Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-17 / 227. szám

e

Dunántúlt nqplö

1976. augusztus 17., kedd

Szegedi Szabadtéri Játékok

Az utolsó eló'adások

A szegedi szabadtéri utolsó bemutatóira (és a rákövetkező előadásokra) csak azok juthattak be, akik jóelő- re gondoskodtak a belépőikről. így a fesztivál irodáján már véglegesnek mondható adatokkal szolgáltak: az idei öt premier 16 előadására több mint 85 ezren váltottak jegyet, tízezerrel többen, mint a tavalyi 15 játéknapra. S ha figyelembe vesszük a nyilvános főpróbák közönségét, ez a szám 90 ezer fölé tehető.

A háború előtti évekkel együtt immár a 25. nyárévadhoz érkezett szabadtéri programot Szegeden sohasem látták még ennyien.

Hét végére jutott a szezon utolsó két bemutatója. A slágerpremierek: Strauss: A cigánybáró című daljátéka és az Ecseri lakodalmas, a Magyar Állami Népi Együttes vendégjátéka. A cigánybáró negyedszer került a dómszínpadra, olyan örökséget folytatva, mint az 1963-as és 67- es premierek Edward Strauss, illetve Willy Boskovsky vezényletével. A karmester ezúttal a fiatal Medveczky Ádám volt.

A fönnállásának negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes stílszerűen az első nagyszabású, egész estét betöltő műsorát hozta vissza. 1951-ben ugyanis az Ecseri lakodalmassal debüJelenet A cigánybáróból

tóit Rábai Miklós társulata, s ép- összeállításukat most nemzeti- pen a világhírű Mojszejev ségi táncokkal bővítették ki Léegyüttessel. A sok sikert megért tai Dezső rendezésében.

Építmények bontásának engedélyezéséről

A költő és a falu

A megtévesztő alcím hatására a néző talán későn vette észre, hogy nem portréfilmet lát, hanem drámát. Eleinte talán várta, hogy újabb és újabb adatokat megtud majd Csanádi Imréről. Várta, hogy a költő beszél majd életútjának állomásairól, vall a világról alkotott felfogásának kulcspontjairól, a versírás gyönyöréről és gyötrelmeiről, a rejtelmekről, amelyek mindig ott sejlenek egy költő alakja körül.

Ehelyett a költő rosszkedvűen és nehézkesen elmagyarázta, hogy minek menjen a faluba, addig, amíg,,. Költők öreg szülei bukkantak fel, leültek, beszélgettek, arról például, hogy mikor írt utoljára a fiuk. Falusi asszonyok feleltek engedelmesen, de harciason a kérdésre, hogy ismerik-e a költőt, a falu szülöttét avagy nem. (Nem.) Az irodalmár elhelyezte a költőt az irodalomban. A falu öregjei bólogattak, hogy igen, az Imre... a fiatalok buzgólkod- tak, hogy ők bizony szívesen megismerkednének vele személyesen is. Színészek mondták a verseit az embereknek, akikről a versek szóltak, s akik jámboran, kissé csodálkozva fogadták a rájuk zúduló vihart.

Fellélegzésnyí enyhülést hozott a drámába a kitérő, hogy lehet kapni a költő kötetét vagy nem lehel. (Nem lehet.)

A gondosan mozaikká épített életszeletekben volt valami kíméletlen szemérmetlenség, valami bárdo- latlanság, amit azonban elsöpört a kérdés, amely végül is vízözönként zúdult a nyakunkba: mire való a költészet? hogyan lehet összebékíteni a költészetet az élettel, de nem a nagy Élettel, hanem azzal a köznapi, kicsinnyel, amelyből táplálkozik, amellyel egy- időben adatott léteznie? sehogyan? Meddig kötelező a nyers őszinteség? S ebben a drámában ki a legártatlanabb?

Mindezekért a kérdésekért - 'meg a többi, nyugtalanító sejtés, lappangó gondolat okából — mégiscsak érdemes volt a nézők elé bocsájtani ezt a rendhagyó portréfilmet, ezt az életből ellesett drámát, ezt a szabálytalan riportot vagy minek is mondjuk. Még akkor is, ha a költő és a falu között ettől még nem jön létre az áhított harmónia.

H. E.

A létesítmények egy részének nagyfokú avultsága, korszerűtlensége, valamint az életszínvonal és az igények emelkedése az utóbbi években egyre gyakrabban vetik fel a meglevő épületek elbontásának szükségességét és igényét. Indokolt tehát a bontási engedélyezési eljárás rövid ismertetése.

Mihez kell bontási engedély?

Az építmények bontása éppúgy hatósági engedélyhez kötött tevékenység, mint az építés. Tehát az építésügyi hatóság engedélye szükséges: a lakóházak, az építési engedély alapján építhető egyéb építmények, lakás céljára szolgáló egyéb építmények, minden 150 légköbméternél nagyobb térfogatú építmény bontásához.

Mit tartalmazzon a bontási engedély iránti kérelem?

A bontási engedély iránti kérelmet az építési engedély kiadására illetékes építésügyi hatóságnál kell benyújtani. Ebbén meg kell jelölni a bontandó épület rendeltetését (lakóépület, melléképület stb.), helyét, telekkönyvi betét és helyrajzi számát, és a bontást végző felelős kivitelező nevét. A bontási engedélyhez terveket — az alábbi kivétellel — nem kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell a műszaki leírást az épületről, amely tartalmazza az épület

rendeltetésének megjelölését, alapterületét, anyagait és szer- _ kezeti állapotát, a bontási munka végzésének módját. A műleírást csak a tervezői névjegyzékbe felvett tervező készítheti el.

A bontási jogosultság igazolását, 90 napnál nem régibb keletű telekkönyvi szemlével, a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával — ha az engedélyt nem a tulajdonos kéri — vagy kisajátítás esetén a birtokbaadást elrendelő határozattal. Ha az ingatlannak több tulajdonosa, illetőleg haszonélvezője van, ezek hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell, 50 Ft-os illetékbélyeggel ellátva.

A kérelem elbírálása

A korszerűtlen és elavult lakóépületekkel kapcsolatban egyre inkább megnyilvánul az a törekvés, hogy az ingatlan tulajdonosa az építmény lebontásának engedélyezését kéri azon a címen, hogy új építményt kíván a lebontandó helyébe építeni. Ez az önmagában méltányolható törekvés bizonyos korlátozások nélkül népgazdasági szempontból káros eredményekre vezethet.

A lakóépületek lebontása és helyükbe hasonló számú lakást magukba foglaló épületek építése esetében a lakásállomány nem növekszik, ennélfogva a tervezettnél nagyobb számú lakóépület lebontása a távlati lakásépítési program végrehajtását, s ezáltal a lakásviszonyok megjavítására irányuló állami célkitűzések érvényre juttatását veszélyeztetheti.

Ezért az építésügyi hatóság az építmény lebontására csak akkor adhat engedélyt, ha az népgazdasági érdekeket nem sért, illetőleg az építmény gazdaságos helyreállítással vagy átalakítással nem tartható tovább fenn.

A bontási munka végzése

A bontási munkát csak jog erős bontási engedély alapján szabad megkezdeni, az építésügyi hatóság ezt előzetes bejelentéshez is kötheti. További feltétele a bontás megkezdésének az, hogy előzetesen az építményt teljesen kiürítsék és a közművezetékeit a fővezetékről

— az előírásoknak megfelelően

— lekapcsolják. Csak kivételesen — az építésügyi hatóság engedélyével — kezdhető meg a bontás az építmény teljes kiürítése előtt akkor, ha a még használatban maradó épületrészek, vezetékek és berendezések továbbra is a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban maradnak.

A közművek kiiktatását csak az illető közművet üzemeltető szakvállalat (DÉDÁSZ, Vízmű, Gázmű) végezheti.

A szomszédok érdekvédelme

A bontás következtében sok esetben takaratlanná válnak a szomszédos, megmaradó épületnek a lebontott építményhez közvetlenül csatlakozó részei, s ezek városképi szempontból kedvezőtlen helyzetet teremtenek. Ezért az építésügyi hatóság a bontási engedélyben előírhatja, hogy ezeket az építményrészeket hogy kell kiképezni. Az így előírt munkákat a bontást végző saját költségén köteles elvégezni.

Dr. Szőke Zsuzsanna

Pécs m. város Tanácsa V. B.

építési és közlekedési osztály főelőadója

A COOPTOURIST

őszi—téli ajánlata!

POREC—VELENCE autóbusszal Pécsről szept. 27—okt. 3. 7 nap

3550,— Ft

NOVEMBER 7. A SZOVJETUNIÓBAN vonattal és repülővel november 2—9. 8 nap.

3220,— Ft

UTAZÁS LENINGRÁDBA

repülővel

november 10—14. 5 nap.

3380,— Ft

UTAZÁS MOSZKVÁBA repülővel

november 22—26. 5 nap.

2900,— Ft

SZILVESZTER KIJEVBEN vonattal

december 28—jan. 3. 7 nap.

2650,— Ft

SZILVESZTER OPATIJÁBAN autóbusszal

december 29—jan. 2. 5 nap.

3250,— Ft

SZILVESZTER DUBROVNIKBAN repülővel

december 29—jan. 3. 5 nap.

4260,— Ft

SZILVESZTER ISTANBULBAN repülővel

december 30—jan. 2. 4 nap.

4950,— Ft

SZILVESZTER ATHÉNBAN repülővel

december 27—jan. 4. 9 nap.

7950,— Ft

VARJUK KEDVES UTASAINK JELENTKEZÉSÉT IRODÁNKBAN:

COOPTOURIST PÉCS, KOSSUTH L. u. 33. Tel.: 13-407.

Labdarúgó NB III.

Mérkőzésről mérkőzésre

Véméndi Tsz SK—Barcsi SC 3:0 (2:0). Barcs, 1100 n. V.: Hegedűs. Véménd: Doszpod — Szabó, Törjék, Mács, Barta, Borovácz, Gruborovics, Fiochsz, Takács, Gál, Bencsik. Edző: Szám Frigyes. Barcsi SC: Szabó - Kovács J-, Kömpf, Karsai, Bencsik, Gyergyák (Bátori), Fodor, Pet- rinovics (Otártics), Cservölgyi, Szilágyi, Orsós. Megbízott edző: Szóvári György. A vendégek kihasználták a megfiatalított barcsi védelem megingásait. A látottak alapján ilyen arányban is megérdemelten győztek. Góllövők: Gál, Szabó, Gruborovics. Jók: Doszpod, Gál, Szabó, Borovácz, illetve Karsai, Szabó és Bencsik.

Mázaszászvári Bányász-Enyingi MEDOSZ 1:1 (1:1). Máza- szászvár: 800 néző. V.: Gazdán. Mázaszászvár: Szulics — Kólya, Széles, Kocsis, Katona, Pataki, Kovács I., Molnár (Kovács L.), Horony (Perényi), Bíró, Csordás, Edző: Stepán Tibor. Küzdelmes, nehéz találkozón a hazai csapat végig támadott, az eredmény mégis döntetlen lett. Kiállítva: Pataki a 80. percben. Góllövők: Csordás, illetve Márton. Jók: Szulics, Katona, Csordás, illetve Lakatos, Csirkesz és Horváth.

Perbál—PVSK 2:1 (1:0). Perbál, 500 néző. V.: Nagy B. PVSK: Sulyok — Nagy J,, Szabó, Balázs, Knoch, (Baum- holczer), Kaszás, Grünwald, Kresz, Jockl, Jánosi, Stájer. Edző: Rónai István. Jóiramú, változatos mérkőzés. A Perbál a 46. percben már 2:0-ra vezetett, a PVSK a 75. percben szépített. Góllövők: Bocskai, Horgany, illetve Baumholczer. Jók: Szegedi, Bajkó, illetve Balázs, Nagy J., Jánosi.

Ikarus Alba Regia—Szigetvár 2:2 (2:1). Székesfehérvár, 800 néző. V.; Müncz. Szigetvár: Kiss — Dvorszki, Tóth I., Maurer, Tóth III., Szöllősi (Rózsahegyi), Tüske dr., Kövesi, Palotai, Csőre, Telek. Edző: Kamondy Imre. A vendégcsapat 0:2-ről egyenlített. Góllövők: Virág (11-esből), Lováth, illetve Telek, Rózsahegyi. Jók: Galántai, Kaufmann, Virág, illetve Tóth I.. Maurer és Csőre.

Az NB III. további eredményei: Honvéd Kiss János SE— Pénzügyőr 4:0, Bp. Építők—Lőrinci Fonó 1:0, Dunaújvárosi Építők—EMG SK 1:0, Bp. Spartacus—BKV Előre 3:1, 22. sz. VOLÁN—Sárisáp 2:1, Paks— Siófok 2:2.

AZ NB III. ÁLLÁSA

1. Kiss i. SE

2

2

—

—

5-0

4

2. Véménd

2

1

1

—

5-2

3

3. Bp. Spartacus

2

1

1

—

4-2

3

4. Perbál

2

1

1

—

4-3

3

5. Ikarus

2

1

1

—

3-2

3

6—7. Bp. Építők

2

1

1

—

2-1

3

Dunaújv. Ep.

2

1

1

—

2-1

3

8. BKV Előre

2

1

—

1

6-4

2

9. Paks

2

—

2

—

3-3

2

10—12. Enying

2

—

2

—

2-2

2

Siófok

2

—

2

—

2-2

2

Szigetvár

2

—

2

—

2-2

2

13. Pénzügyőr

2

1

—

1

3-4

7

14. 22. sz. Volán

2

1

—

1

3-6

2

15. PVSK

2

—

1

1

2-3

1

16. EMG SK

2

—

1

1

0-1

1

17. Mázaszászvár

2

—

1

1

1-4

1

18. Barcs

2

—

1

1

0-3

1

19. Sárisáp

2

—

—

2 1-3

0

20. Lőrinci Fonó

2

—

—

2 0-2

0

n gumiabroncs pályafutása

A gumiabroncs ősét nem technikai szakember találta fel, hanem egy állatorvos. Igaz, nem is az automobilok, hanem a biciklije számára. J. B. Dunlop 1888-ban szabadalmaztatta találmányát, amely kezdetleges formában ugyan, de megvalósította a pneumatikát. Az viszont, hogy ezt megtehette, egy találékony drogistának volt köszönhető, aki rájött a vulka- nizálás és ezzel a gumikészítés titkára. Goodyear felfedezése kereken 50 esztendővel előzte meg Dunlop találmányát, amely akkor még nem váltott ki kü- Lönösebb érdeklődést.

Az önjáró kocsi megszállottái ezekben az évtizedekben sokkal inkább a megfelelő erőforrás kutatásával és kísérleteivel voltak elfoglalva, semhogy az addig bevált, fából, vasból készült kerék korszerűsítésével törődhettek volna. így a világ első benzinmotoros automobilja 1886-ban, vasabroncsos fakereken gurult, ami az 1 LE-s Daimler motorral elérhető sebességhez még elegendőnek bizonyult. A hagyományos kerék azonban csakhamar a gépkocsik fejlődésének kerékkötőjévé vált.

A pneumatikában rejlő lehetőségeket felismerve a Michelin testvérek 1897-ben, egy Thompson-féle szabadalom alapján, ipari méretekben szervezték meg a légtömlős gumiabroncs gyártását, s ezzel elkezdődött az autógumi páratlan pályafutása.

A fejlődés első fél évszázada a látványos változások korszaka volt, mind az abroncs, mind a termelés méreteit tekintve. A „virsli"-nek csúfolt gumik fokozatosan kisebbedtek átmérőben, még keresztmetszetük egyre növekedett Megjelentek a ballon, majd szuperballon abroncsok, amelyek lényegesen alacsonyabb nyomással és nagyobb biztonsággal röpítették világhódító útján a gépkocsit, mint keményre pumpált, sovány elődeik.

Az abroncs a peremébe illeszkedő gyűrűhuzaltól eltekintve, szerkezetében változatlan maradt. Vázát is a cérnázott pamutszálak alkották. Megbízhatósága sem volt éppen kifogástalan. Gyakori volt a defekt és a gumiból robbanásszerűen kiszökő levegő sem tartozott a ritkaságok közé.

A negyvenes évek elején a Michelin gyár olyan kísérletekbe kezdett, amely az abroncs szerkezetében alapvető változást ígért ugyan, de sikert annál kevésbé. Legalábbis így vélekedtek a szakkörökben, ahol a futási irányra merőlegesen elhelyezkedő kordszálakat, szilárdsági okokból kivihetetlennek tartották.

Ennek ellenére a kitartó fejlesztési munka gyümölcse 1950- re gyártásra érett. Az új abroncs neve: rádiói, vagy másként ővgumi. Nemcsak szerkezetében jelentett meglepő újat, de a vázát képező 0,2 mm-es acélszálak alkalmazásában is. Az igazi meglepetést mégis az acélradiál futási tulajdonságai okozták, amelyet a hagyományos gumival szemben: a könnyebb és pontosabb kormányzás, a nagyobb oidolve- zető erő, a rövidebb fékút jellemzett. Az időjárás okozta útviszony változásokkal szemben is sokkal érzéketlenebbnek bizonyult. Ehhez járult még a kisebb gördülési ellenállás, a számottevően hosszabb élettartam.

Ugyoncsak az ötvenes évek elején került sor először az autó- és a gumiipar addig példa nélkül álló együttműködésére. Az 1956-tól gyártott Citroen D. futóművét és a Michelin X rádióit, a két szerkezeti elem kölcsönhatását figyetem- bevéve fejlesztették ki. A közös fejlesztés az akkori műszaki színvonalat messze megelőző eredményhez vezetett és a későbbiek során iskolát teremtett.

Búsbama László

ismerjük meg a Jogszabályokat