Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-14 / 284. szám

1976. október 14., csütörtök Dünantmt napló 3 A lakásépítésben elsők között vagyunk Európában A magyar építőipar képes kiszolgálni hazánkat Konzultáció Bondor József építési és városfejlesztési miniszterrel Kézben maradt kilincsekről, rosszul bekötött villany-vezeté­kekről, beázó lakásokról, az építkezéseknél ácsorgó munká­sokról, elégtelen építőipari ka­pacitásokról, elcsúfított város­képekről szóló több száz írás jelent meg a vidéki napilapok­ban, hangzott el a rádiókban. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban rendezett konzultáción Bondor József mi­niszter válaszolt a sajtópana­szokra, emellett átfogó infor­mációt adott a magyar építő­ipar munkájáról is. A kívülállás helyett Magyarországon ezer lakos­ra számítva 9,4 lakás épül je­lenleg — ez a szám Európá­ban a legmagasabbak között van, a szocialista országok kö­zött pedig az első helyet fog­laljuk el. A következő 15 esz­tendőben a tervek szerint to­vább emelkedik ez a mutató­szám. Az utca embere természete­sen hajlamos arra, — s ebben az újságírókban jó partnerre talál —, hogy a lakótelepek­ben csak az egyhangúságot lássa, az új lakások minőségét, kicsiségét kifogásolja. Bara­nyai, somogyi, tolnai szemmel például az országban nem a legjobb a házgyárak területi elhelyezése, Dél-Dunántúl ki­esett a házgyári programból, emiatt az ötödik 5 éves terv célkitűzései csak nagy nehéz­ségek árán valósíthatók meg. Pécs fejlődése sem egyértelmű, a város lakói aggódással fi­gyelnek a Mecsek aljára; a hegyoldal beépítése Bondor József miniszter szerint is ha­sonlóan elhibázott, mint a bu­dai hegyoldal. Tulajdonképpen hálás és talán népszerű fel­adat lenne most a miniszter­rel folytatott fél napos párbe­széd azon részleteit elemezni, amelyek során „amúgy isten­igazából odamondogattunk". Hasznosabbnak látszik azon­ban a magyar építőipar fel­adatairól, gondjairól, s nem utolsó sorban eredményeiről ír­ni, hiszen Mcgyarországon utazva úgy érezheti az ember, hogy az egész ország épül. S hát azért a pécsi tv-toronyból letekintve sem mindennapi lát­vány bontakozik ki szemünk előtt. Bondor József tájékozta­tójából meggyőző erővel érzé­kelhettük, hogy célszerűbb azonosulni az építőipar gond­jaival és törekvéseivel, mint kí­vülállóként kritizálni. — Hazánkban a lakásépítés áll az ötödik 5 éves terv során is az építőipar munkájának kö­zéppontjában. Sokat vitatko­zunk itthon a lakásokról, Euró- pa-szerte viszont mennyiségi és minőségi szempontból is elis­meréssel adóznak lakásépítési programunknak. Nálunk az aszály befolyásolhatja a ter­mést, felemelhetjük a húsárakéi'; hiány lehet zöldségből, a la­kásépítést azonban csökkenteni nem lehet, életszínvonal-politi­kánk sarkalatos pontja ez — mondotta bevezetőjében a mi­niszter. Lakásméret és városkép — Tőlem már sokszor meg­kérdezték, hogy miért nem épí­tünk nagyobb lakásokat, város- képileg szebb házakat? Azért, mert a mennyiséghez kötöttük a technológiát, kiépítettük a házgyárakat, csak ezzel va­gyunk képesek az elkövetke­zendő öt esztendőben 420— 430 000 lakást felépíteni. Ki­csik és drágák a lakások? Át­lagosan 53 négyzetméter lesz a következő öt esztendőben a lakásméret. A célcsoportos la­kásoké. De nagyon helytelen, ha a magánerőből épülő laká­sokat nem számítjuk, hiszen jelentős állami támogatás van azokban is. Hitel, a födémek, a tégla, a cement,-az acélszer- kezetek ára, a hétvégeken ma­gánházakat építő munkásaink. S ha ezeket a lakásokat is számítjuk, 64 négyzetméter az átlagos lakásméret, az egyszo­bás lakások aránya pedig 12 százalék alatt marad. — A városképek kialakításá­ban ugyancsak előre kívánunk lépni. De kérdem én, az egy­hangú, elidegenedést okozó lakótelepekről egyetlen olyan embertől kaptak-e levelet, aki évek óta vár lakásra? — A városközpontok építése más. Azt nem szabad elsietni, a városközpont kecskeméti, za­laegerszegi, pécsi kell hogy le­gyen. A városközpont építési terveit meg kell érlelni, lassan, egyedien megépíteni, még ha 15—20 esztendeig tart is. Az­tán azonnal ki kell alakítani a zöld területeket, a tervezés során a meglevő növényzetet bűn figyelmen kívül hagyni. Dunaújváros építése során sok bakit elkövettünk, ' ma már azonban a fák, a virágok segít­ségével sikerült széppé, lakha­tóvá tenni. Nemcsak év végén — Önök azt kérdezték tőlem, hogy az ÉVM nem tudná-e jobban kiterjeszteni felügyele­tét a magyar építőipar másik felére is? (A minisztérium az építőipar 52 százaléka felett rendelkezik közvetlen irányító szereppel.) De igen! Terület- rendezési, városfejlesztési szak­embereink a jövőben valószí­nűleg mélyebben beleavatkoz­hatnak a fejlesztési elképzelé­sekbe, azonban a tanácsok is alaposabban meggondolhatnák döntéseiket. A tanácsokkal egyébként legalább két eszten­dőre meg kell állapodnunk: mit építsünk mikorra, meny­nyiért? Az építkezések meg­kezdése előtt egy évvel, ha rendelkezésre áll a terület, az út, a fűtés és víz, akkor a la­kásátadások nem késhetnek. Sokszor panaszkodunk, hogy nem elég a szakiparos az épí­tőiparban. Elég. Fél esztendő alatt azonban nem képesek egész évi tervüket teljesíteni. Sokkal jobban szét kell húzni a lakásátadások idejét, nem lehet mindent az év végére hagyni. A szakiparosok ilyen­kor egymás munkáját akadá­lyozzák, tönkreteszik. Egész esztendőben folyamatosan kell a lakásokat átadni. — Ezzel függ össze a minő­ség is. Persze a minőséq kér­dését nem szabad leszűkíteni a rossz kilincsekre, rosszul be­kötött villany-vezetékekre, ösz- szepiszkolt szőnyegpadlóra. Tény, hogy a befejező munkák­nál sok a hiba, éppen az előbb említett hajrák miatt is. A minőség azonban más! A lakás fekvése, a benapozás, a fűtés, a felszereltség, a bútor­zat... Ha nem építenénk szekrényeket a lakásokba, hat négyzetméterrel nagyobb alap­terület kellene, hogy hasonló mozgási lehetőség legyen, mint így. Magyarországon nem épül­het úgy lakás, hogy február 1- én legalább két órán át a nap be ne süssön. — A minőségről még el kell mondani, hogy ma az építő­ipar által felhasznált anyagok 60 százalékát más gyártja. Nagyon sok ezzel a gondunk. Ha gazdaságtalannak ítélnek egy anyagot, nem azzal törőd­nek, hogy gazdaságossá te­gyék, hanem egyszerűen abba­hagyják a gyártást. Jó előkészítés szükséges — Az építőipar képes meg­oldani feladatát: jó tervek kel­lenek, terület, megfelelő anya­gok . . . Ezután már miénk a felelősség. Ha ezek biztosítot­tak, ránk vár a feladat, hogy úgy szervezzük munkánkat: időben, jó minőségben kerül­jenek átadásra a lakások, gyá­rak, iskolák . .. Fejér megyében nincs épí­tőipari kapacitáshiány, a la­kosok (természetesen így a ta­nács is) elégedettek az építő­iparral — írtuk lapunk október 3-i számában. Öt esztendőre kijelölt, s időben átadott terü­letek, pontos (és nem változó) tervek, reális határidők alapján kötöttek kapacitás szerződést Székesfehérvár ötödik 5 éves tervében szereplő létesítmények felépítésére. Az építőipari vál­lalat erre szervezte munkáját, percnyi pontossággal ezt való­sítja meg. Bondor József elv­társ is említést tett a székesfe­hérvári példáról. Pécsett még nincs kész a BÉV új telephe­lye, amely nagyot lendít majd a megye építőiparán. Megálla­podás született viszont a kecs­keméti házgyárral: 300 lakást kapunk mondotta a miniszter. Nem valószínű, hogy ez önma­gában megoldja a megye gondjait, szükséges a célok pontos megfogalmazása és az építkezés előfeltételeinek meg­teremtése. Lombosi Jenő Korszerűsítik a kecskeméti fíirdökádgyárat Tíz év után ismét felújítják a Lamport Zománcipari Mű­vek kecskeméti kádgyárát. A mostani termelésfelújítás egy­ben kapacitásbővítést is jelent. A hitel jóváhagyásakor a Nemzeti Bank figyelmébe vet­te a kecskeméti kádak export- lehetőségeit és az itthoni ke­resletet. A beruházást, amely­re közel háromszázmillió fo­rintot költenek, két és fél év alatt kell megvalósítani folya­matos termelés mellett. A ka­pacitásbővítéssel, a jelenlegi munkáslétszámmal, 1980-ban már évi 25 ezer fürdőkáddal többet, összesen 230 ezret gyártanak Kecskeméten. Ez idő alatt továbbfejlesztik a formát, s áttérnek a színes fürdőkád nagyobb mérvű gyártására is. Szegedi TC 255-ös kukorica 80,7 mázsás rekordtermés Lippón Lippón, a Béke Őre Tsz- ben, ahol az egész megyé­ben a legkoraibb kukori­cafajtákat termelik, a legrö­videbb tenyészidejű fajta, a Szegedi TC 255-ös szemes­hibrid aratását szeptember 23-án befejezte a szövetke­zet, — kimagasló eredmény­nyel. 117 hektár átlagában 80,7 mázsás termést adott ez az igen korai fajta,, amit a szegedi nemesítők poten­ciálisan 70—75 mázsás ter­mésre tartottak mindeddig képesnek. A kutatók ezúttal alábe­csülték fajtájuk termőképes­ségét, mert ez az 1975-ben előzetesen elismert hibrid Lippón, az üzemi kísérleti parcellákon az idén még ennél is több, hektáronként 90,35 mázsás termést adott. A lippói szakemberek véle­ménye szerint, ha a jövő­ben a megfelelő tősűrítés — hektáronként 80 000 tö­vet vetnek — mellett a meddő töveket ki tudják kü­szöbölni, akkor ezzel a faj­tával elérik a 100 mázsás hektáronkénti hozamot is. Potenciális termőképesség prognosztizálásban tehát 25—30 mázsát tévedtek a szegedi nemesítők, akik ki­váló hibridet állítottak elő, amiből 1977-ben már 600 tonna vetőmag áll rendel­kezésre. Ebből — mint azt a GKI-ben tervezik — 500 tonna majd exportra megy. Lippón most folyik a Keszthelyi SC 3600-as, két- vonalas, ugyancsak korai hibridkukorica betakarítása. Ez „csak” 76 mázsával fizet hektáronként. A szövetkezet az idén 75 mázsás üzemi átlagra szá­mít, s ezt áz átlagot a Jegkéseibb”, a Kollektív SC 440-es fajta — a három kukoricatermelő rendszer, az IKR, a KSZE és a BKR faj­tája — fogja beállítani, ugyanis ettől várják a leg­alacsonyabb termést. A gya­korlatban megdőlni látszik az az alapelv, hogy a ké­sei fajták feltétlenül bőter­mőbbek. Lippón állítják, hogy o korai fajtát mór termékenyülés után érte az aszály, ezért a többinél ke­vésbé sújtotta. — Rné — Hárman az önjáró fejtésbiztosító és jövesztőberendezés keze­lői közűi: Bachmayer Károly, Oláh Mihály és László Imre. Sikeres premier Béta­bányán Az ASCS ismét munkába áll Sokan irigyelték őket, de olyanok is akadtak, akik nem bíztak az ASCS sikeré­ben. Pesszimizmusukat arra alapozták, ha eddig nem tud­ták megoldani a mecseki szén­medencében c meredek dő­lésszögű telepek lefejtésének komplex gépesítését, miért ép­pen most sikerülne . . . Tisztá­ban voltak ezzel Kiss Márton, Hegedűs László vájárok, Rád- ler László lakatos, Bischof Já­nos és Bachmayer Károly vil­lanyszerelők is. Talán éppen ez adta azt a többlet ener­giát, ami végülis a nagy jelen­tőségű kísérletsorozat első fá­zisának sikerét hozta Béta­bányán. o Hafner Henrik főmérnök is nyugodtabb, mint hetekkel ez­előtt. — Szerintem a gépi jövesz- tésű fejtéseké a jövő. Az ASCS jó propagandistája lehet a gépesített bányászkodásnak. Nekünk most arra van szük­ségünk, hogy perspektívát mu­tathassunk az idősebb vájá­roknak is, akik ugyan még nem rokkantak, de erejük fogytán van. Vallom, ha eze­ket az embereket az új gépek mellé állíthatjuk, megszűnik — vagy legalábbis jelentősen csökken — az a gondunk, hogy tartalékba, omlasztásba irányítsunk vájárokat, vagy szükségmegoldásként a nap­szinten foglalkoztassuk őket. Az ASCS, amely tulajdon­képpen július 30-án indult, szeptember közepéig termelt. Hatvan fokos dőlésben har­minc métert haladt lefelé és huszonöt méter szélességben fejtette ki a szenet. Az első dekádban 5,8 métert haladt lefelé, ám a töredezett fedő­réteg miatt az omladékot át­fogó háló összegyűrődött, a pajzsok mozgása — leereszté­se — nehézkessé vált. A bé­lésfák alkalmazása megszün­tette a nehézséget. A második dekádban hét métert, a har­madikban már több mint tíz és fél métert csúszott a hatodik szint felé az ASCS. A napi elő­rehaladás két ciklusnak felelt meg, akkor már 5,8 tonna volt az egy főre jutó teljesítmény műszakonként: ami tíz száza­lékkal haladta meg az üzemi átlagot. A rekordot szeptem­ber másodikba érték el, ami­kor csapatonként 10,9 tonna szenet küldött a felszínre a brigád. Ez a mennyiséq már több mint a kétszerese az üzemi átlagnak, s azt bizonyít­ja, hogy a berendezés „tud­ja" azt, amit a szakemberek várnak tőle. Az ASCS tehát megtanult „járni” és a telep­vastagságtól függően hozhat­ja a kézijövesztés mennyiségé­nek két-háromszorosát. e — Az sem elhanyagolható szempont, hogy sokkol bizton­ságosabb, mint a hagyomá­nyos fejtés, továbbá kevesebb fizikai erőt igényel a meg­szokottnál — mondja Kiss Márton vájár. — Ezért is iz­gultunk a kísérlet sikeréért. Aliq vártuk, hogy a napi el­igazítás után mielőbb a mun­kahelyen legyünk. A fiam még most is megkérdezi minden műszak után, mi van az ASCS- csal. Még néhány pajzs kiszere­lése és felszínre szállítása van hátra, mert ebben a telepben befejeztük a munkát. Rendbe- tesszük a szállító gurítót, a külszínen átvizsgálják a bizto­sító és jövesztőberendezést, majd ismét megkezdjük a fej­tést egy másik munkahelyen. — Jó lenne ketté választa­ni az ASCS-ot s egyszerre két fejtésben dolgozni, mert ezzel kétszeresére emelhetnénk a teljesítményeket — szól közbe Hegedűs László vájár. — Ezt annál is inkább célszerűnek tartom, mert bebizonyosodott, hogy úgy is győznénk a mun­kát. Persze, a nyugati bánya­mezőben lassan elfogynak a meredek dőlésű telepek. Ha Kossuth-bánya keleti mezőjét összevonnák Bétával, koncent­rálhatnánk a meredek telepek fejtési technológiáját: ebben nekünk nagyobb a gyakorla­tunk, mélyebbek az ismerete­ink. Ha két-három esztendő­vel előbb ismerhettük volna meg az ASCS-ot sokszorta könnyebben fejthettük volna le a nyugati bányamezőben a 80—90 fokos telepeket. Vá­jár társaimmal együtt most már egyedül is el mernénk vál­lalni a berendezést, mondha­tom, hogy megismertük egy­mást. o Rádler László lakatos már a kuznyecki medencében is lát­ta a gépsort, így nagy segít­séget nyújthatott az ASCS mi­nél zavartalanabb működésé­hez. — Prokopjevszkben kedve­zőbb körülmények között dol­goznak az ASCS-csal, kemé­nyebb a szenük, kedvezőbb a telepek dőlése és kevésbé za­vartak mint a mecseki meden­cében lévők. Ettől függetlenül én is csak azt mondhatom, hogy a megoldást az ASCS jelenthetné ... A huszonnégy pajzsból álló gépsort most az üzem tmk-sai vették birtokukba. Ezzel egy- időben folynak azok a kuta­tások is, amelyek eredményé­től függően meghatározzák, hogy az ASCS melyik bánya­térségben kezdje meg ismét a termelést. Salamon Gyula :: A kézij&vesztés kétszeresét adta |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom