Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-14 / 254. szám

Dunantmi napló 1976. szeptember 14., kedd Együtt a közös célokért, érdekekért Ifjúsági parlament Kossuth-bänyän Történt előrehaladás, de van új tennivaló is Emlékünnepség Szigetváron Ólombetűs vallomások Vállalom az elfogultság vád­ját, s bevallom, hogy a tele­vízió egyik legrokonszenvesebb műsorának az Ólombetűs val­lomások című sorozatot tar­tom. Újságírók vallonok itt hi­vatásukról, munkájukról, eset­leg életükről, azok, akik az írott sajtó mellett kötelezték el magukat, szereztek nevet, megbecsülést, anélkül, hogy a közönség valaha is látta volna őket. Mióta van televízió, s van­nak újságírók, akik nem ólom­betűkben beszélnek olvasóik­hoz, hanem személyesen meg­jelennek előttük, a többiek kis­sé igaztalanul háttérbe szo­rultak. Nem mintha nem olvas­nák cikkeiket, riportjaikat. De ahhoz a közvetlenséghez ké­pest, amellyel a néző viszont­látja, felismeri, „üdvözli'' ked­venc riportereit a tévében, a cikk alatt szereplő névhez való viszony valósággal személyte­len. Nem hideg, mert a szer­kesztőségekbe özönlő levelek például nap mint nap arra vallanak, hogy az emberek bizalma az újságírók iránt nem csökken, sőt. Mégis, másfajta viszony ez, előnyei is vannak, de hátrányai is. A háttérben, láthatatlanul dolgozó újság­írók tiszteletteljes, egyszeri be­mutatása a képernyőn nem tünteti el a különbségeket, de jóleső élmény az „ólombetűk" barátainak, s kitűnő műsort je­lent az elfogultságtól mentes, átlagos nézőnek is. A héten Ruffy Péter szere­pelt a képernyőn, az a Ruffy Péter, akinek riportjai sokunk számára megvilágosító, meg­határozó erejűek voltak. Ruffy azokban az években teremtett egyéni stílust, amikor ez nem volt divat. Különleges témalá­tása, hajlékony nyelve, érzé­keny, tiszta érzelmessége szo­katlan volt és lebilincselő, az olvasó az első sorokban meg­érezhette a nagy egyéniséget, de még valami mást is. Nem tudom, nem az őszinteség igé­zete volt-e ez, egyszerűen an­nak a nyilvánvalósága, hogy ez az újságíró éppen úgy hi­szi, úgy gondolja, úgy tud­ja ezt a dolgot, ahogyan meg­írta. Ruffy Pétert mai újság­írásunk klasszikusának nevez­ném. Sokan tanultak tőle, tö­mörséget, érzékletességet a stílusban, hajthatatlanságot, éles szemet a témaválasztás­ba n. A tévéműsor leginkább ezt a klassziküsi rangot, az élet­művet, a múltat hangsúlyozta. Okosan, sőt izgalmasan hozta felszínre a kérdést: mi az új­ságíró dolga, az elemzés, a problémák megfogalmazása, tehát a tisztánlátás segítése csak, vagy a beavatkozás, a segítés. Ruffy Péter különösebb vitatkozás helyett vissza-vissza- tért az utóbbi szóhoz, s mi hajlamosak vagyunk neki adni igazat: ha másként nem is, tendenciáját tekintve ez kell hogy legyen az újságíró célja. Ő is ezt tette mindig,, ha az élet nem is produkált közvet­len és látványos sikereket, a lényeg vitathatatlan. Kifogásolni legfeljebb azt le­hetne, hogy a riportban több szó esett a riportokról, mint a riporterről. De ezt sem kifogá­solhatjuk, hiszen lehetetlen nem egyetérteni Ruffyval: az újság­író, az igazi, sosem mondja, hogy én, mindig csak azt, hogy mi. Amikor „én',-t mond, akkor is „mi”-re gondol. H. E. Ezekben a hetekben kerül­nek sorra a vállalatoknál és oktatási intézményekben az ifjúsági parlamentek. E fórumo­kon másodszor adnak számot a gazdasági és az oktatási in­tézmények vezetői az ifjúsági törvény időarányos végrehajtá­sának tapasztalatairól, a két esztendővel ezelőtt rendezett ifjúsági parlamenteken elhang­zott javaslatok sorsáról. Hétfőn délután a komlói Kossuth-bánya gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői találkoztak az üzem fiataljaival, hogy a fent említettekről szá­mot adjanak a KISZ-eseknek és a KISZ-en kívülieknek egya­ránt. Az ifjúsági törvény végre­hajtásáról és az 1974-ben tar­tott fórumon tett javaslatok megvalósításáról Petkó Frigyes üzemvezető-helyettes mondott beszámolót. Az üzemben dol­gozó ötszáz harminc éven aluli fiatal közül 120-an vesznek részt állami oktatásban, de felhívta a figyelmet arra is, hogy het­ven fiatal van még, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A gazdasági és társadalmi szervek közös fel­adata, hogy ezek a fiatalok is mielőbb elvégezzék e kötelező iskolát. A Siklósi járás és Baranya megye legkisebb termelőszö­vetkezetekén! emlegették az elmúl: évtizedben Okorágot. Az Okoi Gyöngye Termelőszövet­kezet mindössze 772 hektáron gazdálkodott két aprócska fa­lu, Okorág és Monosokor ha­tárában. A szövetkezet taglét­száma alig érte el a félszá­zat, ennek ellenére az utóbbi időben tagjainak mind keve­sebb munkát tudott biztosítani. Az Ókor Gyöngye Termelőszö­vetkezet méretei miatt túl szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezett ahrioz, hogy a fejlesztésekben lépést tarthas­son a többi nagyüzemmel. A mai értelemben vett korszerű ncgyüzemi gazdálkodás feltéte­leit nem is tudták megteremte­ni. Ezért határozott úgy a szö­vetkezet vezetősége és tagsá­ga, hogy egyesülnek a szom­Motoros betörőket fogott el a rendőrjárőr Watteiiiii!! helyett a fogdába A szolgálatban lévő komlói URH rendőrjárőr szokásos el­lenőrző körútját végezte szep­tember harmadikára virradó éj­szaka is. Röviddel éjfél után érkeztek a már zárva lévő si- kondai Vadásztanya étterem­hez. Körüljárták az épületet, nem találnak-e valami rendel­lenességet? Találtak, A lépcső közelében szesszel telt demi- zsont és cigarettákat szétszór­va, Az ajtó melletti ablak be­A beszámoló további részé­ben a termelésről, a létszám és műszaki fejlesztés teendői­ről szólt az üzemvezető-helyet­tes. Elmondta, hogy Kossuth- bányán, az utóbbi években ál­landósult a létszám. Kiemelte a KISZ termelést segítő tevékeny­ségét, az ifjúsági szocialista brigádok munkáját. A Nagy Dezső, Lovai István, Molnár György és Szilágyi Sándor által vezetett csapatok az elmúlt ver­seny időszakában is kiemelke­dő munkasikereket értek el. Az üzem segíti a szabadidő hasznos eltöltését, s ehhez jó lehetőséget ad a közelmúltban elkészült sikondai erdei torna­pálya, a lőtér, az üzemi mun­kásklub, a hamarosan átadás­ra kerülő pihenőpark. A fiatalok nagyrészt azokról a gondokról szóltak, amelyek közül jónéhány minden bizony­nyal megoldható. Például a földalatti gépészek miért nem kapják meg ugyanúgy a hat nap pótszabadságot, mint a fejtésekben, vagy elővájások- ban dolgozó bányászok. A sza­badszombatok tekintetében is hasonló elbírálást várnak. Egy fiatal bányamentő arról szólott, hogy ha szükséges, miért nem foglalkoztatják őket is, mert szédos sellyei Ormánság Ter­melőszövetkezettel. A múlt hét péntekjén köz­gyűlést hívtak össze Okorágon, amelyen a tagsáq megszavazta az egyesülést. Szombaton a sellyei Ormánság Termelőszö­vetkezetben is közgyűlést tar­tottak, a szövetkezeti tagok itt is az egyesülésre szavaztak. Ezt a gazdasági évet még mindkét termelőszövetkezet külön zárja és 1977. január 1-vel kezdik meq a közös működést. Az új nagy termelőszövetke­zet 4888 hektár területen gaz- d'Hkoaik hét község — Sellye, Okorág, Monosokor, Dráva- iványi, Kákics, Maróca és Sós- vertike — határában. Neve: Sellye Ormánság Termelőszö­vetkezet, központja; Sellye nagyközség. Az egyesült terme­lőszövetkezet új vezetőségét a legközelebbi közgyűlésen vá­lasztja meg a tagság. törve... Itt nemrég betörők jártak. De merre mehettek? A rendőrök gépkocsival bejárták a környező utakat, eljutottak a magyarszéki vasúti átjáróig is, ahol a sorompóőrt kérdezték: nem látott-e valami szokatlan vagy feltűnő dolgot? „De igen — válaszolta. — Nemrég egy oldalkocsis motorkerékpár ha­ladt el itt kivilágítatlanul, a raj­ta ülők pedig nagyon hango­san beszéltek..." A rendőrök ismét útnak indultak és a kom­lói AKÖV telephelye mellé ér­ve két férfit pillantottak meg, akik egy oldalkocsis motorke­rékpárt próbáltak beindítani. Igazoltatták őket és közben megnézték, mi van az oldalko­csiban? Egy láda sör, egy tíz literes demizson tele pálinká­csak a gyakorlatban lehet megismerni azt, amit elmélet­ben már elsajátítottak. Az 1962-ben vájár iskolát végzettek nevében szót kérő fiatal javasolta; jó lenne, ha nekik is beszámítanák a mun­kaviszonyba az iskolai éveket, ami azt jelenthetné, hogy meg­kapnák arra a három évre szó­ló pótszabadságot is. Szükség szerint menetrend- módosítások Nem volt ünnepélyes szalag, avatás, viszont a műszaki át­adással egyidőben tegnap dél­előtt megindult a forgalom a harkányi új autófcuszpályaud- varon. Az építkezés része volt an­nak a programnak, melynek keretében q vasútról a köz­útra terelték a Pécs—Harkány közötti személy- és áruszállí­tást. A vasút megszűnésével já­ró útépítések és az ideiglenes pécsi autóbuszpályaudvar után az új harkányi autóbusz­pályaudvarral vált teljessé a val, három üveg bor, csokoládé, cigaretta került elő. A motoros betörők: Veriga András és Pávics Sándor, kom­lói lakosok, mindketten bünte­tett előéletűek. Elmondták: este kocsmáról kocsmára jártak és miután már alaposan felöntöt­tek a garatra, ötletük támadt: valahonnan egy motort kellene szerezni és azzal a Balatonra ruccanni. A Gorkij utcában ta­láltak egy lezáratlan oldalko­csis motort, —1 ellopták. „Aztán arra gondoltunk, hogy egy kis útravalót is szerzünk, így jutot­tunk el a Vadásztanyáig a lo­pott motoron .. A Balatonra indultak és a betörés után három órával a fogdába jutottak . . . (y) (Folytatás az 1. oldalról) let virágait a szobor talapzatá­nál, a Hazafias Népfront járá­si és városi bizottsága nevében. Kiss Márton János és Módos Mária a KISZ, valamint az Üt- törőszövetség koszorújával já­rult a szoborhoz. Az emlékünnepség a pécsi Tüzér laktanya díszszázadának elvonulásával zárult. A vendégek ezt követően a várban lévő dzsámiba vonultak, ahol dr. Bognár Zoltán Sziget­vár város Tanácsának elnökhe­lyettese nyitotta meg azt a ki­Az 1964-ben épült harká­nyi autóouszpályaudvar bőví­tésének beruházója a 12-es Volán, tervezője a SZDVTERV Baranya megyei Irodája, kivi­telezője a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat volt. A munkák ha­táridőre és kitűnő minőségben készülték el, s tegnaptól kezd­ve már az új pályaudvar fo­gadja az utasokat. A réginél háromszor nagyobb pályaud­var épülete — a váróterem, a pénztárak, stb. — 150 négy­zetméteres, a nyitott és fedett peron 400 négyzetméteres. A kocsiállások száma 14, ebből 9 az indító, 5 pedig az érke­ző állás. Az új pályaudvar csak a menetrend szerint közlekedő autóbuszok indítására és ér­kezésére szolgál, a különjára­tok és a turistabuszok parko­lására a pályaudvar melletti parkolóhelyen nyílik lehetőség. A régi pályaurvari épületet november végéig felújítják, s itt kapnak helyet a kazánház és a szociális létesítmények. Addig — sajnos — sem bü­fé, sem WC nincs az új pá­lyaudvaron. Egyébként két hete szűnt meg a pécs-harkányi vasút, s a közútra terelés eddigi ta­pasztalatairól Fűzi Árpád, a Volán 12-es Vállalat igazga­tója elmondta, hogy különö­sebb probléma nélkül, zökke­nőmentesen valósították meg az átállást. Kisebb menetmódosí­tásokat végre kellett hajtani, s valószínűleq jövőre, a nyári idegenforgalmi idény kezdete­kor ismét módosítani fogják a menetrendet, illetve sűríteni a járatokat. A vállalat igazgatója szerint minden reális igényt ki tudnak elégíteni. A diákok utaztatását is megoldotta a Volán, ugyanis a harkányi kör­zetből naponta 300 diák jár Pécsre, őket a menetrend sze­rinti buszok kényelmesen el­szállítják. állítást, amely a várossá nyilvá­nítás óta eltelt tíz esztendő fejlődéséről ad számot. A dél­előtti program Horváth Márk szobrának megkoszorúzásával fejeződött be, aki kétszer volt a szigeti vár kapitánya. A kegye­let virágait, a várbaráti kör va­lamint a város iskoláinak kép­viselői helyezték el a kapitány mellszobránál. A város különböző pontjain elhelyezett transzparensek a kora délutáni órákban kezdődő sportrendezvényekre hívták a vendégeket: az MHSZ repülő-, hajó- és helikopter bemutatót rendezett, a várbeli szabadtéri színpadon pedig a dombóvári Kapós táncegyüttes lépett fel. A városi tanács nagytermé­ben öt szocialista brigád kapta meg a kiemelkedő társadalmi tevékenység elismeréseként a „Zrínyi Emlékplakettet". Ugyan­ebben a kitüntetésben részesül­tek harmincnyolcon, akik a vá­ros fejlődéséért az elmúlt idő­szakban a legtöbbet tették. A záróünnepség este hét órakor vette kezdetét a Zrínyi téren, amelyet többezres tömeg tekintett meg. A toronyból el­hangzott szignál után az orosz­lán szobornál —, amely ugyan­csak Sziget hős védőinek állít emléket — fellobbant az em­léktűz lángja, majd a szigetvári Tinódi kórus énekét követően Zrínyi esküjét hallhatta a kö­zönség a Szigeti Veszedelem­ből. Ezek után a városi tanács, a várbaráti kör, valamint a honvédség képviselői megko­szorúzták az oroszlán szobrot. A katonai díszsortüzet követően először gyulladt ki a vár díszki­világítása; s a bástyáról szóló toronyzenével ért véget az egésznapos program. S. GY. Állami támogatás a szolgáltató szövetkezeteknek A Pécs városi Ipari és Szol­gáltató Szövetkezetek Pártbi­zottsága koordinációs tárgya­lást kezdeményezett a szolgál­tatási tevékenységet irányító ál­lami és tanácsi szervek vezetői, valamint a szolgáltatással fog­lalkozó ipari szövetkezetek párt­ós gazdasági vezetői között. A vitaindító előadást Szilas Pál, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, a Központi Szolgáltatás Fejlesztési Bizott­ság titkára tartotta. — A szolgáltatások fejleszté­sét segíti a jövőben az a ren­delkezés — mondotta az elő­adó —, mely szerint kijelölt fogyasztási-szövetkezeti kategó­riába fog tartozni az az ipari szövetkezet is, amely a szolgál­tatásokhoz kapcsolódó területe­ken dolgozik hatékonyan. Vagy­is a szolgáltató szövetkezetek műszaki és anyagi bázisának a kiépítésében részt vevő szövet­kezetek is központi állami tá­mogatást élvezhetnek a jövő­ben. A konzultációs megbeszélés során a szövetkezeti ipar vezetői több hasznos kezdeményező ja­vaslatot tettek. Gergely Árpád, a Pécsi ÉP­SZER főmérnöke a nagyfokú városi munkaerőgondok meg­oldására a nyugdíjas szakem­berek és a részfoglalkozásúak foglalkoztatását javasolta. Magyarcsik Gyula, a VILL- GÉP elnöke az állami nagyipar és a szövetkezeti ipar közötti kooperációs kapcsolatok bőví­téséről adott tájékoztatást. Pél­daként említette az AFIT és a gépjárműjavítással foglalkozó szövetkezetek közös alkatrész- és anyagellátási társulására tett kezdeményező intézkedése­ket. Javasolta, hogy a GELKA- val hasonló kooperációs kap­csolatot lehetne kiépíteni a te­levízió- és rádiójavítás terüle­tén. Egyesült a sellyei és az okorág! tsz közútra tereies. Zökkenőmentes volt a közútra terelés Átadták az új harkányi autóbusz-pályaudvart

Next

/
Oldalképek
Tartalom