Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-16 / 286. szám
2 Dunantmt naplö 1976. október 16., szombat Dr. Simon Pál miniszter beszámolója Dél-Dunántúl igényli a földgázt A Nehézipari Minisztérium tevékenysége összhangban van iparpnlitikánkkal (Folytatás az 1. oldalról) Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója a tárca által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. A nehézipari miniszter bevezetőben rámutatott: a Nehézipari Minisztérium tevékenysége összhangban van iparpolitikánkkal, s munkájának egyik fő célja a hazai nyersanyagkincs mind teljesebb mértékű kihasználása. A három központi fejlesztési program, amelyről a tisztelt országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának e IV. ötéves tervvel lezárult első szakasza bizonyítja meghatározó szerepüket a népgazdasági tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézipar túlteljesítette IV. ötéves tervét. A programok megalapozzák a további feilődést is. Egyértelműen állítható, hogv a fejlesztések a népgazdaság tervszerű, arányos, gyors fejlődését eredményezik már ma, és várhatóan a jövőben is. Teljesítésük tovább mélyíti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nemzetközi együttműködés pedig céljaink megvalósításának alapvető feltétele. Együttműködés a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlett szakosítás és termelési kooperáció szükséges a korszerű termelő berendezések előállításához, a szelektív ipar- fejlesztéshez. A programok népgazdösági jelentőségét érzékeltetve a miniszter megemlítette, hogy pl. a petrolkémiai program elmaradása esetén 1980-ban a népgazdaság maűnyagszükségleté- nek döntő részét tőkés importból kellene fedezni, s ez több százmillió dollárral terhelné külkereskedelmi mérlegünket. A központi fejlesztési programok számottevően hozzájárultak dolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez. A földgáz fokozott használatával, a vegyianyagok és alumíniumtermékek széleskörű elterjedésével is kényelmesebbé vált mindennapi életünk. Dr. Simon Pál ezután így folytatta: A földgázfelhasználás központi fejlesztési programját hazai szénhidrogénkincsünk alapozta meg. Évtizedes földtani kutatómunkával felderítettük olaj- és gázmezőinket, s megkezdtük azok kiaknázását. Nagymértékben növekedett a propán-bután gáz termelése az olajfinomítókban is. Az elmúlt évben földgázból csaknem 6 milliárd köbméter, a propán-bután gázból több mint 240 ezer tonna volt a fo- gyasztás^ A hazai kutatások Természet és formák Szaggatott, lüktető ritmusú madárdal fogadta a terem ajtajában azokat, akik kissé korábban érkeztek Lantos Ferenc kiállításának megnyitójára tegnap este. A rendhagyó fogadtatás, mint az hamarosan kiderült, méltó bevezetője volt a kiállítás — talán csak ma még — szokatlan, „rendhagyó” anyagának. Lantos Ferenc kiállítása, amely „A szerkezet költésze te" címet viseli, tulajdonkép pen nem is műtárgyakat mu tat be, mint ahogy egy ha gyományos képzőművészeti kiállításon szokás, hanem olyan vizuális modelleket, eredménye azonban jelzi, hogy földgázkészletünk csak az elfogyasztott mennyiség pótlására elegendő. Ezért épült meg a „Testvériség" gázvezeték, amely a Szovjetunióból szállít földgázt Magyarországra, s épül — KGST-összefogással — az orenburgi földgázvezeték. így lehetővé válik, hogy 1980-ra 10 milliárd köbméter földgáz- fogyasztást tervezzünk. Nagyrészt hazai forrásból irányozzuk elő 1980-ra több mint 300 ezer tonna propán-bután gáz felhasználását. A gáz, valamennyi tüzelőanyag közül a legkevésbé szennyezi a környezetet. Csővezetékes szállítása lehetővé teszi szolgáltató hálózatok létesítését, a propán-bután gáz felhasználása pedig a hálózaton kívüli helyeken a korszerű tüzelést. A központi fej-1 lesztési program kidolgozásakor ezért nagy gondot fordítottunk annak meghatározására, hogy milyen fogyasztókat lássunk el elsősorban ezzel az értékes energiahordozóval. A számítások azt mutatták, hoqy a földgázt és a propán-bután gázt legqazdasógosabban a háztartásokban lehet hasznosítani. Jelenleg 155 városban, községben és te'epülésen több mint 700 ezer lakásban van vezetékes gáz, s 1,6 millió a propán-bután gázfogyasztók száma. Tehát a számításba vehető fogyasztók mintegy kétharmadának lakásában használnak gázt, 300 ezer lakásban pedig azzal fűtenek. Számokkal ki sem fejezhető a háztartásokban alkalmazott gáztüzelés előnye. A földgázfelhasználás gazdasági hatékonysága különösen jó a vegyiparban, ahol a gáz nemcsak tüzelőanyag, hanem nyersanyag is, az ammóniát és a nitrogénműtrágyát teljes egészében a földgázból állítjuk elő. A földgázprogram beruházásaira az V. ötéves tervben több mint 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez újabb 20—25 település vezetékes gázellátását, 140 ezer új fogyasztó bekapcsolását és további 80 ezer lakás gázfűtését teszi lehetővé. A népgazdaság teherbíró képessége még nem teszi lehetővé ebben az ötéves tervidőszakban minden igény kielégítését. Éppen ezért az előirányzott beruházásokkal takarékoskodnunk kell. Meg kell keresnünk a legjobb megoldást, amellyel a lakossági igényeket a lehető legnagyobb mértékben, s a lehető legkisebb költséggel kielégíthetjük. Az is nyilvánvaló, hogy csak annyi új propán-bután gázfogyasztót tudunk bekapcsolni, amennyit a rendelkezésre álló töltőberendezések, palaokok, szállítóberendezések lehetővé tesznek. Dr. Simon Pál ezután a petrolkémiai központi fejlesztési programról szólt. Mint mondotta, a cél a kemizálás fokozása. Közismert, hogy a vegyi folyamatok és a vegyipari termékek elterjedése növeli a hatékonyságot a termelésben és a fel- használásban egyaránt. Ez magyarázza, hogy a vegyipar hazánkban már hosszú ideje a legdinamikusabban fejlődő iparág. A miniszter a továbbiakban arról beszélt, hogy népgazdaságunkban a műanyagokat és a vegyiszólakat minden ágazat alkalmazza. Az élelmiszergazdaságban a fóliasátrak és az öntözőcsövek, a csomagoló anyagok, a gépiparban a szigetelő anyagok és szakipari szerkezeti anyagok, az építő- és szerelőiparban csövek és burkoló anyagok, a könnyűiparban a cipő és textilipari anyagok felhasználásának széles skálájával találkozunk. Az V. ötéves tervben 20 milliárd forintot fordítunk a programra. Fontos feladatunk a már megkezdett pvc, polipropilén és vegviszál üzemek beruházásának határidőre történő befejezése, továbbá a műanyagfeldolgozóipar fejlesztése. Erre a célra 7 milliárd forintot irányoztunk elő. Dr. Simon Pál ezután az alumíniumipar központi fejlesztési nroaramjáról adott áttekintést. Ez a program magában foglalja a bauxitbányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohászat és az alumíniumfeldolgozás összehangolt, komplex fejlesztését. Alumíniumiparunk fejlesztését a hazai felhasználás növekedése is indokolja. A jelenlegi 13 ka/fő alumínium fel- használás eléri néhány fejlett orszáq, például Franciaország és Olaszország felhasználásának színvonalát. Tisztelt Országgyűlés! A programok végrehajtásának első szakaszát befejeztük. Mindannyiunk előtt ismertek a IV. ötéves terv eredményei. A következő szakasz végrehajtására kormányzati döntések vannak, az V. ötéves terv feladatai ismertek. A maradéktalan, hatékony végrehajtás mindannyiunk közös érdeke. De az is fontos feladata az V. ötéves tervnek, hoqy megalapozza a VI. és VII. ötéves tervek fejlesztési céljait. Ehhez pedig szerteágazó műszaki-gazdasági tevékenység, elmélyült közgazdasági elemző munka, széles körű nemzetközi együttműködés szükséges. Dr. Simon Pál köszönetét mondott mindazoknak, akik a program megvalósításán dolgoztak és dolgoznak. A tervezők, a kivitelezők, az építők és szerelők, üzembehelyezők, munkások és mérnökök áldozatkész, jó munkája elismerést érdemel. Az új üzemekben tízezernyi munkás dolgozik, termel. Az ő munkájuk sem egyszerű: el kell sajátítaniuk az új, a legfejlettebb technikát is. A sok munkáskéz, az eszközök tömege az emberért mozdult meg, az emberért működik. Azért a célért, amelyet úgy fogalmazunk meg, hogy a fejlett szocialista Lantos Ferenc kiállítása amelyek egyrészt sokféleképpen megvalósíthatók az ember környezetében, másrészt rávilágítanak a tárgyak, sőt talán a jelenségek belső szerkezeti rendjére és sokféle külső megjelenési formájuk közötti kapcsolatra. A kiállításon szereplő alkotások egyértelműen bizonyítják, hogy Lantos Ferenc alkotó munkája során mindig a látványból indul ki, a természetben megtalálható formákat „egyszerűsíti” mértani idomokra, s ezeket a képi formákat rendszerezi újra, újabb és újabb képi következtetésekhez eljutva. Lantos Ferenc kiállítását tegnap délután a Déryné utcai kiállítóteremben Csorba Tivadar, .a Pécs városi Tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. Meleg, baráti hangon méltatta Lantos Ferenc „közhasznú, szolgáló” alkotóművészetét, megállapítva, hogy ez a kísérletező művészet szükségképpen állásfoglalásra készteti a művészet iránt érdeklődőket, mert lehet elfogadni és lehet elutasítani, de közömbösen nem lehet elmenni mellette. S hogy sokan vannak, akik értik és elfogadják, bizonyította a megnyitó zsúfolásig telt kiállításterme. D. /. társadalom felépítése. De ezt a célt a mindennapok gyakorlatában nekünk az emberek szebb, kényelmesebb, jobb életéért kell valóra váltanunk. Beszéde végén kérte az ország- gyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. A miniszteri beszámoló feletti vitában felszólalt: dr. Vida Miklós, Reisz József, Jazbinsek Vilmos (felszólalását külön közöljük), Juratovics Aladár, Papp János, Ollári István, Tóth József, Ritz László, Orbán József, Szigethy Dezső. Ezzel a nehézipari miniszter beszámolója feletti vita befejeződött. A felszólalásokra dr. Simon Pál válaszolt. Az országgyűlés a nehézipari miniszter beszámolóját és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés pénteki ülése — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Inokai János és Péter János —, s egyben az őszi ülésszak befejeződött. Az eszéki pártmunkásküldöttség pécsi látogatásai Dejan Rebicsnek, a Hor- vát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának, a Szlavónia—Baranya Területi Bizottsága titkárának vezetésével Baranyában tartózkodó eszéki pártmunkásküldöttség tegnap, Bocz Józsefnek, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárának kíséretében látogatást tett Pécsett, a TIT Természettudományi Stúdiójában. Márk Bertalan, a stúdió tanács elnöke meleg szavakkal köszöntötte a delegációt és vázolta a stúdió ismeretterjesztő jelentőségét. Kert László, a stúdió vezetője elmondta, egy év alatt mintegy 20 ezer látogatója volt az intézménynek, amely célul tűzte ki a munkásművelődés segítését, a természettudományos ismeretterjesztést, sajátos eszközeikkel a világnézeti nevelést, munkájuk kapcsolódik az általános iskolai oktatáshoz. Kemenes Sándorné pedig a planetáriumban vetített képekkel illusztrálta a naprendszer, a Föld és a bolygók mozgás-pályáját. Ezt követően a jugoszláv küldöttség megtekintette a Vasarely Múzeumot, majd felkereste a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdióját, ahol Békés Sándor főosztályvezető ismertette a stúdió feladatait és munkáját. Vendégeink ellátogattak a délszláv általános iskolába, ahol Ruzsin Milán igazgató beszélt az intézmény anyanyelvi oktatásban betöltött szerepéről, a délszláv oktatási nevelési központ kialakításáról, majd bemutatta a délszláv kollégiumot. Testvérmegyénk küldöttségének következő állomása a me- szesi József Attila Művelődési Ház volt, ahol Rudolf Gyula adott átfogó képet a munkásművelődés helyzetéről, feladatairól. A jugoszláv delegáció a délutáni órákban az Ifjúsági Ház vendége volt. Nagy Sándor igazgató ismertette a 37 szakkörrel működő intézményben folyó munkát. Átnyújtotta a Fiatal írók alkotó csoportja első gyűjteményes kiadványát, melyben a határon túli magyar irodalomról — többek között az Újvidéken élő Fülöp Gábor a jugoszláviai magyar irodalomról ad átfogó képet. Ezt követően megnézték a klubokat, szakköri helyiségeket. A Dejan Rebics titkár vezette küldöttség tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban megtekintette a Mai Murdmaa rendezésében színpadra állított A forma átváltozásai oímű balett-kompozíciót. N. I. Jazbinsek Vilmos felszólalása az országgyűlésen Tisztelt Országgyűlés! Részt vettem a Nehézipari M ín i szté ri u m el őte rjesztésének vitájában az Ipari Bizottságon belül. A Baranya megyei képviselő csoport az elmúlt napokban külön foglalkozott a földgázfelhasználás fokozása című fejezeten belül Dél-Dunántúl gázellátásának problémájával, különös tekintettel a pécsi Dél-dunántúli Gázgyártó Vállalat helyzetével, a fogyasztók kielégítésével. Külön foglalkoztunk már két ízben Dél-Dunántúl regionális gázellátásával a Bács-Kiskun megyei képviselő csoporttal együtt néhány évvel ezelőtt Baján, majd Harkányban, ahol az illetékes minisztériumi szervektől kaptunk tájékoztatást a várható lehetőségekről. Türelemmel vettük tudomásul az egyes módosuló-eltolódó megvalósulási időütemezéseket. Ma sem kérünk ígéreteket, de nagyon szeretnénk, ha az illetékes szervek időben megalapozott döntéseket hoznának Dél-Dunántúl gázellátása kérdésében, ezt kérjük elsősorban azért, mert a közvélemény nyomása igen nagy és véleményünk szerint jogos. Szabad legyen néhány indokot felhoznom. Három megye illetékes vezetőinek (Bács-Kiskun, Tolna, Baranya) egyértelmű véleménye, hogy az alföldi földgázt hatékonyan fel tudnánk használni. A miniszteri beszámolóhoz mellékelt földgázvezetéktérkép is bizonyítja, hogy e terület fehér foltként szerepel az V. ötéves tervben. E térségben már folyamatban levő iparszerkezet megváltoztatása, de a VI. ötéves előkészítő tervek is energiaforrás szempontjából igénylik a földgázt. A VI. ötéves terv jó előkészítése érdekében indokolt lenne az V. ötéves terv utolsó éveiben a munkákat megkezdeni. A Dél-dunántúli Gázgyártó Vállalat 1980—82-ig a szükséges nagyarányú rekonstrukció után is csupán szinttartást képes biztosítani. Pécsett 3000 fűtési fogyasztó mellett több mint 3000 igénylőt tartanak nyilván, ehhez pluszként jelentkeznek az új lakótelepek igénylői. Egy új qázgyár építése az igények kielégítésére múlhatatlanul szükséges 1982-re, kb, 400 millió forintos beruházással, amely költségben közel 2/3-a a távvezeték megépítésének. A Beremendi Cementgyár olajtüzeléssel működik, kiváltása földgázra népgazdasági szinten is előnyös lenne. Ha esetleg bővülne a gyár, közel 200 millió köbméter/év fogyasztási igényt jelentene, ami igen gazdaságos, ésszerű felhasználást biztosítana. Ismereteink szerint a szomszédos 3 megye egyetértése, együttműködési készsége, fel- készültsége megvan a földgáz fogadásra, a tervszerű fel- használásra. Tisztelettel kérjük az illetékeseket (Tervhivatal, NIM, ÉVM) amennyiben a központi fejlesztési programokból adódó qazdasági, hatékonysági előnyök jelentkeznek a népgazdaságban, méq az V. ötéves tervben szíveskedjenek felülvizsgálni e térség fejlesztési ütemét és idejét és azt a tervezettnél előbbre hozni. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, valamennyien büszkék vagyunk a petrokémia terén elért kimagasló eredményekre, örülünk a szemünk előtt végbemenő változásoknak, fejlődésnek. Az ipari bizottsággal a helyszínen megnézhettük a gépjárműgyártás egy részét az IKA- RUS-ban, láttuk Székesfehérváron az elektronikus számító- gépgyártást, Úgy láttuk valamennyien, hogy jó úton haladunk, helyes irányban fejlesztünk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1969. évi, Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programokba beletartozott az energiastruktúra megváltoztatásának, a szénbányászat racionalizálásának kérdése is. Én abban az időben nem értettem egyet a szénbányászat visszafejlesztés! ütemével és a módszerrel. (Szénbányászat általános temetése, stb.) Ismerem miniszter elvtárs álláspontját, ismerem a bányászattal kapcsolatos kormány- határozatot is. Sokat, talán túl sokat is beszéltünk az utóbbi időben a szénbányászatról, a szilárd energiahordozóról, azért mégis úgy vélem, néhány szót szükséges lett volna az írásbeli beszámolóban is a közel 100 000 szénbányász sorsáról mondani. Ha nem többet, legalább a tervtörvényt módosító változásokról, pl. Bükkábráoy eltolódása, az eocén-program előtérbe helyezése. Egy-két szót megérdemelne az acélfejlesztéshez tartozó koksz-program állása is. A ■népgazdaság számára a koksz fontos, nélkülözhetetlen alapanyag. Sokféle fejlesztési igényről, időről tudunk. Egységes állásfoglalás nincs még, ezt bizonyítja a Mecseki Szénbányák ötéves terve is, a dunaújvárosi III. kokszblokk felépítésének helyzete, szénszükséglete. Én úgy tudom, hogy a koksz jó valuta, és hazánkban gazdaságosan elő tudjuk állítani. Komló bányavárosnak vagyok képviselője, a választó- polgárok szinte valamennyien valahogyan kötődnek a bányászathoz, a kokszszénhez, — biztatást várnak. Itt, e helyen is köszönetét mondok valamennyi szénbányász nevében az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak, mindazoknak, akik sokat tettek a szénbányászat helyes értelmezése terén. Sokat változott a közvélemény hangulata. Részt vettem az elmúlt hónapokban a NIM-ben dr. Ka- polyi László miniszterhelyettes elvtárs által rendezett bányászati értekezleten, ahol felszólalt dr. Gagyi Pálffy András, az Ásvány- és Ércbányászati Vállalat igazgatója és elmondta a vállalat és az ásványbányászok problémáit. Megemlítette az ásványbányászok alacsony bérét, hátrányos megkülönböztetésüket, a vállalat fejlesztési lehetőségeit. Dr. Fülöp József elvtárs az ipari bizottságnak adott tájékoztatója alapján mondom, érdemes foglalkozni néhány hasznosítható ásvány kitermelésével, perspektívát adni az ásvónybónyászatnak. Kérem a NIM-ot, vizsgálják felül e kérdéseket, és az ásvány- és ércbányászattal kapcsolatos fejlesztési programokat a jelentőségének megfelelően határozzák meg, A XI. kongresszus gazdaságpolitikai koncepciója is kimondja, hogy alapvető feladat a gazdaságosan kitermelhető hazai ásványi nyersanyagok feltárása, hasznosítása. Talán nem is vagyunk annyira nyersanyag-szegények, mint ameny- nyire mondjuk. Köszönöm figyelmüket.
