­taurátorai a második világ­háborúban megrongálódott fa­liképek egyrészét már helyre­állították, s a munkát a kö­vetkező években is folytatják'. A képek restaurálásával együtt rendbehozzák a székesegyház belsejét. Többek között befa­lazott, belső gótikus ablako­kat tesznek szabaddá. Itt őrzik egyébként I. László király hí­res hermáját, amely a hazai gótikus ötvösművészet remeke és egyik első emléke a hazai sodronyzománc technikának. Rendkívül gazdag és nagy ér­tékű a székesegyház ezüst- és aranykincs-gyűjteménye is. hiszen a Budapesti Vegyimű­veknek Hidason gyáregysége van. A vállalat törzsgórda tag­sága a budapesti Gellért Szál­lóban tegnap este tartotta cen­tenáriumi ünnepségét, amelyen dr. Simon Fái nehézipari mi­niszter és Poros Tamás, a vál­lalat igazgatója mondott ün­nepi beszédet. A vegyiművek dolgozói, amint azt Poros Tamás ecsetelte, már három év óta készülnek a cen tenárium méltó megünneplésé re, e program keretében pél dául az elmúlt három évben 13 új termékkel jöttek ki, éves át lagban 600 millió forint érték ben, emellett rendezték telepei­ket, szépítették épületeiket; új női munkásszállás, oktatási központ, könyvtárak, kibővített kultúrtermek, klubszobák, új ok­tató-kísérleti üzem, megszépült öltözők létesültek. Ezek létre­hozásán a dolgozók munka­időben és munkaidőn kívül a szokásosnál is nagyobb lendü­lettel, a gyár iránti szeretettél munkálkodtak. Ugyanakkor — anyagi és erkölcsi — elisme­résben a vállalat sem maradt adós, kifejezte tiszteletét dol­gozói iránt. Például a törzsgár- da-tagságot, de a nyugdíjaso­kat is 1000-től 4000 forintig terjedő egyszeri segélyben ré­szesítették, a centenárium évé­ben született qyermekek után pediq 5000 forint külön segélyt adtak. A Budapesti Vegyiművek cen­tenáriumához dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter gratulált. Többek között ezeket mondot­ta : — A gyár kiemelkedő szere­pet játszott a korszerű agro­kémia, elsősorban a növény- védőszer-gyártás magyaror­szági meghonosításában, a nö­vényvédőszer felhasználás el­terjesztésében. Önöknél gyár­tották hazánkban először a szin­tetikus szerves növényvédőszert. Húsz éven keresztül a gyár lát­ta el a magyar mezőgazdasá­got DDT-vel. A kémiai fejlesz­téseken túl létrehozták a bioló­giai laboratóriumokat. Mező- gazdasági szakembereket al­kalmaztak, kiépítették a vevő- szolgálatot. Ez a szervezeti for­ma biztosította, hogy a válla­lat mindig korszerű gyártmá­nyokkal tudott jelentkezni, s ma is a hazai növényvédőszer- gyártás élvonalába tartozik. Átgondolt fejlesztés és szerve­ző munka eredménye, hogy a gyár termékeinek csaknem há­romnegyede a mezőgazdaságot szolgálja. 1975-ben a vállalat állította elő a hazai foszformű- trágya-gyártás egynegyedét, növényvédőszer termelésünknek pedig mintegy felét adta. — Az ötödik ötéves terv meg­követeli, hegy mindenki követ­kezetesen, napról napra, ha­csak egy kicsit is, de jobban dolgozzon ... A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődé­sünk döntően a gazdasági fel­adatok megoldásától függ. Az elmúlt ötéves terv során a Bu­dapesti Vegyiművek bebizonyí­totta, hogy vezetői, dolgozói ér­tik az intenzív gazdálkodás módját. Az ötödik ötéves terv­ben a mérce még magasabb. A fejlődés követelménye ez. Bí­zom benne, hogy a 100 éves múlt hagyományain nevelődött, de fiatalos lendületű kollektíva az új feladatokat is magas színvonalon végre tudja haj­tani. A nehézipari miniszter -ehhez kívánt sok sikert. (—mz—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom