Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-14 / 224. szám
1976. augusztus 14., szombat Dunántúlt napló 3 Balról: érkezik a szén a szabol esi bányakerületből — Papp Lászlóné szabályozza a permet vizet a koksz-szénnél — Schlaff Miklós automatika kezelő ügyel a minőségre — Krézmanovics Istvánné mintát vesz a szalagról— Pernecker Tibor utasítást ad a diszpécser szobából, ahonnan a teljes technológiát irányítják, ellenőrzik. Erb János felvételei Ahol a kokszszén készül Szénfolyam úszik a vagontöltők felett: a 11 százalékos hamutartalmú koksz-szén innen már közvetlenül a vagonokba kerül. S irány Dunaújváros. A pécsi szénelőkészítőben évente 160 ezer tonnát állítanak elő a mecseki szénmedence legértékesebb termékéből. A tíz emeletnyi épület látszólag ma is olyan, mint amikor az első világháború idején építették. r Ujgépek A régi gépeknek azonban hírmondója sem maradt. Csak oz új berendezésekkel lehet előállítani az alsó szint szállító szalagain látott kitűnő minőségű szenet. Néhány pillanatig érdemes a légi mosóról beszélni. A villamosvonaton érkező szenet bunkerokba döntötték, majd szállító berendezésekkel a mosó legmagasabb pontjáig felemelve osztályozni kezdték. Csikorgó elevátorok, sziták, úsztatok, csepegő és ömlő vizek, szénpor borított itt mindent. Régebben sokkal jobb minőségű szenek kerültek a mosóba, de kétszerié nagyobb hamutartalmú termékeket tudtak csak előállítani, mint most. A szénből kimosott meddőből hegyet építettek, a szén- előkészítő másik felén, a régi erőműben elégetett szénből pedig salak-hegy nőtt. A mosás közben a vízben összegyűlő szénport tavakbo engedték, hat-nyolc hónapos ülepítés után pedig kitermelték. Ez volt a slamm. A salak-hegy eltűnt, a meddőhányó is mind kisebb. A pécsi és óbudai gázgyárban készítettek akkoriban csak kokszot a pécsi szénből a gázgyártás melléktermékeként. A háztartásokban eltüzelt koksz azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb hamutartalmú volt, mint a dunaújvárosi kohókba kerülő tüzelőanyag. A szén útjo nem sokat változott: elevátorokkal ma is felemelik a 31,5 méteres szintig, de embereket most alig látni a gépek mellett, por sincs, néhány csepp csepegő víz okát is kikutatják, s a hibát kijavítják. Az első lépésben a szenet különválasztják egy 12,5 milliméternél nagyobb és kisebb nagyságú szénre. A durvát ezután nehézszuszpenziós oldatban osztályozzák tovább. Ebben a magnetites oldatban a ■nehezebb fajsúlyú meddő és könnyebb szén jól elkülöníthető, az eljárás befejeztével aztán mágneses úton a magne- tit könnyen visszanyerhető. A meddőrészt az erőműbe szállítják, a szén a rostákon pedig dió, mogyoró és kockaszén nagyságú tüzelőanyaggá különül el. A 12,5 milliméternél apróbb szén kisebb hányadát száraz, nagyobb részét nedves eljárással 0,5 milliméter és annál is kisebb szemnagysógúra osztályozzák. Gyorsabb ellátás A durvább részt ismét a cseh gyártmányú nehézszuszpenziós ülepítőkben osztályoz, zák, a könnyebb részek úsznak, a nehezebbek leülepednek. A 0,5 milliméternél kisebb szemcsékkel ugyanezt csinálják, de a centrifugális erőt is felhasználva hidrociklonokban különítik el a meddőt és a szénszemcséket. így az eljárás gyorsabb. A ciklonok kis fajsúlyú terméke a 11 százalék hamútartalmú, azonnal kokszolható szén, a többi ebből is az erőműbe megy. Marad még a 0,5 és 1 milliméter közötti nagyságú szén, (emit lehet, száraz úton kiszitálnak, ez is az erőműbe megy), a többiből bőséges víz- árammal mossák a 0,5 mm-nél kisebb szemcséket. Ebből lesz az iszapszén, a slamm. Az egész eljárás során törődik o szén, a maradék anyagot egy osztályozó ciklonban 0,1 milliméternél nagyobb és apróbb részekre bontják. A durvább részt iszapcentrifugával kivíztelenítik és ezt is az erőmű kapja. Az apróbb részből pedig ugyancsak iszapszén készül. Hat-hét esztendeje a mosás során keletkezett iszapot a meddőhányó lábánál lévő iszaptavakban ülepítették, ma már csak biztonsági okokból tartják az iszaptavakat. 1,5 millió tonna szén A Mecseki Szénbányák termelésének felét, mintegy 1,5 millió tonna szenet dolgoznak itt fel: többségét az erőműben égetik el. Kétszázezer tonna körüli mennyiséget a belkereskedelem értékesít, százezer tonna kisebb ipari fogyasztókhoz kerül. István-aknáról szüntelenül érkeznek a kötélpályán o szénnel rakott csillék, Vasas-bányáról vasúti kocsikon szállítják ide a nyersszenet. Szabados György főmérnökkel ismét a koksz-szén folyamatot nézzük, ez talán akkor érkezhetett a kötélpályán, amikor felfelé indultunk a mosóba. Másik része azóta már az erőműben. Lombos! Jenő Kiváló tehenészek • Szajk országos második # A cél: 3500 I tej jószágonként A babarci Béke Termelő- szövetkezet szajki tehenészeti telepe az országos versenybe nevezett 19 baranyai termelő- szövetkezet közül a második helyen végzett. Az 400 fős állományban átlagosan 1767 litert fejtek az elmúlt hat hónapban. Év végéig a 3500 liter a cél. A három éve működő új telepen a takarmánybehordást, a kitrágyázást, a tejszállítást teljesen gépesítették, és ön- itatókat szereltek fel. A négyszáz tehénnel, 35 hasas üszővel, a 170 itatós és szopós borjúval 39 fizikai dolgozó foglalkozik. Három szocialista brigád tagjai; 22 férfi és 17 nő. Az állatokért közvetlenül felelős nyolc etető, ugyanennyi fejő, két ellető, négy borjúnevelő, de besegít a négy éjjeliőr és a két portás is. Szabó Miksa a váltó-fejő; ez azt jelenti: a többieket helyettesíti betegség, szabadság alatt. — Másfélmillió liter tejet fejtem ki eddig a 15 év alatt: kézzel 60—72 ezret, míg géppel 130—140 ezret évente. Régen férfi dolog volt a fejés, most egyre több lesz a nő. Igaz, a házaknál ők fejtek egykor is. Mindnyájan betanított munkásokként indultunk, aztán 4—5 tanfolyam, komoly esti iskola után szakmunkások lettünk. Popovics Lőrincné 1961 óta jár a telepre: — A standomon negyven tehén áll. Abrakolok, a fejőgépeket rendben tartom. Kitartás, izomerő nélkül ez nem megy. Egy nap nyolcvanszor rakom fel a fejőgépet. Egyszerre kettő ad tejet, közben a másik kettőt előkészítem. Mindnél más mániát és viselkedést tapasztaltam. A bajor szelíd, de a magyar fajta „be- lerúgós”. Beck József öt éve fejő: — Nagyon érzékenyek, idegen be se jöhet hangosan, gép nem düböröghet fejéskor, mert már is leállnak. Figyelem kell a tőgyelökészitéshez és fejés közben is. Kiismertem őket, kedvezek nekik. — Lekötött élet ez, hajnali négykor kelünk és előbb ellátjuk az otthoniakat. Segít a gép. de sokat hajolunk, koncentrálunk a berendezésre, állatra és bizony este azonnal elalszom, a televízióra már nem futja. A fejők reggel háromnegyed ötkor kezdenek és háromnegyed kilencig tart a hajnali műszak. Utána szünet, de délután fél négytől fél nyolcig ismét a stand következik. Már napkelte előtt a versen- dieket és a babarciakat mikrobusz hozza, a szajkiak kerékpároznak. Alig akad köztük fiatal, átlagos életkoruk 40— 50 év. A legfiatalabb húsz éves. Mindössze két éve járnak rendes szabadságra és veszik ki szabad napjaikat, oly nagy volt eddig a tempó. A váltós műszakot még csak az itatásos borjúnevelőben, a tejházban, valamint a tmk-részlegben vezették be. A fejők keresnek a legjobban, 4000—4500 forint között. Tóth Sándorné kilenc éve tejházkezelő. Legfontosabbnak tartja a tisztaságot, a csövek, a hatezer literes hűtőkádak, gépek rendbentartását, mosogatását. Naponta 2000—2200 liter tejet továbbít, tárol. Bejárja a két istálló nyolc fejőstandját, javítja a berendezéseket. Gondot a szivattyúk okoznak a vákuumingadozás miatt. Ezért a szabályos 7—8 perc helyett 10—15 percig is eltart egy tőgy lefejése. Balatinácz Antalné és Schmidt Bálintné borjúnevelő több mint tíz éve. Kezük alatt cseperedik fel 160—180 borjú tíz napos korától három hónapon át. Úgy érzik, mintha kisgyerekkel bánnának: — Kulcskérdés az itatótej keverése. Szinte ezen múlik az életük. Ha jól végezzük, nem igen akad dolga az állatorvosnak. Mérjük a páratartalmat, hőmérsékletet, szabályozzuk a légkondicionálókat. Voltunk fejők, igaz könnyebb, de nagyon idegfeszítő. Elmennek a fiatalok főleg a szombat— vasárnapi, na meg a hajnali és a későesti munka miatt, hogy nincs szórakozási lehetőség. hogy elszökik az egész nap. Kedves dicsekvéssel mondják el, hogy télen állandóan pácot készítenek, a gyengébb takarmányt ízesítik, naponta 6 kiló sörtörkölyt is etetnek tehenenként. Kedveznek az állatnak, ha sok tejet adott. Csak a buszon, az öltözőben és a tízórai szünet kávézásában találkoznak. Nyolc óra múlik el egyedül 40—50 állat között. Mégis maradnak és most már nyugdíjig. Büszkék a foglalkozásukra, aminek az anyagi és erkölcsi megbecsülése is mind kedvezőbb. — Csuti János — Szociológiai kisenciklopédia 8. Életmód Az életmód az emberi tevékenységek összessége és sajátos * elrendeződése, az emberi életvitel módja, amelyek sorón az egyén a szükségleteinek legjobban megfelelő életformát igyekszik kialakítani. Az életmódnak egyaránt van mennyiségi és minőségi oldala. Míg az előbbi az egyén életéhez rendelkezésre álló anyagi és szellemi javak összessége, addig az élet minősége a javak használatának, megszerzésének és felhasználásának módját jelenti. Az életmódot három tényezőcsoport, az adott társadalmi viszonyok, az egyének és csoportok konkrét létfeltételei és a személyiség sajátosságai együttesen határozzák meg. Teljesen nyilvánvaló, hogy eltérő társadalmi viszonyok közepette egymástól eltérő életmódtípusok alakulnak ki. Más és más a konkrét egyének és csoportok életmódja egy a tradicionális társadalmak kultúráját hordozó afrikai faluközösségben, és a szocialista termelési viszonyok közepette Budapesten. Ebből adódik, hogy a szocialista életmód fogalmát mint a szocialista társadalmi viszonyok talaján létrejövő életmódtípusok összességét értelmezhetjük. (Tévesnek kell tartanunk azt a mindennapi gondolkodásban gyakran, de olykor a tudományos irodalomban is megjelenő felfogást, amely a szocialista életmód fogalmát nem a valóságos szocializmus társadalmi viszonyaiból, hanem valamiféle elvont szocialista embertípus absztrakt és idealizálton elképzelt jellemvonásaiból és életmódjából kívánja megérteni.) Az egyének konkrét létfeltételei, munkájuk, képzettségük, életszínvonaluk, családi állapotuk, az őket körülvevő társadalmi környezet eay adott társadalmon belül az életmód különböző típusait hozza létre. Ebből következik, hogy osztály- és rétegspecifikus életmód típusokról beszélhetünk. Végül természetesen az egyes egyének gondolkodásmódja, motivációi, értékorientációi — jóllehet részben szintén társadalmilag meghatározottan — az előző két tényezőcsoporttal együtt alakítják ki az egyes egyének, családok életmódját Az életmód konkrét vizsgálata során elemeznünk kell a különböző társadalmi csoportok életmódjának egyes szerkezeti elemeit Az életszínvonal, a jövedelmi és vagyoni helyzet a lakáshelyzet a különböző rétegekre jellemző fogyasztási szerkezet adja az életmód statisztikailag mérhető anyagi oldalát Az egyes egyének napi időbeosztásán, az úgynevezett időmérlegen keresztül vizsgálhatjuk az egyes tevékenységekre fordított időmennyiséget és így az életmódra jellemző sajátos tevékenység-szerkezetet. Végül az úgynevezett tudat-vizsgálatok segítségével közelíthetjük meg az egyes társadalmi rétegekre jellemző normarendszereket értékorientációkat szokásokat. E három tényező együttese alapján tehetünk kísérletet az életmód típusainak felvázolására. Kolosi Tamás
