Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-22 / 262. szám

2 Dunántúli napló 1976. szeptember 22., szerda Baranyába is ellátogat a Karl-Marx- Stadt-i színház Sajtótájékoztató a Fészek Klubban (Munkatársunk telexjelen­tése.) A hazánkban tartózkodó Karl-Marx-Stadt-i Városi Szín­ház művészeti vezetői tegnap a Fészek Művészklubban ta­lálkoztak a sajtó képviselői­vel. Wolfgang Hauswald fődra­maturg és Hartwig Albiro mű­vészeti igazgató ismertette a színház működését és magyar- országi programját. Elmondta, hogy a mintegy 300 ezer lé­lekszámú NDK-beli munkásvá­rosban 4 színiház működik. Kettő ifjúsági, a Városi Szín­ház pedig külön opera és külön prózai épületben. A két tagozat évente közel 700 elő­adást tart a legkülönbözőbb műfajokban. Műsorukon 15 darab szerepel — klasszikus és mai drámák, zenés darabok. Az elmúlt évadban kimagasló sikerrel játszották Szakonyi Ká­roly: Adáshiba című színművét is, amely 60 előadást ért meg. Azért nem többet, mert május­ban sajnos leégett a prózai színház épülete. A városi csar­nokban (Stadlhalle) kapta'k ideiglenes otthont, ahol a né­zőtér és játéktér modern are­na formában is átalakítha­tó. Itt fogják bemutatni Aris­tophanes: „Béke" és Ibsen: Peer Gynt c;mű darabjait egye­bek közt. Vendégjátékukra két művet hoztek. O’Casey: „Vörös ró­zsát nekem" című drámáját Budapesten és Szekszárdon mu­tatják be, ezekben a napok- Dcn. A másik Peter Hacks: A plunderweilerni búcsú című vásári komédiája. Peter Hacks ma az NDK-ban az egyik leg­többet játszott szerző. Klasz- szikus átdolgozásokkal és mű­fordításokkal is foglalkozik, Jó­zsef Attila verseit is fordította. Vidéki kőrútján az NDK- beli színház együttese Bara­nyát is fölkeresi. Szeptember 25-én Somberekén adja elő Peter Hacks komédiáját. w. e. Jó volt a „felhozatal” Nemzetközi piackutató kon­ferencia színhelye volt tegnap a Pécsi Tudományegyetem aulája, ahol az MTA Pécsi Bi­zottsága, az egyetem Közgaz­daságtudományi Kara és az Országos Piackutató Intézet rendezésében hazai és külföldi szakemberek tartottak előadást a szegmentációs módszerek felhasználásáról a piackutatás­ban. A téma nagyon is min­dennapjainkba vág, illusztrá­lására egy gyakorlatias példa: az ember megalkotta a mosó­gépet, h'ogy ne kelljen kézzel kínlódnia. A háziasszonyok na­gyon örültek. Aztán jött egy tökéletesebb gép, közben emelkedtek a jövedelmek, nőt­tek az igények, eljutottunk az automata mosógépekig, ezek­ből is van többféle változat. Mármost az igények a mosó­gépek iránt, a legolcsóbbtól a legdrógábbig, igen változato­sak, sok mindentől függőek, hogy például a fogyasztók me­lyik rétegéről, avagy milyen Ütést tartott a szigetvári tanács vb Üzlethálózat, ellátás, vendéglők Megtorpanás után fejlődés a következő években A hálózat fejlődése, korsze­rűsítés, ezer lakosra jutó alap­terület — ilyen kifejezéseket hallhattunk tegnap délelőtt a szigetvári tanács vb-ülésén, ahol az egyik lényeges téma a tízéves város kereskedelmi el­látottságának értékelése, a to­vábbi feladatok meghatározása volt. Még vitatkoztak a vb-tagok, mikor bekopogtattunk a Bara­nya megyei Sütőipari Vállalat 5. számú szaküzletébe. A „szak- üzlet" — kenyérbalt — négy­szer öt méteres, és bár patika­tisztaság van, a kenyér, a pék­sütemény glédában sorakozik a polcokon, aligha lehet elége­dett a vásárló. — Hajnali fél öttől tartok nyitva — mondja Mester Ist­vánná boltvezető. — Amolyan munkásbolt vagyunk: reggel a munkába indulók, később az óvodások, iskolások ugranak be kenyérért, kifliért. Fél egykor már be is csukom a boltot. — Mekkora a forgalom? — Naponta négy-négy és féi ezer forint. Piacnapokon, ked­den és pénteken egyszerre 25—30 vásárló is bejönne. Nemegyszer a lépcsőn, járdán várakoznak, hogy sorra kerülje­nek. A vb megállapítása szerint Szigetvár kedvező helyzetet fog­lal el kereskedelmi hálózat te­kintetében a többi város között, de az eddigi fejlődés nem ki­elégítő. Az urbanizáció, a vá­sárlóerő növekedése, a növek­vő idegenforgalom gyorsabb fejlesztési ütemet diktálna. A város kereskedelmi hálózatá­nak alapját még ma is a szétta­golt, kis alapterületű üzletek képezik és nyomasztó az is, hogy a vonzáskörzetbe tartozó negyven község vásárlói igé­nyeivel is számolni kell. A statisztikai adatokból ki­tűnik, hogy megtorpanás is ta­pasztalható: 1966-tól 1970-ig tizenkilenc bolt létesült, az ezt követő öt évben pedig csak hét. Bai van a vendéglátással is. Gersy Lászlót, az Oroszlán ét­terem üzletvezetőjét kérdezem: — A vb-ülésen elhangzott, hogy sok a zártkörű rendez­vény és ez leköti a kapacitás nagy részét. így van ez? — Nem is annyira a zártkö­rű rendezvények okozzák a gon­dot, hanem az idegenforgalmi csoportok. Az Oroszlánból és a Várszállóból ide járnak ebédel­ni, ilyenkor megtelik a nagyte­rem. Régebben vettünk fel meg­rendelést lakodalmi rendezvé­nyekre, most azonban megálla­podtunk a helyi és vendéglátó­ipari vezetőkkel: ilyen megren­delést csak akkor veszünk föl, Szűkös a szigetvári bútorbolt ha a másik szigetvári vendéglő aznapra szabad. — Nyereséges az üzlet? — Mint általában az ilyen nagy egységeknél, nem nyere­séges. A nagylétszámú sze­mélyzet, az energiaköltség okozza. Gázzal főzünk, a pa­lackok kint vannak az udvaron, felügyeleti szerveink nem enge­délyezik fedett tároló építését. Télen befagy a gáz, a harminc­három literes palackot gyakran úgy kell visszaküldenünk, hogy van még benne huszonnyolc li­ter. A bútorbolt sem elégíti ki az igényeket. Száztíz négyzetméte­ren önmagukban ízléses szoba­berendezéseket zsúfoltságban kénytelenek tárolni. Havonta két és fél millió forintot forgal­maznak, raktáraik az udvaron, pincében, Tótszentgyörgyön és a városban lévő tizenöt istálló­pajtában vannak. — Ami itt látható, az minta­darab — magyarázza Héjas Károly üzletvezető. — A vevő megrendeli, mi pedig a raktár­ból szállítunk. Ha arra hivatko­zik, hogy azt nem szemlélheti meg, kénytelenek vagyunk a mintadarabot eladni. Aztán hurcolhatjuk az újat a raktár­ból. A számos pozitívum mellett néhány ellenkező előjelű oél- dát ragadtunk ki, mert kár len­ne ez eredményekkel dicseked­ni, mikor maga a tanács vb is a továbbfejlődés lehetőségei­ről tanácskozott. A tervciklus­ban ÁBC-áruház, két presszó, ruházati bolt és virágüzlet épí­tését tervezik. Az ÁFÉSZ gyer­mekruha szaküziletet, barkács- boltot nyit. A közétkeztetés gondjait enyhíti a cipőgyárban kialakítandó 500 adagos me­legkonyhás egység; a régi Oroszlán étterem helyén önki- szolgáló gyorsbisztró lesz. Remélhetőleg az ötéves terv végére arról számolhatunk be, hogy sokkal kellemesebb gond­jai vannak Szigetvárnak. Szántó Péter Vasárnapi vetélkedő Autósok-motorosok a közlekedés biztonságáért Kötelezettség nélkül is lehet nevezni Azok az autósok és moto­rosok, akik részt vettek a ta­valyi vagy tavaly előtti „Köz­lekedés biztonságáért” elneve­zésű vetélkedőn, még ma is emlegetik. Igen ügyes és hasznos kezdeményezés volt az a vetélkédési mód, amely a KRESZ és műszaki, valamint idegenforgalmi kérdéscsoport megfejtésével segítette a részt­vevőt a célba. Minden ellen­őrző állomáson egy autós egy feladat megoldása után kapta meg a következő „titkos” el­lenőrző állomás helyét, ahol újabb feladat várta. A Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanács és a Volán 12. sz. Vállalat közös Befejeződött a nemzetközi piackutató konferencia családnagyságról van szó, s ez ilyen változatosan jelent­kezik minden áru iránt, a fürdőnadrágtól az autóig. Nyil­vánvaló, ezeket az igényeket pontosan ismernünk — mi több, befolyásolnunk — kell. Ez a tudományág világszerte gyorsan fejlődik és gyarapodik ismeretekben. Ezzel a fejlődés­sel kíván lépést tartani a vál­lalati közgazdákat, köztük piacszervezéssel, piackutatás­sal foglalkozó marketing szak­embereket képző pécsi köz­gazdaságtudományi kar, ami­kor a nemzetközi konferenciá­val kitekintett, megismerte a lengyelek, a finnek és a ju- goszlávok legújabb eredmé­nyeit. Ezt hangsúlyozta zár­szavában és a nekünk adott rövid nyilatkozatában dr. Zel­ler Gyula, az egyetem piac- szervezési tanszékvezető do­cense. A konferencia nemcsak a piackutatás elméletével fog­lalkozott, de bőven eljutott a gyakorlatias megoldásokig, ha tetszik — s ezt stílszerűen mi fogalmazzuk - jó volt a „fel­hozatal" a konferencián. A lengyelek — a lengyel gazda­ság a miénkkel hasonló gon­dokkal küzd —, a finn és a jugoszláv előadó konkrét el­képzelésekkel jöttek, ezeket mi is jól tudjuk hasznosítani. Dr. Zeller zárszavában utalt a jövőre is, elképzeléseik sze­rint hosszabb távú együttmű­ködést szeretnének a külföldi előadók képviselte intézmé­nyekkel: a Lodzi Egyetem Mar­keting Intézetével, a Lengyel Belkereskedelmi Kutatóintézet­tel, a Turkui Közgazdasági és Kereskedelmi Főiskolával és az Eszéki- Tudományegyetemmel. A tapasztalatok rendszeres cseréjét és *m un ka meg osztást szeretnének a kutatásokban, el­kerülve ezzel a felesleges pár­huzamosságokat. Besenyei Vendel restaurátor a jakabhegyi leleteken dolgozik Fotó: Seres Éva Háromezer éves bronzlelet Jakabhegyen Háromezer évvel ezelőtt tör­ténhetett A jakabhegyi tele­pülés bronzöntő mestere rossz híreket kapott. Messze földről jött kereskedőktől hallotta, hogy a síkság felől, két folyón át, (Száva, Dráva) egy lovas nép közeledik, akikről azt mesélik, hogy olyan óriási vizeket is lát­tak, aminek se vége,, se hosz- sza. Még azon az éjjel egy nagy agyagedénybe gyűjtötte féltett bronztartalékát és műhe­lyétől jó messzire elásta. A harminc évszázaddal ez­előtt élt mester azonban töb­bé nem öntött bronzot, sorsa ismeretlen. Féltett kincse ugyan nem jutott az ellenség kezére, de röviddel később egy délről jött nép, a Hallstatt kultúra embere kezdett új életet a Ja­kabhegyen. Néhány nappal ezelőtt az ásatási idény végén, szenzá­ciós és páratlan értékű lelet­anyagra bukkant Maráz Bor­bála, a Janus Pannonius Mú­zeum régészeti osztályának ve­zetője és Horváth László, a nagykanizsai múzeum múzeoló- gusa. Megtalálták az elrejtett bronzkíncset az erősen meg­rongálódott edényben. Ma már a restaurátor aszta­lán feküsznek ezek a tárgyak, súlyuk összesen tizenegy kiló. Csodálatos épségű és minősé­gű fegyverek: nyíl- és dárda­hegyek, bronzcsákányok, de előkerültek a békésebb hétköz­napok használati eszközei is: vésők, fűrészek, árak,, ötvös- szerszámok, továbbá sarlók tucatnyi változata korcos díszí­tésű mintával. A korabeli öt­vösmester nagyszerű kézügyes­ségéről tanúskodnak a mai ízlésnek is megfelelő gyű­rűk, karkötők, fibulák és dísz­tűk. Akadnak a bőr díszítésére szolgáló kapcsok és gombok, továbbá lószerszám veretek ís. Az öltözködési kultúra magas színvonalára utalnak a külön­böző méretű varrótűk, néhány ezek közül még az eredeti tok­jában található. A jakabhegyi bronzlelet rend­kívüli értékét az adja, hogy ko­rábban alig fordult elő hason­ló anyag, valamint csaknem az egyetlen, amely teljesen érintetlenül, a maga teljessé­gében került a régészekhez. Ennek megfelelően az ezek alapján alkotott megállapítá­sok a valóságot tükrözik. Hoz­zásegít továbbá ahhoz, hogy minél teljesebb képet kapjunk a Jakabhegyen élt népekről. A jelenlegi feltárás alkalmával a Török Gyula által 1949-ben abbahagyott halomsírmező ku­tatását végzik. Már most meg­állapítható, hogy halottaikat a temetőkben máglyán elégették, majd így hántolták el. Ezen­kívül néhány helyem a kőkör mellett még kő kamrát is emeltek a hamvak fölé. Az idei év ásatási eredmé­nyeinek sikeréhez anyagi és technikai segítséggel különbö­ző vállalatok és intézmények is hozzájárultak. Támogatást kapott a múzeum a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságtól, a MÉV Szolgáltató üzemétől, a Kutató Mélyfúró üzemtől, a Baranya megyei Tanácstól és a Pécs városi Idegenforgalmi Hivataltól is. A jakabhegyi feltárások so­rán előkerült leletanyagot a múzeumi és műemléki hónap alkalmával Pécsett kiállítják. Füzes János rendezésében ez évben is megrendezik a „Közlekedés biztonságáért 76" vetélkedőt. A vetélkedő teljes útvonalát nyilvánosságra hozzák és így a részt venni kívánók részére nem az útvonal jelenti a fel­adatot, hanem több más meg­lepetés. íme a vetélkedő útvonala: rajt a volt Piac téri autóbusz állomástól — Szalai' A, u. — Szabadság u. — Rákóczi út — Szigeti út — Magyarürögi út és a cél Abailiget. A vetél­kedő teljes útvonalhossza kb. 20 km. Azok az autósok, illetve mo­torosok, akik az autósport iz­galmát, annak veszélyei nélkül akarják érezni, illetve KRESZ- tudásukról saját maguknak is számot kívánnak adni, részt vehetnek minden megkötött­ség nélkül. Természetesen jár­mű és érvényes jogosítvány kell. A vetélkedőre nevezést a rajt napján reggel 6.45 óráig fogad el a rendezőség a hely­színen. A vetélkedő időpontja: 1976. szeptember 26. Tapasztalat- csere egy okos szerszámról Majdnem valamennyi hazai bútor- és cipőgyártó vállalat képviselteti magát a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat­nál szeptember 21-én megkez­dődött kétnapos tapasztalat- cserén, amelynek témája a szegezópisztolyok alkalmazása. Házigazda a Carbon és a szögbelövő pisztolyokat gyártó olasz biassonói ATRO cég. Az érdeklődés érthető. A magyarországi bútor- és cipő­gyártásban jelenleg 15 ezer ATRO-pisztoly van forgalom­ban: o bútorgyáraknak pél­dául 35 százaléka alkalmazza. A komlóiak 1970 óta bútor- üzemük kárpitos részlegében hétféle változatával dolgoznak. A kárpit-felületek megmunká­lását gyorsították, automatizál­ták és naponta 180—240 he- verőt állítanak elő, de a mi­nőség, a pontosság is javult. A fenék- és hátlemezeket ko­rábban három-négy dolgozó szegezte fel, míg most egy- kettő. A jövő évtől a Carbon cipőüzemében is elterjesztik, segítségéve! sarkot, talpbélést rögzítenek, cipősdobozokat kapcsoznck, valamint díszpa­pucsokat szegeznek. A bemutatón a legfrissebb újdonságokat állította ki az olasz cég, mely egyébként a világon a legtöbb szegecset, belövő pisztolyt gyártja 43 fajtában. Diafilmeken a leg­praktikusabb alkalmazási mun­kafázisokat is bemutatták az olasz szakemberek. Paolo Tri- solini export-, Benito Accardi műszaki igazgató és Giacomo Tutone szervizvezető beszélt ar­ról is, hogy miként használja fel a kézi szögbelövőket nyílászá­rók, bőrdíszművek, a bőröndök készítésében, az ács-, valamint játékiparban, a tapétázásban és a gyümölcscsomagolásban. — Évforduló, ünnepi üléssel emlékeztek meg kedden a bu­dapesti Műszaki Egyetemen a hazai közlekedési mérnökkép­zés negyedszázados évforduló­járól. *A két évszázados egye­tem egyik legfiatalabb karát köszöntő ünnepségen részt vett dr. Polinszky Károly oktatási, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Ábra­hám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom