Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-29 208. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 208. szám 1976. július 29., csütörtök Ára: 80 fillér A szocialista gazdasági közösség tekintélye A legutóbbi öt év alatt szá­mottevően nőtt a KGST politi­kai-gazdasági tekintélye. Er­ről tanúskodik azon államok lankadatlan érdeklődése, ame­lyek nem tagjai a KGST-nek. Hasonló figyelem övezi a nem­zetközi szervezetek részéről is a KGST-t. A barátság és az együttműködés megszilárdítása szellemében fejlődnek a KGST kapcsolatai azokkal a szocia­lista országokkal, amelyek nem tagjai e gazdasági szervezet­nek. A VDK és a Koreai NDK képviselői megfigyelőként vesz­nek részt a KGST és egyes ál­landó szerveinek ülésein. Sike­resen és sokoldalú alapon mű­ködik együtt a KGST-tagor- szágokkal Jugoszlávia. Nagy érdeklődést tanúsíta­nak a nem szocialista orszá­gok a KGST-vel való kapcso­latok felvétele iránt. Fontos mérföldkő volt a Finnországgal 1973-ban kötött együttműködé­si egyezmény. A gazdasági kapcsolatok skálája széles: gépgyártás, vegyipar, közleke­dés, tudomány és technika, külkereskedelem, szabványosí­tás és statisztika. Itt a sokol­dalú kapcsolatok dominálnak. Legutóbb jegyzőkönyvet írtak alá az érdekelt KGST-tagor- szágok és Finnország közötti együttműködésről a nemzetközi útvonalakon használt gépkocsi gördülőállományhoz nyújtandó műszaki segítség vonatkozásá­ban. Egyezmény született to­vábbá arról, hogy közösen dol­gozzák ki a cellulózolvasztás oxigén-szódás módszerét. Elő­készítés alatt állnak a Finn­országgal kötendő többoldalú egyezmények a gépgyártás szakosításával és kooperációjá­val kapcsolatosan, a konténe­res szállításokkal kapcsolatos együttműködésről. Több KGST- ország kétoldalú egyezményt kötött Finnországgal a keres­kedelem útjában álló akadá­lyok kölcsönös megszüntetésé­ről. Ezenkívül Finnország az export és import áruszállítások­nál kedvezményeket biztosit Kubának, Mongóliának, Romá­niának o kereskedelmi előnyök azon rendszerének megfelelő­en, amelyet a kereskedelmi és fejlesztési ENSZ-értekezleten (UNCTAD) fogadtak el. Mind­ezek az intézkedések jelentős mértékben megjavították a KGST-tagországok és Finnor­szág közötti kereskedelem fel­tételeit. 1975-ben az ezen or­A KGST napjainkban kb. 60 nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki szervezettel tart fenn kapcsolatot. Ezek a szervezetek különböző társadal­mi-gazdasági rendszerű orszá­gokban működnek. A KGST 1975-ben együttműködési egyez­ményt kötött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel és a Duna Bizottsággal. Ugyan­csak 1975-ben a KGST-titkár- sag reszt vett az UNCTAD fej­lődő országok számára rende- zett szemináriumain. A KGST megfigyelőként ve­het részt az ENSZ közgyűlése­in, az Ázsiával és a csendes- oceam körzettel foglalkozó szociális bizott­ság ülésein, tanácskozási jog­gal rendelkezik az Európai Gazdasági Bizottságban. Mind­ezek a tények arról tanúskod­nak, hogy növekszik a szocia- lista országok közösségének tekintélye a világporondon. Negyven százalék a megye építőipari kapacitáshiánya Több kisgépet az építőknek! Vajon mi mindenre volna ahhoz szükség, hogy Baranya kiláboljon építő-kapacitási hullámvölgyéből? Hiszen kevés a „kőművesünk”, olyannyira kevés, hogy az ötödik ötös­ben évente közel egymilliárd forintnyi beruházás marad el, ha a helyzet gyökeresen nem változik. * A téma egy egész délelőttön át foglalkoztatta tegnap a Baranya megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságát, Első napi­rendi pontként Nemeskéri László, a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatója adott számot a válla­latról : a dolgozók művelődés- ügyi, egészségügyi, szociáilis és munkaügyi körülményeiről, a vállalat működéséről. Hozzá­tenném: a vállalat fennállása óta első ízben tájékoztatta a végrehajtó bizottságot e komp­lex előterjesztés segítségével. Takács Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese hozzá­szólásában kiemelte: dicsére­tes a vállalatnál a munkavál­lalókkal való törődés, A vál­lalat működését elemezve egy tényre hívta fel a figyelmet: a vállalatnak javítania kell kap­csolatát Pécs város Tanácsá­val. Dr. Kisvári András szóvá tette, hogy bár gazdasági té­ren rendben van a vállalat, most mintha nagy fába vág­ták volna fejszéjüket. Feszített ütemben folyik a központi te­lep építése, s kapacitásnövelő beruházásaikkal együtt közel félmilliárd forintos fejlesztés előtt állanak. E munkák za­vartalan biztosítására me­gyénknek úgymonld ,(türelmi időt" kell adnia az építők- nék, hiszen e beruházástól nemcsak a vállalat jövője — második honalapítása — függ, hanem e beruházás közvetle­nül kihat megyénk fejlődésére is. (Nemeskéri László tájékoz­tatása szerint a központi telep építése 1979-re fejeződik be, s 1980-ra a vállalat összes, Pé­csett lévő telepét, raktárát fel­számolják.) A Baranya meqyei Építőipa­ri Vállalat megyénk építőipari kapacitását illetően meghatá­rozó. Ez azonban nem irigy­lésre méltó. Az összes többi építőipari tevékenységgel fog­lalkozó céggel egyetemben nem tudnak eleget tenni a megyei elvárásoknak — s mindez igen kis mértékben ír­ható számlájukra. Hiszen — mint az Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztály előterjesz­tésében olvasható - Baranya építőipari kapacitása az ötö­dik ötösben az állami, taná­csi, szövetkezeti vállalatokat és a magánkisipart is beleért­ve 13,6 milliárd forintnyi, A bejelentett építési igény vi­szont megközelíti a 20 milli­árd forintot. Nyilvánvaló gond­jaink: mi maradjon el? A la­kás? A járulékos beruházások? Az ipari létesítmények? Mind­egyikre szükségünk van, s ha nem tudunk valahonnan plusz építőipari kapacitást szerezni, kénytelen-kelletlen az úgyne­vezett rangsorolással kell él­nünk. Lakás nem maradhat el, hiszen amúgyís éget ez a gond. S a többi...? Mind a rangsor elején van. Dr. Tér­sz/ istván, a Baranya megyei Pártbizottság titkára így fo­lyós, s éppen ezért nemi mind­egy, hogy miként bánunk meg­lévő kapacitásainkkal." Ga- ramvölgyi János a kisgép-prog­ramról szólt, mondván: a hi­ányzó munkáskezeket sürgősen helyettesíteni kell. Czente Gyu­la és dr. Kisvári András az építőipari tevékenységet foly­tatók közötti koordináció és kooperáció szükségességét ve­tették fel. Pécs város tanács­elnöke ugyanakkor javasolta, hogy mozgósítani kellene a mezőgazdasági üzemek építő részlegeit, brigádjait, s e - rossz szóval élve — „hulladék­kapacitást" a kisebb építkezé­sek számára akár Pécsnek is megnyerni. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke a vitá­ban elhangzottakat az alábbi­akban összegezte: Ismételten fel kell vetni az ország előtt Baranya gondját. Sajnos, je­len pillanatban a megye épí­tőipari lehetőségeit illetően az országos vezetés másként íté­li meg megyénk helyzetét, mint Baranya vezetői. Éppen ezért meg kell keresni az ÉVM és a Tervhivatal illetékeseit, s megkérdezni tőlük: miként tud­nának seqíteni abban, hogy a jelenlegi 40 százalékos épí­tő-kapacitási hiányt kitöltsük, (Hiszen ez tovább lassítja me­gyénk amúgy is lassú fejlődé­sét.) Meg kell oldanunk, hogy a VI. ötéves terv elejére, ha nem is házgyárral, hanem bár­mi elfogadható lakásépítő technológiával ugrásszerűen megnöveljük lakásépítésünket. Kérte a megye tanácselnöke, hogy a vb adja voksát a sa­ját feladatökra is, azaz: el kell érni, hogy a tanácsi épí­tőipari vállalatok sokkal ma­gasabb szinten végezzék fel­adataikat, a lakásépítés és a kapcsolódó beruházások szink­ronban folyjanak. Felelősség­teljesebb legyen a beruházá­sok előkészítése, a műszaki tervezés. S végezetül: sokré­tűbb erkölcsi és anyagi ösztön­zéssel kell az építőipar erőfe­szítéseit honorálni. Kozma Ferenc Kádár lános fogadta Jerzy Lukaszewiczet és Romesh Chandrát Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás- ; párt Központi Bizottságá­nak első titkára szerdán fogadta a hazánkban tar­tózkodó Jerzy Lukaszewi­czet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bi- ; zottságának póttagját, a Központi Bizottság titká- ( rát. A szívélyes elvtársi lég­körben folytatott megbe­szélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizott­ság titkára és Grász Ká­roly, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán fogad­ta az Országos Béketa­nács vendégeként hazánk­ban vendégeskedő Ro­mesh thandrát, a Béke-Vi- lágtanács főtitkárát. A megbeszélésen Ro­mesh Chandra tájékozta­tást adott a Béke-Világta- nács tevékenységéről, ter­veiről, közöttük a fejlődé­si világkonferencia előké­születeiről, amelyre ez év őszén kerül sor Budapes­ten. A BVT főtitkára ismer­tette az új stockholmi fel­hívás céljait, s az annak nyomán kibontakozó nem­zetközi akciót. Kádár János nagyra ér­tékelte a Béke-Világta- nácsnak a béke megszilár­dításáért, a népek szabad­ságának és együttműködé­sének fejlesztéséért, a köz­vélemény szerepének nö­vekedéséért folytatott ál­dozatos munkáját, Közel 5000 vagon zöldség- és gyümölcsterméket dolgoznak fel ebben az évben a Szigetvári Konzervgyárban. Jelenleg a gyor­san romló nyári gyümölcsök befőzése a fő feladatuk, ezekből komoly exportkötelezettségüknek is eleget kell tenniük. A képen: sárgabarack felezését és magtalanitását végzik a; gyár dolgozói. Fotó: Maletics Itt az eső — gondokkal Károkat okozott a tegnapi felhőszakadás Áramkimaradás, átmeneti vízhiány Ismeretlen pincerendszer „jelentkezett,, Emelkedik a Duna vízszintje Felhőszakadás zúdult Bara­nya megyére tegnapra virradó­ra. A pogányi meteorológiai állomáson szerdán éjjel egy órától Öt óráig 53 milliméter csapadékot regisztráltak, de Pécsett ennél jóval több eső esett. A gyakori villámcsapás­sal érkezett hajnali zivatar ká­rokat okozott Baranya megyé­ben. Tegnap két alkalommal riasztották a tűzoltókat, a Nagypostavölgyben és a Fel­sőmalom utcában pincéket árasztott el a víz. Becsapott a villám a Pécs és a Mecseki Ércbányászati Vállalat közötti 35 kilovoltos távvezetékbe. Emiatt a pécsi 1-es alállomásban elégett a távvezeték kapcsoló. Ennek el­lenére fennakadás nélkül dol­Nagykiterjedésű, eddig ismeretlen pincerendszerre bukkantak a Rákóczi út és a Jókai út sarkán. gozott a bánya, mert a szük­séges energiamennyiséget má­sik távvezetékről biztosította a DÉDÁSZ. A vállalat azonnal megkezdte a hiba elhárítását és a késő esti órákra befejez­ték a munkálatokat. Ugyanez a villámcsapás földzárlatot is okozott. A pécsi szennyvízderi- tőben 60 percig nem volt áram, de ez nem okozott ne­hézséget, mert a vállalat sa­ját áramfejlesztő gépe termelt áramot. Villám sújtotta a ke- szü—siklósi 20 kilovoltos távve­zetéket is. Leszakadt a veze­ték, felrobbant a szigetelő és kilenc dél-baranyai falu 2200 fogyasztója maradt két órán keresztül áram nélkül. A késő délutáni órákra elhárították a hibát a szerelők. A Pécsi Vízmű Vállalat tá­jékoztatása szerint a reggeli órákban áramszünet miatt le­állt 56 tortyogói kút és a pel- lérdi területen nem üzemelt 39 kút két órán át. Pellérdnél 19 automatikával felszerelt kút az áramkimaradás megszűntével automatikusan bekapcsolt. A többit a vállalat szakemberei helyezték ismét üzembe. Emiatt Pécsett egyes helyeken reggel 6 és 7 óra között csökkent a víz nyomása és vízhiány is volt. Eddiq ismeretlen, nagykiter­jedésű pincerendszer került elő a felhőszakadás következtében. Pécsett a hegyről lezúduló víz­tömeg átszakította a DÉLVIÉP munkaárkát a Rákóczi út és a Jókai utca sarkán, egy nagy­kiterjedésű, lejárat nélküli pin­cerendszerre bukkantak. Ezál­tal veszélybe került a Pécsi Postaigazgatósáq fontos ká­belrendszere. A Városi Tanács építési és közlekedési osztálya megbízása alapján a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat azonnal megkezdte a veszély elhárítását. Vonalbeázás nem (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom