Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-04 / 214. szám
Dimantmt naplö 1976. augusztus 4., szerda Omega ’76 „PECSÉTGYŰRŰ'' A FAN. A szegedi Egyetemi Füvészkert bejáratánál nagyméretű rézdomborítást helyeztek el egy öreg tölgyfán. Hemmert János képzőművész alkotásával Győrffy István profesz- szornak állítottak emléket: az 6 portréját ábrázolja a „pecsétgyűrű" domborítása. Ha létezik egyáltalán állócsillag a beat hazai égboltján, úgy az, az Omega együttes. Hogy Benkő László szívós izgágasága hevíti a fiúkat, vagy saját izzásuk fényétől csillognak, egyre megy. Tény az, hogy ők viszik a fáklyát, immár másfél évtizede. A műfaj azóta mérföldeket lépett előre. A mezőny, melyből kinőtt, megérett, megizmosodott. Annál izgalmasabb a kérdés: hogyan lehet az elsők közt elsőnek maradni ennyi év után? Hogyan lehet mindig csak vezetni ennyi „olimpián”? Csak lépést kell tartani a sorban. Egyre jobbat, és újat, érdekeset hozni — ez a válasz csupán. így leírni egészen egyszerű. De ... Semmi de, mert megvalósítani is egyszerű- A vak is látja. Legalábbis innen lentről, a nézőtérről olyan egyszerűnek látszik az egész. Gyerekjáték. Előttük a mikrofon, kezükben a gitár, a technikus csak ráadja a hangerőt. Menynyi kell? Ezer, vagy ötezer watt? Mi az manapság? Egy gombnyomás. A cimpáink reagálnak: ez az. A színpadon ma vizsgázik a vcdonatúj hi-fi Stramp hangerősítő berendezés. Az aprólékos műhelymunkával kidolgozott „nóták” legfőbb kelléke. A szintetizátor varációs lehetősége szinte kimeríthetetlen, összekötve a bongó dobbal, melynek ritmusát zenei hanggá csiszolják bűvös frekvenciák, eddig soha nem hallott hanghatás. Csakúgy a háromágú szigony, melyből a varázsbot szerepében aranyeső hull alá. Varázslat lenne az egész vagy cirkuszi ámítás? A zene meggyőz, mert igaz. És a Show látványa lenyűgöző. Kóbor nehézfüst felhők fölé röppenő szárnyas -nagymadár alakja, ahogy a mikrofont táncoltatja, és Molnár, ahogy a ködfejlesztő füstjében fürdő középkori lovag képében szólózik tovább, minden elismerést kivált. A stroboszkóp villanásai, mint lassított film kísérik Deb- reczenit a forgó dobogón, s valódi színes film pereg a vásznon, a gomolygó füstben itt is: OMEGA. Mihály Tamás nem hisz a szemének. Ekkorára kivetítve még sohasem látta, mint Pécsett a nyári turné nyitányán a Park Szabadtéri moziban. És szólnak a régi, a legújabb dallamok. Itt az élő Omega! Ott a tömeg ujjongva kiált: Vissza! Vissza! Majd jön a ráadás, még kiúszik lassan, komótosan húszezer watt fényerő a színes fényszórókon át. Bornemissza Géza Elkészült a tettyei karsztforrás vízvédelmi térképe Gyógyító nevetés .. . Kevesen gondolunk erre az évezredes igazságra tudatosan is, amikor esetleges gyötrő szorongásunkat, rossz hangulatainkat egycsapásra képes föloldani a fák, az erdő, a festői természet képe vagy a vidáman, önfeledten játszó-kacagó gyerekek látványa. Pécsnek van egy, a szabadidő hasznos eltöltésére hivatalosan szórakoztató és ismeretterjesztő, nemhivatalosan pedig „indirekt" hangulatfeloldó intézménye, a Mecseki Kultúrpark és Állatkert. Mindenki tud róla, mindenki megtapasztalta már rááldozva egy szabad félnapját gyerekeivel vagy önmagában. Látógatói többségében talán épp ezért jobbára vidéki csoportok. Persze vannak pécsiek, sőt vannak törzsvendégek is, főként nyugdíjasok. Elüldögélnek, nézelődnek, beszélgetve egy-egy üveg sör mellett, ebédig- Elnézegetik a jókedvű fiatalokat. S közben valahogy nekik is kellemes, jó hangulatuk támad. Talajerő-gazdálkodás — robbantással A kissé szokatlan cím nem mást takar, mint a szervestrágya robbantással történő tere- getését, amelynek baranyai bemutatóját még a tavasszal megrendezték a baksai termelőszövetkezetben. Erről az érdekes és újszerű technológiáról most tanácskozást is tartanak, amelyre ma délelőtt 9 órakor kerül sor a Baranya megyei Növényvédő Állomás tanácstermében. A talajerőgazdálkodással foglalkozó érdeklődő szakemberek előtt a Mecseki Érc- bányászati Vállalat kísérleti kutató üzemének mérnöke ismerteti a technológiát. A tanácskozást 11 órakor bemutató követi, amelynek helyszíne ismét a baksai termelőszövetkezet, Kisdér község déli vége lesz. Tizenöt éves a Mecseki Kultúrpark — Megfigyelhető — mondja dr. Fülöp István, az intézmény igazgatója - hogy csupa derűs ember jön kifelé. A mecseki levegő, ez a környezet, a játékok, a magunk és a mások: a gyerekek — és a felnőttek - öröme megteszi a magáét.. . Ha a bejáratnál és visszafelé is a kapuban — főképp a magános látogatóknál — vérnyomást mérnének, úgy gondolom igen kedvéíő eredményt észlelnének az orvosok ,.. S nincs is ennek különösebb titka, A fák között, kanyargó tiszta gondozott sétautak mentén összesen negyven játék: dodzsemtől a szellemvasútig s az ügyességi és szórakoztató repülős, kisautós játékokon át a célbalövésiq meg a „lökd meg a kecskéig” van itt minden, ami teljes, önfeledt ki- kapcsolódást, kulturált szórakozást adhat gyereknek és felnőttnek, a „játszó embernek" egyaránt, miközben gondűző vidám muzsikát sugároznak a hangszórók. Az állatkert tavaly volt, a vidámparki rész az idei évben 15 éves. Tavaly 350 ezren látogatták, éves átlagban ne- gyedmillióan keresik fel; pihenni, kikapcsolódni vagy egyszerűen a szabadlevegőn tölteni néhány órát. A szórakoztatás, a kikapcsolódás fő célján túl az intézmény a maga eszközeivel fontos közművelődési funkciót is végez. Szezononként tíz alkalommal jó nevű műkedvelő együttesek szórakoztatják a Kultúrpark szabadtéri színpadán q spontán összeverődő közönséget. Az állatkertben díjtalan szakvezetés, ismeretterjesztő kiállítások várják a látogató kisebb-nagyobb csoportokat. S milyen nagyszerű lehetőség ez az iskoláknak! Iskolaévben nem ritka, hogy „Idegen világtójak állatai” címmel naponta 3—4 élővilágórát is megtartanak itt a gyerekeknek a szabadban, a élő „szemléltető eszközök rácsai előtt. Szaktanárok, pedagógusok is gyakori vendégek itt vagy az állatkert szakköri oktató termében, de kisugárzik az intézmény jelenléte, hatása a város kulturális életébe is. Szakelőadóik „Az állatokról bizalmasan" című színes diasorozatos előadása gyakori vendég a művelődés! házakban. Jó, hogy van nekünk ez az állatkert és kultúrpark. Kicsit messzire van ugyan, de aki rászánja azt a 3 órát vagy félnapot, ahogy mondani szokás, „szinte kicserélten” indul vissza a rossz levegőjű város nyüzsgésébe, a gondjai közé újra . .. {w. e.) Határidő előtt teljesíti az ÉPGÉP a megrendelést Két évvel ezelőtt ismerkedtek és készítették az első házgyári sablon-szerkezeteket az Építőgépgyártó Vállalat pécsi szállítóberendezések gyárában. Azóta belejöttek ebbe a nagy pontosságot igénylő, milliméternél nagyobb méreteltérést meg nem engedő munkába, úgy hogy most már, a hazai főpróba után exportra is vállalkozhattak — hamarosan útnak indítják házgyári panel-sablonjaikat Csehszlovákiába. A sablonok elkészítéséhez a Testvériség szocialista brigád szerelő lakatosai kezdtek hozzá, akik vállalták, november helyett augusztus 20-ra eleget tesznek a megrendelésnek és útnak indítják a 26 sablont. Ez a munka csaknem 3 millió forint exportbevételt jelent a vállalatnak. Úgy tervezik, a következő években minden évben gyártanak és szállítanak ilyen házgyári sablonokat. Az ÉPGÉP pécsi gyárának ezenkívül természetesen más külföldi megrendelései is vannak, az idén legfőképpen a fejlődő országokba szállítanak, ahol a jelek szerint most fognak hozzá a tömeges lakásépítés ipari hátterének megteremtéséhez. A pécsiek házgyári berendezéseket szállítottak mór az idén Szíriába, Algériába — ide konténereket is —; Dél-Jemen- be hidraulikus szerelőállványt. A pécsi qyárban augusztus közepére készül az a gipszoerlit falelemgyártó gép, amely- magyar találmány és nemzetközileg is sikere van. A gép segítségével nagyon gyorsan elkészíthetők a térelválasztó falak, amelyek igen jó hang- és hőszigetelők. Az első gépet a Közel-Keletre szállítják. Mindent egybevetve az ÉPGÉP pécsi gyárából az idén többet küldenek a külpiacokra, mint tavaly. Augusztus 20-21. s kétnapos munkaszünet Ebben az évben augusztus 20-a pénteki napra esik. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletében foglaltak szerint ha a munkaszüneti napot a vasárnaptól egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot a közbenső munkanapon kell kiadni, és az utolsó munkanapon a vállalatnál szokásos szombati munkaidő beosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően 20-ával kapcsolatosan ebben az évben a munkarend a következőképpen alakul: Augusztus 19-én, csütörtökön szombati munkaidő beosztás; augusztus 20-án, pénteken munkaszüneti nap; 21-én, szombaton heti pihenőnap; augusztus 22-én, vasárnap rendes munkanap lesz. Nem vonatkozik ez a munkarend megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozókra. A város ivóvízéről van szó Gondlíző intézmény Házgyári sablonok Csehszlovákiába határozza meg a karsztforrás területét. Megállapítja, hogy közvetlenül veszélyeztetett a Pécs fölötti rész az Állatkert- nél és Vidámparknál, valamint északabbra a Lapis környékén- A veszélyeztetést a növényvédőszerek, a csatornák, egyéb beszűrődő szennyeződések okozzák, s itt már a következő lépéstől várható a megoldás: a térkép a Vízmű birtokában van, jöhetnek a széleskörű szakmai viták, ennek eredményeként pedig építkezési, a felhasználható anyagokkal kapcsolatos korlátozások bevezetése. Hisz nem csekély dologról van szó: a pécsiek tiszta, egészséges ivóvízéről. Szántó Péter I Készülnek a sablonok az ÉPGEP pécsi gyárában. Egy jó kiadós sétának Pécs fölött a hegyekben — főleg, ha éveken át nap mint nap ismétlődik — forintban kifejezhető értéke van. Annak a sétának, amelyről most lesz szó, pontosan százötvenezer forint az értéke. A „sétáló” Rónaki László volt, a Mecseki Ércbányászati Vállalat Kutató és Mélyfúró üzeme hidrogeológiai csoportjának dolgozója. Ö egyébként a Mecsek és a Tety- tye szerelmese, a mecseki karsztkutató csoport vezetője, és évek óta, magánszorgalomból járta a Tettye karsztforrós- vidékét. Mikor aztán a Pécsi Vízmű megkereste a hidrogeológiai csoportot a karsztvidék feltérképezése ügyében, adott volt a lehetőség: a hosszú évek adatai alapján elkészülhet a vízvédelmi tanulmány- terv. Az már azonban a vállalat és a mélyfúró üzem dolgozóinak lelkesedésén múlott, hogy minderre társadalmi munkában került sor. A Tettyének ez a 8 négyzet- kilométeres része triászkori mészkőből épült fel, s ezt a mészkövet a víz oldja, karszto- sítja. Repedések, barlangok keletkeznek, melyekben szabadon közlekedik a víz, méghozzá szűrődés nélkül. Lévén, hogy a váos vízellátásában e terület nagy szerepet játszik, nem mindegy hogy hol és milyen mértékben szennyeződhet. Ennek felmérésére szükséges meghatározni a terület határait, azt, hogy hol vannak dolinák, nyitott, zárt víznyelők. Kísérlet már többíz'ben történt a térképezésre, eddig vajmi kevés eredménnyel. Ezért van az, hogy a most készült vízvédelmi tanulmány értéke jóval nagyobb, mint amely a százötvenezer forintban kifejeződik. A voltaképpeni társadalmi munkát Rónaki László végezte a vállalat rendelkezésére álló és az általa felmért adatok alapján, de az eredményhez nagyban hozzásegített az üzem: biztosította a műszaki rajzolást, sokszorosítást, gépelést. A munka elvégzésének két hetére a csoport többi tagja vállalta a hidrogeoló- gus feladatait. A két heti munka látszólag rövid idő, de ha összesítjük az eddigi kutatásokra fordított munkát, s ha ismerjük a többi próbálkozás idejét, legalább fél évet számíthatunk a vízvédelmi térkép elkészítésére. A térkép nyolc kilométerben
