Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-14 / 284. szám

Eredményes véleménycsere Befejezéshez közelednek a mezőgazdasági üzemi ifjúsági parlamentek. A vállalatok, gaz­dasági és mozgalmi vezetői időközben összesítik az üzemi parlamentek tapasztalatait és készülnek a vállalati ifjúsági parlamentekre. Az üzemi, gazdasági, moz­galmi vezetők beszámoltak az ifjúsági törvény folyamatos végrehajtásáról, az 1974-ben megtartott ifjúsági parlamen­tek óta végzett munkáról, szá­mot adtak a fiatalok által ak­kor felvetett jogos gondjaik rendezéséről. E feladat végzé­sében a szakszervezeti alap- szervezetek a maguk hatáskö­rének megfelelően, eredmé­nyesen dolgoznak. Szinte minden üzemi tanács­kozáson az volt a megállapí­tás, hogy az ifjúsági politikát üzemi szinten is eredményesen hajtsák végre. Az üzemek gaz­dasági, mozgalmi vezetése az elmúlt két év alatt sokat tett annak érdekében, hogy az if­júsági törvény még jobban ér­vényesüljön. Az üzemi ifjúsági parlamen­tek megszervezése, a beszá­molók tartalma, a viták, a részvétel néhány üzem kivéte­lével azt bizonyították, hogy a korábbi évekhez képest lé­nyeges fejlődés, változás, ja­vulás van üzemi szinten is az ifjúság nevelésében, magatar­tásában, munkájuk végzésé­ben. Minden főbb kérdésről szót lehetett váltani. Jó ér­zéssel beszéltek a fiatalok azokról a gazdasági, politikai eredményekről, melyeket ők is hatékonyan elősegítettek. Szóltak a megváltozott életük­ről. Elmondták, hogy többen kaptak lakást, többet tanulnak szakmai és politikai vonalon mint korábban. Rendelkezésük­re állnak az ifjúsági klubok, könyvtárak stb., képezhetik ma­gukat és szórakozásra is van lehetőségük. Szóltak a problémákról is. Nincsenek megelégedve az állattenyésztésben meglévő munkakörülményekkel, a szo­ciális létesítményekkel, a zöld­ség- és gyümölcstermesztési munkakörülményekkel, bérezési, kereseti lehetőségekkel. Ezért a fiatalok többsége a növény- termesztésben, főként a műhe­lyekben a gépesített területe­ken stabilizálódik. Szóvátették, hogy az üzemegységekben dol­gozó fiatalokról való gondos­kodás, különösen a kis üzem­egységekben aránytalanul el­maradt a központi üzemi fia­talokétól. Kérték a mozgalmi és gazdasági vezetőket, hogy év közben rendszeresebben tö­rődjenek a fiatalok nevelésé­vel és adjanak tájékoztatáso­kat, de ne csak a termelés helyzetéről. Az üzemi ifjúsági parlamen­tek valóban értekezletek vol­tak. Részletesen meg lehetett beszélni az elért eredménye­ket, a meglévő gondjaikat. Ja. vasiatokat és újabb vállaláso­kat lehetett tenni a gazdasá­gi eredmények elérésére, az if­júsági törvény, a párt XI., a KISZ IX. kongresszus határoza­tainak még eredményesebb végrehajtására. Most az a feladat, hogy az üzemi ifjúsági fórumok tapasz­talatait a vállalati, a megyei és ágazati ifjúsági parlamen­teken is jól kamatoztassuk. Lukics József MEDOSZ Baranya megyei ' titkára Mólom, Keszü és Kökény közötti térségben Űj kirándulóközpont A malomvölgyi kirán- ’ ! dulóközpont létesí­tésének előkészületeiről tárgyalt tegnap a Pécsi Városi Tanács koordiná­ciós bizottsága. Az új ki­rándulóközpont a Mólom, Keszü és Kökény közötti térségben helyezkedik el, s elsődleges feladat az lenne, hogy a déli város­részek — Lvov-Kertváros, valamint a majdani siklósi városrész — több tízezer­nyi lakosának azt nyújtsa, amit a város egészének ma a parkerdő, az Éger­völgy, az orfűi-abaligeti tórendszer nyújt. Az erdősítést a MÉM fizeti Garé környékén lesz a bőrgyár új zagytározója A 280 hektár kiterjedésű te­rületen 11 forrás van, ezek vi­ze — a vízügyi igazgatóság által készített tanulmányterv szerint — összegyűjthető két mesterséges tóban, amelyek fürdési és csónakázási lehető­séget is biztosítanának a ki­rándulóknak. A terület dom­borzati és talajszerkezeti vi­szonyai miatt nagyüzemi me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan, erdősítése viszont min­denképpen indokolt. Ez az er­dő a város parkerdő-övezeté­nek szerves része lenne. A kirándulóközpont kizáró­lag közjóléti célokat szolgál­na, s a terület hasznosítására vonatkozóan alapelvként már most kimondták: parcellázás pedig nem lesz! Az erdősítéssel járó költsé­geket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fe­dezi, s az erdőrendezőségi fő­osztály az ötödik ötéves terv helyileg kiemelt létesítményei­nek kategóriájába sorolta. A város feladata a terület kisa­játítása. Ebben elsőszámú ér­dekelt a pécsi Új Élet Ter­melőszövetkezet, amely a 280 hektárból 222-t birtokol. A bi­zottsági ülés ezzel kapcsolat­ban úgy foglalt állást, hogy javasolja a városi tanács vég­rehajtó bizottságának — amely még ebben a hónapban tár­gyal az új kirándulóközpont létesítéséről —, hogy ha más­ként nem megy, a szakaszos kisajátításról határozzon az anyagi lehetőségektől füg­gően. A kirándulóközpont létesíté­sének egy igen komoly aka­dálya volt egészen mostanáig. E területen van a bőrgyár zagytava, ahol az egészséget károsító gyári hulladékokat he­lyeznek el. A KÖJÁL úgy nyi­latkozott korábban, hogy a zagytározó miatt nem járul hozzá a kirándulóközpont lé­tesítéséhez. Azóta e probléma megoldódott. A bőrgyári zagy elhelyezésére ugyanis nem­csak a kiróndulóközpont miatt, hanem azért kellett új helyet keresni, mert a jelenlegi zagy­tó — és ez nyomott többet a latban — Pécs víznyerő terü­letének védőövezetében van. A jövő év végétől a zagyot Garé térségében helyezik el. Ha az erdőtelepítés és a tavak létesítése jövőre elkez­dődik, - 1980-ban az új kirán­dulóközpont már a lakosság rendelkezésére áll. Losonczi Pál látogatása egy perui termelőszövetkezetben Lima. A perui forradalom „szülöt­tével", a termelőszövetkezeti mozgalommal ismerkedett ked­den — hivatalos, baráti láto­gatásának harmadik napján — Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. A magyar állam­fő kora délelőtt érkezett meg a Limától vagy 70 kilométerre fekvő Huaral völgybe — a fő­város hagyományos gyümölcs­ös zöldségellátó körzetébe — s itt, a huandoi termelőszö­vetkezetben töltötte az egész napot. A fogadtatás ünnepé­lyessége a magasrangú láto­gatónak szólt. A szavakban, gesztusokban kifejeződött tisz­telet és megbecsülés azonban a szocialista Magyarország küldöttét köszöntötte. Annak az országnak az államfőjét il­lette a baráti fogadtatás, szí­ves vendéglátás, amely — így fogalmazták a helybeliek — példát adott a szövetkezés ere­jéből, sikereiből. A huandoi termelőszövetke­zet — tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét — 1968 után alakult meg, amikor a katonai kormány átvette a hatalmat, hogy a nemzeti függetlenség jegyében megváltoztassa az ország gazdasági, politikai és kulturális struktúráját. Az 1969- ben született, történelmi jelen­tőségű földreform-törvény első paragrafusa akár a huandoi termelőszövetkezet alapító ok­irata is lehetne, hiszen létét ezeknek a szavaknak köszön­hetik: a latifundium, minifun- dium rendszert igazságos bir­toklási és termelési rendszerré kell felváltani, növelni kell a mezőgazdaság termelését és termelékenységét, biztosítani kell a földművelők gazdasági stabilizálódását. A Huaral völgyi tsz is egy ko­rábban magánkézben lévő ezer hektáros területet birtokolja, ezer hektárt abból a 6,3 millió­ból, amennyit az év derekáig 260 ezer parasztcsaládnak jut­tattak, s a földreformnak még nincs vége. Úgy tervezik, hogy az ország mezőgazdasági ter­mőterületének mintegy három­negyedét— 10—11 millió hek­tárt — kisajátítják, s összesen 450 ezer családnak adnak föl­det. (A reform előtt az ország termőterületének 75,9 százalé­ka összpontosult a földdel rendelkezők mindössze 0,4 szá­zalékának kezében.) Az új bir­(Folytatás az 5. oldalon) Ma összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. be­kezdése alapján csütörtö­kön délelőtt 11 órára ösz- szehívta az országgyűlést. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatóan a közművelődési törvény ter­vezete; a tanácstagok vá­lasztásáról szóló törvény- tervezet, valamint a nehéz­ipari miniszter beszámoló­ja a tárca irányítása alá tartozó központi fejlesztési programok végrehajtásáról és annak soron lévő fel­adatairól. A józsef-majori 400 holdas almáskertben folyik a szüret A gazda­ság dolgozóin kívül a diákok is besegítenek a munkába. Erb János felvétele Végrehajtjuk a párt művelődéspolitikai határozatát Oktatóközpont —————— a DÉDÁSZ-nál Nyolcszáz ember tanulna évente Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte az idei Szak­ma Ifjú Mestere vetélkedőt a DÉDÁSZ-nál. Nyolc üzemigaz­gatóságról 137 fiatal szakmun­kás jelentkezett, hogy gyakor­lati és elméleti ismereteiről ad­jon számot. Első a pécsi Sós András, második a dunaújvá­rosi Szabó János, harmadik a szigetvári Krivarics Károly. Ju­talmul fizetésemelésben része­sítette őket a vállalat és részt vesznek az október 21—22-én Ajkán megrendezésre kerülő országos iparági döntőn. Az ötödik alkalommal meg­rendezett Szakma Ifjú Mestere vetélkedő is megmutatta, hogy esetenként az elméleti ismeret elmarad a szakmai felkészült­ség mögött vagy fordítva. Jól­lehet gyakorlati szakember- képzés az elsődleges cél, még­is fontos egy szintre hozni az elméleti tudást a gyakorlati­val. Ezért oktatási osztályt hoztak létre a DÉDÁSZ-nál, amely a vállalati oktatási bizottsággal Havonta 400 autóbuszt vizsgálnak át a ötmillió forint, ennek azonban csak 40 szerű karbantartási és hibamegelőzési Volán 12-es Vállalatnál. Munkájuk értéke több mint százaléka javítási költség, a többi összeget a terv­munkák képezik. Fotó: Maletics közösen kiemelt feladatként hosszútávú oktatási tervet dol­goz ki a dolgozók rendszeres képzés're. Az előkészületi mun­kával várhatóan novemberben végeznek. A képzés ismeretfel­újítást a speciális szakmai is­meretek elsajítását és a to- vábbképzésr segíti közép- és felsőfokon. A program nem azt jelenti, hogy jelenleg nincs semmiféle oktatás a DÉDÁSZ-nál. A meg­levő azonban költséges és nem elég hatékony. Ezért rövidebb idejű, intenzívebb, bentlakásos képzésre gondoltak. Ennek megvalósítására oktatási köz­pontot szeretnének létrehozni az előzetes becslések alapján ötvenmillió forintért. Az okta­tási központ része a szakaszo­san megvalósuló pécsi közpon­ti telepnek, melynek helykijelö­lése most történik. Az oktatási központ oktató- és tantermeket, szemléltetőesz­köz raktárakat, olvasótermet, bemutatóhelyeket foglalna ma­gába. Itt kapna helyet a ta­nulók elhelyezését biztosító szálló is. A központ a csaknem 100 ipari tanuló oktatásán kí­vül évenként 500—700 fizikai és alkalmazotti állományú dol­gozó továbbképzését lenne hi­vatott megoldani. Tematikán­ként a dolgozók érdeklődési körét, felkészültségét figye- lembevéve válogatják össze a tanulócsoportok tagjait. Az előzetes felmérések szerint évenként megközelítően 80 000 órára lenne szükségük. A ta­nulócsoportok 70—300 órás képzésben részesülnek. Termé­szetesen a termelő munka hát­ráltatása nélkül. Amíg az oktatási központ el­készül, ideiglenesen Szigetvá­ron, az üzemigazgatóság épü­letében és Zamárdiban, a sza­baddá vált kapcsolóállomáson történhet az oktatás. H. T, Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 284. szám 1976. október 14., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom