Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-14 / 284. szám

Dunantmt napiö 1976. október 14., csütörtök Október 26-tói Nemzetközi tudományos diákköri konferencia Pécsett Tudósítónk telefonjelentése. Sajtótájékoztató előtt kap­tam egy baglyot. Nem igazit, csak papírra rajzolt fülest. De a mellettem ülő kollégák sze­rint ez a bagoly: „Jó!" — Jó, mert kifejezi az európai szo­cialista országok népmesevilá­gát, hiszen a mesékben min­denütt benne él a bagoly. Jó, mert ez a madár a tudomány jelképe. Hozzá a stilizált rajz közepén ott van a tudomány félelmetes ereje: atommag ké­pében. A baglyos jelvény egy új kezdeményezés: a nemzet­közi tudományos diákköri kon­ferencia szimbóluma. Erről be­szélt tegnap délelőtt Buda­pesten dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára a sajtó mun­katársainak: — A rendezvény Pécsett kezdődik október 26-án. A szocialista országok egyetemi és főiskolai hallgatói, fiatal tu­dósai és tudományos szerveze­teinek képviselői érkeznek Ma­gyarországra, • összesen száz­húszon. A KISZ KB kezdemé­nyezésére és első alkalommal megrendezett konferencia mind politikai szempontból, mind a tudományos szakemberutánpót­lás szempontjából igen jelen­tős. A rendezvény egyik há­zigazdája: Pécs és a konfe­rencia túlnyomórészt a váro­sunkban történik. A Szovjet­unió és az európai szocialista országok küldöttségét hívtuk meg, ezen kívül Mongólia, Vietnam, Kuba és a Koreai NDK delegációját is. A ta­nácskozás 27-én kezdődik, 11 szekcióban. Minden országból az ottani legmagasabb tudo­mányos diákköri díjak nyerte­seit hívtuk meg, akiket magas szintű oktatásügyi és ifjúsági szervezeti vezetők kísérnek. A rendezvény október 30-án zá­rul Budapesten. Ami pedig a sajtótájékozta­tón a pécsiek, baranyaiak szá­mára serkentő is volt, meg jól is esett: a KISZ KB szervezés­sel meqbízott vezetői szerint Pécs jól készül o konferenciá­ra és jó házigazda lesz. Le­gyen is, mert a rendezvényen egy külön bizottság megtár­gyalja majd, hogy a jövőben hány évenként rendezik meg ezt a fontos találkozót Buda­pesten és — Pécsett. Földessy Dénes ; Árulkodó < hőmérséklet A pécsi pincekutatások mind­máig legérzékenyebb pontja: az ismeretlen megismerése, az­az úgy szerezni tudomást ed­dig fel nem tárt pincékről, üre­gekről, hogy emiatt ne legyen szükség a felszín megbontásá­ra. Több módszert kipróbáltak, de ezek különféle okból nem váltak be. Egy új, biztatónak ígérkező geofizikai módszer kipróbálá­sára került sor tegnap hajnal­ban Pécsett két helyszínen: a Káptalan utcában és a Kazin­czy—Perczel utcák keresztezé­sénél. A módszer a Német Demok­ratikus Köztársaságból érkezett, s aki elhozta: dr. Christian Oelsner geofizikus, a freibergi bányászati egyetem tanára és Rudolf Severa, az Albert Funk bányászati és kohászati kombi­nát üzletkötő-mérnöke. Dr. Oelsner egy évszázada Javult a szövetkezeti tulajdon védelme Lehetőségek és korlátok Hangtár-fejlesztés a közművelődés segítésére Tanácskozás Szigetváron ■ Az ügyek 95 százalékát a belső ellenőrzés tárta fel ■ Üzemrendészetet minden nagy tsz-be ■ Javítani kell a személyzeti munkát A szövetkezeti tulajdon vé­delmének helyzetét az ezzel kapcsolatos további feladato­kat tárgyalta tegnapi ülésén a Baranya megyei Termelőszövet­kezeti Szövetség elnöksége. A napirendet Papp Zoltán, a szö­vetség elnöke terjesztette elő, amelyhez Bíró Sándor, a szö­vetség titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az elnökség ülé­sén részt vett és felszólalt Fe­hér Lajosné, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának titkára is. A vitában felszólal­tak: dr. Árgyelán János, a Ba­ranya megyei Rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője, dr. Tamásfy József, a megyei bí­róság elnökhelyettese és dr. Tamás János megyei főügyész­helyettes. A TOT országos felmérése szerint a bűnüldöző és érdek- képviseleti szervek együttműkö­désének eredményeként a ter­melőszövetkezetekben elköve­tett bűncselekmények száma egy év leforgása alatt 26 szá­zalékkal csökkent, az okozott kár összege pedig még ennél is nagyobb arányban, 51 szá­zalékkal. A helyzet, több év alakulását is figyelembevéve, a szövetkezeti szektorban nem rosszabb, mint a népgazdaság más ágazataiban — mutatott rá tájékoztatójában Fehér La­josné. Baranya megye szövetkezeti tulajdon védelmének helyzete az országosnak felel meg. Az elmúlt évben a szövetkezeti tu­lajdonban 2,9 millió forint tényleges kár keletkezett. Eb­ből 1,6 millió értékű kárt oko­zott a bűncselekmény, ami az egész kárnak az 57,7 százalé­ka. Az összeg ha tekintetbe vesszük a megye termelőszövet­kezeteinek évi közel 5 milliár­dos termelését, nem tekinthető túlzottnak. Bár a statisztikai ki­mutatásban nem szerepelnek az olyan károk, amiket a tsz-ek nem megfelelő gazdálkodása, a kárigény és kötbér-igény ér­vényesítésének elmulasztása, vagy a megalapozatlan szerző­dés, a határidő elmulasztása okozott a szövetkezeti vagyon­ban. A vagyonvédelem a mező- gazdaságban sok tekintetben nehezebb, hisz az értékek a szabad ég alatt vannak. A ter­melőszövetkezeti mezőőrök és éjjeliőrök életkora túl magas — állapítja meg a jelentés — ahhoz, hogy a rájuk bízott ér­tékeket megfelelően védjék. Az állami vállalatoknál már évti­zedek óta jól kialakult üzem­rendészet a szövetkezeteknél csak most van kibontakozóban. 1975-ben a baranyai tsz-eknek csak 12—15 százalékában mű­ködött üzemrendészeti szerve­zet. A cél, ezt az elnökségi ülés a közeljövő feladatának jelöl­te meg, legalább minden nagy egyesült termelőszövetkezetben létre kell hozni az üzemrendé­szetet. Aránylag magas, 20—25 százalékos a szövetkezeti tulaj­don elleni bűncselekmények aránya a vezető állásúak kö­rében. Ez a személyzeti munka megjavítására hívja fel a fi­gyelmet, hogy a jövőben minél kevesebb büntetett előéletű ember kerülhessen felelős mun­kakörbe. A köztudatban még gyakran ma is csak papírforma szerint létezőnek tartják a belső el­lenőrzést. Ezt cáfolja, hogy 1975-ben Baranyában 875 eset­ben indult büntető eljárás o szövetkezeti tulajdon vétkesei ellen, s ebből 129-et a saját rendészet, 24-et az ellenőrző bizottság, 687 ügyet a belső ellenőrzés — beleértve a szö­vetségi revizori irodát is — tárt fel. Vagyis szektoron belül fed­ték fel az összes ügyek 95 szá­zalékát. Javult a belső ellenőr­zés, erősödött a szövetségi re­Német geofizikus pincekutatási kísérlete használt módszert fejlesztett tovább: az észlelhető kis hő­mérséklet-különbségekből kö­vetkeztet a felszín alatti talaj­rétegek változásaira. Az infra­vörös radiométer — így neve­zik a Pécsett is kipróbált mű­szert — kifejlesztésénél és mű­ködtetésénél abból az alap­elvből indultak ki, hogy a le­fektetett csővezetékek belsejé­ben uralkodó hőmérséklet el­tér környezetének a hőmérsék­letétől, amit érzékeny műszer­rel észlelni lehet. Ezt a műszert az NDK-ban alapvetően köz­művek feltárására, közműtér­képek készítésére használják. Dr. Oelsner egy Lipcsében tar­tott magyar előadásból értesült a két magyar város, Pécs és Eger pincegondjáról, s a geo­fizikai kutatás nehézségeiről. Ez adta az ötletet, hogy nem lehetne-e a módszert itt is ki­próbálni. Ez volt a tegnap hajnali mé­rés előzménye. A kijelölt mé­rési helyeken ismert pincék fel­tételezett, de meg nem közelít­hető ágainak elhelyezkedésére vártak tájékoztatást. A mérést 1x1 méteres hálózatban rend­kívül gyorsan végezték el, s bár az értékelésre ezután kerül sor, dr. Oelsner bízik abban, hogy a módszert eredményesen lehet alkalmazni majd a pécsi pincék és üregek kutatásánál. Ezt a reményét arra alapozta, hogy módszerével 20—25 mé­teres mélységig lehet „átvilá­gítani" a talajrétegeket, s 6 méteres mélységben már ki le­het mutatni egy 1 méter átmé­rőjű üreget. A közművezetékek természetesen zavarhatják a méréseket, emiatt a módszer — amennyiben a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat megveszi a használati jogot — ilyen irányban finomításra szorul. H. I. vizori munka és a szövetkezeti bizonylati fegyelem. A jövőben tovább kell erősíteni ezt a ja­vuló tendenciát. Az eddiginél több gondot kell fordítani a szövetkezeti társulások ellen­őrzésére, a vagyonőrzés bizton­ságos körülményeinek megte­remtésére, a nagy értékű ter­melő berendezések fegyveres őrzésére, a raktározott és tá­rolt termények jobb megóvásá­ra — állapította meg határo­zatában a szövetség elnöksége. Rónaszéki Ferencné Fonotéka, azaz hangtár. Ma még talán mindkét szó ismeret­len fogalmat takar számunkra. Pedig az elmúlt években egy- re-másra szerveződtek a me­gyei, a városi — és nem kis számban — a községi könyv­tárak zenei részlegei, fonoté- kái. A művelődésnek és a szórakozásnak új dimenzióit megnyitó szolgáltatás tovább­fejlesztése igen jelentős a szo­cialista közművelődés szem­pontjából. Nem régóta: há­rom évvel ezelőtt alakult a Magyar Könyvtárosok Egyesü­letének zenei szekciója, amely Ravel: Daphnis és Cloe. Tamás Gyöngyi és Lovas Pál a balett főszereplői. A forma átváltozásai Longos pásztorregénye a Daphnis és Cloe szinte kínálta magát a megkomponálásra és a balettszínpadon való bemu­tatásra. Daphnis és Cloe, a két szerelmes nem ismerik a játékot a szerelemben, de ősi ösztöneik erejéből átélik az ér­zéki szerelem mélységeit. Ta­lálkozásukból olyan kapcsolat születik, melynek tisztasága át­ível a századok felett. Ravel zenéjének rafináltsá- gig élezett, izgató virtuozitását koreográfiailag kifejezni nem könnyű feladat. Mai Murdmaa, a Tallinni Operaház vezető ko­reográfusa alkotói pályafutásá­nak jelentős állomásaként tar­ja számon ezt a művet — amely a Forma átváltozásai cí­mű balettest keretében kerül oemutatásra Pécsett. A Pécsi Balett a vendégalko­tók sorozatának újabb bemu­tatójához érkezett. A kubai Al­berto Alonso koreográfiái után, most először egy szovjet kore­ográfus balettjeit viszi színpad­ra az együttes. Mai Murdmaa művészi pályafutását a Tallin­ni Operaház táncosaként kezd­te. Igen hamar jelentkezik azonban első önálló koreográ­fiái alkotásaival. A tartalmat, a gondolatiságot előtérbe he­lyező koreográfiái Moszkva, Le­ningrad és Helsinki balettszín­padain egyaránt sikert jelen­tenek számára. Alkotói pálya­futásának jelentős állomásai: Prokofjev: A tékozló fiú; Vival­di: Négy évszak; Bach: II. Brandenburgi verseny és Ravel: Daphnis és Cloe. Ezek a művek kerültek a Pécsi Balett műso­rába. — A társulat művészi profil­jának, technikai eszköztárának a gazdagodása szempontjából igen hasznos a különböző stí­lusú koreográfusok munkája. Hogyan értékeli ezt a Pécsi Balett igazgatója, Tóth Sándor? — A Pécsi Balett számára jelentős és izgalmas találko­zást jelentett a szovjet koreog­ráfusnővel való együttműködés. A pedagógusnak is kiváló al­kotó hitelesen közvetítette szá­munkra a szovjet balettművé­szet törekvéseit, eredményeit, melynek gyökerei visszanyúlnak a klasszikus balettművészet alapjaihoz, oly mélységgel, mellyel eddig táncművészeink nem találkoztak. Rendkívül fontos táncosaink fejlődése a társulat építése, a Pécsi Ba­lett sokoldalúsága szempont­jából a vendégalkotók-sorozat léte, s a vendégkoreográfusok munkája. A cím, „A forma átváltozá­sai" a klasszikus baletten be­lüli formavariációkat jelzi? — A balettesten a klasszikus tánc egyfajta kitágítása jelent­kezik. A cím is erre utal. A klasszikus baletton belül a for­mák, a variációk lehetőségét látjuk. A klasszikus formától felvonásonként lépünk közelebb a mai kifejezési formákhoz, ez­zel mintegy bemutatva az est folyamán a táncművészét for­máinak átváltozását. Varga Agnes évente két alkalommal orszá­gos tanácskozást szervez a fo- notékák vezetői számára. A hét elején Szigetváron gyűltek össze az érdekeltek — csaknem százan — hogy a hangtárak zenei részlegé­nek gyarapításáról és műkö­dési szabályzatáról tanácskoz­zanak. Szigetváron a várossal egyidős, ugyancsak tízéves vá­rosi-járási könyvtárban az or­szágban az elsők között szer­vezték meg, tették lehetővé a zenei részleg létrehozását. (Je­lenleg a megyében csak 3 hangtár van. Pécs egyelőre nem büszkélkedhet fonotéká- val I) Mi található a hangtárak­ban? Hanglemezek, hangsza­lagok, a megfelelő kézi és szakkönyvek, periodikák,, a je­lentősebb zeneművek partitú­rái és kottái. A hangfelvételek zömét a zenei felvételek és művészlemezek, magyar és külföldi népzenei felvételek al­kotják. Ezenkívül színműveket, gyermekmeséket, előadóművé­szek lemezeit, nyelvleckéket és az audiovizuális oktatás nyelvi hanganyagát is a fonotékák- ban találjuk. A kétnapos, tapasztalatokat cserélő, problémákat felvető tanácskozás és vita középpont­jában a már meglévő anyag egységes feltárása, feldolgo­zása állt. Arra kerestek választ többek között a jelenlévők: milyen legyen az olvasószolgá­lat, szabadpolcos vagy telje­sen zárt kölcsönzést vezesse­nek-e be országosan a hang­tárakban; milyen formában szolgálhatnák legjobban a hangtári katalógusok a gyűj­temény sokoldalú feltárását, az eligazodást?-Felmerült a kölcsönzés prob­lémája is. Ma még csak arra nyílik lehetőség a zenei rész­leggel is rendelkező könyvtá­rakban, hogy a lemezjátszók, maanetofonok és fejhallgatók segítségével ott hallgassuk meg a kért lemezeket. Jelen­leg még igen kevés helyen ve­zették be a fonotékák bizo­nyos anyagainak kölcsönzését Mivel egy-egy művészlemez vagy nyelvlecke felvétel igen drága, jelentős, nehezen pó­tolható érték, a szakemberek úgy vélik, hogy a kölcsönzés más formájára a közeljövőben még nem nyílik lehetőség. V. A. Megkezdődött a téli tárolás Megkezdték a Baranya me­gyei ÁFÉSZ-ek a téli zöldség­félék és gyümölcs tárolását. Az elmúlt évi 114 vagonnál idén többet, 199 vagon ter­ményt vásároltak fel: ebből 109 vagon a burgonya, 16 va­gon a hagyma, 29 vagon a zöldség és 45 vagon a téli al­ma. Zöldségfélét elsősorban az ÁFÉSZ-ek keretében termelő szakcsoportoktól, burgonyát és téli almát a tsz-ektől és állami gazdaságoktól vásárolják. A legnagyobb mennyiséget a sik­lósi, mohácsi, valamint a sely- lyei ÁFÉSZ-ek tárolóiban és pincéiben helyezik el. Gépek az őszi munkákhoz Az AGROKER-nél az őszi szezonra még több mint 83 millió forint értékű gépet vár­nak. A Rába—Steiger traktor­ból eddig hat darab érkezett és további hatot kapnak még. 182, négyféle szovjet típusú traktort és 35 darab csehszlo­vák Zetort rendeltek, melyek a közeljövőben érkeznek meg. ■I - H piff g?.it iiB a iw Éitlliiliilgli Iliiäü

Next

/
Oldalképek
Tartalom