Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-04 / 214. szám
1976. augusztus 4., szerda Dünantmt rtaplo 3 ■Uagyobb péni — több kultúra A művelődés közös anyagi bázisai A mohácsi járás tíz községében már megvalósult Pécsiek közt a szegedi nyári egyetemen Középpontban: a munkásművelődés Sokszor elmondtuk már, e Hasábokon gyakran visszatérő témánk volt, hogy mennyire fontos a művelődés anyagi erőforrásainak összehangolása. Sokszor elmondtuk: a művelődés helyzetén, alapvető gondjain; a düledező kisiskolákon, a roskatag közművelődési intézményeken csakis az anyagi prők összefogásával, a kultúra közös anyagi bázisainak megteremtésével tudunk segíteni. Hiszen van pénz, sok pénz van a kultúrára, de sokhelyütt van ez a pénz és jelentős hányada éppen nem az államhatalom helyi szerveinél, hanem a gazdasági termelőüzemek, vállalatok, vállalatszerűén gazdálkodó szövetkezetek kulturális alapjaiban jelentkezik- Ha jelentkezik, hisz nem mindenütt rendeltetésszerűen, azaz nem mindig kulturális célokra kerülnek fölhasználásra ezek az összegek. Bár el kell ismernünk, sokat változott ezzel kapcsolatban a gazdasági vezetők szemlélete, különösen a párt központi bizottságának a közművelődés fejlesztéséről hozott határozata óta. Tennivaló azért akad jócskán az elkövetkezendő évekre is: a szétaprózott pénzösszegek összefogása, helyileg összehangolt felhasználása egy-egy nagyobb közösség művelődése érdekében. Újat elviekben aligha mondhatunk ezen a téren. Mégis vissza-visszatérünk erre a témára, mert szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat s elsősorban az illetékeseket: milyen eredményekre jutottunk az anyagi alapok összefogásában — Baranya-szerte. Beszámoltunk arról, hogy a szigetvári járásban már 1975- ben megvalósították az anyagi erők összehangolásának legfejlettebb formáját, a közművelődési intézmények közös fenntartását. Vagyis az intézmények fenntartásának azt a módját, amikor az éves állami költségvetésből és a vállalatok, téeszek stb. szerződésben, meghatározott összegű anyagi támogatásából származó nagyobb summával tervezik meg és rendezik az egész falut érintő kulturális kiadásokat. Baranyában két éve még alig tíz-egy- néhány ilyen intézmény működött. A szigetvári járásban immár második éve ezen a módon működnek a járás közművelődési intézményei — 10 művelődési ház és 7 klub- könyvtár. Azaz kilenc termelő- szövetkezet és a körzeti községi tanácsok szerződése alapján évente csaknem megkétszereződött, 574 ezer forintról csaknem egymillió forintra nőtt a művelődésre fölhasználható •konkrét, azaz előre megtervezhető pénzösszeg. (Ebben nincsenek benne több intézmény korszerűsítésére, illetve új felépítésére szánt összegek, amiket tsz-ek, termelő üzemek tettek le az asztalra.) Beszámoltunk arról is, hogy a siklósi járásban hány gazdasági termelőüzem milyen összegekkel támogatja rendszeresen a dolgozók művelődését; s korábban szóltunk a mohácsi járás hasonló törekvéseiről is. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a rendszeres anyagi támogatástól csupán egy lépés a köz- művelődési intézmények közös fenntartásba vétele- Ezt tapasztaltuk legutóbb a mohácsi járásban is. Ügy tűnik, a szigetvári példát követve — valószínűleg már ez év őszén — ez lesz a megye második járása, ahol megvalósítják valamennyi művelődési intézmény közös fenntartását. Hogyan? Ez év elején a járás párttitkárait és gazdasági vezetőit tájékoztatta a járási pártbizottság a közművelődés helyzetéről, és a feladatok végrehajtásról, a KB határozat óta. Ismertették azt is, hol állnak az anyagi erők összehangolása terén. Szép eredményekről adhattak számot. A IV. ötéves tervben a gazdasági termelőüzemek segítségével, tehát a társadalmi összefogással együtt összesen 8,3 millió forintot használtak lel az intézmény- hálózat korszerűsítésére. (Pl. Lippón, Somberekén, Majson, Bolyban, Dunaszekcsőn.) Ez persze az összefogásnak csupán egyik formája. Elmondták: a következő lépés a közös fenntartás lehetne, amely Bolyban, Lánycsókon, Somberekén, Véménden, Lippón, Borjádon és Nagynyárádon, továbbá: Kátolyban, Szederkényben és Majson, vagyis 15 közül tíz községben már korábban megvalósult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebben a tíz községben már nem esetleges, alkalomszerű a gazdasági szervek támogatása, hanem az állami költségvetés mintegy félmillió forint mellett még megtervezhető újabb kb 400 000 Ft is a lakosság művelődésére, a tíz intézmény működtetésére- Az anyagi erők összefogásának alighanem a legszebb és legnagyobb példáját a sombere- ki termelőszövetkezet szolgáltatta. Félmillió forintot utáltát a község művelődési házának fölépítésére, külön egymilliót egy négytantermes iskola és tornaterem fölépítésére; emellett 1974-től évente 40 ezer forinttal járul hozzá a művelődési ház fenntartásához. Bolyban pontosan tíz éve kötötték meq a közös fenntartási szerződést. Jelenleg az ÁG, a tsz, az ÁFÉSZ és az SZMT együttes szerződésével 126 ezer forint jut a közművelődésre évente itt. A példákat sorolhatnánk, ezt tették a járási pártbizottság beszámolóján is. Azzal a céllal, hogy a többi község termelőüzemeit is a művelődés hasonló, összehangolt anyagi támogatására ösztönözzék. A javaslat nem talált ellenvetésre. A járási vezetők Bolyban megtartott értekezletén határozatot fogadtak el a művelődési otthon jellegű intézmények közös fenntartásba vételéről, felülvizsgálva, esetleg módosítva a változó körülményeknek megfelelően a korábban megkötött hasonló szerződéseket is. Summa-summárum, a mohácsi járásban léptek egyet előre a művelődés közös anyagi bázisainak megteremtésében. Ennek a lépésnek a szükségessége a másik három járásban sem vitatható. Az összehangolás feltételei megvannak a siklósi, a pécsi vagy a sásdi járóéban is, esetenként —vagy itt-ott rendszerességgel is — a gazdasági termelőüzemek támogató készségében sincs hiány. Vajon nem lenne esedékes a járási pártbizottságoknak ebben a három járásban is a Befejeződött az új általános iskolai tanterv készítése az Országos Pedagógiai Intézetben. A kéziratot a szerkesztők közoktatáspolitikai bírálatra, illetve elfogadásra az Oktatási Minisztérium vezetői elé terjesztik. Az 1978 szeptember 1-től folyamatosan bevezetésre kerülő új tanterv munkálatai három évvel ezelőtt kezdődtek. A tervezetet tavaly júniusban országos — a tantervek történetében a legszélesebb körű — vitára bocsátották. Részletes elemzésnek vetette alá a tervezetet a Magyar Tuszigetvári és a mohácsi járáséhoz hasonló szervezőmunkára töreked niök? Az évtized végére Pécsett elkészülő állandó helytörténeti és munkásmozgalmi kiállítás anyaga napról napra növekszik. Újabb tárgyakkal, dokumentumokkal gazdagodik a gyűjtemény, amely a Felsőmalom utcai Tímárházban létesítendő múzeum alapját képezi. A több, mint 400 négyzetméter alapterületű múzeum mutatja majd be Pécs történetét, a török kiűzésétől, baranyai vonatkozásokkal átszőve egészen 1948-ig, különös tekintettel a város és a megye munkásmozgalmi hagyományaira. A Tímár-ház emeleti részén négy nagyméretű teremben rendezik be a kiállítást. Az első helyiségben 1686-tól 1848-49- ig kapunk részletes betekintést. Ebből a korból azonban a céheket bemutató dokumentumok kivételével az anyag eléggé hiányos. Ennek kiegészítésére több épület- és városkép-makettal pótolják majd az eredeti anyagot. Makett készül a régi városházáról, az egyetemi könyvtárról, a püspöki várról és a legfontosabb dományos Akadémia elnökségi közoktatási bizottsága. Országszerte vitákat, ankétokat rendeztek, s összegezte véleményét számos tantestület is. Több pedagógus tanulmányszintű dolgozatban foglalta össze gondolatait, javaslatait. A különböző tantárgyak tantervi tervezete megjelent a módszertani, szakmai lapokban is; ezt követően folyamatosan közölték a reflexiókat, még a legszélsőségesebb véleményeket is. A vita a szaksajtóban még nem ért véget. Baranyai eszperantisták Bulgáriában Nemzetközi eszperantó tábor nyílik a bulgáriai Burgaszban. A három hetes táborozás elsődleges célja az eszperantó nyelv jobb elsajátítása. Nemzetközi oktatók irányításával csaknem 200 fiatal mélyíti nyelvtudását. Hazánkból nyolc bólyi és mohácsi fiatal ma reggel indult útnak, hogy tovább szélesítsék kapcsolataikat a világ minden tájáról Bur- gaszba érkezett fiatalokkal, és új nyelvi ismereteket szerezzenek. korabeli épületekről. Továbbá metszetek, térképek, iratok, zászlók teszik majd még szemléletesebbé ezt a több, mint másfél évszázadot. A következő teremben 1850- től 1918-ig az Antant-megszállás kezdetéig követhetjük nyomon Pécs történetét. Hangsúlyozottan a város kapitalista iparának kialakulását, a munkásmozgalom létrejöttének kezdeti mozzanatait és a bányászmegmozdulásokat. A mindennapokat polgári „interieur" mutatja be, de kiállítanak munkás- és bányászlakás berendezéseket is, a korabeli állapotoknak megfelelően. Kellő mennyiségű anyag esetén gyűjteményt láthatunk majd itt a századfordulói Pécs ipari üzemeinek termékeiből, reklámanyagából. A harmadik helyiségben 1918-tól 1921-ig a szerb megszállás végéig állítanak ki dokumentumokat, Itt kapnak helyet többek között a 6-os ezred lázadásának emlékei, valamint a sásdi direktórium anyagai is. Végezetül az utolsó teremben az 1948-as évvel zárul a kiállítás. Az állandó helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumot a Janus Pannonius Múzeum és a Baranya megyei Levéltár közösen rendezi be. Jelenleg még az anyagok túlnyomó része írásos dokumentum, ezért kérik, hogy akinek a birtokában múlt- vagy e századi munkás- mozgalmi hagyományokat őrző anyag van, adja át a múzeumnak. Szívesen elfogadnak továbbá családi hagyatékból iratokat, fotókat és tárnyakat, amelyek látszólag jelentéktelenek, de a múzeum számára ezek is nagyon értékesek lehetnek. F. J. Pécsről és Baranyából huszonhárom vezető beosztású népművelő vesz részt ezekben a napokban Szeged művelődéselméleti nyári egyetemén. Rekordszám ez a többi megye hallgatóinak arányához képest: megyénként tíz az átlagos létszám. Ez is adta a gondolatot, hogy a helyszínen megkeressük a pécsi népművelőket. A program szünetében beszélgetésre kértem Timár Irma tanácsost, a Baranya megyei Tanács közművelődési csoportvezetőjét; Baló Istvánt, a pécsi Doktor Sándor MAGYAR-OROSZ ‘zsebszótár A KIEJTÉS MEGJELÖLÉSÉVEL. Művelődési Központ igazgatóját és dr. Varga Jánost, a komlói városi Tanács közművelődési felügyelőjét. A helyszín, az Akadémia Biológiai Központja hatalmas, impozáns acél- és üvegpalotájának előcsarnoka, a művelődéselméleti nyári egyetem színhelye. A 11 napos előadássorozat központi témája: a munkásművelődés. — Maga a téma indokolja, hogy minél nagyobb létszámban vegyünk részt az idei szegedi nyári egyetem előadásain — mondotta érdeklődésemre Timár Irma. — Nagyon jó, hogy nemcsak Pécsről érkeztünk: Komló, Szigetvár, Villány és más járási, illetve körzeti központok, intézmények népművelői közül is szép számban itt vannak. — Mit tart különösen értékesnek? — Mindenekelőtt azt, hogy országos vezető szakemberek előadásai nyomán első kézből nyerünk információkat; másrészt kiváló alkalom ez a találkozásra, a tapasztalatcserére is az ország különböző tájairól érkezett több száz népművelővel. Új közművelődési formákban és módszerekben gondolkodva itt a munkánk gyakorlatáról is közvetlenül tudunk gondolatokat cserélni.. . A továbbiakban mindhárom beszélgető társam egybehangzóan kiemelte, hogy Szeged kiváló házigazda, és a Biológiai Központ épüfete a hatalmas újszegedi őspark mellett és a Tisza közelében az ismeretszerzésre meg a pihenésre egyaránt a legideálisabb hely. Dr. Varga János még azt is megemlítette, ami talán a legnagyobb érdeme a szegedieknek: öt évvel ezelőtt a TIT elnöksége itt „találta ki” a szakmai továbbképzésnek, a kötetlen véleménycserének és a találkozásnak ezt a kitűnő formáját a népművelők számára a Szabadtéri Játékok időszakában, noha ez országos, központi feladat lehetett volna. A TIT ez évi szegedi művelődéselméleti nyári egyetemén számos tudományos igényű előadás hangzik el július 27. és augusztus 6. között. Egyebek közt Szegedről, a város szerepéről gazdasági és kulturális életünkben; a munkásosztály helyzetének mai jellemzőiről a munkásműveltség vizsgálatának elméleti eredményeiről, illetve a téma történeti áttekintéséről, a kutatások jelenlegi helyzetéről és sok egyéb fontos közművelődési és szociológiai témáról. Szabad idejükben városnézés; a Dóm téri előadások; kirándulások, egyéni pihenés szerepelnek a programban. Természetesen kötetlenül — hiszen ettől nyári egyetem. De talán ebben is a varázsa: a „szellős", nem agyonzsúfólt program (mint sokhelyütt még!) vonzó a résztvevők számára; a kötetlenség pedig aktív részvételre ösztönzi a hallgatóságot. Erről Molnár Zoltánnal, a TIT szegedi titkárával és dr. Veczkó József docenssel, a szegedi bölcsész kar dékánhelyettesével, a nyári egyetem igazgatójával beszélgettem. Mint megtudtam: Szegeden 1964 óta rendezi meg a TIT minden nyáron a pedagógiai nyári egyetemet (átlag 370 hallgatóval) és öt éve „találták ki” mellé a másik kurzust, a közművelődés különböző témaköreiben, népművelőknek, 270 résztvevővel. Mindkét kurzuson nagyarányú a túljelentkezés, de a pécsiek, mivel kezdettől visszatérő „törzsgárda" tagok jobbára, kiemelt keretszámot kapnak. Az idei előadássorozat új színfoltja egyébként jó néhány üzemi, egyelőre nagyüzemi népművelő megjelenése. De ez is nagy szó, mert szemléletváltozást tükröz a gazdasági vezetőknél. Pécsről Csizmadia Sándor, az ismert pol-beat énekes képviseli az üzemi népművelőket. Llj általános iskolai tanterv Úgy gondoljuk, lassan itt lenne az ideje. Wallinger Endre Gyűlnek o dokumentumok Megelevenedik Pécs történelme (w. e.)
