Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-17 / 227. szám

1976. augusztus 17., kedd Dunantmt napló 3 ÓRA A NAGYVILÁGBAN FORD—REAGAN DÖNTŐ. Hétfőn megkezdődött Kansas Cityben a republikánus párt négynapos konvenciója,! amelyen eldől, hogy Gerald Ford vagy Ronald Reagan indul-e Jimmy Carter demokrata elnökjelölttel szemben a november 2-i választáson. A kon­venció 4518 küldötte előreláthatólag szerdán dönt Első kép: A Kansas Citybe érkezett Ford elnök üdvözli pártja küldötteit. Máso­dik kép: Ronald Reagan és felesége, valamint alelnökjelöltje, Richard Schweiker szenátor üdvözli híveit.-------------------------------------------------------------------------------------* —-­---------------------------------------------------------------------------­S zódat nyilatkozata a libanoni helyzetről Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő a Telepress iráni hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban kijelentette: egy keresz­tény külön állam létrehozása Libanonban „katasztrofális" lenne, s Egyiptom nem fogja tűrni, hogy Libanon területi sérthetetlensége és a PFS2 el­len bármiféle lépéseket tegye­nek. „Nyilvánvaló — fűzte hozzá —, hogy a libanoni jobboldali vezetők az ország felosztásán munkálkodnak. Ám ez kataszt­rofális lesz számukra, még mi­előtt katasztrofálissá válnék az arab világ számára”. Szadat nem fejtette ki, hogy Egyiptom konkrétan mit szán­dékozik tenni Libanon feldara­bolásának megakadályozására. Mindenesetre elvetette annak le­hetőségét, hogy az Arab Liga küldjön csapatokat Libanonba, s azok erőszakkal vegyék elejét az ország felosztásának. „Szi­gorú elvünk — mondotta —, hogy katonailag nem kevere­dünk bele ebbe a kátyúba." ♦ Portugália Követelik Spinola megbüntetését A portugál demokratikus erők, a baloldali pártok és a szak- szervezetek követelik, hogy Spi­nola volt elnököt bíróság előtt vonják felelősségre az elmúlt két évben kifejtett felforgató cselekedeteiért. (A tavaly már­cius 11-én Spanyolországba, majd Braziliába szökött mo- noklis extábomok a múlt hé­ten tért vissza Lisszabonba, de alig 36 órás őrizetbe vétel után szabadon engedték, mert „nem találtak elegendő bizonyítékot” perbefogásához). Spinola szabadonbocsátása után a hatóságok kiengedték Caxias börtönéből az egykori fasiszta titkosrendőrség két fel­ügyelőjét is. Caxiasban már csak 11 fasiszta vezetőt tarta­nak fogva, de várhatóan továb­bi személyeket is szabadlábra helyeznek közülük. Artúr Portela Filho, az Opcao magazin főszerkesztője figye­lemre méltó vezércikkben szólí­totta fel Antunes csoportját és Eanes elnököt, hogy necsak szavakban, hanem tettekkel is lépjen fel a fegyveres erők kö­telékében végbemenő jobbolda. li szervezkedéssel szemben. „A jobboldal megtorpedózza a hadsereget, dolgozik az alaku­latoknál, rendelkezik támogató pártokkal és újságokkal” — ír­ja Filho. + QUITÓ: Nyomtalanul el­tűnt egy angol expedíció négy tagja, ketten pedig súlyos sé­rüléseket szenvedtek, amikor váratlanul működésbe kezdett az ecuadori Sangay vulkán. Az expedíció a világ egyik legna­gyobb működésben levő tűz­hányó kráterét tanulmányozta. Az ecuadori kormány akciót szervezett az eltűntek felkuta­tására. ♦ MOQUEGUA: A szomba­ton helikopterszerencsétlenség következtében súlyosan megse­besült Artemio Garda Vargas perui közlekedési és távközlési miniszter belehalt sebeibe. A helikopter további öt utasa és személyzete csak kisebb sérülé­seket szenvedett. ♦ DAMASZKUSZ: A 23. Da­maszkuszi Nemzetközi Vásár megtekintésére a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége érkezett Da­maszkuszba. A küldöttség négy­napos látogatása során a Szí­riái gazdasági vezetőkkel a két ország kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatainak fejleszté­séről tárgyal. + TEHERAN: Az iráni sah a Pahlavi I. dinasztia alapításá­nak 50. évfordulója alkalmából kegyelemben részesített hadbí­róságok által elítélt 307 fog­lyot. ♦ POINTE-Á-PITRE: A nyu­gat-indiai szigetvilághoz tarto­zó Guadeloupe francia tenge­rentúli megye legnagyobb szi­getén, Basse-Terren vasárnap 72 000 személy kitelepítését ren­delték el a hatóságok, tartva a Grande-Soufriére vulkán ki­törésétől. Az utoljára 1902-ben működött, 1467 méter magas tűzhányó kráteréből hetek óta hamu és kéngáz tör elő. + VIENTIANE: A vientianei rádió hétfőn közölte, hogy ame­rikai repülőgépek július 21-én és 31-én berepültek Laosz lé­giterébe, megsértve az ország szuverenitását és függetlensé­gét. + KAIRÓ: Az AI Ahram című kairói félhivatalos lap jelenté­se szerint az Egyesült Államok újabb százmillió dollár össze­gű hitelt nyújt Egyiptomnak, A hitelt az egyiptomi elektromos­energia ellátó hálózat kiépíté­sének, valamint fejlesztési lé­tesítmények finanszírozására fordítják. + TANANARIVE: A mada- gaszkári kormány bejelentette, hogy államosítja az országban tevékenykedő öt nyugati olaj­kitermelő és -feldolgozó válla­latot. Didier Ratsiraka mada- gaszkári köztársasági elnök szavai szerint államosítják az Esso, a Shell, a Total, a Caltex és az Agip társaság berende­zéseit és vagyonát. A vállalatok vagyona és a szigetországban üzemelő több mint 500 benzin­állomása az állami olajtársa­ság tulajdonába megy át. Betörés, áradás Ismeretlen tettes négy- százezer francia frankot lo­pott el a hét végén Can- hes-ban Abdel Muttileb Al-Kazimi kuvaiti olajipari miniszter szállodai szobájá­ból. A betörő álkulccsal hatolt be a miniszter lak­osztályába. Pakisztán Sind tartomá­nyában az esőzések követ­keztében átszakadt az In­dus folyó gátja, és az ára­dat körülbelül ötezer fa­lucskát elöntött. A kataszt­rófa sújtotta területen meg­indított mentési munkála­tokban katonai egységek is részt vesznek. + NUORO: A Szardínia-szi­getén levő Nuoro börtönében fellázadt nyolcvan fegyenc. A lázadók elbarikádozták magu­kat, a büntetőintézet egyik szárnyát feldúlták, s már arra készülődtek, hogy felgyújtják az egyik helyiségben feípalcolt matracokat. A rendfenntartó erők könnygázgránátokkal tet­ték őket ártalmatlanná. Egy fo­goly megsebesült. ♦ KOPPENHÁGA: Hétfőn befejezte Dániában tett hatna­pos hivatalos látogatását a Szovjetunió Balti flottájának hajóraja. Az egy torpedóna­szádból és egy őrnaszádból ál­lá egységet Szidorov altenger- nagy, a Balti flotta parancsno­kának első helyettese vezette. A szovjet tengerészek megismer­kedtek Koppenhága nevezetes­ségeivel, s ellátogattak Helsin- görbe és Frederiksborgba is. + LIPCSE: A szeptember 5. és 12. között megrendezésre kerülő Lipcsei Őszi Vásáron 11 szocialista ország — közöttük valamennyi KGST-tagország — vesz részt. A vásár legjelentő­sebb külföldi kiállítója idén is a Szovjetunió lesz, amely 6000 termékét mutatja be. Magyar- ország textil- és cipőipari gé­pekkel, vegyipari termékekkel és járművekkel szerepel majd a vásáron. + ANKARA: Újabb lépés történt a szovjet—török gazda­sági együttműködés fejlesztésé­nek útján. Ankarában szerző­dést Írtak alá a seidisehiri alu­minium gyárnak a kétszeresére történő kibővítéséről. Ez az üzem a Szovjetunió műszaki együttműködésével épült. A tö­rök fél véleménye szerint a timföldfeldolgozó üzem évi ka­pacitásának 60 000 tonnáról 120 000 tonnára való növelése fontos eredmény a török gaz­daság számára. ♦ MOSZKVA: Az Interkoz- mosz-program sikere arról ta­núskodik, hogy akár már a kö­zeli hónapokban megjelenhet földünk felett egy univerzális, automatikus orbitális állomás, a KGST-országok tudományos kutató „űrintézete” — írja hét­fői számában a moszkvai Prav­da. ♦ Visszatért Thaiföldre Tajvani száműzetéséből va­sárnap este visszatért Thaiföld­re Prapasz Csaruszathiara volt miniszterelnök-helyettes, aki 1973-ban a Kittikacsorn-rezsim bukásakor menekült el az or­szágból. Széni Pramodzs thai­földi miniszterelnök, hírül adva Csaruszathiara hazatérését, kö­zölte, hogy a volt miniszterel­nök-helyettest a repülőtérről elszállították, tartózkodási he­lyét azonban közelebbről nem jelölte meg. v Kommentár A tizenhétezer személyes kongresszusi palotában együtt van minden szokásos vásári kellék. Minduntalan feltűnik az Egyesült Államokat megtestesí­tő Samu bácsi jólismert cilin­dere, a gomblyukakban emb­lémák virítanak, csinos lányok és roskatag matrónák hordoz­nak feliratokat. A harsogásból két név vehető ki tisztán: Ge­rald Fordé és Ronald Reagané. Kansas Cityben, az Ameri­kai Köztársasági Pórt hétfőn megkezdődött elnökjelölt-vá­lasztó kongresszusán, úgyneve­zett konvencióján, kettejük kö­zül kerül ki a demokrata pár­ti Jimmy Carter novemberi el­lenfele. Régi amerikai hagyomány, hogy a hivatalban lévő elnök minden választáson nagy előny­nyel indul. Lehet, hogy Ford- nak ez a tradíció elég lesz a győzelemhez Kansas Cityben, de pillanatnyilag minden jel ar­ra mutat, hogy az igazi pár­viadalon, novemberben Carter 1 ellen már nem elég. ¥ » VISSZATÉRT IZMIRBE A SISMIK—1. Hazatért politikailag rend­kívül viharos kutatóútjáról a Sismik—1. török hajó, amely olajat keresett a sokat vitatott kontinentális talapzat mentén. A képen: a hajó befut az izmiri kikötőbe. Megnyílt a colomból csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról.) Győzelmet aratott Laosz és Kambodzsa népe. Sikeresen verte vissza az imperializmus, a fajgyűlölet, és kiszolgálói egyesített erőinek nyomását az angolai nép. Szélesedik és erő­södik Zimbabwe, Namibia, Dél-Afrika népeinek és más, még a gyarmatosítás járma alatt sínylődő népek harca a nemzeti felszabadulásért. A nemzetközi légkör egész­ségesebbé válásának folyama­ta mellett nem lehet szemet hunyni afelett sem, hogy élén­kül a reakciós és militarista erők tevékenysége és mindazo- ké, akik szeretnék meghiúsíta­ni a népek nemzeti és társa­dalmi felszabadulását, vissza­fordítani a világot a „hideg- háborús” időkhöz és a nukleá­ris katasztrófa peremén való táncoláshoz. A nemzetközi fe­szültség enyhülésének ellensé­gei szítják a háborús feszült­ség tűzfészkeit, igyekeznek ösz- szeveszíteni egymással álla­mokat és népeket, folytatják, sőt fokozzák a fegyverkezési hajszát. A Szovjetunió, amint ezt az SZKP fontos dokumen­tumai nem egyszer hangsú­lyozták, nagyra értékeli az el nem kötelezett mozgalom an- tiimperialista, gyarmatosítás­ellenes és faji megkülönbözte­tés-ellenes irányzatát, hozzá­járulását a világbéke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához, a felszabadult országok függetlenségének megszilárdításáért és hala­dásáért vívott küzdelemhez. A Szovjetunió az Októberi Forradalom óta szüntelenül síkraszáll az igazságos és tar­tós békééit, az államok közti egyenjogú kapcsolatokért. A nemzeti és társadalmi felsza­badulásukért, a fejlődő orszá­gok önállóságának erősíté­séért, nemzeti szuverenitásuk és szabadságuk külső expan- zionista erőktől való oltalma­zásáért küzdő népek támoga­tása, gazdasági és társadalmi haladásuk mindenirányú elő­mozdítása, a nagy Lenin által reánk hagyományozott szovjet külpolitika egyik legfontosabb célja. Újabb megerősítést nyert ez az SZKP XXV. kong­resszusán, amely elfogadta a békéért és nemzetközi együtt­működésért, a népek szabad­ságáért és függetlenségéért folyó további harc programját. Engedje meg, hogy kifejez­zem reményemet, az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek V. konferenciá­ja ismét megerősíti az el nem kötelezett mozgalom résztve­vőinek eltökéltségét, hogy cél­tudatosan harcolnak az impe­rializmus, a háború és az ag­resszió, a gyarmatosítás és az I újgyarmatosítás ellen, és hoz­zájárul a békéért, független­ségért, a népek szabadságáért és haladásáért fellépő erők további összeforrasztásához. Tisztelettel Leonyid Brezsnyev” Belgrad Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek colombói csúcstalálkozója Ju­goszláviában az érdeklődés középpontjában áll. Nemcsak azért, mert Joszip Broz Tito, a néhai Nasszer egyiptomi és Nehru indiai miniszterelnökkel együtt e mozgalom megalapító­jának! számít, hanem azért is, mert az első, 1961-es belgrádi csúcstalálkozó óta az el nem kötelezettség Jugoszlávia kül­politikájának egyik legfőbb alapelve. A jugoszláv televízió hétfőn kora reggel Colombóból mű­hold segítségével egyenes adásban közvetítette a csúcs- találkozó helyi idő szerint dél­előtti megnyitóját, és a konfe­renciának szentelte hétfői kommentárját, a Komuniszt, a JKSZ hetilapja is. A lap töb­bek között hangsúlyozta, hogy a háromnapos értekezlet új történelmi mozzanat az el nem kötelezettség mozgalmának erősítésében. Az elmúlt 15 év alatt az el nem kötelezett or­szágok hathatósan hozzájárul­tak a nemzetközi béke és biz­tonság elmélyítéséhez, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséhez. A Komuniszt re­ményét fejezte ki, hogy a co­lombói értekezlet nagymérték­ben elősegíti az eddig elért eredmények megszilárdítását, az imperialista erők által szí­tott válságok felszámolását, egy új igazságos nemzetközi gazdasági rend kialakítását. Hétfőn a délutáni órákban — némileg megkésve — Co- lombóba érkezett Kadhafi líbiai elnök is és a díszegységek tisz­teletadását meg sem várva nyomban az értekezlet színhe­lyére hajtatott. Jónéhány államfő viszont nem jött el a colombói csúcsérte­kezletre. Nincs jelen Husszein Jordánia, Khaled szaud-arábiai és II. Hasszán marokkói király. Burgiba tunéziai, Al-Bakr iraki és Nimeri szudáni elnök, Sen- ahor szenegáli elnök, valamint Fidel Castro kubai miniszter- elnök. A csúcstalálkozó idején szá­mos kétoldalú megbeszélésre is sor kerül. Tito jugoszláv elnök a mozgalom egyik alapítója már az első napon találkozott Indira Gandhi indiai kormány­fővel, Anvar Szadat egyiptomi elnökkel és Birendra nepáli ki­rállyal. Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek értekezlete ezek után zárt ülé­seken vitatja meg a kiadandó politikai nyilatkozatot és két gazdasági nyilatkozatot. Ellenfél kerestetik Sőt: maga Kansas City sem ígérkezett valamiféle eleve le­futott játszmának. Amerikai kommentátorok egybehangzó véleménye szerint több mint hat évtizede nem volt arra példa, hogy a hivatalban lévő elnök saját pártja konvencióján eny- nyire szoros és kemény küzde­lemnek nézzen elébe. Az ok világosnak tűnik. Az amerikai közvéleményben a szo­kásosnál is erősebb a változás vágya. A háttér mindenekelőtt a Watergate-ügy, amely hosz- szabb távon is a republikánu­sok katasztrófájának bizonyul­hat. Reagan nem véletlenül emlékeztette a párt „királycsi- nálóit”, a jelölt-választó dele­gátusokat arra, hogy Fordot Nixon vette maga mellé alel- nöknek és Ford kegyelmezett meg Nixonnak . . . Elsősorban ezért eshetett meg, hogy a viszonylagos gaz­dasági javulás ellenére az Egyesült Államok elnöke né­hány nappal a konvenció előtt nem lehetett biztos ottani győ­zelmében. Ekkor azonban Reagan olyar» hibát követett el, amely legalábbis valame­lyest egyszerűsítette a dolgo­kat: Richard Schweiker szená­tort jelölte maga mellé alel- nöknek. Ez nagy és kettős hiba volt: 1. Reagan az első az amerikai történelemben, aki még a kon­venció megnyerése előtt alel- nököt választ és 2. bár a kon­zervatív ex színész azért vá­lasztott liberális partnert, hogy több szavazatot nyerjen, többet vesztett a vámon, mint ameny- nyit nyerhetett a réven. Számos jobboldali támogatójának Schweiker ugyanis túlságosan liberális volt, ezek átmentek Ford táborába. Annál is inkább, mert ők is hisznek a divatos prognózis­ban: Reagan Carter ellen holt­biztos vesztes, míg Ford novem­beri veresége csak majdnem biztos . ..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom