Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-22 / 262. szám

1976. szeptember 22., szerda Dunántúli napló 3 A kultúra szolgálatára lőhetne Könyváruház Pécsett? Elvben megvan az érdeklődés Az érdekeltek anyagi gondjai Tovább erősödik az iskolai élet demokratizmusa Az új rendtartások néhány vonása • • Összefüggő elvek, tanulócentrikusság, keretjelleg „Mi lesz veled, írók Boltja?" — kérdeztük nem kis szoron­gással ez év tavaszán. Pécs régi, közkedvelt, patinás köny­vesboltjának — mint albérlő­nek — a Pannónia Vállalat felmondott. El kell költözniök, a vállalatnak szüksége van a helyiségekre. Hogy hová? Több alternatív lehetőség is fölme­rült, de azonos értékű üzlet- helyiséget a városi tanács osztálya nem tudott fölkínálni. Bármelyikben is a kedves, hangulatos könyvesbolt eltűnik a naponta sétálók tízezreinek szeme elől ... A bolt, a Mű­velt Nép Vállalat s nemkevés- bé a könyvet szerető pécsiek mindenképp hátrányba kerül­nek; s megnyugtatónak ígér­kező elképzelések az írók Boltja — s egyáltalán a bel­városi könyvesboltok helyzeté­re — sorsára nézve csak öt­tízéves távlatokban kínálkoz­tak. Ki tud jobb megoldást? — kérdeztük akkor. Egyáltalán mi lehetne a megoldás? — ér­deklődtünk most a legilletéke­sebbektől. Eladják a Bel­városi iskolát? Csorba Tivadar, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője egy merőben új­szerű lehetőséget vázolt fel: — Pécsett könyváruházát szeretnénk kialakítani. Ez meg­oldaná a könyvterjesztés régi, elsősorban belvárosi gondjait. A gondolatot a véletlen hoz­ta, a következőképpen: — A Belvárosi Általános Is­kola (Széchenyi tér) felújítása időszerűvé vált. Ilyenkor min­dig fölvetődik: megéri-e? Az épületet illetően igennel vála­szolhatunk. Viszont az iskolá­nak nincs udvara, amit a jö­vőben már nem nélkülözhet. Kérdés: szabad-e 10—12 mil­liót feláldoznunk rá? Annál is inkább, mivel a belvárosban új, modern 16 tantermes isko­lát is építhetnénk a Kulich Gyula utcában, ha a — mos­tani árszinten — szükséges 24 milliót sikerül előteremtenünk. Ehhez a jelenlegi iskolaépüle­tet el kell adnunk, és a fel­újításáfa szánt összeget át­csoportosítva, a kettőből együtt szeretnénk az új iskola építés­anyagi föltételeit megteremte­ni. — Első lépésként a Kulich Gyula utcai épületet föl kell újítani. Itt napközit és központi menzát alakítunk ki, 500 ada­gos konyhával, ami a mosta­ni menzakapacitás kétszerese lesí' ^mi'd óz új iskola föl­épül, addiq az oktatást első­sorban az Ágoston téribe va­ló átcsoportosítással oldjuk meg. Szeretnénk viszont, ha az eladott iskolaépület — leg­alábbis nagyobb részében — továbbra is kulturális funkciót teljesítene. Ha a terjesztő vál­lalatoknak is megfelelne, a volt belvárosi iskolában könyv­áruházát kellene kialakítani. A Táncsics Könyvterjesztő Válla­lat sajnos már visszalépett: nincs pénzük ... Ismervén azonban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat boltjainak pécsi gond­jait, őszintén szólva, elsősor­ban rájuk gondoltunk. Ha a terveikhez szükséges épület­részt könyváruház céljára meg­vásárolnák, egycsapásra meg­oldódnának belvárosi könyves­boltjainak eladási és raktáro­zási problémái... Kétféle cél Voczelka Tibor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főkönyvelője: — A kérdés elvben érdekel bennünket; a lényeget illető­en mindenkor qazdasáqi lehe­tőségeink a mérvadóak. Való­ban szeretnénk a jövőben könyváruházakat kialakítani a nagyobb városokban. Tekintve azonban, hogy vállalatunk ál­lami dotációval működik és, hogy a könyv különleges áru — ez eléggé meghatározza a lehetőségeinket is. Más me­gyékben — meg kell monda­nom — a helyi tanácsok hoz­zájárulnak az új könyvüzletek kialakításához. Gyöngyösön,. Miskolcon, Tatabányán pél­dául mintegy hatezer forinttal négyzetméterenként. .. Ettől függetlenül, vásárlás . céljaira van keretünk. A pécsi könyv­áruház gondolata érdekli vál­lalatunkat és október folyamán tárgyalni fogunk a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­val az épület egy részének megvásárlásáról .. Hozzá kell tennünk: a Pé­csi Városi Tanács is nyilván szívesen támogatná anyagilag a könyvterjesztés ügyét. Is­mert okokból a belváros itt összehasonlíthatatlanul hátrá­nyosabb helyzetű, mint bár­melyik városban. Másfelől; itt egy iskolaépület eladásával egy másik kulturális cél telje­sítéséről: új általános iskola fölépítéséről van szó, amely hosszú időre megoldaná a korszerű oktatás tennivalóit a belvá rosban. Anyagiakon múlik... Egyelőre kettő biztos. Az iskolaépületet eladják és meg­vételére több szerv és intézmény is számít a Művelt Nép Vál­lalaton kívül. És biztos az is, hogy Pécsnek, ugyancsak a belvárosban, korszerű könyv­áruházra volna szüksége, sok­oldalú, esetleq sok teljesen új szolgáltatással. Az írók Bolt­ja, az antikvár, az idegen­nyelvű könyvesbolt helyzete válságos. Más, „termelő” vál­lalatok terjeszkedései miatt — külön-külön — csak a jelenle­ginél rosszabb elhelyezésre számíthatnak. A gordiusi cso­mót a könyváruház oldhatná fel. Jó lenne megegyezésre jut­ni az érdekelteknek. Ez szol­gálná a jövőt, egy százhatvan- ezres lakosságú város kulturá­lis távlatait. A jó szándék megvan, minden az anyagi eszközökön múlik... Wallinger Endre Falusi gyűjtemé­nyeink értéke Megőrizni a jövőnek a múltat Villánykövesd hívogató szép­sége, vonzereje mindig neve­zetes volt. A szelíd dombhaj- lotok közt meghúzódó kis falu takaros házai, a történelmi borvidék híres-szép festői pin­cesora sok idegen gyönyörű­ségére szolgáltak már eddig is. o A falu szívében, a tanács- házc udvarán, grádicsos régi folyosón eqy szerény föliratot láthat az, aki ide is bekukkant: Falumúzeum. Szíves invitáló szóval kalauzol bárki érdeklő­dőt a táj és a vele összeforrt népélet réqi ismerője, Temes­vári Béla, a falu népművelő­je. ö vezeti itt a honismereti szakkört. Munkásságát ezen a vidéken több helyütt is, ahol évtizedeken át megfordult, tájmúzeum, helytörténeti gyűj­temény őrzi. Hasonló törekvé­seinek eredménye az itteni lel­kes kis csoport, a honismereti szakkör gyűjteményes anyaga, melynek eqy része már elren­dezve, bizonyos rendszerben ad egy áttekinthető képet a tej néprajzi és történeti múlt járói. Pár száz darab a leg­szebbjéből, a legérdekesebb­jéből, mutatóba. Vitrinekben a vidék egykori német viseleté­nek darabjai. Hétköznaplósak és fekete, hímzett ünneplő­nek, a nagyszülők méq ebben jártak a templomba. Szőlésze­ti, mezőgazdasági szerszámok: a szövés-fonás eszközei; böl­cső, rokka, csobolyó; vajkö- ■**pülő és faragószék; háziáldás és törölközők a falon, szépen kihímezve és hosszan sorolhat­nám. Mennyi lehet a raktáron levőkkel együtt, ezerötszáz vogy csak ezerkétszáz darab? Voltaképp ez itt nem is érde­kes. Nem ez az érdekes. In­kább az, hogy Mari tante a szép, sötét bársony ünneplését adta ide a vitrinbe, fillért se kért, noha 500 márkát is kí­náltak érte mások... A fon­tos az, hogy sokan így gon­dolkoznak a faluban. Tisztelik, Az alsó. és középfokú okta­tási intézmények tevékenységét szabályozó rendtartások ez év szeptember 1-én léptek hatály­ba, Az új rendtartások néhány vonásukat tekintve alapvetően eltérnek a korábbiaktól. Erről kértünk tájékoztatást a Bara­nya megyei Tanács iskolai cso­portjának szakembereitől — dr. Litkei József és Lukács Jó­zsef tanulmányi felügyelőtől. Lukács József általános isko­lai tanulmányi felügyelő el­mondta, hogy az új általános iskolai rendtartás összefüggő elveken alapul, s ezek az el­vek egyezőek az átmeneti jel­leggel korábban érvényben lé­vő rendtartás elveivel. Közülük a legfontosabb az, hogy a nagyra tartják a törekvést, amelv a kövesdi vagy a pal- konyai egykor gazdag, árnyalt népviselet reprezentáns darab­jait meq akarja őrizni a jö­vőnek. Tudatosan és rendezet­ten: asztalfiókban, szekrény­ben a begyűjtött tárgyak mú­zeumi-leltári törzslapjaival, adataival és bizony ez sem mellékes dolog. (Még csak az lenne jó, ha a népi használa­ti tárgyakat elszállításuk előtt eredeti környezetükben le is fotóznák, hiszen a kutató szak­embernek egyszer majd ez is sokat mondhat. e Kinek, minek gyűjtögetik ezeket a ládafiában, padláso­kon, fészerekben ottfelejtett öreg tárgyakat, eszközöket? — hallani sokszor a lekicsinylő el­lenvetéseket. Falumúzeum? . . . Semmi közük a múzeum fogal­mához és funkciójához, ezek helytörténeti gyűjtemények, esetleg. Lehet, sőt igaz. Sán­tít a „falumúzeum” elnevezés, valaki évekkel ezelőtt rámond­ta, aztán „úgy maradt” . .. De talán nem is túlságosan lé­nyeges, minek is nevezzük. Vannak. Egyre több és több helyen az országban; gondo­san, vigyázva óvott kisebb-na- gyabb gyűjtemények, iskolák­ban és e célra, a bemutatás­ra megvásárolt úgynevezett tájházakban, a népi építészet remekeiben; másutt meg hely hiányában sajnos ömlesztve. De, tényleg, miért vajon ez a szélesedő társadalmi igény; miért ez makacs hit, amely meg akarja őrizni a múlt sa­játos helyi emlékeit? Kinek szól ez az igény: a helyi la­kosságnak? A mai öregeknek vagy a fiataloknak? Vagy az odatévedő, éppen odalátogató idegenek részére, akiket lokál- patrióta nekibuzdulással tet- szik-nem tetszik, elcipelnek a „falumúzeumba”: van ám itt nálunk is látnivaló! fölkiáltás­sal... rendtartás érvényesítse az is­kola demokratikus életrendjé­nek kibontakoztatását. Ennek szellemében szabályozza az is­kola nevelői testületének, az egyes pedagógusoknak, az is­kolai munkaközösségeknek, az ifjúsági mozgalomnak és a ve­zetésnek a tevékenységi körét, feladatait. Az új rendtartás másfelől viszont keretjellegű, azaz egyes előírásait értelem­szerűen hozzá kell igazítani a helyi körülményekhez. A lényegesebb módosítások Hogy mégis tisztelet illet — a padláskutató úttörőktől a tudatos honismereti gyűjtőkön át, a közcélra adakozó; a kedves tárgyaitól, a ma már csak emlék-ruhadaraboktól ön­zetlenül elbúcsúzó öregekig — mindenkit, aki a múlt emlékeit, hagyományait meg akarja óv­ni vagy segítséget nyújt eb­ben, azt mindenekelőtt az el­jövendő generációk, az el jő­vén Jc évtizedek, évszázadok nevében mondhatjuk ki meg­felelő súllyal és felelősség­gel. o Három évtized alatt sokat változott a falu arculata, gaz­dálkodási módja; átalakuló­ban a paraszti népélet is. Eitűnik lassan q nyelvjárás íze- zamata, elmennek öregeink. S akik a jelenben közvetve vagy közvetlenül részesei még a múltnak meg a csírájában sar­jadó újnak is, azok elsősorban az új, a modern, a jövő élete felé tekintenek. De két, három és még több évtized múlva ezek a tárgyak már történelmet idéznek föl. És nemcsak az iskolásgyere­kek számára illusztrálják majd az ük- vagy dédszülők életét és korát, hanem egyszer a helyi színezetű kis gyűjtemé­nyek jelentősége is túlnő majd a falu vagy a körzet határain. Egyszer majd a mi életünk, a mi jelenkori átalakulásunk tör­ténetét is írni fogják az akko­ri történészek, nemzetünk egy­séges történetének apróbb-na- gyobb részeként. Akkor majd a ma összegyűjtött tárgyak je­lentősége megnő, felmagaso­dik, s az emberek úgy néznek rájuk, akár mi, napjainkban negyvennyolc, tizenkilenc vagy éppen a századforduló emlé­keire, relikviáira. Erre intenek a falusi gyűjte­mények bennünket Villánykö- vesden, Magyaregregyen és másutt, szerte a megyében, az országban. W. E. közül ki lehet emelni azt, hogy az új rendtartás többek között csökkenti a munkaközösségve­zetők feladatait. Előírja, „hogy az iskolának kapcsolatot kell fenntartania az óvodával. A nevelési értekezletekre két kü­lön tanítósmentes munkanapot kell biztosítani. Szabályozza az iskolai tanulmányi kiránduláso­kat, amelyek felső tagozaton két-, alsó tagozaton pedig egynapos lehet. Az iskola 20 tanuló után egy nevelőt bizto­sít. A napközis felvételeknél a rendtartás előírja, hogy bizo­nyos esetekben (túljelentkezés) társadalmi bizottságnak kell közreműködnie a felvételek el­bírálásában. Az iskolaérettségi vizsgálatokat a rendtartás tö­rölte, mivel ennek még min­denütt nincsenek meg a fel­tételei. Szabályozza az össze­vont osztályozó vizsga lehető­ségeit és feltételeit is. Ezen túl: egyszerre csak két évből lehet vizsgázni, egy tanévben pedig csak egyszer. A 16 év alatti tanköteleseknek nem kell énekből, rajzból, testnevelés­ből, idegen nyelvből és gya­korlati foglalkozásból vizsgáz- niok. Az új középiskolai rendtartá­sokról szólva dr. Litkei József elmondta, hogy azok életbe­léptetését az iskolai élet de­mokratizmusának kibontakozá­sa és a néhány ponton meg­változott ügyrend tette szüksé­gessé. Mindemellett az új rend­tartás magába foglalja mind­azt, ami a korábbi alapvető törekvéseként megfogalmazó­dott. Az új rendtartás lényeges új­donságát az iskolaközösséggel foglalkozó fejezet tartalmazza. Pontosan meghatározza a párt­összekötő tanár feladatait, az osztályfőnök tennivalóit, s — ez a korábbihoz képest kiemelke­dően pozitív vonás — a szak­tanárok teendőit is részletezi. A nevelői testületre vonatkozó rész ugyan nem változott, a tanári munkaközösségek fel­adatait azonban az új közép­iskolai rendtartás részletesen megfogalmazza. Fontos a tanulóközösség és az ifjúsági szervezet kapcsolat- rendszereit, feladatköreit tar­talmazó fejezet is, amely töb­bek között a diákbizottságok, a KISZ és a KISZ-vezetők fel­adataival foglalkozik. Részle­tesen feltárja azt, hogy milyen döntések előtt kell meghall­gatni a KISZ-vezetők vélemé­nyét. Újszerű lesz ezután a tanévkezdés is. Minden évben szeptember első hétfőjén lesz a tanévnyitó, a tanév pedig június 12. és 20. között feje­ződik be. A kötelező tanítási napok száma I—III. osztályban 192, IV. osztályban pedig 174 nap. Az osztályozásra vonatkozó újdonság az, hogy a jövőben a gimnázium negyedik osztá­lyát az a tanuló is eredmé­nyesen elvégzi, aki az érettségi vizsga kötelező és választható tárgyaiból legalább elégségest, a többi tárgy közül pedig leg­feljebb egy elégtelen osztály­zatot kap. Újszerű az is, hogy ha valaki év közben hiányzás, betegség miatt valamelyik té­makört nem tudta átvenni, és hiányát az év végéig nem tud­ta pótolni, akkor június máso­dik feléig pótolhatja, jegyét pedig csak aztán véglegesítik. Ha a kijelölt pótvizsganapon betegség miatt nem tud meg­jelenni a tanuló, akkor az igazgatótól két hónap haladé­kot kaphat és közben járhat a felsőbb osztályba. A példák jól érzékeltetik az új rendtartás tanulócentrikus voltát. Ami a keretjelleget il­leti, a középiskolák maguk ala­kítják ki jutalmazási és bünte­tési rendszerüket, a magatar­tási és szorgalmi jegyek szem­pontsorait. Az új rendtartások mellékle­tei is bővültek az Oktatási Mi­nisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete irányelveivel, amelyek az iskolai szakszerve­zeti bizottságok jogköreit jelö­lik meg. Bebesi Károly Csillagászati ősz Szeptember 22-én, szer­dán 22 óra 48 perckor kö­szönt be a csillagászati ősz Földünk a napkörüli pályán keringve ekkor ér­kezik el ahhoz a ponthoz, ahol a nap sugarai ponto­son merőlegesen tűznek az Egyenlítőre. Ezen a napon földünk minden pontján elméletileg 12 óráig tart a nappal és 12 óráig az éj­szaka, a gyakorlatban azonban a hajnali és az esti szürkület miatt a sötét órák száma kevesebb. A csillagászati ősz egy­ben azt is jelenti, hogy az északi félteke ettől kezdve kevesebb íényt kap, mert laposabb szögben érkez­nek a nap sugarai, s foko­zatosan rövidülnek a nap­palok, hosszabbodnak az éjszakák. Ez egészen de­cember 21-iq tart majd, amikor is elérkezünk az év legrövidebb napjához, ek­kor mindössze 8 óra a nappal és 16 óra az éj­szaka. Ettől kezdve ismét fokozatosan növekszik a nappali órák száma. Szeptember 22-én, az el­ső csillagászati őszi napon a nap 5 óra 30 perckor kel és 17 óra 42 perckor nyugszik. Á helytörténeti anyagból összeállított kiállítás Magyaregregyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom