Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-14 / 224. szám
Dunantmi napló 1976. augusztus 14., szombat Olvastuk, hallottuk Baranyáról Tájvédelmi körzetté, védett területté nyilvánították a Zselicséget — olvassuk a Népszabadság július 28-i számában. A terület rendezési terve már készül. Lesz helye a vadászatnak, a természet- járásnak, a tudományos megfigyeléseknek, s az erdőben szervezett nyári iskoláknak is. Figyelembe kell venni, hogy a zselici tsz-ek közül nem egy tipikusan kedvezőtlen adottságú gazdaság, ami abbéi is ered, hogy helyenként szántókat találunk ott, ahol jobb lenne erdősíteni vagy legelőket fenntartani. A tervezők olyan tájátalakításokra tesznek javaslatot, amelyek jobban illeszkednek a helyi természeti adottságokhoz, ügyelve arra, hogy az így megteremtett összhang a zselici gazdaságoknak is javára váljék. Az utak és szolgáltatások kiépítésével, csárdák, múzeumok, vadászházak létesítésével a fellendülő turizmus lényegesen befolyásolná a községek fejlődését. A Figyelő július 25-i számában dr. Pfelinger Kálmán azt írja, hogy a megemlékezésre a mohácsi csata 450. évfordulójáról meg kellene hívni az Angol Történelmi Társaság képviselőit is. Tény, hogy II. Lajos felhívására csupán a pápa adott 50 000 aranyat, a többi nyugati ország sem anyagi, sem személyi segítséget nem nyújtott. Kivétel Vili. Henrik angol király volt, aki egy íjászcsapatot küldött a magyar király megsegítésére. Feltehető, hogy ez a csapat a szekértábor védelmére maradt és valószínűleg az ő holttestük maradványait találták az egykori szekértábor helyén. Erre utal az is, hogy a leírások szerint magas termetű férfiak csontvázait találták ott, az angolok pedig köztudomásúan magas termetűek. JU A Magyar Mezőgazdaság munkatársa Babarcon járt, ahol búzatermesztésük sikereinek okát kereste. Azt írja, hogy az idei terméseredmény 700 hektár átlagában 68 mázsa szárítottan és tisztítotton Minek köszönhetik ezt a Magyarországon egyedülálló eredményt? Elsősorban kellő pontossággal betartják a búzatermesztés agrotechnikáját. Ma is vallják a tarlóégetés hasznosságát. Tápanyag kérdésében csak alapos vizsgálatok alapján döntenek. A imost aratott búzák 180 kg nitrogén, 110 kg foszfor- és 130 kg káli-műtrágya hatóanyagot kaptak... A búza előveteményt 10 százalékra csökkentették. * „Ibak" kamerával vizsgálják a pécsi csatornákat — olvassuk a Népszabadságban. A Ideli cég gyártmánya a legkorszerűbb ilyen berendezés az országban. A vízmű azért vásárolta, hogy gyorsabban, többet megtudjanak az alvilágáról. A vizsgálóberendezés csatornában haladó tv-kamerája mindent felderít, a szakemberek pedig egy mikrobuszban monitorról figyelhetik a helyszíni közvetítést. A pontos lelet birtokában biztonsággal tudnak dönteni: mikor kell teljes csatomafelújítás vagy mikor elegendő csak szakaszok cseréje. Pécs egész szennyvízhálózatát megvizsgálják, ezenkívül új csatornák műszaki átvételére is alkalmazzák az „Ibak" csa- tcrnavizsgálót. Lipóczki József ^ii után kutatnak Mázaszászvár újjászületik? A nyugdíjasok nem sokat tehetnek a bányáért: és mégis, mikor a minap Gyorsok István, a Mecseki Szénbányák mázaszászvári üzemének vezetője egykori vájárokkal találkozott, alig győzött a kérdésekre válaszolni. Az üzemvezető kiterítette a magával vitt térképet, s a valamikori kollégák jóleső érzéssel nyugtázták: húsz esztendő után ismét előtérbe került a Mázaszászvár—Váralja közti terület kutatása. A bányász tudja; ha fúrótornyot állítanak, az újabb széntelepeket, vágatokat, fejtéseket, újabb munkaalkalmat, egyszóval perspektívát jelent. így ölelkezik a múlt a jövővel. Szászváron mintegy 165 esztendeje szálltak először a mélybe, hogy a kamrafejtésekből felszínre hozzák a Mecsek kincsét. Azóta többször megkérdőjelezték a mázaszászvári terület életképességét, ám egy ideje ismét bizakodóvá váltak az üzem dolgozói. Közel két hónapja, húsz esztendő múltán isméi fúró- tornyo; emeltek a mázaszászvár—váraljai területen. A Magyar Szénbányászati Tröszt, fi- qyelembevéve a Mecseki Szénbányák ajánlatát, ezt a körzetet jelölte ki a mecseki kőszén kutatás folytatására. Mindez természetesen összefügg a dunaújvárosi Vasműben megépítendő új kokszolóval is. Az 1956—57-ben végzett fúHetvenmillió tonna koszén Fúrótorony a Kénes-völgyben lások, pontosabban a rendelkezésre álló földtani kutatások alapján úgy ítélték meg, hogy ez a körzet a legreménykeltőbb arra, hogy az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat komlói üzeme folytassa a két évtizede megkezdett munkát. A fúrószerszám eddig mintegy 340 méteres mélységig hatolt, az ezer-ezerkétszáz méterig tervezet; fúrást várhatóan novemberben fejezik be, majd a már kijelölt helyre telepítik az újabb berendezést. A jóváhagyott kutatási program szerint legalább tíz-tizenöt „lyukat" kell mélyíteni ahhoz, hogy az időközben megkezdett szeizmikus mérések adataival összevetve teljes biztonsággal dönthessenek arról, hogy érdemes-e a szászvári területet fejleszteni. Az új bányanyitás feltétele hetvenmillió tonna szén. A komlói üzemtől kapott információ szerint a már rendelkezésre álló földtani eredményeket, műszeres geofizikai vizsgálatokat a Mecseki Szénbányákkal hözösen elemzik, ami a jövő esztendőben kezdődő részletes kutatási programot meggyorsítja. Egyébként az újrakezdett kutatás költségeinek érzékeltetésére mindössze csak azt említjük meg, hogy az első fúrás, amit június végén indítottak, várhatóan hatmillió forintba kerül. Az Országos Kutató Fúró Vállalat komlói körzetének idei feladatai között egyébként Új kivitelező a pincemunkáknál: a KÉV-Metró (Folytatás az 1. oldalról) A Pécsett alkalmazandó módszer sok éves szerves része *a metróépítésnek. Ott ez így néz ki: amikor a fúrópajzzsal haladnak előre az alagútban, amelyet nyomban kibélelnek a tübingekkel (kialakítva a kör- keresztmetszetet), a kettő között mindig marad hézag, amit ha meghagynának, a felszínig ható talajmozgást idézne elő, felmérhetetlen károkat okozva. Ennek megelőzésére kell a hézagot azonnal tömíteni a Rákóczi úti udvarban felállított géplánchoz hasonló gépek közreműködésével. S a receptúra? Mindig a helynek legjobban megfelelő összetételű anyagot használják, nehogy az alkalmazott anyag befolyásolja — nehezítse — a későbbi építkezéseket, A tömedékelés azonban így is végleges megoldást jelent. A Rákóczi úti kísérleti tömedékelés a napokban kezdődik. A KÉV-Metró Pécsre szállított legkorszerűbb berendezésével felkészül a lőttbetünos pincemegerősítésre és egy különleges francia fúróberendezéssel várhatóan részt vesz a pince- és üregkutatásban is. Ha a vállalat pécsi jelenléte véglegessé válik, a munkák jelentősen felgyorsulnak. H. I. Ejkék farostlemez Mohácsról a Metróhoz A Mohácsi Farostlemezgyárból pénteken útnak indították a metró Felszabadulás téri állomásához tervezett éjkék felületű farostlemezt, amivel az ötven méter mélységbe nyúló mozgólépcsőt burkolják. Az éjkék újdonság a metró vonalán. Eddig ugyanis főként fautáa- zatú mintával díszített, fehér vagy pirosl borítólemezt használtak. A különlegesen lángmentesített lapok szerelését a jövő hét elején kezdik meg a Farostlemezgyár szakemberének irányításával. Idén ez a harmadik teljesített „metró rendelés". Az év végéig még egy állomáshoz küldenek burkolóanyagot a fővárosba Mohácsról. Hasonló megbízatást Pécsről is kapott a gyár. A Duna-parti üzemben megkezdik a Mecsek aljai város központjában épülő Konzum Áruház három szintet összekötő mozgólépcsőjéhez isi a burkolóanyag készítését. A narancssárga színű fa rostlapokat szeptemberben már szerelhetik a helyszínen. Pécsnek ez lesz az első mozgólépcsője. Vihar Sopronban Az Alpok felől hatalmas villámcsapással, égdörgéssel, záporral, erős széllel párosult vihar zúdult Sopronra és környékére pénteken délután. A vihar erősen felkorbácsolta a Fertő-tó vizét is. A vihar nyomában felhősza- kadásszerűen lezúdúló zápor a Sopron környéki hegyekben megduzzasztotta a hegyi patakokat A város üdülőövezetében a Lővérekben egész utcaszélességben hömpölygött az esővíz. Egy óra leforgása alatt 20 milliméter körüli csapadék zúdult a városra. A bécsi domb környékén jég is esett. nem' csupán a mazaszaszvari terület kutatása szerepel. Az elmúlt esztendőben kezdték meg a Lámpás-völgytől Vasasig húzódó kelet—nyugati vonulat „feltérképezését” is. így részletes ismereteket szereznek a mecseki külfejtésekről: Lámpás, Karolina, Pécsbánya és Vasas térségében. Jelenleg a Kénes völgyben fúrnak, eddig tizenhárom lyukat mélyítettek, a tervezett előkutatáshoz további tíz fúrást kell még elvégezniök. A program egyébként azzal függ össze, hogy a pécsi Hőerőmű amúgy sem igényli a magas kolória értékű szeneket. S. Gy. Tudomány és előrejelzés Kutatási beszámolók Pécsi tudósok a Nemzetközi Földrajzi Unió moszkvai kongresszusán Moszkvában e héten fejeződött be a Nemzetközi Földrajzi Unió 23. Világkongresszusa. Pécsről két tudós is részt vett a kongresszuson: dr. Lovász György a földrajztudományok kandidátusa, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgató helyettese és dr. Fodor István, a földrajztudományok kandidátusa, az intézet tudományos kutatója. Dr. Lovász Györgyöt kértük meg rövid beszámolóra. Elmondta, hogy a Nemzetközi Földrajzi Unió nevezetű világ- szervezet négyévenkénti kongresszusain összegezi a földkerekség földrajzi kutatásainak eredményeit. A közbülső években földrészenként regionális kongresszusokat is tartanak. A világkongresszusok fő témáit Képünk a mohácsi strandon készült: öltöző nélküli vetkőző, avagy a női öltöző. Fotó: Kóródi Gábor Mostoha körülmények a mohácsi strandon Hiányzik az ivóvíz, öltöző, mellékhelyiség Naposabb időben 600—700 ember is megfordul a mohácsi strandon. Ahogy a mohácsiak mondják, a homorudi sziget felőli rész a Riviéra vagy a Kis-Balaton, mert itt a gyerekeket is lehet füröszteni, alacsony a víz és nem olyan veszélyes, forgókkal teli; mint a másik' oldalon, a város felőli Ezen a nyáron, különösen a kánikula idején csúcsforgalom volt a partszakaszon, melynek csupán a neve strand. Ugyanis a strand összes többi ismertetőjele hiányzik innen. Milyen kép is fogadja az odaérkezőt? Két kidőlt és korhadásnak! indult fabódé, hajdan illemhely. Jó nagy lakotokkal lezárt női és férfi öltöző — jó időben kinyitják. Kettő van belőle, egy férfi és egy női. Ivóvíz nincs. Viszont ötszáz méterre a strandtól van a Matróz csárda, mindjárt a kompátkelőnél, A mohácsi ÁFÉSZ tulajdonában lévő vendéglátó egység finom halételeivel, híres tam- bura zene karával pécsiek és távolabb élők kirándulási célja volt régebben. Most már nem annyira. Ha hűvösebb az idő, minimálisra csökken a forgalom, ezért nehéz személyzetet is találni. A vizeit naponta Mohácsról kell hordani. Régebben — még tavaly is — volt a strand területén egy büfé. De az ár elvitte, most nincs. Nem is lesz. A mohácsi ÁFÉSZ-nál érdeklődtünk, vajon fejlesztík-e a Matrózt? Azt a választ kaptuk, hogy nem nagyon lenne érdemes, hiszen állandóan ott a veszély, hogy befolyik a víz. Forgalom csak jó időben van, a szomszédos víkendtelepen nyaralók ugyan általában ott étkeznek1, de ők kevesen vannak. A Mohácsi Városi Tanács építési osztályán érdeklődtünk, vajon van-e távlati elképzelésük a jövőbeni fejlesztésre? Nincs. Ugyanis tanácsi költségen kell tisztítani a partot o turisták után, a szemét összegyűjtésén kívül a füvet kaszálni, a kabinokat rendben tartani. További fejlesztésre nem gondolnak, mert a terület árvízjárta, inkább a bári partszakaszt fejlesztik, mert ott egyre gyorsabban épül a víkendtelep, lesz autóspihenő és még sok minden. Addig is azonban jó lenne valamilyen ideiglenes megoldáson gondolkodni, amíg az a hétszáz ember oda nem szökik — mert az messze is van, meg a víz sem olyan sekély, mint itt. Ami a legfontosabb, az ivóvíz, a WC, az öltöző. Hárságyi Margit két évvel korábban hirdetik meg, s a folyamatban levő kutatások eredményeiről a világ külöböző tájairól érkező tudósok a témaköröknek megfelelő szekcióüléseken számolnak be, átlag tízperces referátumokban. A Magyarországot képviselő népes küldöttség, a mintegy 120 tagú delegáció fele pedagógus, másik fele aktív tudományos kutató volt. A pedagógusok a földrajz oktatási szekció ülésein vettek részt, megfigyelőként. A nyitó ülést, ahol mintegy hatezren vettek részt, a Kreml Kongresszusi palotájában, a 11 szekció üléseit a Lomonoszov Egyetemen rendezték meg. Hazánkat nagyobbára az ásványi kincsek bányászatának és a felsziálejlödésnek a kapcsolatával foglalkozó, továbbá a löld- rajzoktatási, valamint a hidrológiai és klimatológiai szekció munkája érintette. A két pécsi szakember az utóbbi szekció ülésein vett részt. Dr. Lovász György, aki a szekció egyik kutatási témakörében előadást is tartott, így összegezte tapasztalatait: — A hidrológiai és klimatojó- giai szekció kutatási beszámolói három témakörben hangzottak el: a hidrológiai, vagyis az árvizek, talajvizek, felszín alatti vizek előrejelzése; az emberi tevékenység hatása a hidroszférára és a bioszférára valamint a klímaváltozások témaköreiben. Előadásom ,,A fajlagos (egy négyzetkilométer egységnyi területre eső) lefolyás vertikális rendszere a Duna vízrendszerében címmel az első vagyis a hidrológiai és klimatológiai témakörhöz tartozik. Kutatásaim azt kívánják bizonyítani, hogy nagy földrajzi térségekből honnan számíthatunk nagyobb vízmennyiségekre, honnan kisebbekre. Vagyis azt kutatom a hidrológiai előrejelzések érdekében, hogy a Duna- vízrendszer magashegységi domborzatának milyen szerepe van az árhullámok keletkezésében, illetve vízgazdálkodásunkban. Kutatásaim egy része azt igazolja, hogy a Duna északi (München környéki) vidékéről kb. 30 százalékkal több víz- mennyiség származik, mint az Alpok központi, tehát a Dráva, Mura vízgyűjtő területeiről; vagy a Száva forásvidékének 1 négyzetkilométeréről háromszor annyi, mint Jugoszlávia déli részeiről. — Mi a gyakorlati haszna e tudományos eredményeknek, azaz hol, miben válnak majd anyagi erővé? — Ezek a kutatások a gyakorlatban az árhullámok elleni védekezést segítik azzal, hogy a védekezést irányító műszaki szakemberek ismereteit bővítik — a kongresszus jóvoltából szerte a világon ... (w. e.) KERESÜNK MEGVÉTELRE vegyes tüzelésű fűtőberendezést, 400 légköbméteres tornaterem fűtésére. Térítés módja átutalással vagy könyv jóváírással. Cím: 7784 Nagynyárád, Községi Tanács. Fejlesztését nem tervezik
