Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-26 / 235. szám

2 Dunántúli napló 1976. augusztus 26., csütörtök Olvastuk, hallottuk Baranyáról Gulyás Pál a komlói kisker­tekről írt a Népszabadság augusztus 14-i számában. A 30 000 lakosú bányászváros ve­zetői évekig keresték a mód­ját a jobb zöldség- és gyü­mölcsellátásnak. Próbálkoztak állami támogatással, kedvez­ményes bódéépítéssel, de ered­ményt csak a kert-társulások hoztak. Tavaly öt és fél millió forint értékű árut állítottak elő, ami azt jelenti, hogy az 1225 tag megtermelte saját szükség­letét, s félmillió forint értékű zöldség iütött a kereskedelem­nek is. A négy kertszövetkezet összterülete 135 hektár, melyet növelni kell, mert a jelentke­zők száma is nő, parlag föld pedig van. Másrészt a fólia alatti termelést is bővítik és szeretnék elkezdeni a virág- termesztést is. Két kertészeti szakcsoport­ban létesítettek palántanevelő telepet, s az idén 28 000 saját­nevelésű palántát adott el tag­jainak egyik szakcsoport. 4200 méternyi vízvezetéket építet­tek és 1400 négyzetméternyi fó­liával borított területen termel­nek a tagok. A szerszámok tá­rolásához öt alumínium ga­rázst építettek. Az ÁFÉSZ köl­csönöz kézierővel működő gé­peket, teherautót bocsátanak a kiskert tulajdonosok rendelke­zésére, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert szereznek be és most rendeltek egy univer­zális kertitraktort is. Mindezekért cserébe leg­alább 100 forintos ÁFÉSZ rész­jegyet kell váltaniok, fizetik évente a négyszögölenkénti egy forint földhasználati díjat, s belépéskor 100—120 forint hozzájárulást a társulás fejlesz­tési alapjához, kútfúráshoz, víz­vezeték építéséhez. A Magyar Hírlap augusztus 14-i számában Pécs város Ta­nácsának kezdeményezéséről olvastunk. A tanács elhatáro­zása a következő: a jövőben megszüntetik az apparátus „személytelenségét”. A közvet­lenebb kapcsolat érdekében a tanácsi dolgozók asztalára ki­teszik az ügyintéző nevét. A kapcsolat lényege természete­sen a jövőben is a rugalmas, gyors, hozzáértő hivatali szol­gálatban és intézkedésben rej­lik. De alighanem gazdag ta­pasztalatot szereztek a pécsiek például a hivatalok íróasztala előtt bizonytalanul, tétován, olykor talán zavarban álldo­gáló, gondját, panaszát nehéz­kesen előadó ügyfél típusról, aki ráadásul még azt sem tudja, kit tiszteljen a „tisztelt ügyintézőben”, akit beleava; személyes ügyébe. Tudományos rendezvénysorozat a POTE-n A konferencia résztvevői a szünetben megtekintet ték a MEDATA AB Stockholm orvosi műszer-kiál­lítását. VII. hematológus napok Plenáris ülések, referátumok a fehérvérűségről Változik az üzletek hétvégi nyitvatartása A csúcsidőben több lesz az eladó A belkereskedelmi miniszter, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetével, valamint a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának Elnökségével egyetértésben az üzletek szom­bati és vasárnapi nyitvatartási rendjét 1976. szeptember 13-i hatállyal módosította. A belkereskedelmi miniszter és vezető munkatársai elmon­dották, hogy szeptember 13-at követően az élelmiszerüzletek szombaton általában 16 órakor zárnak, vasárnap pedig nem tartanak nyílva. Budapesten és a vidéki városokban a tanácsok mintegy 500, a fővárosban 100 —110 nagyobb élelmiszerüzle­tet jelöltek ki, amelyek szom­baton tovább — legfeljebb 19 óráiq — tartanak nyitva. Az édesség- és virágüzletek az Háromnapos tudományos konferenciának ad otthont a Pécsi Orvostudományi Egyetem — tegnap nyílt meg a VII. he­matológus napok rendezvény- sorozata. A résztvevőket kö­szöntötte az egyetem rektora, majd a Társaság elnöke, s mindjárt egy kedves mozzanat­tal kezdődött meg a tegnapi tudományos program: G. As- taldit olasz professzort a Ma­gyar Hematológus Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. A progam plenáris üléssel foly­tatódott, délután kerekasztal beszélgetést rendeztek, a lép- kiirtás témájából, amelynek végeztével három szekcióban, a lépkiirtás, a vérátömlesztés és a vérszegénység témáiról szóltak az előadások. Mq a fehérvérűséggel foglal­kozó plenáris ülések és refe­rátumok jelentik a konferencia munkáját. Ugyané körből me­ríti témáját a kerékasztal be­szélgetés is, délután pedig - újszerű bemutatkozás egy tu­dományos tanácskozás lebo­nyolításában — a fehérvérű­séggel kapcsolatos posterekeí mutatják be. Az előadás anya­ga szöveggel és diagrammal egy táblán szerepel, a szer­zőkkel pedig ott lehet közvet­len vitába szállni. A tanácskozás pénteken fe­jeződik be: délelőtt a nyirok­szervek rosszindulatú dagana­taival foglalkozó kerekasztal beszélgetést vezetnek le, majd ehhez a témához kapcsolódó postereket mutatnak be. Az utolsó napon tűzik napirendre a véralvadás témáját és az ős­sejtekkel kapcsolatos problé­mákat. Az ezekről szóló tudo­mányos előadásokat két szek­cióban hallgatják meg az érdeklődők. A tudományos ta­nácskozást pénteken, a késő délutáni órákban fejezik be. Regionális szövetkezeti konferencia Pécsett .lövőjükre, fejlesztéseikre te­kintenek az ipari és a fogyasz­tási szövetkezetek — ennek jegyében kezdődik ma kétna­pos regionális szövetkezeti kon­ferencia Pécsett. A rendezvény helye a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola, házigazdája pedig a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Baranya me­gyei szervezete. A mai nap indító előadását Rév Lajos, az OKISZ elnöke tartja a szövetkezetek fejlesz­tésének és • irányításának idő­szerű kérdéseiről az ötödik öt­éves tervben. A konferencia résztvevői ezután két — az ipari szövetkezeti és a szövet­kezet-kereskedelmi — szekció­ban üléseznek. Az előadók az OKISZ, a SZÖVOSZ és a szö­vetkezetek megyei szövetségei­nek szakemberei, akik az or­szágos és a helyi célokról és feltételekről egyaránt! szólnak és konzultálnak. A szekcióülé­sek munkáját holnap, plenáris ülésen értékelik és sor kerül az ajánlások előterjesztésére. Oicsó szállás m luxusnyaralókban Utószezoni kedvezmény balatoni üdülőknek A Balatonnál ez évben isár- kedvezményekkel igyekeznek meghosszabbítani a szezont az idegenforgalmi szervek. Bár augusztus még főszezonnak számít, máris mindkét parton már e hónap utolsó napjaiban árkedvezményt ajánlanak a vendégeknek. A Balatontourist Nord a tó északi partján lévő egységei­ben augusztus 25-tőlr lépcső­zetesen vezeti be az árkedvez­ményeket. Augusztus 25-től szeptember 5-ig 25 százalékos kedvezményt kínálnak a bala­tonfüredi, a tihanyi, a vonyarc- vashegyi és a keszthelyi kem­pingben. A szeptember 5-ét követő 10 napban ugyaneze­ken ai helyeken 35 százalékos, míg szeptember 15-től 50 szá­zalékos árkedvezményt ad az idegenforgalmi hivatal. Az árkedvezményekkel pél­dául a balatonfüredi luxus­nyaralókban szeptember 5—15. között éjszakánként és szemé­lyenként 50 forintot kell fizet­ni. Ugyanebben az időben a tihanyi kemping alacsonyabb kategóriájú szálláshelyén 20 forintba kerül egy napi szállás. A balatonfüredi motelben szep­tember 15-től napi 25 forint egy napi szálláshely bére. Fi­gyelmet kelt a szezonvégi ár­ajánlatban, hogy a vonyarcvas- hegyi horgászkemping faházai­ban szeptember 15-től napi 15 forintba kerül egy szálláshely. A Balaton déli partján szep­tember 1-től a zárásig 20 szá­zalékos kedvezményt kínál a SIÓTOUR. A somogyi part luxus-nyaralóiban szeptember 6-tól 16-ig 53 százalékos, ezt követően a zárásig pedig 70 százalékos kedvezményt ajánla­nak. A fonyód-bélatelepi első osztályú nyaralóházakat szep­temberben 20 százalékos ár­engedménnyel vehetik igénybe. Balatonszemesen szeptember közepétől 40 százalékos árked­vezményt kínál a SIÓTOUR a belföldi diákcsoportoknak. A SIÓTOUR a 20 százalékos kedvezményt szeptember 1-től kiterjeszti o fizetővendéglátó szolgálat szobáira is. Nagyüzem a Szigeti úti magasház építkezésén Szerelik már az ABC és az étterem vázszerkezetét Most már nem folyik látvá­nyos munka az ország legma­gasabb lakóépületén, a Szi­geti úti huszonnégyemeletesen, de az építők azért nagyon igyekeznek: szeptember vé­géig tető alá szeretnék hozni az épületet, hogy a télen za­vartalanul végezhessék a belső munkát. * Jelenleg tehát a legfonto­sabb munka a tetőfelépítmény elkészítése, de emellett szinte egymásnak adják a kilincset a különböző szakiparosok, ugyanis valamennyi építőipari szakág dolgozik a magashá­zon. — A lakások javítása folyik most, már a huszonegyedik szinten tartunk ezzel a munká­val — mondja Harka János építésvezető, majd magyará­zatként hozzáteszi: — persze nem valami máris elrontott do­logról van szó, csupán a szere­lési technológiából adódó hé­zagokat tüntetjük el. Teljesen kész az északi lépcsőház mel­letti két liftakna, a déli lift­aknák betonozásával a tizen­hetedik szintnél tartunk. Igyek­szünk, mert ősszel jönnek a felvonószerelők, hogy beépítsék a négy liftet. A magasházban készek az alapvezetékek, ami azt jelenti, hogy helyén van a víz, a vil­lany és a fűtés, sőt a fürdő­szobák berendezési tárgyai is. A homlokzaton hetven százalé­kos a készültség, de a helyszí­nen vannak már az épületről még hiányzó loggia korlátok és a nyílászárók is. A „téliesítés" után követ­kezik a hideg, meleg burkola­tok lerakása, majd kifestik a 246 lakást. A huszonnégyeme- letes átadására kora tavasszal kerül sor. Az épület nyugati oldala mellett már szerelik az ABC és az étterem vázszerkezetét. Itt is nem látható akadályok ne­hezítették a munkát. A terü­leten ugyanis különböző köz­művek haladtak át és a táv­fűtést csak a fűtési szezon után, májusban lehetett lekap­csolni, addig viszont nem kezd­hették meg a munkát. Aztán találtak egy tömedékelt pincét is, pontosan a leendő ABC alatt, s ez további gondot je­lentett az alapozásnál. Most már viszont jól haladnak a munkák és úgy tűnik semmi akadálya a jövő évi átadásnak. A környék arculata viszont az­után is tovább változik, ugyan­is a magasháztól nem messze épül fel — 1980-ig — Pécs el­ső Domus áruháza. eddigi nyitvatartási rend sze­rint árusítanak. Az országban 400—450, o fővárosban 80—90 vendéglátó üzletben — eszpresszókban, cukrászdákban, éttermekben — vasárnap délelőtt tejet és pék­árut fognak árusítani. Ezeknek a vendéglátó üzleteknek szá­ma több mint kétszerese az eddiq vasárnap délelőtt nyitva tartó élelmiszerüzleteknek. Szombaton az iparcikküzle­tek — dohányboltok, bazárok és könyvesboltok pavilonjainak kivételével — a fővárosban és a megyeszékhelyeken 15 óráig, az általános áruházak 17 árá­ig, más városokban és közsé­gekben 13 óráig, illetve 15 óiáiq tarthatnak nyitva. Az üzletek szombati, illetőleg vasárnapi nyitvatartási rendjé­nek változtatását több körül­mény is szükségessé tette, min­denekelőtt a munkaerő helyzet további romlása, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben és ezen belül is a fővárosi üzle­tekben. Szemléltetően tanúsítja ezt az az adat, hogy például amíg 1970. és 1975. között Budapes­ten az élelmiszerek kis-kereske- delmi forgalma mintegy 35 szá­zalékkal emelkedett, addiq az e területen dolgozók létszáma 10—11 százalékkal csökkent, s növekszik a munkaerő hiány miatt bezárt élelmiszerboltok száma. A nyitvatartási rend módosí­tása azt is szolgálja, hogy több tízezer kereskedelmi dol­gozó az őt megillető törvényes szabad időhöz hozzájuthasson. Ez egyébként azért is fontos, mert például az élelmiszer ke­reskedelemben dolgozók 75 százaléka nő. Nem mellékes az sem, hogy némileg változnak a lakosság vásárlási szokásai is. Éppen a szabad szombatok következ­tében a csütörtöki és pénteki napokon növekedett szembetű­nően a forgalom, s ugyanak­kor szombaton a boltokban 15 —16 órától átlagosan felére csökkentek a vásárlások. Az in­tézkedés révén lehetővé válik, hogy a csütörtöki és pénteki ’’ósárlási csúcsidőben némileg növelhessék az eladók létszá­mát. Az őszre készül a kereskedelem Bár még a „vénasszonyok nyara" is hátra van, a szövet­kezeti kereskedelem már meg­kezdte a felkészülést a hide­gebb hónapokra. Az áruháza­kat, üzleteket ellátó SZ'ÖVÁRU központi telepéről meleg hol­mival megrakott kamionok, IFA- tehergépkocsik es kisebb fur­gonok indulnak útra, hogy fel­töltsék a bolthálózat raktárait. Több százmillió forint értékű szőrme- és kötöttáru, konfek­ciótermék és meleg lábbeli ke­rül az üzletekbe. A legnagyobb tételt — 150 millió forint ér­tékben — a felső konfekció: a férfi és női télikabátok, a valódi- és műszőrmebundák, bakfis- és kamaszöltözékek, va­lamint a sokféle bőrárú teszi ki. A vállalat cipő-osztálya több mint 300 ezer pár lábbelit ren­delt az állami és a szövetke­zeti ipartól, s választékbővíté­si szándékkal 58 ezer pár ut­cai és házicipőt Csehszlovákiá­ból, az NDK-ból, Lengyelor­szágból, Romániából és Koreá­ból is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom