Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-09 / 219. szám
lffiHaragyu a Piacsek-uillaban „Egykori büszkeségünk és Pécs városa értelmes lakóinak aranybányája borunk volt. Ámde az országos csapás, melyet a (ilokszéra és a jég okozott, letarolta a város felett elterjedő szőlőhegyeinket, és kopáron állanak az édes nedűt termett dombok, csupán a hajdani jólétet bizonyító palotaszerű présházak tanúskodnak róla, hogy itt milyen jólét lakozott." — így szomorkodik az 1894-es esztendő krónikása, az akkor még elháríthatatlannak vélt jégverés miatt. De, hogy mégsem csak ráolvasással és ölhetett kézzel várták a jászé rencsét a szőlősgazdák, arról tanúskodik az a viharágyú, amit nemrégiben találtak meg Pécsett, a volt Piacsek-villo padlásán. Szó ami szó első látásra aligha ágyúnak néz ki ez a fagylalt tölcsérre emlékeztető alkotmány, ami lábra állítvc két méter magas lehet. A múlt század végén és az 1900-as évek elején is használt viharágyúból már csak ez az egy példány ismeretes. Merling Bálint, aki megtalálta az ágyút így emlékezik: — Hallottam az idősebbektől, hogy régen valameny- nyi dombtetőre állítottak egyet, s azután mikor jött a jeges vihar, beledurrantottak a felhőbe. Nem volt ebben semmi ördöngőség, hiszen csak közönséges lőporral tömték meg a csövet, amit ronggyal, vagy papírral fojtottak le. A meleg levegő oszlatta állítólag szét a jeget. Dehát szerintem nem sokat érhetett, mert az én gyerekkoromban, ötven évvel ezelőtt, már nem használták. Az első viharágyút, vagy jégágyút a múlt század végén Stájerországban Stiger, windisch-feistritz-i polgármester szőlőjében állították fel, s a vihar közeledtekor többször is a felhőkbe lőttek. Az ágyúk használói úgy hitték, hogy ezzel megakadályozzák a jégeső keletkezését. Az első kísérletek állítólag sikerrel jártak, bár ebben már akkor is sokan kételkedtek. A védekezés lényege az volt. hogy különböző méretű és szerkezetű mozsarakat puskaporral töltöttek meg, majd ezeket elsütve meleg örvénygyűrű emelkedett a magasba, s így a felhőknek szét kellett volna oszlani. A kísérletek odáig mentek, hogy 1902-ben Graz-ban nemzetközi viharágyú értekezletet is összehívtak. Ezen a stájerországi küldöttön kívül olasz, francia és magyar szakemberek is részt vettek, akik megállapították, hogy a viharágyú használata csaknem teljesen haszontalan fáradozás. A kísérletek befejezésére az olasz kormány Bla- serna nevű egyetemi tanárt kért fel, de ezek a vizsgálatok is eredménytelenül végződtek. A mai hatásos jégrakéták őse, a századfordulón tehát vereséget szenvedett. Füzes János IÉÉÉNM liiiÉlilÉiiÉlM Mindenki iskolája A Rádió és a Televízió rendhagyó vállalkozása Akár papucsban, otthon a szobában ülve is elvégezhető az általános iskola utolsó két osztálya, ha valakinek csak egy csepp kitartása is van. Ez a megállapítás aligha túlzás, ha a Magyar Rádió és a Televízió közös vállalkozását mérlegre tesszük. Több mint kétéves előkészítő munka után szeptember 15-én indul a rádióban és a televízióban a Mindenki iskolája című hetenként jelentkező sorozat, amely jövő év februárjáig tart. Olvasókönyv a nézőknek A felnőttoktatás helyzetén segítő vállalkozás elsősorban azoknak nyújt majd rendkívül kedvező tanulási lehetőségeket és feltételeket, akik méq nem végezték el az általános iskola 7. és 8. osztályát. Ezen túlmenően még szélesebbre tárja mindenki előtt a tudás kapuit, valamint a közművelődési párthatározat szellemében újabb nagy tömegek részére teszi elérhetővé a ma embere számára már nélkülözhetetlen alapműveltséget. A Mindenki iskolája azonban természetesen csak lehetőség maradna, ha a műsor szerkesztői magukra hagynák a tanulni vágyókat. A Minerva Kiadó a műsort aktívan hallgatók és nézők részére olvasókönyvet állított össze, továbbá feladatlapokat és műsorkalendáriumot is készíttetett. Ezek□tietföi kel az augusztusban már kapható kiadványokkal az önellenőrzés és az önértékelés végezhető majd el szinte maradéktalanul. Kitűnő korrepetálásnak számít a Mindenki iskolája azok számára, akik valamilyen intézményes formában már végzik az általános iskolai tanulmányaikat. Ennek szellemében az adások anyaga többek között alkalmazkodik a dolgozók általános iskolájának tankönyveihez .és így kitűnően ki is egészítik egymást. Az Iskola Televízió szerkesztői gondoltak arra is, hogy úgynevezett konzultációs bázisokat hozzanak létre és így megteremtsék a hivatalos, tanári ellenőrzés lehetőségét. Ennek megszervezésére a megyei művelődési osztályokat kérik fel, akik kijelölik azokat a munkásklubokat, művelődési házakat, könyvtárakat és más közművelődési intézményeket, ahol majd pedagógusok, egyetemisták és főiskolások bevonásával nyújtanak segítséget a tanuló felnőtteknek. Vizsgázni is lehet A sorozatot igyekeztek azzal is még vonzóbbá tenni, hogy népszerű művészek, előadók közreműködésével dramatizálták az egyes részleteket. A fizika órán például Antal Imrét és Sass Elemért láthatjuk, a biológián Csurgói Ju. ditot, a matematikán Lengyel Ágnest, a földrajzon Sugár Andrást, Nagy Vendelnét, Chrudinák Alajost és Horváth Jánost, a kémia órán Pálfalvi Máriát, az irodalmon Jókai Annát, a történelmen pedig többek között Bujtor Istvánt, Ben- kő Gyulát, Agárdi Gábort. Az adások a rádióban és a televízióban is tizenhat héten ót tartanak. A rádió 64 részben kétszer ismételve, a televízió pedig 62 epizódban három alkalommal ismételve juttatja a közönség elé az órák anyagát. A tanulást könnyíti majd továbbá az is, hogy a műsorok hangfelvételei magnetofon szalagon a Tanért boltokban meg is vásárolhatók. F. J. „Félek — mindig is féltem...” Hipnotizált krokodilok Alham Sahari félmeztelenül, turbánnal a fején érkezett. Pirosra mázolt ládáiból a porond közepére vonszolta állatait: azok mintha megrémültek volna a jupiterlámpák fényétől és néhány lépés megtétele utón mozdulatlanságba merevedtek. A hatalmas testű hüllők, mintha csak fali gyíkok lennének, úgy „napoztak" a manézsban. Ezután Alham az egyik páncélos bőrűhöz lépett, mindenféle hókusz-pókusz mozdulatokat csinált, a krokodil néhányszor a karja után kapott; az idomár letérdelt a hüllővel szemben, s nem mozdult mindaddig, míg az állat meg nem merevedett. Fölkelt, aztán otthagyta ,. . A manézs közepén a hatalmas testű krokodilhoz lépett, s a pisszenést sem hallató csöndben az állatot az ölébe vette, majd turbános feje eltűnt a fenevad szétfeszített szájában ... Mindez pillanatok alatt zajlott le, s a közönség csak arra eszmélt, hogy a rangidős — negyvenéves — páncélos bőrűt már el is nyelte a porond szélén álló láda. A Mindenki iskolája sorozat gyakorlati jelentőségét az adja, hogy az adások befejeztével a műsor hallgatói és nézői osztályozó vizsgákra jelentkezhetnek és megszerezhetik az általános iskolai bizonyítványt. Ennek zökkenő mentes lebonyolítása érdekében az Oktatási Minisztérium februárban egy héttel meghosszabbítja a vizsgaidőszakot. Az adások témájának összeállításakor a szerkesztők maximálisan figyelembe vették, hogy a Mindenki iskolájának hallgatói felnőttek, élettapasztalattal és bizonyos szakmai ismeretanyaggal rendelkeznek. Ezért a „leckék" gyakorlati jellegűek, valamennyi közvetlenül az életből meríti anyagát és igyekszik kapcsolatot találni a mindennapokkal. Építők, figyelem! TETŐFEDÉSRE, ÉPÜLETEK KÜLSŐ BORÍTÁSÁRA KIVÁLÓAN ALKALMAS A 400x32 CM-ES alumínium falburkoló lemez KAPHATÓ: KERESKEDELMI VÁLLALAT KÖZÜLETI BOLTJÁBAN, PÉCS, LENIN TÉR 6. SZÁM. TELEFON: 13-866. • ÁRUKIADÁS: HÉTFŐTŐL—PÉNTEKIG 8—13 ÓRÁIG. Alham visszatért a néhány perccel előtte hipnotizált krokodilhoz, amely méq most is ugyanúgy szétvetett lábakkal és felszegett fejjel, kőmereven állt. Egy mozdulat után a hüllő gyorsan előrelépett, s ugyanarra a sorsra jutott mint társa, amely már a szállító alkalmatosságban várta .. . A porondra több hektoliteres akváriumot toltak Sira — Alham szőke felesége — a medencébe uqrott, majd megkezdte harcát az egyik páncélos bőrűvel. A viaskodástól habzott a víz, s Sira arcát csak pillanatokra láttuk, miként a krokodil befogott szájával együtt levegőért jött a felszínre. A produkciót a világon egyedül csak ő végzi . . . Otthonosan berendezett lakókocsiban beszélgetek az idomár házaspárral, a Fővárosi Nagycirkusz tőszomszédságában. Vendéglátóm angol állampolgár, művészneve Alham Sahari, egyébként olasz születésű, Ross Carlos Federicónak hívják és Spanyolországban lakik a családjával: persze évente alig néhány hónapot töltenek otthon, mert állandóan a világot járják, egyedüli produkciójukkal. — Jövőre lesz húsi éve annak, hogy elkezdtem a krokodilokkal foglalkozni. Annak előtte elefánttal, oroszlánnal, lóval dolgoztam. De úgy éreztem, hogy valami újat, egészen rendhagyót kellene csinálni. A világon rajtunk kívül csak két krokodil idomár van, Kara Kávák — aki magyar származású —, és még egy magyar, önöknél először járok, de nagyon hálás a közönségük. Nyugaton egyébként „nem megy" a cirkusz. Az én csalódom is belebukott, 1957- ben apám fölszámolt mindent. Akkor önállósítottam magam, mert a manézstól, az állatoktól többé nem tudtam elszakadni. — Fél-e a hüllőitől? — Félek. Mindig is féltem. Idegfeszültségben élek állandóan: ha naponta egy-két órát gyakorolok és akkor is mikor a porondon dolgozom. A kisebb sérüléseket össze sem tudom számolni, de nézze a fejemet: a koponyacsontig mart bele egyikük, de felhasították a halántékomat, a karomat, a tenyeremet is. — Meddig gyakorolta a hipnotizálást? — Semeddig. Elsőre sikerült. — Mikor az állatot ébresztette úgy láttam, mintha a lábára lépett volna. — Lehetetlenség. Azt hiszem ön téved. — Mégis. Hogyan érte el azt, hogy hipnotikus álomba kerülnek a hüllői? — Ez maradjon az én titkom. — Rendben van, de azt azért csak megtudhatom, menynyi ideig gyakorolta azt a produkciót, mikor a krokodil szájába teszi a lejét! — Másfél évet vett igénybe. Órámra pillantok, mert a csengő harmadszor zavarja meg, a beszélgetést. Fél nyolc van, kezdődik az előadás. Carlos Federico eltűnik az öltözőben, ahonnan Alham Sa- hariként lép ki ismét... Salamon Gyula