Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-01 / 271. szám
2 DunGntmt napio 1976. október 1., péntek Kádárlános látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában csütörtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrász- művész 80. születésnapja alkalmából rendezett életmű-kiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Jobb propagandát adohányzás ellen! Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Rendhagyó módon kezdődött tegnap Pécsett a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei vezetőségének ülése: dr. Kóbor József, megyei vezetőségi elnök a békemozgalomban végzett eredményes munkája elismeréseként emléklapot adott át dr. Femes Gyuláné vezetőségi tagnak. A vezetőségi értekezleten részt vett dr. Horváth Imre, a Magyar Vöröskereszt osztály- vezetője és Balázs Józselné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára. Az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek tevékenységét és az új iskolai év feladatait Rittner Hajnalka me. megyei ifjúsági felelős értékelte. Az átfogó, tavalyi évhez és az országos adatokhoz is viszonyító, tartalmas beszámoló részletesen elemezte az általános és középiskolák vöröskeresztes tevékenységét a tisztasági mozgalomtól a véradásig. Mint elmondta, Baranya megye a szervezettséget és a tevékenység hatásfokát illetően is általában meghaladja az országos mutatókban tükröződő általános képet, ám akadnak olyan területek ahol a részfeladatok megoldásával lehet és kell tovább lépni. A beszámoló által felvetett gondokhoz csatlakoztak azok a felszólalók, akik többek között ezt kérdezték: mennyire jó az, hogy a tanulók dohányozhatnak a középiskolákban? Nemcsak a csikkektől eldugult csaplefolyók miatt, hanem a gyerekek szervezetének egészséges fejlődése érdekében van nagy szükség a dohányzás elleni jobb propagandára I Az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom egészét egyetlen adat is példásan jellemzi: a pécsi középiskolák véradói adják a pécsiek által adott vérmennyiség tíz százalékát! A vezetőségi ülés második napirendi pontjaként az egészségügyi intézmények vöröskeresztes szervezettségét és a vöröskeresztes munka értékelését vitatták meg a vezetőség tagjai, megállapodva, hogy a jövőben az egyes intézmények komplex vizsgálatánál a vöröskeresztes munkát is figyelemmel kísérik. A vezetőségi ülés befejezéseként dr. Kóbor József számolt be az országos elnökség közelmúltban megtartott ülésének munkájáról és határozatairól. fi/lerlegen öt én munkája Jelentősen javult a társadalmi tulajdon védelme Tanácskozás a Mecseki Szénbányáknál A társadalmi tulajdon védelme egyszerre egyéni és közösségi feladat. Ez a gondolat kapott hangsúlyt a Mecseki Szénbányák Vállalat párt, társadalmi, gazdasági vezetősége által rendezett társadalmi tulajdon védelmi tanácskozáson. öt év vagyonvédelmi helyzetének mérlegét vonták meg, megjelölve a további tennivalókat. A tanácskozásom részt vett dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkára, Ga- ramvölgyi János, a vállalat igazgatója, dr. Árgyelán János, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezető helyettese és Keszler Ferenc, a Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára, a vállalat üzemvezetői, üzemi párttitkárai, vezető könyvelői, az üzemrendészet, az üzemrendészeti társadalmi aktívák képviselői, a jogügyi, belső ellenőrzési osztályvezetők és a munkásőr zászlóalj tagjai. A Mecseki Szénbányák Vállalatnak nemcsak hivatásos üzemrendészei vannak: 470 fős társadalmi aktívagárda tevékenykedik a közös tulajdon védelméért. Tevékenységük eredménye a számokban is híven tükröződik. Szerényi György, a vállalat rendészeti vezetője elmondta, 1971-ben 53 esetben követtek el a vállalatnál a társadalmi tulajdon sérelmére bűncselekményt 423 136 forint kárral. Ezt követően, a sokrétű, megelőző intézkedések hatására csökkent a káresetek száma és az okozott kár ösz- szege. 1975-ben mindössze 12 eset fordult elő 51 500 forint értékben. Dr. Árgyelán János r. alezredes az esetek, az okozott kár csökkenésének örvendetes tendenciájára hívta fel a figyelmet, megállapítva, hogy a társadalmi aktívák, rendészek jól dolgoznak. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság illetékes osztálya és a vállalat rendé- szei közösen tevékenykednek a bűnesetek megelőzésében. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi tulajdon fokozott védelmével népgazdaságunk gyarapításán dolgozunk, s ez a feladat szervesen összefügg a takarékossággal, munkaszervezéssel és a termelékenység fokozásával. Ezt a gondolatot folytatta dr. Schwarcz József is feladatként megjelölve a társadalmi tulajdon megóvását, rendeltetésszerű használatát és tudatos gyarapítását. Garamvölgyi János igazgató pedig megígérte, hogy a tanácskozáson elhangzott javaslatokat üzemenként is megvizsgálják és a hasznosít- hatókat megvalósítják. A központi tanácskozás példájára az üzemek az utolsó negyedévben rendeznek hasonló tanácskozást, hogy megvitassák, mit lehet még tenni az ilyen jellegű bűnesetek megelőzésére. Az aktívaülés befejezéseként Garamvölgyi János igazgató 37 társadalmi aktívát és 5 rendészt eredményes munkájuk elismeréseként pénzjutalomban részesített. T. É. Küszöbön a termelőszövetkezeti kongresszus T sz-gondokról — munkásoknál Tájékoztató a pécsi TESZÖV-nél A felszabadulás óta 150 ezerről 50 ezerre csökkent Baranya megye dolgozó parasztsága. Az elmúlt öt évben a gépesítés előretörésével újabb 8—10 százalékkal csökkent a szövetkezeti tagság. A 67 termelőszövetkezetben — 18 ezer fő a nyugdíjas — ma 25 ezer aktív termelőszövetkezeti tag dolgozik. Ha számában jelentősen is, de az anyagi javak termelésében mem csökkent a szövetkezeti parasztság szerepe s mint szövetséges osztálynak, a hatalom gyakorlásában betöltött szerepe is csorbítatlan. Ezért tekintjük az év egyik legKitü ntetések a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter a katonai igazgatás terén több éven át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” ezüst fokozatát adományozta dr. Molnár Istvánnak, a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályvezetőjének. Az érdemérem bronz fokozatával tüntette ki dr. Ásvány Lajost, Pécs megyei város Tanácsa igazgatási osztályvezetőjét. Honvédelmi érdemérmet kapott eredményes munkássága elismeréseként dr. Fehér Béla és dr. Sándor László sorozó orvosok. A kitüntetéseket a honvédelmi miniszter nevében Oláh István altábornagy, a néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes adta ót szerdán, Budapesten. A fegyveres erők napjának alkalmából vették át kitüntetéseiket Budapesten Lukács Antal, a Cserkúti MEZŐGÉP igazgatója és dr. Bulla József, a vállalat osztályvezető helyettese, A honvédelmi miniszter által adományozott „Honvédelmi érdemérem" kitüntetést, melyet a polgári védelem területén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként kaptak, a tröszt vezérigazgatója nyújtotta át. Jó napot kívánok. Engem Laci bácsinak hívnak, és én barátja vagyok kinek...? — Móka Mikinek zúgták kórusban a gyerkőcök szerdán délután a József Attila művelődési házban. Elragadtatásukat aligha tudnám kellően ecsetelni, ezért egyenesen Móka Mikihez, azaz Levente Péterhez fordulok, akit idestova huszonöt éve ismerek — egy osztályba jártunk valaha, amikor annyi idősek voltunk, mint a nézőtéri srácok. Ö akkor a 2. osztály „komolyabb rétegének" oszlopos képviselője volt, s most mintha kiTigris is lesz a Mecseki Allatkertben Jelentősen bővült idén a Mecseki Állatkert állatállománya. Az állatkert saját szaporulata szerencsésen alakult: többek között őstulok, fekete bivaly, éneklő dingó, ausztráliai dingo, muflon és három barna medve született az elmúlt hónapokban. Az állatkert dolgozói egy szép dámszarvas csemetének örültek a legjobban: tíz évet vártak a megérkezésére. A Mecseki Állatkert szerencsés állatcserék révén számos új állattal gyarapodott ebben az évben. Különlegességnek számít a két „óriás”: a szalagos Varánus (óriásgyík) és a Boa óriáskígyó. Az utóbbi még igencsak növésben van, ha nem történik semmi baj, Pécsett fog felcseperedni, úgy négy-öt méter hosszúra. A két zebu is új szerzemény, az egyiket a csehszlovák Safari cirkusz cserélte el fekete bivalyért, a másik Veszprémből érkezett. Ugyancsak Veszprémből érkezett múlt pénteken a legújabb állatszállítmány, öt majom : egy rhesus, egy jáva-ma- kákó pár, egy medve-makákó, és egy barna dzselada. Igaz, hogy ezek közül egyik sem rokona a hírneves Böbének (ugyanis nem emberszabásúak), de szinte mind ritkaságnak számítanak. A rhesus a leggyakoribb és legismertebb majomfaj- tq, az orvostudomány sokat köszönhet neki (az RH-faktor felfedezésénél rhesust használtak kísérleti állatnak). A jáva-ma- kákó Indiában és Jáva szigetén honos. A medve-makákó és a barna dzselada rendkívül ritka fajták, Magyarország vidéki állatkertjei közül csak a pécsiben láthatóak. A medve- makákó Kelet-Tibetben és Kínában gyakori, a barna dzse- ladának Etiópia a hazája. Az ősz folyamán további új lakókkal gyarapodik a Mecseki Állatkert. Lipcséből például két érdekes, ritka emlős érkezik: egy tarajos sül (nem elírás, valóban sül) és egy nőstény muntyák szarvas, a világ legkisebb szarvasfajtája, melynek kifejlett példánya sem nagyobb egy pulikutyánálr A poznani állatkert csereállatként egy fehér dámszarvast, egy törpelovat, és egy körülbelül kétezer dollárt érő hím szibériai tigrist küld Pécsre. A poznani tigris különlegessége, hogy állatkertben született, pedig ez a macskafajta roppant igényes a pár- választás során, ezért fogságban nehezen szaporítható. A Mecseki Állatkertben remélik, hogy a „mi tigrisünk” enged majd valamicskét az „elveiből” és igényeiből, ha a budapesti állatkertből sikerül párt keríteni számára. Dunai Imre zárólag a gyerekek mulatta- tása érdekelné. A minap a Fővárosi Operettszínházba tévedő érdeklődésem azonban meghökkentő felismeréshez juttatott: Levente atmoszférateremtő karakteres színészegyéniség. Bevallhatom, a hírneves társulat előadásából ma már csak az ő felvillanásait őrzi emlékezetem. — Mi mást is kérdezhetnék tőle most a Móka Miki zsebszínháza című előadás előtti néhány percnyi beszélgetés keretében, mint azt, hogy nem érzi-e kissé szűknek Móka Miki gúnyáját? — Ha az ország legkisebb falujában is megkérdezem a srácokat: — Tudjátok-e Móka Miki igazi nevét? Kórusban kiáltják: Levente Péter. A szakmában azonban, jóllehet azt mindenki tudja, hogy Móka Miki kicsoda, de hogy Levente Péter ki, azt már nem ... Mégsem érzem skatulyában magam. öt éve tudatosan azon dolgozom, hogy kiderüljön: Levente Péter nem „bábszínész”, nem „prózai színész", nem „táncos komikus”, nem „pantomimművész" még kevésbé „óvóbácsi”, hanem olyan ember, akinek akkora szerencséje volt, hogy elég fiatalon kiderült róla, milyen talentumokat kapott a sorstól ... Ezeket autodidakta módon kezdtem fejleszteni, hasonlóképpen ahhoz a kertészhez, aki tíz évig csak nyesi, permetezi, szemezgeti növényeit és az első virág talán csak tíz év múlva jelenik meg a fáján, a gyümölcs azonban méq akkor sem biztos. Mégsem hagyja abba a munkát. Mi az ami a kertészben mégiscsak tartja a lelket? Nem a felnőtt közönséggel és általában a felnőtt emberekkel való kapcsolat... Hanem a gyermekek. Velük közösen olyan alkotói légkört alakítunk ki, hogy abban az első percek után eltűnik a színház, el a közönséq és a színpad közötti különbség, s helyébe az alkotók és a műélvezők közössége lép. Levente Péter 1961-ben került az Állami Bábszínházhoz, 1970-ben pedig a Fővárosi Operettszínházhoz. Erőteljes, markáns egyénisége kétségtelen több figyelmet érdemelne — elsősorban a szakma részéről. A közönség, mint azt magam is tapasztaltam, szereti, a gyerekek pedig egyenesen bolondulnak érte, különben aligha visítoznának afölötti örömükben, hogy találkozhatnak vele, s aligha zárulna ez a találkozás vastapssal. Bebesi K. fontosabb belpolitikai eseményének a termelőszövetkezetek közelgő III. kongreszusát, melynek sikeres előkészítése megyénkben is túlnő a szövetkezeti kereteken. A most zajló közgyűléseken megfogalmazott célok, törekvések nem tekinthetők tsz-belügynek, hanem alapvetően érintik a társadalom legszélesebb rétegeit. Pártunk szövetségi politikája pa- rancsolóan írja elő, hogy a szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatok teljes összhangban legyenek a munkásosztály céljaival, érdekeivel. Ezért fontos, hogy a szövetkezeti parasztság helyzetéről, a szövetkezeti mozgalmat feszítő problémákról, a most megfogalmazásra kerülő rövid- és középtávú feladatokról minél szélesebb körű tájékoztatást kapjon Pécs város és a megye ipari munkássága a bányákban, gyárakban, ipari üzemekben dolgozó munkások tízezrei, akiknek életszínvonala nem kis mértékben múlik azon, hogy a termelőszövetkezetek milyen sikeresen teljesítik ötéves tervüket. Ezért lehet örömmel üdvözölni a Baranya megyei Termelő- szövetkezetek Szövetségének tegnapi tanácskozását, melyet Pécsett a szövetség székházában tartottak meg a megyében megjelenő lapok, ipari üzemi lapok és üzemi híradók szerkesztői, munkatársai részére. A tsz-szövetségek megalakulása óta ez volt az első eset, hogy a bányák, gyárak és ipari üzemek lapjainak képviselői tanácskoztak a pécsi termelőszövetkezeti székházban, kérdéseket tettek fel s kaptak részletes választ a mezőgazdasági szövetkezetek gondjairól, problémáiról. Papp Zoltán, a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöke és Bíró Sándor, a szövetség titkára tájékoztatta a résztvevőket a termelőszövetkezetek ötödik ötéves tervéről, a tervben kitűzött feladatokról, a kongresszusi előkészületekről. Beszámoltak az eddig lezajlott 19 termelőszövetkezeti közgyűlés tapasztalatairól s kérték a lapok munkatársait, hogy továbbítsák a hallottakat. A tegnapi sikeres első találkozó folytatásaként a jövőben rendszeresítik ezeket a tájékoztatókat, de a vitafórum színhelyéül nem a szövetség székházát, hanem egy termelőszövetkezetet választanak majd. Rné Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár 1976. szeptember 30-án Jászki'séren rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1976. harmadik negyedévi, 101-ik sorsolását. Mindazok az 1976. szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyeremény- betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvég- zödése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1976 harmadik negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. számvégződés nyeremény 020 25 százalék 025 50 százalék 088 25 százalék 092 25 százalék 095 25 százalék 242 25 százalék 285 200 százalék 315 25 százalék 435 25 százalék 469 25 százalék 474 25 százalék 566 25 százalék 598 25 százalék 644 25 százalék 676 25 százalék 717 25 százalék 757 25 százalék 789 25 százalék 792 25 százalék 822 25 százalék 824 25 százalék 852 25 százalék 875 100 százalék 935 25 százalék 950 50 százalék A nyereményösszegeket a betétkönyvet kiállító fiók vagy postahivatal 1976. október 15-től fizeti ki* Levente Péter Vendégünk volt
