Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-16 / 286. szám

Pécsváradon befejezték a búza vetését Világ proletárjai, egyesüljetek! Pénteken délelőtt a közművelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Né­meth Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában felszólalt: Gyurkó László, Szűcs Gábor, Jávorkai István, Orlavácz György or­szággyűlési képviselő, akik méltatták a közművelődési tör­vényjavaslat jelentőségét. A közművelődési törvényja­vaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Apró Antal megadta a szót Pozsgay Imre kulturális miniszternek, aki vá­laszolt a vitában elhangzottak­ra. Kiemelte: — A vita legfőbb tapasztala­ta, hogy a törvény előkészíté­sében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulatát, szük­ségleteit és igényeit; a képvi­selők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, ame­lyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Kulturális Minisztérium a köz- művelődési törvény megvalósí­tásában ráháruló felelősséget és feladatokat vállalja — együttműködésben mindazok­kal, akik szintén részesei kíván­nak lenni ennek a munkának. A miniszter ezután emlékez­tetett arra: a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényben kapjon nagyobb nyomatékot az ifjúsáa hazafias és internacionalista nevelésé­nek jelentősége. (A képviselő javasolta, hogy a törvény szö­Kádár János, Lázár György és Biszku Béla az ülésteremben. vegébe kerüljön be: a Magyar Népköztársaság ösztönzi és tá­mogatja a szocialista hazafiság erősítését szolgáló kulturális ér­tékek, népi, nemzeti hagyomá­nyok ápolását és terjesztését.) — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mond­ta Pozsgay Imre —, s támogat­ja, hogy kiegészítésként ez ke­rüljön be a törvénybe. Ezt követően az országgyű­lés a törv'nytervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság, továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részle­teiben egyhangúlag elfogadta. Összhangban az országos és helyi politikával A napirendnek megfelelően ezután a tanácstagok válasz­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A tör­vényjavaslathoz — amelyet a képviselők írásban kézhez kap­tak — dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Országgyűlésünk 1975 áprili­sában alkotta meg azt a tör­vényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról ren­delkezett. A tanácstagok öt év­re történő választásának ha­tályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bíz­ta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az or­szággyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egyidő- ben válasszuk. Ennek az igény­nek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves ter­veink időszakaival. Ezzel is alá­húzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973-ban megválasztott tanácsok tagjai­nak megbízatása 1977 áprili­sában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjo­gi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartam­ra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi vá­Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter előterjesztése lasztások egyidejű megtartásá­nak államjogi szabályozásánál két lehetőség között választha­tunk. Vagy úgy rendelkezik az országgyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtar­tamra válasszák meg, vagy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva — meg- hosszabítja a tanácsok tagjai­nak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második meg­oldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: A tanácsok ez év első felé­ben fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres telje­sítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosí­tott, ha azt a jóváhagyó testü­letek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztá­sok során jelentős számban ke­rültek új tanácstagok a testü­letekbe. Ez a körülmény, vala-. mint az időközi választások le­hetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredmé/iyes legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bi­zalmának. A választó állampolgárok te­vékeny közreműködése és el­lenőrzése, a testületekben dol­gozók felelősségtudata, vala­mint a politikai-társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyúj­tott segítség további fontos zá. loga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget tehessenek al­kotmányos megbízatásuknak. Tisztelt Országgyűlés! Az elő­terjesztett törvényjavasht elfo­gadása esetén tehát 1977-ben nem lesznek általános tanács­választások, hanem arra majd 1980-ban, az országgyűlési kép­viselőválasztásokkal egyidőben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is és az­zal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevükben is kérjem a törvény- javaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk, hogy az elő­terjesztés elfogadása jó össz­hangot teremt a politikai és gazdasági feladataink sikeres megoldásában. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvény- javaslatot szíveskedjék elfogad­ni. A törvényjavaslathoz hozzá­szóló nem jelentkezett. Az or­szággyűlés a tanácstagok vá­lasztásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben egyhangúlag elfogad­ta. (Folytatás a 2. oldalon) Kedvez az időjárás a betakarításnak A gazdaságok kétharmada végzett az őszi szántással Kedvez az időjárás az őszi munkáknak. Az elmúlt hét vé­gén arról számoltunk be, hogy a búza vetésterület húsz szá­zalékán került földbe a mag, ma már megközelíti a terve­zett vetésterület felét. Baranya mezőgazdasági termelőszövet­kezeteiben eddig tizenkét szá­zalékát takarították be a ku­koricának. Bizakodnak, hogy az időjárás továbbra is a kegyük­be fogadja a kombájnosakat, a szállítókat, s egy hét múlva mór arról számolhatunk be, hogy lényegesen csökkent a kukorica víztartalma, ami ma még meghaladja a harminc százalékot. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályától kapott tájékoz­tatás szerint a cukorrépa táb­lák egyharmadáról betakarítot­ták a termést, s a gazdaságok szőlőskertjeiből is elszállították a fürtök mintegy hetven száza­lékát. A gazdaságok háromnegyed része végzett az őszi szántás­sal, a dinamikusabb munkát a földeken lévő cukorrépa és ku­korica gátolja. Tegnap délután több bara­nyai gazdaságot felhívtunk te­lefonon, többek között a -Szi­A vízmüvek patacsi új telepéhez, valamint TMK-műhelyéhez bekötőutat építe­nek. Ezt indokolja, hogy a korábbi utak nagyrészét a Baranya megyei Építőipa­ri Vállalat új telephelyének építkezése lefoglalja. getvári Állami Gazdaságot. A több mint 650 hektáros terü­letről á cukorrépa mintegy 45 százalékát takarították be: az elmúlt évhez viszonyítva közel tíz százalékos elmaradásban vannak. Ez amiatt van, hogy a cukorgyár ebben a szezonban később kezdte a feldolgozást. A szigetváriak hektáronként öt­venhárom mázsás kukorica ter­mést várnak. Eddiq az összte­rület negyed részéről „szedték” le a kombájnok a termést. A kukorica betakarítás ezekben a napokban meggyorsul, a víztar­talom erőteljes csökkenésének köszönhetően. A gazdaság gé­pei eddig 1200 hektáron vé­geztek a vetéssel, az előirány­zat 2300 hektár. A szója beta­karításával a hét közepén vé­geztek. A pécsi járásban elsőként- a pécsváradi termelőszövetke­zet fejezte be tegnap, a déli órákban az őszi búza vetését. A közös gazdaságban több mint 650 hektáros területen vé­gezték el a tervszerinti búza­vetést: a három vetőgép tizen­két napon át dolgozott. A vajszlói termelőszövetkezet­ben a búzavetés felénél tarta­nak, a kukorica betakarítást három napja kezdték, eddig a terület mintegy negyed részé­ről szedték le a termést. Az őszi mélyszántással csak hat­van hektáron végeztek, mert a Dutra traktor meghibásodott, s nem kapnak hozzá alkatrészt. A szederkényiek arról adtak tájékoztatást, hogy a tervezett hatszáz hektáron a búzát e hó­nap végéig elvetik. Eddig négy­száz hektáron került földbe a kenyérnek való. A kukorica nedvességtartal­ma náluk eléri a harmincöt százalékot. A hatszáz hektár területről eddig kétszázat vá­gott le a négy kombájn: öt­venöt mázsás átlagtermést vár­nak, májusi morzsoltban szá­molva. S. Gy. Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Elfogadták a közművelődési törvényjavaslatot 1980-ig meghosszabbították a tanácstagok megbízatását A sombereki termelőszövetkezet közel száz hektáros tábláján hat kombájn töri a kukoricát. A termés a tavalyinál rosszabb, de több mint, amit a nyári időjárás alapján vártak. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 286. szám 1976. október 16., szombat Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom