Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-04 / 214. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 214. szám 1976. augusztus 4., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nemzeti érdek és szocializmus Lázár György befejezte Lengyelországban hivatalos tárgyalásait Cözös közlemény a látogatásról Burgonyát öntöznek a Szentlőrinci Állami Gazdaságban a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat önjáró öntözőberendezésével. Korszerűbb öntözőgépparkra van szükség A gyártó cég meg tudja duplázni a termelést A mikor V. I. Lenin lefektette a népek közötti kapcsolatok új típusának alapjait, azt mondotta, hogy a kommunisták a nemzeteknek olyan önkéntes szövetségét akarják, amely a kölcsönös bizalom és a testvéri egység világos felismerésén alapszik. A soknemzetiségű Szovjetunió, a szocialista világ- rendszer létrejötte és fejlődése o proletár internacionalizmus eszméinek gyakorlati megvalósulása volt és megsemmisítő csapást mért a burzsoá nacionalizmusra. A munkás- és a nemzeti-felszabadító mozgalom fejlődésével még jobban kibővült az internacionalizmus eszméinek befolyási szférája. A reakció korunk forradalmi osztagainak erősödő szolidaritásában látja a legfőbb veszélyt a maga számára. Nem csoda tehát, hogy a tétet a harcos nacionalizmusra, mint a forradalmi erők elszigetelésének eszközére helyezi. Az imperializmus ideológusai, amikor a világ különböző körzeteiben jelentkező ilyen, vagy olyan nacionalista megnyilvánulásokra spekulálnak, a nacionalizmus ama „mindenható" vírusáról szóló tézist terjesztik, amely elkerülhetetlenül megfertőzi valamennyi országot, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A burzsoá ideológusok célja: bebizonyítani, hogy a nemzetek közötti viszálykodások és konfliktusok nem a termelési viszonyok megváltozásának eredményeként szűnnek meg, hanem a tudományos-technikai forradalomnak a hatására, amely az úgynevezett „egységes ipari társadalom" kialakulásához vezet. Minden olyan kísérletük azonban, hogy a szocializmussal valamilyen más „internacionalista modellt” állítsanak szembe, hiábavaló és értelmetlen. A termelő erők fejlődését, növekvő társadalmasításukat és a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését a termelés, a társadalom fokozódó nemzetközivé^ válása követi. Ez mindenütt előrelendíti az integrációs folyamatokat. A kapitalizmusban ezek olyan irányban fejlődnek, hogy sok állam még aláren- deltebb viszonyba kerül a nagyobb imperialista hatalmakkal. Ez utóbbiak a legnagyobb előnyhöz jutnak a kapitalista integráció révén, ami viszont elkerülhetetlenül a nemzeti ellentétek kiéleződéséhez vezet. A szocializmusban az integrációs folyamatok elvileg más jellegűek, mivel a partnerek szigorú egyenjogúságának, szuverenitásának, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainak az elvei alapján fejlődnek. A KGST tevékenysége biztosítja az államok szakadatlan fejlődését. Ezek önálló nemzeti gazdasági egységek maradnak, de e közben egyre szélesebb körben használják ki a szocialista munkamegosztás előnyeit. A kölcsönös testvéri segítség, a népgazdasági tervek összehangolása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy kielégítsék a szocialista államok gazdasági szükségleteit, hanem azt is, hogy közelebb hozzák egymáshoz gazdasági fejlődésük színvonalát. Az ezeknek az államoknak a kölcsönös kapcsolataiban felmerülő problémákat a nemzeti és internacionalista érdekek összeegyeztetése alapján oldják meg. Nem könnyű feladat persze a nemzeti érdekeket összhangba hozni az internacionalizmus érdekeivel. A tapasztalatazon- ban azt bizonyítja, hogy ahol semmibe veszik a szocialista építés általános elveit, vagy ha az egyetemes fejlődés problémáit szűk nemzeti érdekek prizmáján keresztül vizsgálják, elkerülhetetlenül a nacionalizmusba csúsznak át. Napjainkban éppen a nacionalizmus a jobboldali és a „baloldali” opportunizmus közös nevezője, A szocialista országokban vezető szerepet játszik a munkásosztály. A munkásosztály számára pedig a nemzeti szűk- látókörűség mindenfajta megnyilvánulása — visszafelé haladást jelent. A nacionalizmus, amely elhomályosítja az osztályöntudatot, ellenségeskedést és bizalmatlanságot szít más népekkel szemben, komoly veszélyt rejt magában. A szocializmus viszonyai között a nacionalizmus egyértelműen negatív jelenség, mivel a proletár internacionalizmus, a népek testvériségének eszméi ellen irányul. Nyilvánvaló hiba lenne ösz- szekeverni ezt a reakciós nacionalizmust a „harmadik világ” országainak nacionalizmusával; ott a nacionalizmus valóban bizonyos pozitív szerepet játszhat, mivel antiimpe- rialista tartalma van. A marxista-leninisták természetesen nem tesznek egyen- lőségi jelet a nemzeti öntudat és a nacionalizmus közé. A szocialista országokban élő népek nemzeti büszkeségének növekedése — olyan pozitív tény, amely az élet minden területén általuk elért sikerek természetes folyománya. Erősíti meggyőződésüket, hogy a testvérországok tartós közösségében van valameny- nyiük további felvirágzásának a záloga. Az emberek egy részének körében és a szocialista építés folyamatának bizonyos körülményei közölt felülkerekedhet a nemzeti felsőbbrendűség hangulata, a régi ideológia maradványa. Ez történik Kínában. A pekingi kalandorok bélés külpolitikai irányvonala figyelmen kívül hagyja a kínai nép alapvető érdekeit, és elvakult nacionalizmusát „baloldali" frázisokkal álcázza. Ilyen körülmények között a világ forradalmárai előtt az a feladat áll, hogy a pekingi szakadároknak a marxista- leninista pártok elleni soviniszta támadásaival szembeállítsák a kommunista világmozgalom összeforrottságát és eszmei érettségét, z SZKP, valamennyi marxista—leninista párt abból indul ki, hogy amíg fennáll az imperializmus, amely a szocialista világrendszer aláásására, a népek felszabadító mozgalmának elfojtására irányuló agresszív politikát folytat, minden forradalmár kötelessége a harcosok mellé állni a barikád egyik oldalára, a reakciós erők ellen, A lenini internacionalista elvek iránti hűségben van a záloga annak, hogy az imperializmusnak a nacionalizmus felszítására irányuló kísérletét visszaverve a szocializmus újabb győzelmeket arasson.- T. L. Kedden délután befejezte hivatalos lengyelországi tárgyalásait Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A megbeszélések záró-plenáris ülésén Lázár György és Piotr Jarosze- wicz emlékeztetőt írt alá és jóváhagyták a közös közlemény szövegét. A közlemény szövege a következő: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1976. augusztus 2—3-án Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a meghívására, hivatalos baráti látogatást tett Lengyelországban. A Magyar fJépköztársaság miniszterelnöke megtekintette a lengyel fővárost és megismerkedett Varsó nevezetességeivel. A kormányfők a tárgyalások során tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa határozatai végrehajtásának menetéről, népeik eredményeiről a szocialista építőmunkában. Áttekintették a magyar—lengyel kapcsolatok helyzetét, különös tekintettel a gazdasági és a műszaki-Judo- mányos együttműködés fejlesztésére, valamint véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködése eredményesen fejlődik a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a két nép, a szocializmus és a béke érdekében. A kapcsolatok építésében nagy jelentősége van Kádár János és Edward Gierek találkozóinak, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt szoros, baráti együttműködésének. A kormányfők tájékoztatták egymást országaik gazdasági fejlődéséről és meghatározták a két ország munkamegosztása további bővítésének főbb irányzatait 1980-ig és az azt követő időszakraA kormányfők megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai eredményesen fejlődnek. A termelési szakosítás és a kooperáció részesedése az 1976—80- Cs évekre előirányzott árucsereforgalomból mintegy harminc százalék. A termelési szakosítás és kooperáció legdinamikusabban a gépiparban és a vegyiparban fejlődik. A gépiparban naay jelentősége van a Fiat 126 P személygépkocsik kooperációs gyártásáról szóló megállapodásnak, a közúti járműipari kooperációnak, továbbá a szerszámgépek, egyes elektronikai termékek és orvosi berendezések gyártásszakosítására kötött megállapodásoknak. A munkamegosztás fejlődésének eredményeként rendszeresen nő az áruforgalom a két orszóq között. Az 1976—80-ra kötött hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás a kölcsönös áruszállítások mintegy 60 százalékos növekedését irányozza elő a korábbi ötéves tervhez képest. A kormányfők, figyelembe véve a két ország szükségleteit és lehetőségeit, megbízták a központi tervező szerveket és a ( Folytatás az 5. oldalon) Néhány év pangás után — amikor az öntözőgépek hazai forgalmazása a mélypontra esett — az idei aszályos időjárás újra felhívta a figyelmet az öntözés jelentőségére. A több év alatt felgyülemlett kereskedelmi raktárkészlet szinte napok alatt elfogyott. Kihasználva a 70 százalékos állami támogatást, ami szeptember 30-ig marad érvényben, Baranya mezőgazdasági nagyüzemei valósággal megrohamozták a pécsi AGROKER-t, ahol 19 öntözőberendezés kelt el napok alatt, de ezzel aztán el is fogyott a készlet. A hagyományos kézi áttele- pítésü öntözőberendezések korszaka lejárt, ehhez nincs munkaerő a mezőgazdaságbon. A megye öntözőgépparkja korszerűsítésre, lecserélésre szorul. Ez fogalmazódott meg a termelő gazdaságok részéről igényként a tegnapi megyei öntözési bemutatón, amelyet a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, a MAE, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a Megyei TSZ Szövetség és az AG- ROKER közösen rendezett meg a Szentlőrinci Állcmi Gazdaság terű létén. Az elmúlt 'napokban lehullott 60-100 milliméter csapadék ellenére továbbra is aktuális maradt az öntözés kérdése — ezt a résztvevők nagy száma is aláhúzta — mutatott rá megnyitójában Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese, hisz a hozamok emelkedésével a növények vízigénye arányosan nő. Az elkövetkező ötéves tervben búzából 15—18, kukoricából 23—27, cukorrépából 19—22, lucernából 18—24, burgonyából 25-28, szójából 30-32 százalékos termésnövekedést kívánunk elérői, nem is beszélve a különösen nagy vízigényű zöldségtermesztés fejlesztéséről, amelyben a megye feladatai még tetemesebbek. Mindez aláhúzza az öntözés fokozott jelentőségét. A korszerűsítésnek a gyár részéről nincs akadálya, mutatott rá Papo Mihály, a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat kereskedelmi osztályvezetője. A gyár az elmúlt években a legkorszerűbb traktor vontatású, illetve önjárós típusokat fejlesztette ki s ezeket már sorozatban gyártja évi 300 milliós értékben. Más kérdés, hogy a lanyha igény miatt ezek a szériák kicsik voltak, A gyár a rossz hazai piac miatt inkább a cukorrépa qépsorok gyártását fokozta. De a Szekszárdi MEZŐGÉP fel van rá készülve, hogy gyártását megduplázza, esetleg meg is háromszorozza. A tegnapi bemutatón is tapasztalhattuk, hogy valóban nagyon korszerűek a szekszárdi öntözőgépek. Legújabban kifejlesztett típusuk a CSSZV— 90-es önjáró öntözőgép teljesítményben felveszi a versenyt a BAYER-cég REGENT-GI- GÁNT-jával, ezt Majláthpusz- tán láthattuk működés közben. A gép szezon teljesítménye 50 hektár s ehhez kell a legkevesebb kézi munkaerő. Egy ember 8-10 ilyen gépet ki tud szolgálni. Jövőre már szériában gyártják a szekszárdiak. Van tehát jó magyar gép, van gyártó kapacitás — de mivel készletre termelni sem a gyár, sem a kereskedelem nem akar — fontos, legyen megrendelő, legyen vevő is. —Rné— Két súlyos, életveszélyes beteg ellátására alkalmas Mercedes mentőrohamautó érkezett Pécsre a napokban. A legkorszerűbb lélegeztetőgéppel, EKG-készülékkel és szívműködés' ritmust beállító készülékkel rendelkező mentő különösen a súlyos közúti és üzemi baleseteknél, a gyors újraélesztésnél nagy jelentőségű.
