Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-06-01 180. szám

A Dunántúli napló 1976. július 1., csütörtök Baráti találkozók Oz európai kommunista és munkáspártok értekezletének dokumentuma Ai Olasz Kommunista Párt küldöttsége az ülésteremben az európai kommunista és mun­káspártok berlini konferenciáján. Az első sorban balról a második Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Felszólalások az értekezleten Fogadás a konferencia résztvevőinek tiszteletére (Folytatás a 3. oldalról) béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájá­ért vívott harc fontos hozzájá­rulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szo­ciális problémákat az egész világon, s ez szükségessé te­szi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változások kedvező feltételeket teremte­nek a népe*k felszabadító har­cához, a háború veszélye el­leni küzdelemhez, a feszült­ség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek’ az új­gyarmatosítással és a nem­zeti elnyomás minden formá­jával szemben folytatott har­cához. Európa kommunista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok által ar­ra vonatkozóan vállalt kötele­zettségek nagy jelentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői sík- rászállnák a háborús tűzfész­keknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betar­tása útján való megszünteté­séért, mindenekelőtt a közel- keleti konfliktus átfogó és igaz­ságos rendezéséért; — Viet­nam, Laosz és Kambodzsa né­pének további támogatásáért; az Angolai Népi Közársaság kormányának és népének tá­mogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadonbocsátásáért; az Uru- guayban, Paraguayban, Guate­malában és néhány más latin- amerikai országban a kommu­nisták és más demokraták el­len folyó terror és megtorlá­sok haladéktalan megszünte­téséért; a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság lehető leg­nagyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfaita külső be­avatkozás nélkül történő, de­mokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és fajüldözés el­len harcolók antiimperialista küzdelmének támogatósáért. A nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyen­jogúság és a minden nép szá­mára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagyjelentő­ségű cél az imperializmustól és a neokolonializmustól mentes olyan nemzetközi közösség ki­alakításáért vívott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat ki lehet kü­szöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes független­ségén és az emberiség problé­máinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok moz­galma, a fejlődő országok for­radalmi és haladó erői, vala­mint a munkás- és demokra­tikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságos és az egyen­jogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcso­Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke Jugoszlávia vajdasági tartománya kormányának meg­hívására háromnapos látoga­tást tett Újvidéken és Szabad­kán. A magyar pénzügyminiszter látogatásának ideje alatt — Halász Józsefnek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetének társaságában — megbeszélést folytatott Ni­latok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszült­ség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon és teljes mérték­ben megfelelnek Európa mun­kásosztálya és néptömegei ér­érdekeinek. A konferencián résztvevő kom­munista és munkáspártok fel­szólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és béke­szerető erőit, hogy a világ min­den szabadságát és függet­lenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása ér­dekében tegyenek új erőfeszíté­seket és szervezzenek új akció­kat: ez a harc nemzeti és tár­sadalmi egyenjoaúsáquk leg­fontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ bé­kéiéhez a biztonsághoz és tár­sadalmi haladáshoz. Számottevő haladás Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok meavalósítása, amelyekért síkra szállnak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földré­szévé való átalakítása útián. Hangsúlyozzák arra irányuló el­tökéltségüket, hogy a feszült­ség enyhülésével létrejött lehe­tőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használ­ják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérde­keinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kom­munista és munkáspártok fel­lépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságának teljes megőrzé­sével történő konstruktív pár­beszédért, hogy a békéért, a biz­tonságért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcban gyümöl­csöző együttműködés-alakuljon ki. Azzal a felhívással fordul­nak a munkásosztályhoz, a pa­rasztsághoz. a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra kép­viselőihez, a nőkhöz, a fiata­lokhoz, minden haladó, demok­ratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tö­megszervezetekhez, hogy sok­szorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és min­den nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több, mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földrészévé való átalakítása a legjobb megem­lékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini kon­ferencián résztvevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találko­zójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hoz­zájárulás ilesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a de­mokráciához és a szocializmus­hoz az egész földkerekségen. kola Kmezics-csel, Vajdaság tartomány kormányfőjével a kétoldalú kapcsolatok bővíté­séről, a kooperációs együtt­működésről és egyéb (kérdések­ről. A megbeszélésen hangsú­lyozták, hogy a kétoldalú kap­csolatok sikeresen fejlődnek és nagy lehetőségek vannak azok további bővítésére. Faluvégi Lajos Újvidéken megtekintette a Pobeda szer­számgépgyárat, Szabadkán pe­dig a November 29. húsfeldol­gozó üzemet. (Folytatás a 2. oldalról) mi mozgalomnak és más orszá­gok testvérpártjainak a tapasz­talatait. A portugál demokrá­cia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitaliz­mushoz való visszatérés, ha­nem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocia­lista perspektíva révén. Georges Marehais, az FKP főtitkára Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára bevezetőül jelezte, pártja egész tevékenységében a fran­ciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd a továbbiakban kijelentette: — Franciaországban mélyre­ható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell ten­ni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődé­sének ura legyen, mégpedig a nagymonopóliumok államosítá­sa útján. Biztosítani kell a dol­gozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt is. A nemzetközi enyhülésről szólva Marchais megállapítot­ta: Európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehe­tőségekkel ahhoz, hogy tartós békében éljenek, a leszerelés útján haladjanak, biztonság­ban munkálkodhassanak, mint napjainkban. Ez a békés egy­más mellett élés azonban semmiképpen sem jelent or­szágunkban társadalmi és po­litikai status quo-t — hangsú­lyozta. A francia pártküldöttség ve­zetője élesen bírálta a francia katonapolitikát, annak (kalan­dor elemeit, az amerikai stra­tégia elfogadását, a magas katonai kiadásokat. Beszélt Marchais a szocialis­tákkal és a keresztényekkel való együttműködés lehetősé­geiről, majd a berlini konfe­rencia munkáját tekintette át. A szerdai vitában felszólalt még a svéd Baloldali Párt — Kommunisták elnöke, Lars Wer­ner, a Luxemburgi KP elnöke, Dominique Urbany, Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, Ermenegildo Gaspero- ni, a San Marinoi KP elnöke. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának második napjáról a következő sajtóközleményt adták ki: 1976. június 30-án befejezte munkáját az európai kommu­nista és munkáspártok konfe­renciája. A konferencia munkáját be­fejezve úgy határozott, hogy elfogadja és nyilvánosságra hozza „Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért" el­nevezésű záró-dokumentumot. A konferencia tárgyszerű és elvtársi légkörben zajlott le. Berlin : A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének befe­jezése alkalmából szerdán fo­gadást adott. A fogadáson Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára pohár­köszöntőjében többek között hangoztatta: — Eseményekben gazdag na­pok vannak mögöttünk. Hu­szonkilenc európai kommunista és munkáspárt vezető képvise­lői kifejtették az európai bé­kéért, biztonságért, együttmű­ködésért és társadalmi hala­dásért vívott harc alapvető kér­déseit, és benyomást keltő mó­don hitet tettek internacionalis­ta szolidaritásuk és kapcsolatuk mellett. Találkozónk választ adott a kontinensünk népeit érdeklő égető kérdésekre. Mi, kommunisták, szilárd eltökélt­ségünket fejeztük ki, hogy min­dent elkövetünk Európa és az egész világ népeinek javára. — A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága nevében testvéri üdvözletünket és legjobb kívánságainkat tol­mácsolom az európai kommu­nista és munkáspártok jelenle­vő vezető képviselőinek, hogy további sikereket érjenek el jó ügyünkért: a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért vívott közös harcunkban. Erich Honecker végül a kom­munista és munkáspártok test­véri szövetségére, minden bé­keszerető és demokratikus erő­vel való együttműködésükre, az általuk kitűzött célok sike­res megvalósítására emelte po­harát. A fogadáson ugyancsak po­hárköszöntőt mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Többek közt kijelentette: — Mindnyájunk számára nagy és jelentős ez a mai nap. Befejeződött az európai konti­nens kommunista és munkás­pártjainak értekezlete. — A beszédek, amelyeket ezeken a napokon hallottunk, a szocializmus és a demokrá­Két nap helyett csak egy nap és egy fél éjszaka tartott ülést Luxemburgban a közös piaci külügyminiszterek taná­csa, mert a legfontosabb kér­désekben ezúttal is hiányzottá megegyezési szándék. A miniszterek nem tudtak dűlőre jutni abban, hogyan ajánljanak fel gazdasági se­gítséget és együttműködést Gö­rögországnak és Törökország­nak, mert egyrészt nem tudtak megegyezni a hitelösszegek­ben, másrészt nem jutottak kö­zös nevezőre abban sem, ho­gyan kárpótolják az esetleges gazdasági károsodásért Olasz­országot. Az olasz ügyvivő kor­da erőinek az imperializmus és a reakció ellen vívott harcá­ban mutatkozó széles, politikai színeiben gazdag képét ábrá­zolták. Mindnyájan sok ösz­tönzést kaptunk további meg­gondolásokhoz és gyakorlati következtetésekhez. — Az általunk elfogadott ok­mány nemcsak az európai helyzet alapos, marxista-leni­nista értékelését tartalmazza, hanem — és ez különösen fon­tos — mélyen átqondolt, közö­sen kidolgozott harci célokat is. Mondhatjuk, hogy közösen jó menetirányt tűztünk ki a bé­ke, a biztonság, az együttmű­ködés és a társadalmi haladás Európájához vezető úton a to­vábbi előrelépéshez. Ezt az utat akarjuk mindazokkal együtt járni, akik készek rá, hogy ugyanezekért a célokért harcoljanak. — Méltán mondhatnánk, hogy önmagában már ez is elég lenne ahhoz, hogy kon­ferenciánk mély nyomot hagy­jon az európai történelemben. Ez a tanácskozás azonban még egy másik, nagyon lénye­ges eredményt is hozott. Hí­vei tükrözte pártjainknak azt a kívánságát, hogy még konst­ruktívabban, még szorosab­ban, még egységesebben mű­ködjünk együtt, miközben fi­gyelembe vesszük a kölcsönös önállóságot, és számításba vesszük azoknak a feltételek­nek különbözőségét, amelyek között harcolunk. — Úgy vélem, minden okunk megvan rá, hogy gratuláljunk egymásnak a sikerhez és köl­csönösen újabb eredményeket kívánjunk egymásnak a közös céljainkért vívott harcban. Leonyid Brezsnyev végül őszinte köszönetét fejezte ki az NSZEP Központi Bizottságá­nak, személy szerint az NSZEP KB főtitkárának, Erich Hone- ckernek, valamint az összes testvérpártoknak, majd a kö­zösen meghatározott úton való előrehaladására, minden egyes párt sikereire, a közös, kollek­tív akciók sikereire, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének újabb győzelmeire ürítette poharát. mány nem merte beleegyezé­sét adni az olyan közös piaci elképzelésekhez, amelyek a két kívülálló országot esetleg az olasz mezőgazdaság rovására juttatták volna kedvezmények­hez. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az EGK tárgyalásokat kezd Sao Tome- Principevel, illetve Papua Új- Guineával a gazdasági társu­lásról. A két ország csatlakoz­ni kíván az EGK és 46 afrikai, Karib-tengeri és csendes-óceá­ni ország közös megállapodá­sához, az úgynevezett loméi szerződéshez. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára jú­nius 30-án megbeszélést foly­tatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoz­tak néhány nemzetközi kérdés­sel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmoz­galmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egy­mást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfo­gadott határozatok végrehajtá­sának alakulásáról és kifejez­ték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar-szovjet párt- és ál­lamközi együttműködés. Szerdán Berlinben baráti ta­lálkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinben véle­ménycserét folytatott Gustav Husókkal. Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárával. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán Berlinben baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicolae Ceau- sescu, a Román KP főtitkára június 30-án megbeszélést foly­tatott Berlinben. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke szerdán ba­ráti találkozót tartott. Az elv­társi, baráti légkörű megbeszé­lésen véleménycserét folytat­tak a két ország, a két párt kapcsolatairól és együttműkö­déséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. * L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben ta­lálkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökével. A testvéri barátság légköré­ben lezajlott találkozón az SZKP és a BKP vezetője hang­súlyozta az európai kommunis­ta és munkáspártok értekezle­tének nagy jelentőségét és vé­leménycserét folytatott idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A beszélgetés során érintették a szovjet—bolgár együttműködés továbbfejlesztésének egyes kér­déseit a szocialista és a kom­munista építésben, az SZKP XXV. és a BKP XI. kongresszu­sán hozott határozatból kiin­dulva. Leonyid Brezsnyev ugyancsak szerdán találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitká­rával, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökével. A ta­lálkozón véleménycserét folytat­tak a két párt és a két ország közötti kapcsolatok továbbfej­lesztésének egyes kérdéseiről. Megelégedéssel állapította meg a szovjet—Csehszlovák együtt­működés fejlődését, amely a párt- és az állami élet vala­mennyi területét átfogja, és amelynek hatékonysága foko­zódik. A testvéri barátság légköré­ben lezajlott találkozón Leo­nyid Brezsnyev és Gustáv Hu- sák véleményt cserélt egyes nemzetközi kérdésekről is. L. I. Brezsnyev az SZKP KB fő­titkára szerdán találkozott Ni­colae Ceausescuval, az RKP fő­titkárával. Véleménycserét folytattak az európai kommunista és munkás­pártok értekezletének munká­járól és annak a meggyőződé­süknek adtak hangot, hogy a konferencia álláspontjai elő­segítik a kommunista pártok együttműködésének elmélyíté­sét, kedvező hatást gyakorolnak a földrész összes haladó forra­dalmi erőire. Leonyid Brezs­nyev és Nicolae Ceausescu érin­tették az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia közöt­ti kapcsolatok továbbfejleszté­sének és elmélyítésének idő­szerű kérdéseit. A találkozót meleg baráti légkörben zajlott te. A magyar pénzügyminiszter Jugoszláviában Ülést tartott a Közös Piac miniszteri tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom