Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-22 / 262. szám
1976. szeptember 22., szerda Dunántúli napló 3 A kultúra szolgálatára lőhetne Könyváruház Pécsett? Elvben megvan az érdeklődés Az érdekeltek anyagi gondjai Tovább erősödik az iskolai élet demokratizmusa Az új rendtartások néhány vonása • • Összefüggő elvek, tanulócentrikusság, keretjelleg „Mi lesz veled, írók Boltja?" — kérdeztük nem kis szorongással ez év tavaszán. Pécs régi, közkedvelt, patinás könyvesboltjának — mint albérlőnek — a Pannónia Vállalat felmondott. El kell költözniök, a vállalatnak szüksége van a helyiségekre. Hogy hová? Több alternatív lehetőség is fölmerült, de azonos értékű üzlet- helyiséget a városi tanács osztálya nem tudott fölkínálni. Bármelyikben is a kedves, hangulatos könyvesbolt eltűnik a naponta sétálók tízezreinek szeme elől ... A bolt, a Művelt Nép Vállalat s nemkevés- bé a könyvet szerető pécsiek mindenképp hátrányba kerülnek; s megnyugtatónak ígérkező elképzelések az írók Boltja — s egyáltalán a belvárosi könyvesboltok helyzetére — sorsára nézve csak öttízéves távlatokban kínálkoztak. Ki tud jobb megoldást? — kérdeztük akkor. Egyáltalán mi lehetne a megoldás? — érdeklődtünk most a legilletékesebbektől. Eladják a Belvárosi iskolát? Csorba Tivadar, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője egy merőben újszerű lehetőséget vázolt fel: — Pécsett könyváruházát szeretnénk kialakítani. Ez megoldaná a könyvterjesztés régi, elsősorban belvárosi gondjait. A gondolatot a véletlen hozta, a következőképpen: — A Belvárosi Általános Iskola (Széchenyi tér) felújítása időszerűvé vált. Ilyenkor mindig fölvetődik: megéri-e? Az épületet illetően igennel válaszolhatunk. Viszont az iskolának nincs udvara, amit a jövőben már nem nélkülözhet. Kérdés: szabad-e 10—12 milliót feláldoznunk rá? Annál is inkább, mivel a belvárosban új, modern 16 tantermes iskolát is építhetnénk a Kulich Gyula utcában, ha a — mostani árszinten — szükséges 24 milliót sikerül előteremtenünk. Ehhez a jelenlegi iskolaépületet el kell adnunk, és a felújításáfa szánt összeget átcsoportosítva, a kettőből együtt szeretnénk az új iskola építésanyagi föltételeit megteremteni. — Első lépésként a Kulich Gyula utcai épületet föl kell újítani. Itt napközit és központi menzát alakítunk ki, 500 adagos konyhával, ami a mostani menzakapacitás kétszerese lesí' ^mi'd óz új iskola fölépül, addiq az oktatást elsősorban az Ágoston téribe való átcsoportosítással oldjuk meg. Szeretnénk viszont, ha az eladott iskolaépület — legalábbis nagyobb részében — továbbra is kulturális funkciót teljesítene. Ha a terjesztő vállalatoknak is megfelelne, a volt belvárosi iskolában könyváruházát kellene kialakítani. A Táncsics Könyvterjesztő Vállalat sajnos már visszalépett: nincs pénzük ... Ismervén azonban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjainak pécsi gondjait, őszintén szólva, elsősorban rájuk gondoltunk. Ha a terveikhez szükséges épületrészt könyváruház céljára megvásárolnák, egycsapásra megoldódnának belvárosi könyvesboltjainak eladási és raktározási problémái... Kétféle cél Voczelka Tibor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főkönyvelője: — A kérdés elvben érdekel bennünket; a lényeget illetően mindenkor qazdasáqi lehetőségeink a mérvadóak. Valóban szeretnénk a jövőben könyváruházakat kialakítani a nagyobb városokban. Tekintve azonban, hogy vállalatunk állami dotációval működik és, hogy a könyv különleges áru — ez eléggé meghatározza a lehetőségeinket is. Más megyékben — meg kell mondanom — a helyi tanácsok hozzájárulnak az új könyvüzletek kialakításához. Gyöngyösön,. Miskolcon, Tatabányán például mintegy hatezer forinttal négyzetméterenként. .. Ettől függetlenül, vásárlás . céljaira van keretünk. A pécsi könyváruház gondolata érdekli vállalatunkat és október folyamán tárgyalni fogunk a városi tanács művelődésügyi osztályával az épület egy részének megvásárlásáról .. Hozzá kell tennünk: a Pécsi Városi Tanács is nyilván szívesen támogatná anyagilag a könyvterjesztés ügyét. Ismert okokból a belváros itt összehasonlíthatatlanul hátrányosabb helyzetű, mint bármelyik városban. Másfelől; itt egy iskolaépület eladásával egy másik kulturális cél teljesítéséről: új általános iskola fölépítéséről van szó, amely hosszú időre megoldaná a korszerű oktatás tennivalóit a belvá rosban. Anyagiakon múlik... Egyelőre kettő biztos. Az iskolaépületet eladják és megvételére több szerv és intézmény is számít a Művelt Nép Vállalaton kívül. És biztos az is, hogy Pécsnek, ugyancsak a belvárosban, korszerű könyváruházra volna szüksége, sokoldalú, esetleq sok teljesen új szolgáltatással. Az írók Boltja, az antikvár, az idegennyelvű könyvesbolt helyzete válságos. Más, „termelő” vállalatok terjeszkedései miatt — külön-külön — csak a jelenleginél rosszabb elhelyezésre számíthatnak. A gordiusi csomót a könyváruház oldhatná fel. Jó lenne megegyezésre jutni az érdekelteknek. Ez szolgálná a jövőt, egy százhatvan- ezres lakosságú város kulturális távlatait. A jó szándék megvan, minden az anyagi eszközökön múlik... Wallinger Endre Falusi gyűjteményeink értéke Megőrizni a jövőnek a múltat Villánykövesd hívogató szépsége, vonzereje mindig nevezetes volt. A szelíd dombhaj- lotok közt meghúzódó kis falu takaros házai, a történelmi borvidék híres-szép festői pincesora sok idegen gyönyörűségére szolgáltak már eddig is. o A falu szívében, a tanács- házc udvarán, grádicsos régi folyosón eqy szerény föliratot láthat az, aki ide is bekukkant: Falumúzeum. Szíves invitáló szóval kalauzol bárki érdeklődőt a táj és a vele összeforrt népélet réqi ismerője, Temesvári Béla, a falu népművelője. ö vezeti itt a honismereti szakkört. Munkásságát ezen a vidéken több helyütt is, ahol évtizedeken át megfordult, tájmúzeum, helytörténeti gyűjtemény őrzi. Hasonló törekvéseinek eredménye az itteni lelkes kis csoport, a honismereti szakkör gyűjteményes anyaga, melynek eqy része már elrendezve, bizonyos rendszerben ad egy áttekinthető képet a tej néprajzi és történeti múlt járói. Pár száz darab a legszebbjéből, a legérdekesebbjéből, mutatóba. Vitrinekben a vidék egykori német viseletének darabjai. Hétköznaplósak és fekete, hímzett ünneplőnek, a nagyszülők méq ebben jártak a templomba. Szőlészeti, mezőgazdasági szerszámok: a szövés-fonás eszközei; bölcső, rokka, csobolyó; vajkö- ■**pülő és faragószék; háziáldás és törölközők a falon, szépen kihímezve és hosszan sorolhatnám. Mennyi lehet a raktáron levőkkel együtt, ezerötszáz vogy csak ezerkétszáz darab? Voltaképp ez itt nem is érdekes. Nem ez az érdekes. Inkább az, hogy Mari tante a szép, sötét bársony ünneplését adta ide a vitrinbe, fillért se kért, noha 500 márkát is kínáltak érte mások... A fontos az, hogy sokan így gondolkoznak a faluban. Tisztelik, Az alsó. és középfokú oktatási intézmények tevékenységét szabályozó rendtartások ez év szeptember 1-én léptek hatályba, Az új rendtartások néhány vonásukat tekintve alapvetően eltérnek a korábbiaktól. Erről kértünk tájékoztatást a Baranya megyei Tanács iskolai csoportjának szakembereitől — dr. Litkei József és Lukács József tanulmányi felügyelőtől. Lukács József általános iskolai tanulmányi felügyelő elmondta, hogy az új általános iskolai rendtartás összefüggő elveken alapul, s ezek az elvek egyezőek az átmeneti jelleggel korábban érvényben lévő rendtartás elveivel. Közülük a legfontosabb az, hogy a nagyra tartják a törekvést, amelv a kövesdi vagy a pal- konyai egykor gazdag, árnyalt népviselet reprezentáns darabjait meq akarja őrizni a jövőnek. Tudatosan és rendezetten: asztalfiókban, szekrényben a begyűjtött tárgyak múzeumi-leltári törzslapjaival, adataival és bizony ez sem mellékes dolog. (Még csak az lenne jó, ha a népi használati tárgyakat elszállításuk előtt eredeti környezetükben le is fotóznák, hiszen a kutató szakembernek egyszer majd ez is sokat mondhat. e Kinek, minek gyűjtögetik ezeket a ládafiában, padlásokon, fészerekben ottfelejtett öreg tárgyakat, eszközöket? — hallani sokszor a lekicsinylő ellenvetéseket. Falumúzeum? . . . Semmi közük a múzeum fogalmához és funkciójához, ezek helytörténeti gyűjtemények, esetleg. Lehet, sőt igaz. Sántít a „falumúzeum” elnevezés, valaki évekkel ezelőtt rámondta, aztán „úgy maradt” . .. De talán nem is túlságosan lényeges, minek is nevezzük. Vannak. Egyre több és több helyen az országban; gondosan, vigyázva óvott kisebb-na- gyabb gyűjtemények, iskolákban és e célra, a bemutatásra megvásárolt úgynevezett tájházakban, a népi építészet remekeiben; másutt meg hely hiányában sajnos ömlesztve. De, tényleg, miért vajon ez a szélesedő társadalmi igény; miért ez makacs hit, amely meg akarja őrizni a múlt sajátos helyi emlékeit? Kinek szól ez az igény: a helyi lakosságnak? A mai öregeknek vagy a fiataloknak? Vagy az odatévedő, éppen odalátogató idegenek részére, akiket lokál- patrióta nekibuzdulással tet- szik-nem tetszik, elcipelnek a „falumúzeumba”: van ám itt nálunk is látnivaló! fölkiáltással... rendtartás érvényesítse az iskola demokratikus életrendjének kibontakoztatását. Ennek szellemében szabályozza az iskola nevelői testületének, az egyes pedagógusoknak, az iskolai munkaközösségeknek, az ifjúsági mozgalomnak és a vezetésnek a tevékenységi körét, feladatait. Az új rendtartás másfelől viszont keretjellegű, azaz egyes előírásait értelemszerűen hozzá kell igazítani a helyi körülményekhez. A lényegesebb módosítások Hogy mégis tisztelet illet — a padláskutató úttörőktől a tudatos honismereti gyűjtőkön át, a közcélra adakozó; a kedves tárgyaitól, a ma már csak emlék-ruhadaraboktól önzetlenül elbúcsúzó öregekig — mindenkit, aki a múlt emlékeit, hagyományait meg akarja óvni vagy segítséget nyújt ebben, azt mindenekelőtt az eljövendő generációk, az el jővén Jc évtizedek, évszázadok nevében mondhatjuk ki megfelelő súllyal és felelősséggel. o Három évtized alatt sokat változott a falu arculata, gazdálkodási módja; átalakulóban a paraszti népélet is. Eitűnik lassan q nyelvjárás íze- zamata, elmennek öregeink. S akik a jelenben közvetve vagy közvetlenül részesei még a múltnak meg a csírájában sarjadó újnak is, azok elsősorban az új, a modern, a jövő élete felé tekintenek. De két, három és még több évtized múlva ezek a tárgyak már történelmet idéznek föl. És nemcsak az iskolásgyerekek számára illusztrálják majd az ük- vagy dédszülők életét és korát, hanem egyszer a helyi színezetű kis gyűjtemények jelentősége is túlnő majd a falu vagy a körzet határain. Egyszer majd a mi életünk, a mi jelenkori átalakulásunk történetét is írni fogják az akkori történészek, nemzetünk egységes történetének apróbb-na- gyobb részeként. Akkor majd a ma összegyűjtött tárgyak jelentősége megnő, felmagasodik, s az emberek úgy néznek rájuk, akár mi, napjainkban negyvennyolc, tizenkilenc vagy éppen a századforduló emlékeire, relikviáira. Erre intenek a falusi gyűjtemények bennünket Villánykö- vesden, Magyaregregyen és másutt, szerte a megyében, az országban. W. E. közül ki lehet emelni azt, hogy az új rendtartás többek között csökkenti a munkaközösségvezetők feladatait. Előírja, „hogy az iskolának kapcsolatot kell fenntartania az óvodával. A nevelési értekezletekre két külön tanítósmentes munkanapot kell biztosítani. Szabályozza az iskolai tanulmányi kirándulásokat, amelyek felső tagozaton két-, alsó tagozaton pedig egynapos lehet. Az iskola 20 tanuló után egy nevelőt biztosít. A napközis felvételeknél a rendtartás előírja, hogy bizonyos esetekben (túljelentkezés) társadalmi bizottságnak kell közreműködnie a felvételek elbírálásában. Az iskolaérettségi vizsgálatokat a rendtartás törölte, mivel ennek még mindenütt nincsenek meg a feltételei. Szabályozza az összevont osztályozó vizsga lehetőségeit és feltételeit is. Ezen túl: egyszerre csak két évből lehet vizsgázni, egy tanévben pedig csak egyszer. A 16 év alatti tanköteleseknek nem kell énekből, rajzból, testnevelésből, idegen nyelvből és gyakorlati foglalkozásból vizsgáz- niok. Az új középiskolai rendtartásokról szólva dr. Litkei József elmondta, hogy azok életbeléptetését az iskolai élet demokratizmusának kibontakozása és a néhány ponton megváltozott ügyrend tette szükségessé. Mindemellett az új rendtartás magába foglalja mindazt, ami a korábbi alapvető törekvéseként megfogalmazódott. Az új rendtartás lényeges újdonságát az iskolaközösséggel foglalkozó fejezet tartalmazza. Pontosan meghatározza a pártösszekötő tanár feladatait, az osztályfőnök tennivalóit, s — ez a korábbihoz képest kiemelkedően pozitív vonás — a szaktanárok teendőit is részletezi. A nevelői testületre vonatkozó rész ugyan nem változott, a tanári munkaközösségek feladatait azonban az új középiskolai rendtartás részletesen megfogalmazza. Fontos a tanulóközösség és az ifjúsági szervezet kapcsolat- rendszereit, feladatköreit tartalmazó fejezet is, amely többek között a diákbizottságok, a KISZ és a KISZ-vezetők feladataival foglalkozik. Részletesen feltárja azt, hogy milyen döntések előtt kell meghallgatni a KISZ-vezetők véleményét. Újszerű lesz ezután a tanévkezdés is. Minden évben szeptember első hétfőjén lesz a tanévnyitó, a tanév pedig június 12. és 20. között fejeződik be. A kötelező tanítási napok száma I—III. osztályban 192, IV. osztályban pedig 174 nap. Az osztályozásra vonatkozó újdonság az, hogy a jövőben a gimnázium negyedik osztályát az a tanuló is eredményesen elvégzi, aki az érettségi vizsga kötelező és választható tárgyaiból legalább elégségest, a többi tárgy közül pedig legfeljebb egy elégtelen osztályzatot kap. Újszerű az is, hogy ha valaki év közben hiányzás, betegség miatt valamelyik témakört nem tudta átvenni, és hiányát az év végéig nem tudta pótolni, akkor június második feléig pótolhatja, jegyét pedig csak aztán véglegesítik. Ha a kijelölt pótvizsganapon betegség miatt nem tud megjelenni a tanuló, akkor az igazgatótól két hónap haladékot kaphat és közben járhat a felsőbb osztályba. A példák jól érzékeltetik az új rendtartás tanulócentrikus voltát. Ami a keretjelleget illeti, a középiskolák maguk alakítják ki jutalmazási és büntetési rendszerüket, a magatartási és szorgalmi jegyek szempontsorait. Az új rendtartások mellékletei is bővültek az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete irányelveivel, amelyek az iskolai szakszervezeti bizottságok jogköreit jelölik meg. Bebesi Károly Csillagászati ősz Szeptember 22-én, szerdán 22 óra 48 perckor köszönt be a csillagászati ősz Földünk a napkörüli pályán keringve ekkor érkezik el ahhoz a ponthoz, ahol a nap sugarai pontoson merőlegesen tűznek az Egyenlítőre. Ezen a napon földünk minden pontján elméletileg 12 óráig tart a nappal és 12 óráig az éjszaka, a gyakorlatban azonban a hajnali és az esti szürkület miatt a sötét órák száma kevesebb. A csillagászati ősz egyben azt is jelenti, hogy az északi félteke ettől kezdve kevesebb íényt kap, mert laposabb szögben érkeznek a nap sugarai, s fokozatosan rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák. Ez egészen december 21-iq tart majd, amikor is elérkezünk az év legrövidebb napjához, ekkor mindössze 8 óra a nappal és 16 óra az éjszaka. Ettől kezdve ismét fokozatosan növekszik a nappali órák száma. Szeptember 22-én, az első csillagászati őszi napon a nap 5 óra 30 perckor kel és 17 óra 42 perckor nyugszik. Á helytörténeti anyagból összeállított kiállítás Magyaregregyen
