Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-06-01 180. szám
1976. július 1., csütörtök Dünantuii napló 3 Az európai kommunista és munkáspártok értekezletének dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, qazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal ki- nyilvántíják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak a társadalmi rendszerüktől füagetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához. minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. Uj távlatok A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néotöme- geknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szembenálló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játsszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály - a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokratikus és monopólium-ellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei számára nyilvánvalóvá válik annak történelmi szükségszerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra. hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szellemében történő átalakításáért, a demokráciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek a befolyása a társadalmi fejlődésre. A-konferencia résztvevői méltatták az enyhülésben elért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyetemes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tartós biztonsághoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Véget vetni a fegyverkezési hajszának Az imperializmus, a neoko- lonializmus politikája, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszonyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erőknek, valamint a népek felszabadító és függetlenségi mozgalmának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rendszer általános válságának további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom életének valameny- nyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és politikai — területére kiterjed és a különféle országokban eltérő formában és mértékben nyilvánul meg. A dökumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus kiútért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szocialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a válság terheit. Ezen felül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, aláássák a helsinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcsolatokban ismét a feszültség és a konfrontáció légkörét termetsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús politikának visszatérése mellett lépnek fel, amelynek következményeként a kontinens egymással szemben álló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más demokratikus és békeszerető erők. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvonalának emelésére fordítanák, az hatalmas hasznot jelentene az egész emberiség haladásának. Kölcsönös szolidaritás A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az enyhülésért vívott harc fontos hozzájárulás az olyan nemzetközi feltételek megteremtéséhez, amelyek elősegítik a társadalmi haladást. Mindez a tőkés országokban kedvezőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és munkáspártjai a többi demokratikus és békeszerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együttműködésüket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztálya és népe iránti felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és a népeinek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, demokráciáért, a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békéért és a haladásért indított mozgalom kibontakoztatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik anti- kommunistáknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommunizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialista reakciós erők nemcsak a kommunisták, hanem más demokraták és a demokratikus szabadság- jogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a néptömegek előtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműködése elé. A haladásért és a demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikom- munizmust. A konferencia résztvevői üd- vözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren g kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli clá. A harcnak, amelyet földrészünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandóan növekvő fenyegetés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és multinacionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására és függetlenségére nézve, nagy jelentősége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinensévé váljék. Közös céljaink A konferencián résztvevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazottakhoz, a parasztokhoz, a középrétegekhez, a tudományosműszaki értelmiséghez, a kulturális személyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: O Az enyhülési folyamat elmélyítéséért a leszerelésre és az európai biztonság növelésére irányuló hatékony intézkedések megvalósításával. A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alap- elveknek és megállapodásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irányuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mutathatja és kell is hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak fninden népet és kormányt arra, hogy energikusan szánjanak síkra: — mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért és a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatók s fegyverzet idegen területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges, — hangsúlyozzák a konferencia résztvevői — hogy kiküszöböljék az atomháború veszélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium-fegyverek, a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszközök betiltását és azok megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyverek új típusainak, valamint ilyen jellegű új fegyverrendszer kifejlesztésének és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hoqy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együttműködés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián részt vevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és a fegyverzeteket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum — hogy Európa tömbökre való megosztottságának megszüntetése je'en-ős mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői síkraszállnak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért és első lépéseként katonai szervezeteiknek a megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az ag- ressziós háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és a bármilyen fajta erőszak-alkalmazás propagálásának haladéktalan megszüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgyalások alakulásáról és intézkedésekről. O A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése. Spanyolországban új helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilváno- saibban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely a francóizmus politikájának bármilyen formában való továbbfolytatására irányul, és felszólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolország minden antifasiszta erejével a demokráciáért és a szabadságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üd- vözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanaik létre a kommunisták, a szocialisták, a Fegyveres Erők Mozgalma, az összes demokratikus erő között, amelyek azt a ma már az alkotmányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják szolidaritásukat Ciprus népével. Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tisizteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Északírország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-ibeli antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újraéledését, akár nyílt, akár álcázott formában, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentum. O A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért. A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gazdagítását a béke, a demokrácia és a humanizmus eszményeinek szellemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gya- rapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői^ felhívnak arra, hogy harcolni kell az államok közötti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és megállapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív információk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés elmélyítését szolgálják; továbbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. O A békéért, a biztonságért, az együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a (Folytatás a 4. oldalon)
